Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Háborúzni is meg kellett tanulni
Hû, de beokosodtunk! Ennyi barmot egy Földön! A primitÃv emberi társadalmakban még alig létezett háború: a kutatók új elmélete szerint a legtöbb halállal végzõdõ erõszakos eset a közösségen belüli egyének konfliktusaiból, nem pedig egy másik csoporttal szembeni egységes erõszakos fellépésbõl fakadt.
A finnországi Abo Academy University szakemberei szerint az eredmények azt sugallják, hogy a háború nem az emberi természet része, hanem sokkal inkább egyfajta viselkedésforma, amelyet a történelem folyamán sajátÃtottunk el. A tanulmányt a Science cÃmû tudományos folyóiratban közölték.
"Ez a kutatás megkérdõjelezi azt az elmélete, amely szerint a háború mindig is jelen volt az õsi múltunkban" - húzta alá Patrik Soderberg, a tanulmány egyik szerzõje. A kutatók a világ különbözõ tájain élõ, a modern világtól elszigetelt törzsekre alapozták eredményeiket. Ezek a vadnövényekkel és vadállatokkal táplálkozó csoportok, amelyeket az elmúlt évszázadban tanulmányoztak a kutatók, úgy élnek, mint a több ezer évvel ezelõtti vadászó-gyûjtögetõ közösségek.
"Olyasfajta társadalmak ezek, amelyek nem mezõgazdaságra vagy háziállatokra támaszkodnak: ezek primitÃv társadalmak" - idézte Soderberget a BBC hÃrportálja. A kutatók a korai társadalmak mai megfelelõiként tekintettek ezekre a törzsekre és azokat a dokumentált eseteket vonták górcsõ alá, amelyek során erõszakos halál történt. Összesen 148 ilyen halálesetet találtak, ám ezek közül nagyon kevés volt, amelyért háború volt a felelõs.
Az eredmények azt sugallják, hogy ezeknél a mai törzseknél a halált okozó erõszakos esetek többségét az emberölés, kisebb hányadát a családi viszály és elenyészõ százalékát a háború kategóriájába lehet sorolni. Az esetek több mint felében egyetlen személy volt az elkövetõ, 85 százalékukban az áldozat ugyanazon közösségbõl került ki, mint a gyilkosa, és az esetek majdnem kétharmada baleset, családon belüli vita, csoporton belüli kivégzés vagy egyének közötti ellentét - például egy nõ miatti versengés - következménye volt.
A kutatók elismerték, hogy a mai törzsek nem tökéletes megfelelõi a korai közösségeknek, de úgy vélték, jelentõs hasonlóságokat mutatnak velük és ezáltal értékes betekintést engednek az emberiség múltjába. "Mindez megkérdõjelezi azt az elméletet, amely szerint az emberi természet a kezdetektõl fogva a háborúskodás jelenlétében formálódott, és hogy a háború hajtóerõ volt az emberi evolúcióban" - mutatott rá Soderberg.
A szakember úgy véli, hogy a háború gyakorlata késõbb alakult ki: ahogy a vadászó-gyûjtögetõ törzsek elkezdtek áttérni a mezõgazdasági termelésre, egyre inkább területhez kötöttek lettek és jóval komplexebb társadalmakat alkottak. Soderberg szerint az emberek letelepedését követõen a háború egyre dominánsabbá vált.
Link
A finnországi Abo Academy University szakemberei szerint az eredmények azt sugallják, hogy a háború nem az emberi természet része, hanem sokkal inkább egyfajta viselkedésforma, amelyet a történelem folyamán sajátÃtottunk el. A tanulmányt a Science cÃmû tudományos folyóiratban közölték.
"Ez a kutatás megkérdõjelezi azt az elmélete, amely szerint a háború mindig is jelen volt az õsi múltunkban" - húzta alá Patrik Soderberg, a tanulmány egyik szerzõje. A kutatók a világ különbözõ tájain élõ, a modern világtól elszigetelt törzsekre alapozták eredményeiket. Ezek a vadnövényekkel és vadállatokkal táplálkozó csoportok, amelyeket az elmúlt évszázadban tanulmányoztak a kutatók, úgy élnek, mint a több ezer évvel ezelõtti vadászó-gyûjtögetõ közösségek.
"Olyasfajta társadalmak ezek, amelyek nem mezõgazdaságra vagy háziállatokra támaszkodnak: ezek primitÃv társadalmak" - idézte Soderberget a BBC hÃrportálja. A kutatók a korai társadalmak mai megfelelõiként tekintettek ezekre a törzsekre és azokat a dokumentált eseteket vonták górcsõ alá, amelyek során erõszakos halál történt. Összesen 148 ilyen halálesetet találtak, ám ezek közül nagyon kevés volt, amelyért háború volt a felelõs.
Az eredmények azt sugallják, hogy ezeknél a mai törzseknél a halált okozó erõszakos esetek többségét az emberölés, kisebb hányadát a családi viszály és elenyészõ százalékát a háború kategóriájába lehet sorolni. Az esetek több mint felében egyetlen személy volt az elkövetõ, 85 százalékukban az áldozat ugyanazon közösségbõl került ki, mint a gyilkosa, és az esetek majdnem kétharmada baleset, családon belüli vita, csoporton belüli kivégzés vagy egyének közötti ellentét - például egy nõ miatti versengés - következménye volt.
A kutatók elismerték, hogy a mai törzsek nem tökéletes megfelelõi a korai közösségeknek, de úgy vélték, jelentõs hasonlóságokat mutatnak velük és ezáltal értékes betekintést engednek az emberiség múltjába. "Mindez megkérdõjelezi azt az elméletet, amely szerint az emberi természet a kezdetektõl fogva a háborúskodás jelenlétében formálódott, és hogy a háború hajtóerõ volt az emberi evolúcióban" - mutatott rá Soderberg.
A szakember úgy véli, hogy a háború gyakorlata késõbb alakult ki: ahogy a vadászó-gyûjtögetõ törzsek elkezdtek áttérni a mezõgazdasági termelésre, egyre inkább területhez kötöttek lettek és jóval komplexebb társadalmakat alkottak. Soderberg szerint az emberek letelepedését követõen a háború egyre dominánsabbá vált.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
No Shadow Government
- 2013. July 21. 16:10:43
#12 |
postaimre
- 2013. July 22. 11:19:16
#13 |
gojabaal
- 2013. July 22. 20:08:16
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték