Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A tiltakozás a megoldás?
A hülyeség másik neve a jehova se vezetõ cionista szekta? Tegnap elõtt a vasútállomáson rámstartoltak. Kaptak is olyat, hogy azóta is csuklok. Most lesz a 3 napos ingyenes kóhn-ferenciájik judapesten. Ha érdekel a MEGOLDÁS és az IGAZSÁG akkor biztos nincs ott a helyed. Ha látni akarod hová hülyült az "emberiség" akkor téged keresnek! Jehova Tanúi, akik ezt a folyóiratot kiadják, politikailag semlegesek (János 17:16; 18:36). Ez a cikk beszámol ugyan tüntetésekrõl, de egyik nemzetet sem emeli a másik fölé, és semmilyen politikai kérdésben sem foglal állást.
MOHAMED BUAZIZI 2010. december 17-én eljutott a tûrõképessége határára. A 26 éves tunéziai utcai árus el volt keseredve, hogy nem talált jobb munkát. Tudta, hogy a korrupt hivatalnokok csúszópénzt várnak. Azon a bizonyos reggelen az ellenõrök elkobozták a körte-, banán- és almakészletét. Amikor elvették a mérlegét, ellenállt, és többen is látták, amint egy rendõrnõ megpofozta.
Mohamed megalázottságában és dühében egy közeli kormányhivatalnál akart panaszt tenni, de senki sem foglalkozott vele. Az épület elõtt többször is hangosan elismételte a kérdést: „Mégis, mibõl éljek meg?” Aztán felgyújtotta magát. Három héten belül belehalt az égési sérüléseibe.
Az, amit Mohamed Buazizi kétségbeesésében tett, Tunéziában és máshol egyaránt hatással volt az emberekre. Sokan úgy vélik, hogy ez volt a gyújtószikrája annak a felkelésnek, amely megdöntötte a tunéziai rezsimet. Rövid idõn belül más arab országokban is tüntetések kezdõdtek. Az Európai Parlament 2011-ben négy másik férfi mellett Mohamed Buazizinek ítélte oda a gondolat szabadságáért adományozott Szaharov-díjat, és a londoni The Times 2011-ben az év emberének választotta.
Amint ez a példa is mutatja, tiltakozással óriási eredményeket lehet elérni. De mi áll az utóbbi idõk tüntetéshullámának a hátterében? És van esetleg valami más megoldás?
Miért van egyre több tüntetés?
Számos tüntetés hátterében az alábbi okok húzódnak meg:
Elégedetlenség a fennálló társadalmi renddel szemben. Amikor az emberek úgy érzik, hogy a helyi hatóságok és a gazdasági rendszer megfelel az igényeiknek, nem fognak tiltakozni, hanem a fennálló rendben keresik a megoldást a gondjaikra. Ha viszont az a tapasztalatuk, hogy a különbözõ szervek korruptak, igazságtalanok, és egy kiválasztott elit javára gyakorolják a hatalmukat, az nagy valószínûséggel tüntetésekhez vezet.
Egy gyújtószikra. Gyakran egy konkrét esemény mozgósítja az embereket, akik úgy érzik, nem ülhetnek tovább ölbe tett kézzel. Mohamed Buazizi esete például tömeges tiltakozásokat szült Tunéziában. Indiában egy aktivista, Anna Hazare éhségsztrájkja kapcsán a támogatói 450 városban szerveztek tüntetéseket.
Ahogy a Biblia már réges-régen megállapította, egy olyan világban élünk, ahol „egyik ember a másik rovására hatalmaskodik” (Prédikátor 8:9, Újfordítású revideált Biblia). A korrupció és az igazságtalanság ma még elterjedtebb, mint akkoriban volt. Az emberek pedig sokkal inkább tisztában vannak vele, hogy a politikai és gazdasági rendszerek becsapják õket. Az okostelefonok, az internet és a 24 órás hírcsatornák korában az eldugott helyeken történõ események is óriási visszhangot válthatnak ki.
Mi valósult meg?
A tüntetéspártiak arra hivatkoznak, hogy már igen szép eredményeket sikerült elérni a tiltakozásokkal. Nézzünk néhány példát:
Javult a szegények helyzete. Egy chicagói tüntetésnek köszönhetõen, melyet az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága alatt szerveztek, a város vezetõi felfüggesztették az albérlõk kilakoltatását, és munkalehetõséget teremtettek a felkelõk egy részének. New Yorkban is voltak hasonló tiltakozások, melyek kapcsán 77 000 kilakoltatott család térhetett vissza az albérletébe.
Az igazságtalanság felszámolása. Az Egyesült Államokban az 1955/1956-os montgomeryi buszbojkott oda vezetett, hogy eltörölték azt a törvényt, mely szerint a különbözõ bõrszínû embereknek külön kellett ülniük a buszokon.
Építkezések leállítása. Amikor Hongkong közelében egy széntüzelésû erõmû felépítését tervezték, 2011 decemberében több tízezer ember tiltakozott környezetvédelmi okokból. Végül az építkezés elmaradt.
Bár olykor a tüntetések is hoznak némi eredményt, Isten Királysága jobb megoldást kínál
A tiltakozók persze nem mindig érik el, amit akarnak. Sõt, a vezetõk sokszor még keményebben lépnek fel. Az egyik közel-keleti ország elnöke nemrég kijelentette, hogy vasököllel kell lesújtani a tüntetõkre. Abban a felkelésben több ezren vesztették életüket.
Még ha sikerül is elérni a célokat, mindig merülnek fel új nehézségek. Egy férfi, akinek szerepe volt egy afrikai ország uralkodójának az eltávolításában, a Time magazinnak megjegyezte az új kormányról: „Egy utópia volt, amely rövid idõn belül káoszba torkollt.”
Van jobb megoldás?
Sok neves személyiség úgy érzi, hogy erkölcsi kötelességünk tiltakozni az elnyomó rendszerek ellen. Például Václav Havel, a néhai cseh elnök, aki éveket töltött börtönben az emberi jogi tevékenységéért, 1985-ben ezt írta: „A másképpen gondolkodó semmi mást nem tud felajánlani, csak a saját életét; és azt is csupán azért ajánlja fel, mert nincs más módja, hogy bizonyítsa az igazát.”
Ezek a szavak elõremutattak Mohamed Buazizi és mások elkeseredett tetteire. Egy ázsiai országban nemrég több tucat ember gyújtotta fel magát, hogy a vallási és a politikai elnyomás ellen tiltakozzon. Az ilyen szélsõséges akciók mögötti érzésekrõl egy férfi így nyilatkozott a Newsweek címû lapnak: „Nincsenek fegyvereink, és senkit sem akarunk bántani. Mi mást tehetnénk?”
A Biblia feltárja, hogy mi a megoldás az igazságtalanságra, a korrupcióra és az elnyomásra. Beszél egy kormányzatról, melyet Isten hozott létre az égben. Ez felváltja majd a kudarcot vallott politikai és gazdasági rendszereket, amelyek ellen az emberek tüntetnek. Ennek a kormányzatnak az uralkodójáról a Biblia megjövendölte: „megszabadítja a segítségért kiáltó szegényt, az elnyomottat is, és bárkit, akinek nincsen segítõje.” „Az elnyomástól és erõszaktól megváltja lelküket” (Zsoltárok 72:12, 14).
Jehova Tanúi hiszik, hogy Isten Királysága az egyetlen valódi remény arra, hogy megvalósuljon a béke a világban (Máté 6:9, 10). Ezért nem vesznek részt tüntetésekben. De talán nem érzed reálisnak, hogy egy Istentõl származó kormányzat megszünteti majd a tiltakozások okait. Sokan mégis tudnak bízni ebben. Miért ne vizsgálnád meg ezt a témát közelebbrõl?
Link
MOHAMED BUAZIZI 2010. december 17-én eljutott a tûrõképessége határára. A 26 éves tunéziai utcai árus el volt keseredve, hogy nem talált jobb munkát. Tudta, hogy a korrupt hivatalnokok csúszópénzt várnak. Azon a bizonyos reggelen az ellenõrök elkobozták a körte-, banán- és almakészletét. Amikor elvették a mérlegét, ellenállt, és többen is látták, amint egy rendõrnõ megpofozta.
Mohamed megalázottságában és dühében egy közeli kormányhivatalnál akart panaszt tenni, de senki sem foglalkozott vele. Az épület elõtt többször is hangosan elismételte a kérdést: „Mégis, mibõl éljek meg?” Aztán felgyújtotta magát. Három héten belül belehalt az égési sérüléseibe.
Az, amit Mohamed Buazizi kétségbeesésében tett, Tunéziában és máshol egyaránt hatással volt az emberekre. Sokan úgy vélik, hogy ez volt a gyújtószikrája annak a felkelésnek, amely megdöntötte a tunéziai rezsimet. Rövid idõn belül más arab országokban is tüntetések kezdõdtek. Az Európai Parlament 2011-ben négy másik férfi mellett Mohamed Buazizinek ítélte oda a gondolat szabadságáért adományozott Szaharov-díjat, és a londoni The Times 2011-ben az év emberének választotta.
Amint ez a példa is mutatja, tiltakozással óriási eredményeket lehet elérni. De mi áll az utóbbi idõk tüntetéshullámának a hátterében? És van esetleg valami más megoldás?
Miért van egyre több tüntetés?
Számos tüntetés hátterében az alábbi okok húzódnak meg:
Elégedetlenség a fennálló társadalmi renddel szemben. Amikor az emberek úgy érzik, hogy a helyi hatóságok és a gazdasági rendszer megfelel az igényeiknek, nem fognak tiltakozni, hanem a fennálló rendben keresik a megoldást a gondjaikra. Ha viszont az a tapasztalatuk, hogy a különbözõ szervek korruptak, igazságtalanok, és egy kiválasztott elit javára gyakorolják a hatalmukat, az nagy valószínûséggel tüntetésekhez vezet.
Egy gyújtószikra. Gyakran egy konkrét esemény mozgósítja az embereket, akik úgy érzik, nem ülhetnek tovább ölbe tett kézzel. Mohamed Buazizi esete például tömeges tiltakozásokat szült Tunéziában. Indiában egy aktivista, Anna Hazare éhségsztrájkja kapcsán a támogatói 450 városban szerveztek tüntetéseket.
Ahogy a Biblia már réges-régen megállapította, egy olyan világban élünk, ahol „egyik ember a másik rovására hatalmaskodik” (Prédikátor 8:9, Újfordítású revideált Biblia). A korrupció és az igazságtalanság ma még elterjedtebb, mint akkoriban volt. Az emberek pedig sokkal inkább tisztában vannak vele, hogy a politikai és gazdasági rendszerek becsapják õket. Az okostelefonok, az internet és a 24 órás hírcsatornák korában az eldugott helyeken történõ események is óriási visszhangot válthatnak ki.
Mi valósult meg?
A tüntetéspártiak arra hivatkoznak, hogy már igen szép eredményeket sikerült elérni a tiltakozásokkal. Nézzünk néhány példát:
Javult a szegények helyzete. Egy chicagói tüntetésnek köszönhetõen, melyet az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága alatt szerveztek, a város vezetõi felfüggesztették az albérlõk kilakoltatását, és munkalehetõséget teremtettek a felkelõk egy részének. New Yorkban is voltak hasonló tiltakozások, melyek kapcsán 77 000 kilakoltatott család térhetett vissza az albérletébe.
Az igazságtalanság felszámolása. Az Egyesült Államokban az 1955/1956-os montgomeryi buszbojkott oda vezetett, hogy eltörölték azt a törvényt, mely szerint a különbözõ bõrszínû embereknek külön kellett ülniük a buszokon.
Építkezések leállítása. Amikor Hongkong közelében egy széntüzelésû erõmû felépítését tervezték, 2011 decemberében több tízezer ember tiltakozott környezetvédelmi okokból. Végül az építkezés elmaradt.
Bár olykor a tüntetések is hoznak némi eredményt, Isten Királysága jobb megoldást kínál
A tiltakozók persze nem mindig érik el, amit akarnak. Sõt, a vezetõk sokszor még keményebben lépnek fel. Az egyik közel-keleti ország elnöke nemrég kijelentette, hogy vasököllel kell lesújtani a tüntetõkre. Abban a felkelésben több ezren vesztették életüket.
Még ha sikerül is elérni a célokat, mindig merülnek fel új nehézségek. Egy férfi, akinek szerepe volt egy afrikai ország uralkodójának az eltávolításában, a Time magazinnak megjegyezte az új kormányról: „Egy utópia volt, amely rövid idõn belül káoszba torkollt.”
Van jobb megoldás?
Sok neves személyiség úgy érzi, hogy erkölcsi kötelességünk tiltakozni az elnyomó rendszerek ellen. Például Václav Havel, a néhai cseh elnök, aki éveket töltött börtönben az emberi jogi tevékenységéért, 1985-ben ezt írta: „A másképpen gondolkodó semmi mást nem tud felajánlani, csak a saját életét; és azt is csupán azért ajánlja fel, mert nincs más módja, hogy bizonyítsa az igazát.”
Ezek a szavak elõremutattak Mohamed Buazizi és mások elkeseredett tetteire. Egy ázsiai országban nemrég több tucat ember gyújtotta fel magát, hogy a vallási és a politikai elnyomás ellen tiltakozzon. Az ilyen szélsõséges akciók mögötti érzésekrõl egy férfi így nyilatkozott a Newsweek címû lapnak: „Nincsenek fegyvereink, és senkit sem akarunk bántani. Mi mást tehetnénk?”
A Biblia feltárja, hogy mi a megoldás az igazságtalanságra, a korrupcióra és az elnyomásra. Beszél egy kormányzatról, melyet Isten hozott létre az égben. Ez felváltja majd a kudarcot vallott politikai és gazdasági rendszereket, amelyek ellen az emberek tüntetnek. Ennek a kormányzatnak az uralkodójáról a Biblia megjövendölte: „megszabadítja a segítségért kiáltó szegényt, az elnyomottat is, és bárkit, akinek nincsen segítõje.” „Az elnyomástól és erõszaktól megváltja lelküket” (Zsoltárok 72:12, 14).
Jehova Tanúi hiszik, hogy Isten Királysága az egyetlen valódi remény arra, hogy megvalósuljon a béke a világban (Máté 6:9, 10). Ezért nem vesznek részt tüntetésekben. De talán nem érzed reálisnak, hogy egy Istentõl származó kormányzat megszünteti majd a tiltakozások okait. Sokan mégis tudnak bízni ebben. Miért ne vizsgálnád meg ezt a témát közelebbrõl?
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
No Shadow Government
- 2013. July 22. 16:54:23
#12 |
GERRY
- 2013. July 22. 18:09:06
#13 |
gladiator07
- 2013. July 22. 18:32:57
#14 |
9323
- 2013. July 22. 19:29:11
#15 |
vizeloszto
- 2013. July 23. 14:48:30
#16 |
No Shadow Government
- 2013. July 23. 16:17:05
#17 |
hirtelenke
- 2013. July 25. 10:36:33
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.