A pontos címet nem tudom, de Langley, Virginia...Ês egy kibaxott nagy tßkÜr! Tessenek belebåmulni! Nagyon jó a cikk! Ártatlan, mint a moszadßltetett kåtråny. Szokatlan terßleten próbål szerencsÊt az amerikai titkosszolgålat: olyan kutatåst tåmogatna, amely azt vizsgålja, hogy befolyåsolható-e Êrdemben az idþjårås mestersÊges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerÝ þrßltsÊg: Kínåban ezzel fakasztanak esþt a felhþkbþl, Ês a klímavåltozås ellen is vannak Ütleteik, kår, hogy ezek egyelþre semmit sem Êrnek nagyban.

Vajon kĂŠpes lehet-e az emberisĂŠg a geoengineering (bolygĂłmĂŠrnĂśksĂŠg vagy FĂśld-mĂŠrnĂśksĂŠg) mĂłdszereivel megvĂĄltoztatni a FĂśld idĂľjĂĄrĂĄsĂĄt ĂŠs megĂĄllĂ­tani a klĂ­mavĂĄltozĂĄst? Erre a kĂŠrdĂŠsre keresik a vĂĄlaszt abban a tanulmĂĄnyban, amelyen az amerikai tudomĂĄnyos akadĂŠmia, a National Academy of Sciences (NAS) kezdett el dolgozni mĂĄrciusban. A 21 hĂłnapos munkĂĄban nem csak az az ĂŠrdekes, hogy megprĂłbĂĄljĂĄk felmĂŠrni annak a lehetĂľsĂŠgĂŠt, hogy lĂŠtrehozhatĂł-e mestersĂŠges klĂ­ma, de keresik a vĂĄlaszt arra is, hogy a geoengineering mennyiben lehet hatĂĄssal a nemzetbiztonsĂĄgra.

Utóbbi kérdés nem véletlenül került a kutatás témái köré, a tanulmány anyagi hátterét ugyanis részben az amerikai titkosszolgálat biztosítja. A 630 ezer dolláros (141 millió forint) kutatási kereten a NASA illetve a National Oceanic and Atmospheric Administration (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Központ) osztozik az "amerikai hírszerzõ közösséggel" - olvasható az NAS honlapján. Utóbbi kifejezés magát a CIA-t jelenti a NAS szóvivõje szerint: "természetes, hogy az ügynökség együttmûködik a kutatókkal egy olyan kérdésben, mint a klímaváltozás, hogy jobban megértse a jelenség mûködését és hatását a nemzetbiztonságra".
ForrĂĄs: Wikipedia
ÁrnyÊkolåstechnika

Az idĂŠn mĂĄrciusban indult ĂŠs jĂśvĂľ Ăľszig tartĂł kutatĂĄs cĂŠlja, hogy ĂŠrtĂŠkeljĂŠk egyes geoengineering mĂłdszerek hatĂĄsossĂĄgĂĄt, megprĂłbĂĄljĂĄk meghatĂĄrozni, hogy ezek kĂśzĂźl melyek megvalĂłsĂ­thatĂłak, ĂŠs felmĂŠrni hatĂĄsukat, a bennĂźk rejlĂľ kockĂĄzatokat, beleĂŠrtve a nemzetbiztonsĂĄgi kockĂĄzatokat.
hirdetĂŠs

A tĂŠma kĂśvetĂľi alapvetĂľen kĂŠtfĂŠle Ăşton indulnak el, ha a klĂ­ma megvĂĄltoztatĂĄsĂĄrĂłl van szĂł. Az egyik, hogy nĂśvelik az aldebĂłt, vagyis a fĂśldfelszĂ­n elektromĂĄgneses sugarakat visszaverĂľ kĂŠpessĂŠgĂŠt. A mĂĄsik a lĂŠgkĂśr felmelegedĂŠsĂŠĂŠrt elsĂľdlegesen felelĂľsnek tartott szĂŠldioxid kivonĂĄsĂĄnak ĂŠs tĂĄrolĂĄsĂĄnak lehetĂľsĂŠgeit kutatja.

Az elĂľbbit sokszor hĂ­vjĂĄk napsugĂĄrzĂĄs menedzsmentnek, ĂŠs a lĂŠnyege, hogy aprĂł rĂŠszecskĂŠket juttatnak pĂŠldĂĄul a lĂŠgkĂśr felsĂľ rĂŠszĂŠbe, amelyek visszaverik a beesĂľ napsugĂĄrzĂĄs mennyisĂŠgĂŠt. Ezzel elmĂŠletileg megĂĄllĂ­thatĂł vagy lassĂ­thatĂł a fĂśld felmelegedĂŠse. A klĂ­mavĂĄltozĂĄs megfĂŠkezĂŠsĂŠre, hatĂĄsainak enyhĂ­tĂŠsĂŠre szĂĄmos Ăśtlettel ĂĄlltak elĂľ a FĂśld-mĂŠrnĂśkĂśk, de sok mĂŠg a tisztĂĄzatlan kĂŠrdĂŠs Ăśtleteik hasznĂĄlatĂĄrĂłl. A kĂŠtkedĂľk a beavatkozĂĄsok elĂľre nem lĂĄthatĂł jĂĄrulĂŠkos hatĂĄsaitĂłl tartanak.
EsĂľcsinĂĄlĂĄs

Az NSA eddig kĂŠt hasonlĂł kutatĂĄst vĂŠgzett, mert az amerikai kormĂĄny mĂĄr korĂĄbban is ĂŠrdeklĂľdĂśtt az idĂľjĂĄrĂĄs megvĂĄltoztatĂĄsĂĄnak mĂłdszerei irĂĄnt. ElsĂľ alkalommal a vietnami hĂĄborĂşban prĂłbĂĄlkoztak esĂľcsinĂĄlĂĄssal, hogy dagonyĂĄvĂĄ vĂĄltoztassĂĄk a vietkong ĂĄltal utĂĄnpĂłtlĂĄsra hasznĂĄlt Ho Si Minh-ĂśsvĂŠnyt, majd az 1960-70-es ĂŠvekben ezĂźst-jodiddal prĂłbĂĄltĂĄk befolyĂĄsolni a hurrikĂĄnok erejĂŠt, de nem ĂŠrtek el egyĂŠrtelmĂť eredmĂŠnyt.

A Weather Modification Inc. egyik alkalmazottja vizsgĂĄlja az ezĂźst jodid fĂşvĂłkĂĄkat repĂźlĂľgĂŠpĂŠn
ForrĂĄs: AFP/Indranil Mukherje

Az USA-n kĂ­vĂźl mĂĄsok is kĂ­sĂŠrleteztek mĂĄr ilyen mĂłdszerekkel. A legemlĂŠkezetesebb ebbĂľl a szempontbĂłl talĂĄn a 2008-as pekingi olimpia volt, amely elĂľtt a kĂ­nai hatĂłsĂĄgok azzal kecsegtettek, hogy tiszta idĂľt biztosĂ­tanak Ăşgy, hogy esĂľre kĂŠsztetik a felhĂľket, mielĂľtt elĂŠrnĂŠk a vĂĄrost (ezt aprĂł rĂŠszecskĂŠk, pĂŠldĂĄul ezĂźstjodid, folyĂŠkony nitrogĂŠn, esetleg szĂĄrazjĂŠg felhĂľkbe juttatĂĄsĂĄval ĂŠrhetik el), vagy sĂłval akadĂĄlyozzĂĄk meg a kisebb felhĂľk nagyobb mĂŠretĂťvĂŠ alakulĂĄsĂĄt.
Van, amikor visszaĂźt

KĂ­nĂĄban ĂĄllami idĂľjĂĄrĂĄs-mĂłdosĂ­tĂł hivatalok mĂťkĂśdnek rakĂŠtĂĄkkal ĂŠs repĂźlĂľkel, amelyek rendszeresen prĂłbĂĄlnak meg az aszĂĄlyon enyhĂ­teni ilyen mĂłdszerekkel, de volt, hogy balul sĂźlt el a dolog. 2009 novemberĂŠben pĂŠldĂĄul azt ĂĄllĂ­tottĂĄk, hogy a bĂşzamezĂľk ĂśntĂśzĂŠsĂŠre a lĂŠgkĂśrbe juttatott 186 adag ezĂźst jodid ĂŠs egy hirtelen ĂŠrkezĂľ hidegfront egyĂźttes hatĂĄsa nagy havazĂĄst hozott, ami sĂşlyos fennakadĂĄsokat okozott a kĂśzlekedĂŠsben.

KĂ­nĂĄban 2008-ban ĂŠvente 400-700 milliĂł jĂźant (9-16 milliĂĄrd forintot) kĂśltĂśttek esĂľcsinĂĄlĂĄsra. Amerikai kutatĂłk szerint ugyanakkor vannak olyan Ăśtletek, amelyek "alapvetĂľen megvalĂłsĂ­thatĂłk, viszonylag olcsĂłk, ĂŠs a segĂ­tsĂŠgĂźkkel jelentĂľsen csĂśkkenthetĂľk az idĂľjĂĄrĂĄsi veszĂŠlyek, bĂĄr magukban is hordoznak kockĂĄzatokat " - idĂŠzett egy kutatĂłt a Mother Jones.
Vasporral a szĂŠndioxid ellen

Ha azonban olcsĂł, ĂŠs alapvetĂľen megvalĂłsĂ­thatĂł, akkor felmerĂźlhet, hogy megfelelĂľ eszkĂśzĂśkkel bĂĄrki kĂŠpes lehet befolyĂĄsolni az idĂľjĂĄrĂĄst, akĂĄr sajĂĄt ĂŠrdekĂŠben is. Majdnem volt mĂĄr erre is pĂŠlda: 2007-ben a Planktos nevĂť, szĂŠndioxid-kvĂłtĂĄk ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsĂŠben ĂŠrdekelt cĂŠg 50 tonna vasport akart a Csendes-ĂłceĂĄnba szĂłrni, azt remĂŠlve, hogy ezzel hatalmas mennyisĂŠgĂť nĂśvĂŠnyi plankton keletkezĂŠsĂŠt segĂ­tik elĂľ, amely vĂĄrakozĂĄsuk szerint jelentĂľs mennyisĂŠgĂť szĂŠndioxidot vont volna el a levegĂľbĂľl. A vĂĄllalkozĂĄst azonban szĂĄmos heves tĂĄmadĂĄs ĂŠrte, ĂŠs a kĂśrnyezetvĂŠdĂľk ĂĄltal felvetett kockĂĄzatok - pĂŠldĂĄul az elpusztult planktonokon tenyĂŠszĂľ, lĂŠgkĂśrre veszĂŠlyes gĂĄzokat termelĂľ baktĂŠriumok esetleges felszaporodĂĄsa - miatt vĂŠgĂźl feladtĂĄk a tervet.

KĂ­nai katonĂĄk ezĂźst jodidos rakĂŠtĂĄkat lĂľnek ki
ForrĂĄs: AFP

Nem biztos azonban, hogy a kritikus hangok minden esetben elegendĂľek ahhoz, hogy valaki vagy ĂŠppen egy orszĂĄg elĂĄlljon ilyen szĂĄndĂŠkĂĄtĂłl. "Kell-e aggĂłdnunk amiatt, hogy KĂ­na esetleg egyoldalĂşan cselekszik? Vajon Ăźres szĂłcsĂŠplĂŠs-e az egĂŠsz, vagy valami olyasmi, amire az USA-nak valĂłban fel kell kĂŠszĂźlnie?" - kĂŠrdezte az amerikai magazintĂłl a geoengineering tĂŠmĂĄjĂĄval a Carnegie kutatĂłintĂŠzetben foglakozĂł Ken Caldeira, aki tagja a jelenlegi kutatĂĄst vĂŠgzĂľ csapatnak is. Ez az, ami miatt a CIA is beszĂĄllt a kutatĂĄsba, mivel jelenleg nincs lehetĂľsĂŠg megakadĂĄlyozni azt, hogy akĂĄr egy magĂĄnszemĂŠly vagy ĂĄllam valamilyen hasonlĂłan kockĂĄzatos vĂĄllalkozĂĄsba kezdjen, mint a Planktos annak idejĂŠn.
Link