Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hamis emlékeket ültettek egerek agyába
A kutatók sikeresen ültettek be hamis memóriát egerek agyába egy kÃsérletben: azt remélik, ez segÃt majd megérteni azt a jól dokumentált jelenségt, hogy miért emlékeznek az emberek olyan dolgokra vagy eseményekre, amelyek valójában sosem történtek meg velük.
Susumu Tonagawa, az MIT neurológusa szerint a hamis memóriákért valószÃnûleg az agy felelõs. Csapatával a neuronok egyenkénti manipulálásával hozta létre nem valós emlékeket az egerek agyában. Eredményeik a Science leguóbbi számában jelentek meg.
.Fotó: China Photos / Europress / GettyA tapasztalatokból származó emlékek nagyon sok részbõl állnak össze: tárgyak, tér és idõ nyomaiból. Ezek az engramnak nevezett feljegyzések fizikai és kémiai változások és a közöttük lévõ kapcsolat formájában tárolódnak el az agysejtekben. Az eredmények alapján úgy tûnik, ugyanazok az agyi mechanizmusok felelõsek a vlaódi és a hamis emlékekért is.
A mostani kutatásban Tonagawa csapata az optogenetika nevû technikát használta, amellyel képesek finomhangolni az agysejteket. Az egér hippokampuszában lévõ sejteket módosÃtották, ez az agyterület felelõs az emlékek létrehozásáért, aktiválja a channelrhodopsin nevû fehérje génjeit. Amikor a sejtekben benne van ez a fehérje, kék fénnyel aktiválhatóak. A kutatók úgy módosÃtották a sejteket, hogy akkor is termelõdjön a fehérje, ha az egér használja ezeket a sejteket, Ãgy hoztak létre memória engramokat.
A kÃsérletben a kutatók betették az egeret egy kamrába, majd engedték, hogy felfedezze. Eközben a releváns memóriakódoló sejtek channelrhodopsint termeltek. A következõ nap az állatot berakták egy másik kamrába, és apró elektrosokkot adtak neki, hogy bekódolják a félelemreakciót. Ugyanekkor megvilágÃtották az agyát, hogy elõjöjjenek az elsõ kameráról szerzett emlékei – Ãgy összekapcsolta az elektrosokkot az elsõ kamrával.
A kÃsérlet utolsó szakaszában visszarakták az egeret az elsõ kamrába. Ebben a kamrában tipikus félelmi reakciókat adott, pedig itt sosem sokkolták. A kutatók szerint sikerült hamis emléket beültetniük az állatba.
Ugyanez történik, amikor nagyon erõs hamis emlékek jönnek létre az emberekben. „Az emberek nagyon erõs képzelettel rendelkezõ állatok, függetlenül attól, mi történik körülöttünk a világban, állandóan aktÃv az agyunk. Nagyon valószÃnû, hogy az egérhez hasonlóan nagy variációval összekapcsolunk dolgokat az agyunkban lévõ, és a valóban megtörtént események között" − véli Tonagawa.
http://index.hu/t...ek_agyaba/
Susumu Tonagawa, az MIT neurológusa szerint a hamis memóriákért valószÃnûleg az agy felelõs. Csapatával a neuronok egyenkénti manipulálásával hozta létre nem valós emlékeket az egerek agyában. Eredményeik a Science leguóbbi számában jelentek meg.
.Fotó: China Photos / Europress / GettyA tapasztalatokból származó emlékek nagyon sok részbõl állnak össze: tárgyak, tér és idõ nyomaiból. Ezek az engramnak nevezett feljegyzések fizikai és kémiai változások és a közöttük lévõ kapcsolat formájában tárolódnak el az agysejtekben. Az eredmények alapján úgy tûnik, ugyanazok az agyi mechanizmusok felelõsek a vlaódi és a hamis emlékekért is.
A mostani kutatásban Tonagawa csapata az optogenetika nevû technikát használta, amellyel képesek finomhangolni az agysejteket. Az egér hippokampuszában lévõ sejteket módosÃtották, ez az agyterület felelõs az emlékek létrehozásáért, aktiválja a channelrhodopsin nevû fehérje génjeit. Amikor a sejtekben benne van ez a fehérje, kék fénnyel aktiválhatóak. A kutatók úgy módosÃtották a sejteket, hogy akkor is termelõdjön a fehérje, ha az egér használja ezeket a sejteket, Ãgy hoztak létre memória engramokat.
A kÃsérletben a kutatók betették az egeret egy kamrába, majd engedték, hogy felfedezze. Eközben a releváns memóriakódoló sejtek channelrhodopsint termeltek. A következõ nap az állatot berakták egy másik kamrába, és apró elektrosokkot adtak neki, hogy bekódolják a félelemreakciót. Ugyanekkor megvilágÃtották az agyát, hogy elõjöjjenek az elsõ kameráról szerzett emlékei – Ãgy összekapcsolta az elektrosokkot az elsõ kamrával.
A kÃsérlet utolsó szakaszában visszarakták az egeret az elsõ kamrába. Ebben a kamrában tipikus félelmi reakciókat adott, pedig itt sosem sokkolták. A kutatók szerint sikerült hamis emléket beültetniük az állatba.
Ugyanez történik, amikor nagyon erõs hamis emlékek jönnek létre az emberekben. „Az emberek nagyon erõs képzelettel rendelkezõ állatok, függetlenül attól, mi történik körülöttünk a világban, állandóan aktÃv az agyunk. Nagyon valószÃnû, hogy az egérhez hasonlóan nagy variációval összekapcsolunk dolgokat az agyunkban lévõ, és a valóban megtörtént események között" − véli Tonagawa.
http://index.hu/t...ek_agyaba/
Hozzaszolasok
#1 |
anzsi a macska hala
- 2013. July 26. 13:44:53
#2 |
Gutai Zub
- 2013. July 26. 14:22:12
#3 |
vihar
- 2013. July 26. 15:10:40
#4 |
postaimre
- 2013. July 26. 17:22:02
#5 |
csizmilaci
- 2013. July 26. 20:26:47
#6 |
rozsola
- 2013. July 26. 21:34:30
#7 |
Nergal
- 2013. July 27. 08:14:05
#8 |
Kedvesi
- 2013. July 27. 11:36:08
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték