Alaposan felkavarta a kedĂŠlyeket a KĂśzel-Keleten John Kerry mĂşlt hĂŠtvĂŠgi bejelentĂŠse, miszerint megĂĄllapodĂĄs szĂźletett a 2010-ben megszakadt izraeli-palesztin bĂŠketĂĄrgyalĂĄsok folytatĂĄsĂĄrĂłl. A mĂŠdiĂĄban folynak a talĂĄlgatĂĄsok arrĂłl, hogy milyen engedmĂŠnyekkel jĂśtt lĂŠtre az egyezsĂŠg, amelynek rĂŠszleteirõl semmit sem ĂĄrult el az amerikai kĂźlĂźgyminiszter. Izrael annyit kĂśzĂślt, hogy palesztin foglyokat bocsĂĄthatnak szabadon. A Hetek cikke.
BĂŠketĂĄrgyalĂĄsok: vĂŠdhetetlen hatĂĄrok kĂśzĂŠ szorĂ­tanĂĄk Izraelt

KĂśvetkezĂľ kedden Washingtonban ĂşjrakezdĂľdhetnek a hĂĄrom ĂŠve zĂĄtonyra futott palesztin-izraeli bĂŠketĂĄrgyalĂĄsok.SzilvĂĄn Salom energiaĂźgyi miniszter csĂźtĂśrtĂśkĂśn kĂśzĂślte: mindez egyelĂľre "nem 100 szĂĄzalĂŠk", mivel ahogy az a mĂşltban mĂĄr elĂľfordult az utolsĂł pillanatban is tĂśrtĂŠnhetnek vĂĄratlan esemĂŠnyek, amelyek meghiĂşsĂ­thatjĂĄk a talĂĄlkozĂłt.BenjĂĄmin Netanjahu izraeli miniszterelnĂśk mindĂśssze annyit fĂťzĂśtt csĂźtĂśrtĂśkĂśn a tĂĄrgyalĂĄsok ĂşjrakezdĂŠsĂŠnek hĂ­rĂŠhez, hogy "a tangĂłhoz kĂŠt fĂŠl kell".

Mahmúd Abbåsz palesztin elnÜk szóvivþje mindazonåltal hangsúlyozta, hogy a palesztin kßldÜttsÊg kÊszen åll, Ês mår csak az Egyesßlt Államok meghívåsåra vår.

Washingtonban valĂłszĂ­nĂťleg Cipi Livni izraeli igazsĂĄgĂźgyi miniszter ĂŠs fĂľtĂĄrgyalĂł, JichĂĄk Molho, a kormĂĄnyfĂľ kĂźldĂśttje, illetve SzĂĄeb ErekĂĄt palesztin fĂľtĂĄrgyalĂł Ăźl majd asztalhoz.

MeglepĂľ bejelentĂŠs

John Kerry mindent bevetett, hogy eredmĂŠnyt tudjon felmutatni a KĂśzel-Keleten: Ăśt hĂłnap alatt mĂĄr hatodszor lĂĄtogatott a tĂŠrsĂŠgbe, hogy a tĂĄrgyalĂłasztalhoz valĂł visszatĂŠrĂŠsrĂľl gyĂľzkĂśdje a palesztin ĂŠs izraeli feleket. ErĂľfeszĂ­tĂŠse lĂĄtszĂłlag eredmĂŠnnyel jĂĄrt, amikor JordĂĄnia fĂľvĂĄrosĂĄban bejelentette, hogy egyezsĂŠg szĂźletett a bĂŠketĂĄrgyalĂĄsok folytatĂĄsĂĄrĂłl. A helyzet azonban ennĂŠl sokkal bonyolultabb.

Az amerikai kĂźlĂźgyminiszter bejelentĂŠse sokakat meglepetĂŠskĂŠnt ĂŠrt, korĂĄbban ugyanis egyik fĂŠl sem tĂĄmogatta nyĂ­ltan javaslatait a tĂĄrgyalĂĄsok ĂşjrakezdĂŠsĂŠre. RĂĄadĂĄsul senki sem ĂĄrult el rĂŠszleteket az egyezsĂŠgrĂľl. NĂŠhĂĄnyan ezĂŠrt azt a kĂśvetkeztetĂŠst vontĂĄk le, hogy a bejelentĂŠs valĂłjĂĄban Kerry rĂŠszĂŠrĂľl a nyomĂĄsgyakorlĂĄs taktikĂĄja: Ă­gy prĂłbĂĄlja kikĂŠnyszerĂ­teni, hogy a felek felsorakozzanak mĂśgĂŠ.

Nem volt meggyĂľzĂľ a palesztin fĂŠl reakciĂłja: MahmĂşd AbbĂĄsz palesztin el­nĂśk kĂŠt embert hatalmazott fel arra, hogy a tĂŠmĂĄban megszĂłlaljon. Az egyik tanĂĄcsadĂłja Nabil Abu Rdeneh volt, aki elmondta, hogy az Izraellel folytatott hivatalos tĂĄrgyalĂĄsok mĂŠg mindig akadĂĄlyokba ĂźtkĂśznek. A tanĂĄcsadĂł leszĂśgezte: ahhoz, hogy asztalhoz Ăźljenek, elĂľfeltĂŠtel, hogy Izrael az 1967 elĂľtti hatĂĄrvonalakat fogadja el a tĂĄrgyalĂĄs alapjakĂŠnt, ĂŠs leĂĄllĂ­tsa a telepek ĂŠpĂ­tĂŠsĂŠt. Abu Rdeneh elmondĂĄsa szerint AbbĂĄsz abba egyezett bele, hogy delegĂĄciĂłt kĂźld Washingtonba, ahol alacsonyabb szinten elĂľzetes egyeztetĂŠseket folytatnĂĄnak az izraeli fĂŠllel a bĂŠketĂĄrgyalĂĄsok feltĂŠteleirĂľl. Azt is hangsĂşlyozta, hogy ha nem sikerĂźl megĂĄllapodniuk, akkor „minden lehetĂľsĂŠg az asztalon lesz”, vagyis a Palesztin HatĂłsĂĄg az ENSZ-hez fordulhat Palesztina teljes jogĂş tagsĂĄgĂĄnak elismerĂŠsĂŠĂŠrt.

Politikai ĂśngyilkossĂĄg?

A palesztin csoportok mindenesetre felbolydultak: AbbĂĄsznak mĂŠg sajĂĄt pĂĄrtjĂĄn belĂźl is heves bĂ­rĂĄlĂłi akadtak. A Palesztin HatĂłsĂĄg hivatalos ĂşjsĂĄgĂĄban, az Al-Ayyamban pĂŠldĂĄul Hani Habib politikai elemzĂľ ĂśncsalĂĄssal vĂĄdolta az amerikai kĂźlĂźgyminisztert. Szerinte a palesztinok ĂŠrtĂŠktelen szĂłbeli biztosĂ­tĂŠkot kaptak csupĂĄn KerrytĂľl, aki „azzal a kĂźlĂśnleges tulajdonsĂĄggal rendelkezik, hogy nemcsak mĂĄsokat, hanem elsĂľsorban magĂĄt tudja megtĂŠveszteni”. Politikai ĂśngyilkossĂĄgnak nevezte az Izraellel valĂł tĂĄrgyalĂĄsokat AbbĂĄsz egyik rivĂĄlisa a FatahnĂĄl, ĂŠs a GĂĄzai Ăśvezetet uralĂł Hamasz terrorszervezet is elĂ­tĂŠlte a Palesztin HatĂłsĂĄgot, mivel szerintĂźk beadta a derekĂĄt az amerikai zsarolĂĄsnak ĂŠs Izrael kĂśvetelĂŠseinek. MĂĄsok pedig megvesztegetĂŠsrĂľl beszĂŠltek, utalva arra, hogy az EgyesĂźlt Államok 4 milliĂĄrd dollĂĄrt fektetne be a palesztin magĂĄnszektorba, ha a bĂŠketĂĄrgyalĂĄsok folytatĂłdnak.

Abbåsz egyÊbkÊnt egy jordåniai újsågnak azt nyilatkozta, hogy nÊpszavazåsra bocsåt minden izraeliekkel kÜtÜtt egyezsÊget, Ês azzal igyekezett nyugtatni a kedÊlyeket, hogy az Egyesßlt Államok valóban olyan megoldåst igyekszik kidolgozni, amely tartalmazza, hogy az 1967-es hatårvonalak mentÊn, Kelet-Jeruzsålem fþvårossal alakuljon meg a palesztin ållam.

Palesztinokat engednĂŠnek szabadon

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfõ Izrael stratégiai érdekeivel magyarázta a tárgyalások felelevenítését a Palesztin Hatósággal, leginkább a Szíriából és Iránból érkezõ kihívásokra hivatkozva. Netanjahu szintén azt ígérte, hogy a megállapodásokról népszavazást tartanak. A miniszterelnök azonban ellentáborral szembesül saját kormányán belül is, fõleg amiatt, hogy palesztin foglyok szabadon bocsátását helyezte kilátásba. Értesülések szerint 82 palesztint engednének el szakaszosan a tárgyalások folyamán, azzal a feltétellel, hogy a palesztinok nem tesznek egyoldalú lépéseket az ENSZ-ben. A szabaduló rabok állítólag 20-28 éve ülnek börtönben, többségük 40 év feletti, akiknek hamarosan lejár a büntetése. Az egyik hivatalos forrás azt is állította, hogy csak olyan foglyokat engednek el, akik semmilyen fenyegetést nem jelentenek már. Az viszont biztos, hogy mindegyiküket azért ítélték el, mert a kezükhöz vér tapad.

Nem meglepĂľ, hogy felhĂĄborodĂĄssal fogadtĂĄk a foglyok elengedĂŠsĂŠnek hĂ­rĂŠt azok is, akiknek csalĂĄdtagjait olyanok gyilkoltĂĄk meg, akiket most elengedhetnek. Eilat Osher fĂŠrjĂŠt egy datolyaĂźltetvĂŠnyen szĂşrtĂĄk le 1991-ben. TĂśbbekkel egyĂźtt Gilad Shalit esetĂŠben Ăľ is elfogadhatĂłnak tartotta a fogolycserĂŠt, de a mostani helyzetet teljesen mĂĄsnak tartja: vĂŠlemĂŠnye szerint a semmiĂŠrt adjĂĄk el az orszĂĄgot. Az izraeli mĂŠdia pedig arra hĂ­vta fel a figyelmet, hogy ĂŠvekkel ezelĂľtt Netanjahu mĂŠg kemĂŠnyen elĂ­tĂŠlte, amikor Ehud Olmert kormĂĄnya 411 palesztin fogoly elengedĂŠsĂŠt hagyta jĂłvĂĄ a 2007-es annapolisi konferencia elĂľtt. Akkor azt nyilatkozta, hogy a rabok szabadon engedĂŠse a konferencia elĂľtt nem a bĂŠke, hanem a terror felĂŠ vezetĂľ utat jelenti. „Az Olmert-kormĂĄny ugyanazt a hibĂĄt kĂśveti el, mint Ehud Barak Camp Davidben: akkor mindent odaadtak, cserĂŠbe pedig terroristĂĄkat kaptak” – mondta hat ĂŠvvel ezelĂľtt Netanjahu.

"Auschwitzi hatĂĄrok"

Nem kis felzĂşdulĂĄst vĂĄltott ki az Ăşgynevezett 1967-es hatĂĄrok szĂłba kerĂźlĂŠse is. Az AP ĂŠs a The Wall Street Journal egy vezetĂľ palesztin tisztviselĂľre hivatkozva azt Ă­rta: Kerry biztosĂ­totta AbbĂĄszt, hogy a tĂĄrgyalĂĄsok alapjĂĄt az 1967-es hatĂĄrok fogjĂĄk kĂŠpezni. Ezt nyugati illetĂŠkesek tagadtĂĄk, nĂŠmelyek viszont arra hĂ­vjĂĄk fel a figyelmet, hogy 2011-ben Barack Obama egyĂŠrtelmĂťvĂŠ tette az amerikai kormĂĄnyzat ĂĄllĂĄspontjĂĄt, amikor azt mondta, hogy Izrael ĂŠs Palesztina hatĂĄrait az 1967-es vonalak mentĂŠn kell meghĂşzni, kĂślcsĂśnĂśsen elfogadott fĂśldcserĂŠkkel.

KĂŠt befolyĂĄsos izraeli politikus – Uzi Landau turisztikai miniszter ĂŠs Avigdor Lieberman, a kĂźlĂźgyi tĂĄrca volt vezetĂľje – „auschwitzi hatĂĄroknak” nevezte az 1967 elĂľtti hatĂĄrokat, mert azzal Izrael legkeskenyebb pontja kĂśrĂźlbelĂźl 14 ĂŠs fĂŠl kilomĂŠteres lenne, a Ben Gurion nemzetkĂśzi repĂźlĂľtĂŠr kis hatĂłtĂĄvolsĂĄgĂş rakĂŠtĂĄkkal is elĂŠrhetĂľ lenne, a zsidĂł ĂĄllam hatĂĄrait pedig nem lehetne vĂŠdeni. ÉrvelĂŠsĂźk szerint, ha Izrael feladnĂĄ azokat a terĂźleteket, amelyeket 1967-ben ĂśnvĂŠdelembĂľl foglalt el, miutĂĄn nĂŠgy arab ĂĄllam tĂĄmadĂĄst indĂ­tott ellenĂźk, akkor JeruzsĂĄlemet kettĂŠ kellene osztani. Ez azzal is jĂĄr, hogy a judaizmus legszentebb helyeihez, az ÓvĂĄrosban talĂĄlhatĂł Nyugati Falhoz ĂŠs a Templomhegyhez valĂł hozzĂĄfĂŠrĂŠsrĂľl is lemondanak. A GolĂĄn-fennsĂ­krĂłl tĂśrtĂŠnĂľ kivonulĂĄs pedig azt jelentenĂŠ, hogy a terĂźletet vagy az IrĂĄnnal ĂŠs a Hezbollah sĂ­ita terrorszervezettel szĂśvetsĂŠges BassĂĄr al-Asszad szĂ­riai elnĂśknek, vagy pedig a szĂ­riai ellenzĂŠknek adnĂĄk ĂĄt, amelynek nagy rĂŠsze az al-KaidĂĄhoz kĂśthetĂľ iszlamista csoportokhoz tartozik. A zsidĂł ĂĄllam ĂŠszaki rĂŠszĂŠt Ă­gy szintĂŠn nem lehetne megvĂŠdeni.

JiszrĂĄel Katz izraeli kĂśzlekedĂŠsi miniszter mĂĄr az AbbĂĄsszal valĂł tĂĄrgyalĂĄsok ĂŠrtelmĂŠt is megkĂŠrdĂľjelezte amiatt, hogy az elnĂśk nem ĂŠlvezi a palesztinok egyĂśntetĂť tĂĄmogatĂĄsĂĄt: legnagyobb rivĂĄlisa, a Hamasz minden megbĂŠkĂŠlĂŠst ellenez Izraellel. Avigdor Lieberman pedig azt hangsĂşlyozta, hogy fontos a tĂĄrgyalĂĄs, de sokkal fontosabb, hogy a tĂĄrgyalĂĄsok a valĂłsĂĄgon alapuljanak, ne pedig illĂşziĂłkon. VĂŠlemĂŠnye szerint a legjobb eredmĂŠny, amit remĂŠlhetnek, egy hosszĂş tĂĄvĂş ĂĄtmeneti megĂĄllapodĂĄs, amely biztonsĂĄgi ĂŠs gazdasĂĄgi egyĂźttmĂťkĂśdĂŠsre ĂŠpĂźl.
Link