Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Japán csapásmérõ képességekhez juttatná hadseregét
Japánnak fontolóra kell vennie az ellenséges külföldi támaszpontok megtámadásához szükséges katonai képességek fejlesztését, és aktívabb védelmi politikát kell folytatnia Kína túlzott magabiztossága és az észak-koreai fenyegetés miatt egy pénteken közzétett kormányzati jelentés szerint.
A dokumentumban ajánlásainak megvalósítása az ország békealkotmányában foglalt katonai korlátozások minden eddiginél radikálisabb és kiterjesztõbb újraértelmezését jelentené, egyúttal pedig vélhetõen tovább fokozná a feszültséget Tokió és Peking között.
A jelentés elõirányozza a Japán Önvédelmi Erõ (fegyveres erõk) haditengerészeti képességeinek megerõsítését, az ország négy fõ szigetétõl távol esõ területek - köztük a Kína által vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri földdarabok - ellenõrzésének erõsítését, valamint a fegyverexport-embargó felülvizsgálatát is.
A jelentés az Abe Sindzó kormányfõ által kezdeményezett védelmi politikai felülvizsgálat része. A felülvizsgálat a tervek szerint az év végére fejezõdik be, akkorra várható döntés a mostani dokumentumban foglalt javaslatokról is.
A nacionalistának tartott Abe egyik fõ politikai célja a japán "békealkotmány" módosítása, valamint az alaptörvény által súlyosan korlátozott felhatalmazással és képességekkel rendelkezõ önvédelmi erõ "rendes" hadsereggé való fejlesztése.
A jelentés szerint a Japánra leselkedõ veszélyek fényében elkerülhetetlen az ország elrettentõ képességének erõsítése, ugyanakkor biztonságpolitikai szakértõk és védelmi hivatalnokok azt hangsúlyozzák, hogy Tokió lépései alapvetõen védelmi, nem pedig támadó jellegûek.
"Nem változik a védelmi politikánk kizárólag defenzív jellege. A külföldi célpontokra való csapásmérés képessége az azzal kapcsolatos diskurzus része, hogy hogyan reagáljunk, ha egyszerre több támadás éri az országot" - közölte Onodera Incunori védelmi miniszter.
Habár védelmi hivatalnokok szerint egyelõre csupán arról van szó, hogy Japán visszavágna, ha megtámadják, az ehhez szükséges képességek megszerzése alapjaiban rengetné meg az alkotmány kilencedik cikkének értelmezését. A cikk azt mondja ki, hogy Japán örökre lemond a háborúról, és nem tart fent hadsereget. Az Abe által vezetett Liberális Demokrata Párt tavaly kiadott alkotmánytervezetében ez utóbbi kitételt egyébként eltörölné.
Habár az alkotmány szövege ellenére a japán hadsereg Ázsia technológiailag legfejlettebb hadereje, a kilencedik cikk jelenleg érvényes, kiterjesztõ értelmezése szerint az csak szûken vett védelmi feladatokat láthat el, támadó képességekkel nem rendelkezhet, és nem vehet részt hadmûveletekben az ország területén kívül.
Egyes japán elemzõk szerint a megtorló és megelõzõ csapások defenzív jellegû mûveleteknek számítanak, ezért nem ütköznének az alkotmányba. Ugyanakkor e képességek megszerzése szükséges lenne ahhoz, hogy Japán komolyan vehetõ elrettentõ erõt képviseljen a rohamtempóban fegyverkezõ Kínával és Észak-Koreával szemben.
A jelentés kiadására egy nappal azután került sor, hogy Abe nyugtalanítónak nevezte, hogy kínai harci gépek repkednek Japán körül, s Peking egyre komolyabb erõket vonultat fel a két országot elhatároló Kelet-kínai-tengeren.
Ugyanakkor a Japánnal egyre feszültebb viszonyt ápoló, Délkelet-Ázsiában is egyre agresszívabban fellépõ Kína vélhetõen nem fogja szó nélkül hagyni a szerinte militarista múltjával szembenézni képtelen Tokió lépéseit.Link
A dokumentumban ajánlásainak megvalósítása az ország békealkotmányában foglalt katonai korlátozások minden eddiginél radikálisabb és kiterjesztõbb újraértelmezését jelentené, egyúttal pedig vélhetõen tovább fokozná a feszültséget Tokió és Peking között.
A jelentés elõirányozza a Japán Önvédelmi Erõ (fegyveres erõk) haditengerészeti képességeinek megerõsítését, az ország négy fõ szigetétõl távol esõ területek - köztük a Kína által vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri földdarabok - ellenõrzésének erõsítését, valamint a fegyverexport-embargó felülvizsgálatát is.
A jelentés az Abe Sindzó kormányfõ által kezdeményezett védelmi politikai felülvizsgálat része. A felülvizsgálat a tervek szerint az év végére fejezõdik be, akkorra várható döntés a mostani dokumentumban foglalt javaslatokról is.
A nacionalistának tartott Abe egyik fõ politikai célja a japán "békealkotmány" módosítása, valamint az alaptörvény által súlyosan korlátozott felhatalmazással és képességekkel rendelkezõ önvédelmi erõ "rendes" hadsereggé való fejlesztése.
A jelentés szerint a Japánra leselkedõ veszélyek fényében elkerülhetetlen az ország elrettentõ képességének erõsítése, ugyanakkor biztonságpolitikai szakértõk és védelmi hivatalnokok azt hangsúlyozzák, hogy Tokió lépései alapvetõen védelmi, nem pedig támadó jellegûek.
"Nem változik a védelmi politikánk kizárólag defenzív jellege. A külföldi célpontokra való csapásmérés képessége az azzal kapcsolatos diskurzus része, hogy hogyan reagáljunk, ha egyszerre több támadás éri az országot" - közölte Onodera Incunori védelmi miniszter.
Habár védelmi hivatalnokok szerint egyelõre csupán arról van szó, hogy Japán visszavágna, ha megtámadják, az ehhez szükséges képességek megszerzése alapjaiban rengetné meg az alkotmány kilencedik cikkének értelmezését. A cikk azt mondja ki, hogy Japán örökre lemond a háborúról, és nem tart fent hadsereget. Az Abe által vezetett Liberális Demokrata Párt tavaly kiadott alkotmánytervezetében ez utóbbi kitételt egyébként eltörölné.
Habár az alkotmány szövege ellenére a japán hadsereg Ázsia technológiailag legfejlettebb hadereje, a kilencedik cikk jelenleg érvényes, kiterjesztõ értelmezése szerint az csak szûken vett védelmi feladatokat láthat el, támadó képességekkel nem rendelkezhet, és nem vehet részt hadmûveletekben az ország területén kívül.
Egyes japán elemzõk szerint a megtorló és megelõzõ csapások defenzív jellegû mûveleteknek számítanak, ezért nem ütköznének az alkotmányba. Ugyanakkor e képességek megszerzése szükséges lenne ahhoz, hogy Japán komolyan vehetõ elrettentõ erõt képviseljen a rohamtempóban fegyverkezõ Kínával és Észak-Koreával szemben.
A jelentés kiadására egy nappal azután került sor, hogy Abe nyugtalanítónak nevezte, hogy kínai harci gépek repkednek Japán körül, s Peking egyre komolyabb erõket vonultat fel a két országot elhatároló Kelet-kínai-tengeren.
Ugyanakkor a Japánnal egyre feszültebb viszonyt ápoló, Délkelet-Ázsiában is egyre agresszívabban fellépõ Kína vélhetõen nem fogja szó nélkül hagyni a szerinte militarista múltjával szembenézni képtelen Tokió lépéseit.Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. July 26. 13:21:32
#2 |
Balu
- 2013. July 26. 16:53:56
#3 |
postaimre
- 2013. July 26. 17:01:53
#4 |
Balu
- 2013. July 26. 17:42:35
#5 |
postaimre
- 2013. July 26. 18:16:20
#6 |
rozsola
- 2013. July 26. 20:27:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.