Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Új világpénz: a dzsungel törvényei
Nincs könnyû feladata annak, aki – ahogy néhány olvasónk kérte – napjaink új informatikai-pénzügyi slágerérõl, a bitcoinról próbál elfogulatlan véleményt formálni. Megértéséhez ugyanis egyaránt mély számítástechnikai és pénzügyi ismeretekre van szükség. S noha nem kétséges, hogy lehet olyan szakember, aki mindkét területen kellõ jártassággal rendelkezik, valószínû, hogy ilyen igen kevés akad. Nehezíti az elfogulatlan megítélést az is, hogy sokan a jövõ pénzét látják a bitcoinban, s õk a rendszer bírálóit gyakran illetik a korszerûtlenség és vaskalaposság vádjával. Ez hatékony védekezés: nemcsak site-unk munkatársa kezdett gyors önvizsgálatba aggályait elhallgatandó, hanem a megkérdezett neves pénzügyi szakember is így kezdte mondandóját: „Lehet, hogy én már öreg vagyok...”
A Bitcoin egy digitális fizetõeszköz, amit 2009-ben hozott létre Satoshi Nakamoto (az is vitatott, hogy õ valóságos személy-e) azzal hogy megteremtette a számítógépes generálásához szükséges algoritmust, illetve létrehozta a hozzá kapcsolódó hálózatot és fizetési rendszert. A hálózat csomópontjai új bitcoinokat generálnak, amikor megoldanak egy új "blokk" létrehozásához szükséges matematikai feladványt. Nehéz és erõforrásigényes feladat, amit a projektbe bekapcsolódók bányászatnak neveznek. A feladat megoldásáért járó díjazás mértékét a rendszer szabályozza. Az elsõ négy évben összesen 10.500.000 BTC került kitermelésre, majd a kitermelhetõ összmennyiség négyévente felezõdik. A kitermelt teljes mennyiség végül megközelítõleg 21.000.000 BTC lesz, ami után leáll az új bitcoinok termelése.Az mindenesetre rögtön feltûnik, hogy a bitcoint ismertetõ honlapok a biztonságról szólva kizárólag az informatikai biztonsággal foglalkoznak. Ennek fontosságát nem lehet túlbecsülni, a hasonlóan fontos pénzügyi biztonság azonban sosem kerül szóba. Sõt, a bitcoin-világ kifejezetten sértetten reagált az amerikai pénzügyi hatóságok (FED, SEC, CFTC) vizsgálódásaira és szabályozási kísérleteire, és hovatovább a dzsungelbe, pontosabban Afrikába költözéssel fenyegetõznek. „A régi dogmatikus pénzteremtõk nem értik, hogy ennek pont az a lényege, hogy ne legyen szabályozva semmiféle központi szervezet által, csupán a bele vetett aggregált hit mondja meg, hogy mire való és mennyit ér” – írja egy hazai, a bitcoint népszerûsítõ oldal.
Ez a tõzsde, nem az a tõzsde
A bitcoinnal folytatott tranzakciók teljesen anonimok, így a bírálók legtöbbet a pénzmosás lehetõségét emlegetik, amit a pártolók könnyedén ráznak le magukról. Pedig Amerikában ütöttek már rajta kábítószerbolton, amely bitcoinos fizetéseket fogadott el. (Számos teljesen legális helyen is lehet fizetni ezzel a virtuális pénzzel.) A régi dogmatikus pénzteremtõk és szabályozók a fizetési biztonsággal kapcsolatban is aggodalmakat fogalmaznak meg. Egy bankot, befektetési vállalkozást tõkeelõírások, különféle stabilitási mutatók kötnek, tevékenységüket rendszeresen ellenõrzik a hatóságok, éppen a betétesek és befektetõk védelmében. A bitcoin esetében egyelõre nincsenek ilyen korlátok, s mint látható, a rendszer hívei sértetten el is utasítják a szabályozás lehetõségét. Pedig már több olyan Bitcoin-vállalkozásról tudni, amelyeken buktak a befektetõk. Például a texasi a Bitcoin Savings & Trust befektetési alap, amely mintegy 700 ezer bitcoin, vagyis több mint 60 millió dollár veszteséget okozott a befektetõknek. Vezetõi ellen a SEC (az USA értékpapírfelügyelete) indított eljárást néhány régi dogma alapján.
Bitcoinhoz nem csak az említett „bányászattal” vagy szolgáltatások és áruk eladásával lehet hozzájutni, hanem a devizapiacon is. Árfolyama a dollárral szemben rövid idõ alatt a sokszorosára emelkedett, és egy kisebb tavalyi tõzsdepánikot követõen napjainkban is fölfele tart. A tõzsdei kereskedés bizalmat kelt, kevés szó esik azonban arról, hogy a bitcoin esetében ez nem a nagy devizatõzsdéken folyik, hanem kifejezetten erre a célra létrehozott platformokon. Ezek így nem is felelnek meg a tõzsde fogalmának – amennyiben az definíciószerûen nyilvános, szervezett és szabályozott piacot jelent –, és nélkülözik a világ összes börzéjén meglévõ mûködési, elszámolási, fizetési garanciákat.
Csak a gazdasági háttér hiányzik
A bitcoin semmilyen módon nem függ a nagy nemzetközi bankoktól, pénzügyi monopolszervezetektõl – hangsúlyozzák hívei, rájátszva ezzel a ma elterjedt globalizációellenes érzelmekre. Egy népszerûsítésére hivatott honlapon bukkan föl azonban, hogy „az eddig gazdára talált hat és félmillió BTC „kb. a fele nagy valószínûséggel még egy szûk csoportnál van (fejlesztõk, kezdeti befektetõk)”. Õk tehát jelentõs, sõt, döntõ befolyással lehetnek a bitcoin pillanatnyi és távolabbi sorsára. Miközben azonban az IMF, a FED, a SEC, az ECB vezetõirõl lehet tudni kicsodák, sõt, pl. a Deutsche, a Citi, a Barclay's Bank, vagy akár az OTP elnökének neve is ismert, róluk nem tudni semmit. Nem világos, miért érdemelnek több bizalmat náluk – ismeretlenül. A honlap szerint nekik „elemi érdekük az árfolyam növelése, stabilitásának megteremtése, hiszen addig ér valamit a bitcoin, amíg vásárlóereje van.” Arra azonban nincs válasz, mi akadályozza meg, hogy egyik pillanatról a másikra ki ne szálljanak az üzletbõl, és a kezükben levõ bitcoin mennyiség eladásával tönkre ne tegyék az árfolyamot – miközben egy-egy ilyen tranzakció nyilvános bejelentésére semmilyen szabály nem kötelezi õket, ahogy például Csányi Sándort az OTP részvények esetében, mint ezt nemrég láthattuk.
Aki csak egy kicsit megkarcolgatta a pénzelméletek felszínét, tudja, hogy az aranystandard megszûnése óta a pénz értékét az érte kapható áruk és szolgáltatások adják. Elfogadását pedig a törvény teszi kötelezõvé, és – elsõsorban – az a bizalom biztosítja, hogy valóban kaphatók érte áruk és szolgáltatások. E bizalom elvesztése okozza a valutaválságokat. Korrekten válaszol tehát az említett honlap a kérdésre „A bitcoin egy lufi?”, hogy igen: „...ahogy az euró és a dollár is az, mivel csak csereértékük van, de használati értékük nincs. Ha máról holnapra senki nem fogadná el többé fizetõeszközként az eurót, a dollárt vagy a bitcoint, úgy a “lufi” nyomban kipukkadna és nullára zuhanna értékük.” A dollár és az euró mögött azonban – válság ide vagy oda – hihetetlenül erõs gazdaságok állnak, amit a bitcoin nélkülöz. Igaz az is, hogy teljes elértéktelenedésük valószínûtlen, ahogy az is tény, hogy „Szomáliában például mindmáig érvényes fizetõeszköz a szomáli schilling annak ellenére is, hogy már 20 éve összeomlott a kormányuk.” Egy olyan valutát azonban pozitív példának állítani, aminek az árfolyama a dollárral szemben az 1991-es 2000 Schillingrõl 2013-ra 15 000-re esett vissza, legalábbis furcsa befektetésöszönzõ érvelés.
Forrás
Wikipédia:Bitcoin
A Bitcoin távlatai: interjú Erik Voorhes-szel
A Bitcoin egy digitális fizetõeszköz, amit 2009-ben hozott létre Satoshi Nakamoto (az is vitatott, hogy õ valóságos személy-e) azzal hogy megteremtette a számítógépes generálásához szükséges algoritmust, illetve létrehozta a hozzá kapcsolódó hálózatot és fizetési rendszert. A hálózat csomópontjai új bitcoinokat generálnak, amikor megoldanak egy új "blokk" létrehozásához szükséges matematikai feladványt. Nehéz és erõforrásigényes feladat, amit a projektbe bekapcsolódók bányászatnak neveznek. A feladat megoldásáért járó díjazás mértékét a rendszer szabályozza. Az elsõ négy évben összesen 10.500.000 BTC került kitermelésre, majd a kitermelhetõ összmennyiség négyévente felezõdik. A kitermelt teljes mennyiség végül megközelítõleg 21.000.000 BTC lesz, ami után leáll az új bitcoinok termelése.Az mindenesetre rögtön feltûnik, hogy a bitcoint ismertetõ honlapok a biztonságról szólva kizárólag az informatikai biztonsággal foglalkoznak. Ennek fontosságát nem lehet túlbecsülni, a hasonlóan fontos pénzügyi biztonság azonban sosem kerül szóba. Sõt, a bitcoin-világ kifejezetten sértetten reagált az amerikai pénzügyi hatóságok (FED, SEC, CFTC) vizsgálódásaira és szabályozási kísérleteire, és hovatovább a dzsungelbe, pontosabban Afrikába költözéssel fenyegetõznek. „A régi dogmatikus pénzteremtõk nem értik, hogy ennek pont az a lényege, hogy ne legyen szabályozva semmiféle központi szervezet által, csupán a bele vetett aggregált hit mondja meg, hogy mire való és mennyit ér” – írja egy hazai, a bitcoint népszerûsítõ oldal.
Ez a tõzsde, nem az a tõzsde
A bitcoinnal folytatott tranzakciók teljesen anonimok, így a bírálók legtöbbet a pénzmosás lehetõségét emlegetik, amit a pártolók könnyedén ráznak le magukról. Pedig Amerikában ütöttek már rajta kábítószerbolton, amely bitcoinos fizetéseket fogadott el. (Számos teljesen legális helyen is lehet fizetni ezzel a virtuális pénzzel.) A régi dogmatikus pénzteremtõk és szabályozók a fizetési biztonsággal kapcsolatban is aggodalmakat fogalmaznak meg. Egy bankot, befektetési vállalkozást tõkeelõírások, különféle stabilitási mutatók kötnek, tevékenységüket rendszeresen ellenõrzik a hatóságok, éppen a betétesek és befektetõk védelmében. A bitcoin esetében egyelõre nincsenek ilyen korlátok, s mint látható, a rendszer hívei sértetten el is utasítják a szabályozás lehetõségét. Pedig már több olyan Bitcoin-vállalkozásról tudni, amelyeken buktak a befektetõk. Például a texasi a Bitcoin Savings & Trust befektetési alap, amely mintegy 700 ezer bitcoin, vagyis több mint 60 millió dollár veszteséget okozott a befektetõknek. Vezetõi ellen a SEC (az USA értékpapírfelügyelete) indított eljárást néhány régi dogma alapján.
Bitcoinhoz nem csak az említett „bányászattal” vagy szolgáltatások és áruk eladásával lehet hozzájutni, hanem a devizapiacon is. Árfolyama a dollárral szemben rövid idõ alatt a sokszorosára emelkedett, és egy kisebb tavalyi tõzsdepánikot követõen napjainkban is fölfele tart. A tõzsdei kereskedés bizalmat kelt, kevés szó esik azonban arról, hogy a bitcoin esetében ez nem a nagy devizatõzsdéken folyik, hanem kifejezetten erre a célra létrehozott platformokon. Ezek így nem is felelnek meg a tõzsde fogalmának – amennyiben az definíciószerûen nyilvános, szervezett és szabályozott piacot jelent –, és nélkülözik a világ összes börzéjén meglévõ mûködési, elszámolási, fizetési garanciákat.
Csak a gazdasági háttér hiányzik
A bitcoin semmilyen módon nem függ a nagy nemzetközi bankoktól, pénzügyi monopolszervezetektõl – hangsúlyozzák hívei, rájátszva ezzel a ma elterjedt globalizációellenes érzelmekre. Egy népszerûsítésére hivatott honlapon bukkan föl azonban, hogy „az eddig gazdára talált hat és félmillió BTC „kb. a fele nagy valószínûséggel még egy szûk csoportnál van (fejlesztõk, kezdeti befektetõk)”. Õk tehát jelentõs, sõt, döntõ befolyással lehetnek a bitcoin pillanatnyi és távolabbi sorsára. Miközben azonban az IMF, a FED, a SEC, az ECB vezetõirõl lehet tudni kicsodák, sõt, pl. a Deutsche, a Citi, a Barclay's Bank, vagy akár az OTP elnökének neve is ismert, róluk nem tudni semmit. Nem világos, miért érdemelnek több bizalmat náluk – ismeretlenül. A honlap szerint nekik „elemi érdekük az árfolyam növelése, stabilitásának megteremtése, hiszen addig ér valamit a bitcoin, amíg vásárlóereje van.” Arra azonban nincs válasz, mi akadályozza meg, hogy egyik pillanatról a másikra ki ne szálljanak az üzletbõl, és a kezükben levõ bitcoin mennyiség eladásával tönkre ne tegyék az árfolyamot – miközben egy-egy ilyen tranzakció nyilvános bejelentésére semmilyen szabály nem kötelezi õket, ahogy például Csányi Sándort az OTP részvények esetében, mint ezt nemrég láthattuk.
Aki csak egy kicsit megkarcolgatta a pénzelméletek felszínét, tudja, hogy az aranystandard megszûnése óta a pénz értékét az érte kapható áruk és szolgáltatások adják. Elfogadását pedig a törvény teszi kötelezõvé, és – elsõsorban – az a bizalom biztosítja, hogy valóban kaphatók érte áruk és szolgáltatások. E bizalom elvesztése okozza a valutaválságokat. Korrekten válaszol tehát az említett honlap a kérdésre „A bitcoin egy lufi?”, hogy igen: „...ahogy az euró és a dollár is az, mivel csak csereértékük van, de használati értékük nincs. Ha máról holnapra senki nem fogadná el többé fizetõeszközként az eurót, a dollárt vagy a bitcoint, úgy a “lufi” nyomban kipukkadna és nullára zuhanna értékük.” A dollár és az euró mögött azonban – válság ide vagy oda – hihetetlenül erõs gazdaságok állnak, amit a bitcoin nélkülöz. Igaz az is, hogy teljes elértéktelenedésük valószínûtlen, ahogy az is tény, hogy „Szomáliában például mindmáig érvényes fizetõeszköz a szomáli schilling annak ellenére is, hogy már 20 éve összeomlott a kormányuk.” Egy olyan valutát azonban pozitív példának állítani, aminek az árfolyama a dollárral szemben az 1991-es 2000 Schillingrõl 2013-ra 15 000-re esett vissza, legalábbis furcsa befektetésöszönzõ érvelés.
Forrás
Wikipédia:Bitcoin
A Bitcoin távlatai: interjú Erik Voorhes-szel
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. July 30. 15:04:40
#2 |
rozsola
- 2013. July 30. 17:54:50
#3 |
talpi
- 2013. July 30. 19:28:42
#4 |
rozsola
- 2013. July 30. 19:42:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.