Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
WikiLeaks-ügy: 154 év a kiszivárogtatónak
Az amerikai katonai bíróság felmentette a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás vádja alól Bradley Manning közlegényt, aki így is kaphat több mint 150 évet. A WikiLeaks-alapító elítélte a döntést.
Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bûnösnek ítélte a katonát a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplezõ portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól. A WikiLeaks az ítéletet radikálisnak minõsítette.
A bíró szerint Manning 154 év börtönre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bûnösnek találták. Büntetését szerdán kezdik ismertetni. A Washingtontól nem messze fekvõ Fort Meade laktanyájában lefolytatott per 2012. február 23-án kezdõdött. Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010 áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt már 2010 májusában letartóztatták Irakban.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak - hiszen kiképezték rá -, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyûjtésére merényleteik elõkészítéséhez. Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot.
Manning azt állította, direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak. Azt beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása.
A WikiLeaks vezetõje, Julian Assange az ítélethez azt a megjegyzést fûzte a Twitteren, hogy "ez egy új, súlyos precedens" a sajtó információkkal való ellátására nézve, és "veszélyes szélsõségre utal az Obama-kormányzat részérõl a nemzetbiztonság terén".
Az Amnesty International jogvédõ szervezet szerint az ellenséggel való összejátszás vádja "a törvény hatályának túlzott kiterjesztése, mert nem volt bizonyíték arra, hogy Manning szándékosan kárt akart okozni az Egyesült Államoknak" a kiszivárogtatással.
Link
Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bûnösnek ítélte a katonát a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplezõ portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól. A WikiLeaks az ítéletet radikálisnak minõsítette.
A bíró szerint Manning 154 év börtönre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bûnösnek találták. Büntetését szerdán kezdik ismertetni. A Washingtontól nem messze fekvõ Fort Meade laktanyájában lefolytatott per 2012. február 23-án kezdõdött. Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010 áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt már 2010 májusában letartóztatták Irakban.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak - hiszen kiképezték rá -, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyûjtésére merényleteik elõkészítéséhez. Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot.
Manning azt állította, direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak. Azt beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása.
A WikiLeaks vezetõje, Julian Assange az ítélethez azt a megjegyzést fûzte a Twitteren, hogy "ez egy új, súlyos precedens" a sajtó információkkal való ellátására nézve, és "veszélyes szélsõségre utal az Obama-kormányzat részérõl a nemzetbiztonság terén".
Az Amnesty International jogvédõ szervezet szerint az ellenséggel való összejátszás vádja "a törvény hatályának túlzott kiterjesztése, mert nem volt bizonyíték arra, hogy Manning szándékosan kárt akart okozni az Egyesült Államoknak" a kiszivárogtatással.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
rozsola
- 2013. July 31. 09:24:44
#2 |
Vizilo
- 2013. July 31. 14:49:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.