Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Van-e politikai akarata Európának?
Európa leválasztása sikeresnek mondható. Nincs egységes akarat, nincs egységes háború sem.
Az Európai Unió vezetõsége megvitatja a közös hírszerzõ szolgálat létrehozásának a tervét. Ez az intézmény az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal riválisa, nem pedig partnere lenne. Azonban attól függetlenül, hogy mennyire sértõdnek az európaiak az amerikaiakra, Brüsszel biztosította Washingtont, hogy változatlanul bízik benne.
Catherine Ashton bárónõ, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai fõbiztosa ismertette az európai vezetõség saját autonóm biztonsági rendszer létrehozásának a tervét. Olyan benyomás alakul ki, hogy az új titkos superszolgálat az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának riválisa lesz. De valójában ez nem így van.
Az egységes szolgálat létrehozása választ jelent a globalizáció kihívásaira. A másik dolog az, hogy ez egy politikailag motivált döntés. Az európaiak kénytelenek reagálni Edward Snowden számukra megalázó leleplezéseire. Tulajdonképpen sarokba szorították õket. Talán éppen ezért az európai hatalmi rendszer képtelen egységes állásfoglalást kidolgozni. Fjodor Lukjanov Oroszország a Globális Politikában c. lap fõszerkesztõje ezzel kapcsolatban kifejtette:
Az európaiak számára rendkívül kellemetlen, hogy nagy nyilánosság elõtt leleplezték: az USA totális megfigyelés és ellenõrzés alatt tartja szövetségeseit. Kénytelenek reagálni erre. Részben a közvélemény nyomására teszik ezt, részben pedig azért, hogy bizonyítsák politikai függetlenségüket. De ehhez nincsenek reális lehetõségeik. Az a tény, hogy az új szolgálat Ashton asszony, külügyi és biztonságpolitikai fõbiztosának lesz alárendelve, önmagában bizonyítja: ez az elgondolás nem helytálló. Érezhetõ benne a politikai akarat, meg akarják mutatni Amerikának, hogy Európa ötletért nem megy a szomszédba. De semmilyen reális ereje nem lesz az új struktúrának.
Ha létrejön az egységes európai biztonsági rendszer, akkor ez lesz az elsõ állam fölötti hírszerzõ ügynökség a történelemben. De az uniós országoknak elõször számos fontos gyakorlati, együttmûködéssel kapcsolatos kérdést kell megoldania. Kétségtelen, a magas szintû politikai integráció elõsegíti majd a formális akadályok leküzdését. De Európa még mindig különálló államokból áll. A reálisan tevékenykedõ közös hírszerzõ szolgálat a nemzeti szuverenitás legalább részleges elvesztését jelentené.
Egyszóval, kényes helyzetbe hozták az amerikaiak Európát. Lehet, hogy nem rosszindulatból. Egyszerûen Amerika semmi rosszat nem látott benne, hogy felügyelés alatt tartja barátait. Mindazonáltal Európa helyzetét ez nem könnyíti. Vezetõi a nyilvánosság és a politikai riválisok kemény kérdéseire válaszolva, csak vállat vonnak. És azzal érvelnek, hogy az euro-atlanti barátság továbbra is elég erõs ahhoz, hogy ellenálljon ennek a kihívásnak. Lelkük mélyén viszont biztosan idézik a híres mondást: "Van-e szükségünk ellenségre, amikor ilyen barátaink vannak?"
Link
Az Európai Unió vezetõsége megvitatja a közös hírszerzõ szolgálat létrehozásának a tervét. Ez az intézmény az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal riválisa, nem pedig partnere lenne. Azonban attól függetlenül, hogy mennyire sértõdnek az európaiak az amerikaiakra, Brüsszel biztosította Washingtont, hogy változatlanul bízik benne.
Catherine Ashton bárónõ, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai fõbiztosa ismertette az európai vezetõség saját autonóm biztonsági rendszer létrehozásának a tervét. Olyan benyomás alakul ki, hogy az új titkos superszolgálat az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának riválisa lesz. De valójában ez nem így van.
Az egységes szolgálat létrehozása választ jelent a globalizáció kihívásaira. A másik dolog az, hogy ez egy politikailag motivált döntés. Az európaiak kénytelenek reagálni Edward Snowden számukra megalázó leleplezéseire. Tulajdonképpen sarokba szorították õket. Talán éppen ezért az európai hatalmi rendszer képtelen egységes állásfoglalást kidolgozni. Fjodor Lukjanov Oroszország a Globális Politikában c. lap fõszerkesztõje ezzel kapcsolatban kifejtette:
Az európaiak számára rendkívül kellemetlen, hogy nagy nyilánosság elõtt leleplezték: az USA totális megfigyelés és ellenõrzés alatt tartja szövetségeseit. Kénytelenek reagálni erre. Részben a közvélemény nyomására teszik ezt, részben pedig azért, hogy bizonyítsák politikai függetlenségüket. De ehhez nincsenek reális lehetõségeik. Az a tény, hogy az új szolgálat Ashton asszony, külügyi és biztonságpolitikai fõbiztosának lesz alárendelve, önmagában bizonyítja: ez az elgondolás nem helytálló. Érezhetõ benne a politikai akarat, meg akarják mutatni Amerikának, hogy Európa ötletért nem megy a szomszédba. De semmilyen reális ereje nem lesz az új struktúrának.
Ha létrejön az egységes európai biztonsági rendszer, akkor ez lesz az elsõ állam fölötti hírszerzõ ügynökség a történelemben. De az uniós országoknak elõször számos fontos gyakorlati, együttmûködéssel kapcsolatos kérdést kell megoldania. Kétségtelen, a magas szintû politikai integráció elõsegíti majd a formális akadályok leküzdését. De Európa még mindig különálló államokból áll. A reálisan tevékenykedõ közös hírszerzõ szolgálat a nemzeti szuverenitás legalább részleges elvesztését jelentené.
Egyszóval, kényes helyzetbe hozták az amerikaiak Európát. Lehet, hogy nem rosszindulatból. Egyszerûen Amerika semmi rosszat nem látott benne, hogy felügyelés alatt tartja barátait. Mindazonáltal Európa helyzetét ez nem könnyíti. Vezetõi a nyilvánosság és a politikai riválisok kemény kérdéseire válaszolva, csak vállat vonnak. És azzal érvelnek, hogy az euro-atlanti barátság továbbra is elég erõs ahhoz, hogy ellenálljon ennek a kihívásnak. Lelkük mélyén viszont biztosan idézik a híres mondást: "Van-e szükségünk ellenségre, amikor ilyen barátaink vannak?"
Link
Hozzaszolasok
#1 |
rozsola
- 2013. August 01. 19:54:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.