Ti mĂĄr emlĂŠkeztetek? Nekem egĂŠsz mĂĄs a fontos. Úgy vĂŠlem akkor nem vagyok "demokrata", de cserĂŠben ezt a sok hulladĂŠkot a sajĂĄt mocskĂĄban szeretnĂŠm lĂĄtni kimĂşlni - persze demokratikusan! „A tĂśrvĂŠny teljes erejĂŠvel kell lesĂşjtani, bĂĄrkit is ĂŠrjen a megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠs”


Minden demokratĂĄnak kĂśtelessĂŠge ma is emlĂŠkezni ĂŠs emlĂŠkeztetni – jelentette ki az Emberi ErĂľforrĂĄsok MinisztĂŠriumĂĄnak parlamenti ĂĄllamtitkĂĄra a roma holokauszt nemzetkĂśzi emlĂŠknapjĂĄn, pĂŠnteken Budapesten.
A Holokauszt EmlĂŠkkĂśzpontban tartott megemlĂŠkezĂŠsen Doncsev AndrĂĄs azt mondta: augusztus 2-ĂĄn emlĂŠkezĂźnk a 69 ĂŠvvel ezelĂľtt az auschwitz-birkenaui koncentrĂĄciĂłs tĂĄborban meggyilkolt hĂĄromezer roma emberre, ĂŠs mindazokra, akiket MagyarorszĂĄg 1944. mĂĄrcius 19-ei nĂŠmet megszĂĄllĂĄsĂĄt kĂśvetĂľen otthonaikbĂłl koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokba hurcoltak, tovĂĄbbĂĄ mindazokra, akik azĂłta estek a fajgyĂťlĂślet ĂĄldozatĂĄul, mint a nĂŠgy ĂŠvvel ezelĂľtt ezen a napon meggyilkolt kislĂŠtai roma asszony.

„EmlĂŠkezĂźnk, mert minden demokratĂĄnak, aki elĂ­tĂŠli az utĂłpisztikus rendszerek valamennyi fajtĂĄjĂĄt, amelyekben az esztelensĂŠg diadalmaskodik az ĂŠsz nevĂŠben ĂŠs hamis remĂŠnyek vĂĄltoznak vĂŠgĂźl menetelĂľ hadseregekkĂŠ, kĂśtelessĂŠge ma is emlĂŠkezni ĂŠs emlĂŠkeztetni” – fogalmazott az ĂĄllamtitkĂĄr.

Doncsev AndrĂĄs szĂłlt arrĂłl, hogy a tĂśrtĂŠntekbĂľl okulva ki lehet jelenteni, ha „a nemzeti szolidaritĂĄs szĂśvetĂŠt elvĂĄgjuk valahol, vagy engedjĂźk, hogy egy durva mozdulattal elszakĂ­tsĂĄk, akkor tĂśrvĂŠnyszerĂť, hogy az utolsĂł szĂĄlig felbomoljĂŠk”.

Az ĂĄllamtitkĂĄr hangsĂşlyozta, eljĂśtt az ideje annak, hogy vĂŠgre ne „mĂŠricskĂŠljĂźnk”, miĂŠrt kĂźlĂśnbĂśztetik, bĂŠlyegzik meg, vetik ki ma is maguk kĂśzĂźl az ĂĄldozatnak kiszemeltet.

MTI-fotĂłk
Doncsev AndrĂĄs, az Emberi ErĂľforrĂĄsok MinisztĂŠriumĂĄnak parlamenti ĂĄllamtitkĂĄra gyĂşjt gyertyĂĄt a nĂŠpirtĂĄs helyszĂ­neinek feliratainĂĄl a roma holokauszt emlĂŠknapja alkalmĂĄbĂłl rendezett megemlĂŠkezĂŠsen a fĂľvĂĄros IX. kerĂźletĂŠben, a PĂĄva utcai Holokauszt EmlĂŠkkĂśzpontban 2013. augusztus 2-ĂĄn.

„NekĂźnk egyforma, kĂŠrlelhetetlen szigorral ĂŠs a tĂśrvĂŠny teljes erejĂŠvel kell lesĂşjtani bĂĄrkit is ĂŠrjen a megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠs, nyelve, vallĂĄsa, bĂľrszĂ­ne miatt” – jelentette ki Doncsev AndrĂĄs, hozzĂĄtĂŠve: mert ez nem tĂśbbsĂŠg ĂŠs kisebbsĂŠg, hanem emberi mĂŠltĂłsĂĄg kĂŠrdĂŠse.

Szita Szabolcs, a Holokauszt EmlĂŠkkĂśzpont igazgatĂłja kĂśszĂśntĂľjĂŠben arrĂłl beszĂŠlt, a kĂśztudat rĂŠszĂŠvĂŠ kell tenni, hogy mi tĂśrtĂŠnt KomĂĄromban vagy Budapesten, a jĂłzsefvĂĄrosi pĂĄlyaudvaron, ahol ĂśsszegyĂťjtĂśttĂŠk ĂŠs vagonokba zsĂşfoltĂĄk a magyarorszĂĄgi romĂĄkat 1944 ĂľszĂŠn ĂŠs telĂŠn.

Feladatunk, hogy a legyilkolt kĂśzĂśssĂŠgeket ĂśsszegyĂťjtsĂźk, ezt a magyar tĂśrtĂŠnelemben is rĂśgzĂ­tsĂźk ĂŠs bevigyĂźk az oktatĂĄsba – mondta.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a Fõvárosi Cigány Önkormányzat vezetõje beszédében hangsúlyozta, hogy tudatni kell a világ polgáraival: a holokauszt, a porrajmos nem a gázkamrákkal, hanem a kirekesztõ gondolatok megszületésével kezdõdött, majd könyvégetésekkel, boltok bezárásával, fajvédõ törvények elfogadásával folytatódott.

Szerinte ma Ăşjra a kirekesztĂŠs ĂŠs a megbĂŠlyegzĂŠs jĂĄrja be hĂŠtkĂśznapjainkat. „De ma mĂŠg idĂľben vagyunk”, hogy figyelmeztessĂźk a veszĂŠlyre a tĂĄrsadalmat. EljĂśtt az eszmĂŠlĂŠs ideje – jelentette ki Makai IstvĂĄn.

HangsĂşlyozta, „ma sokkal szĂźksĂŠgesebb a nyĂ­lt, egyenes, Ăľszinte beszĂŠd ĂŠs cselekedet, mint eddig bĂĄrmikor. Az oly sokszor emlegetett, a sokfĂŠlekĂŠppen ĂŠs sokfĂŠle irĂĄnybĂłl is megfogalmazott ĂśsszefogĂĄs az egyetlen kulcsa annak, hogy egy bĂŠkĂŠs, igazi ĂŠrtĂŠkeken alapulĂł tĂĄrsadalmat tudjunk ĂŠpĂ­teni” – mondta.

Makai IstvĂĄn beszĂŠdĂŠt kĂśvetĂľen a jelenlĂŠvĂľk mĂŠcseseket gyĂşjtottak az ĂĄldozatok emlĂŠkĂŠre az emlĂŠkkĂśzpont udvarĂĄnak egyik falĂĄnĂĄl, amelyre olyan telepĂźlĂŠsneveket fĂźggesztettek ki, ahol 1944-ben roma embereket mĂŠszĂĄroltak le.

A megemlĂŠkezĂŠsen rĂŠszt vett Schiffer AndrĂĄs, a Lehet MĂĄs a Politika tĂĄrselnĂśke, valamint megjelentek diplomĂĄciai testĂźletek kĂŠpviselĂľi is.

A CigĂĄny VilĂĄgszĂśvetsĂŠg kongresszusĂĄnak hatĂĄrozata alapjĂĄn 1972 Ăłta emlĂŠkeznek meg a vilĂĄg tĂśbb orszĂĄgĂĄban arrĂłl, hogy 1944. augusztus 2-ĂĄn ĂŠjjel az auschwitz-birkenaui koncentrĂĄciĂłs tĂĄborban nĂŠhĂĄny Ăłra alatt tĂśbb mint hĂĄromezer roma embert gyilkoltak meg.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés és a Fõvárosi Cigány Önkormányzat elnöke mond beszédet a roma holokauszt emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a fõváros IX. kerületében, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2013. augusztus 2-án.

EgyĂźtt-PM: KĂśzĂśs fellĂŠpĂŠs kell a gyĂťlĂślet ellen

Az EgyĂźtt-PM szerint a roma holokauszt emlĂŠknapja arra emlĂŠkeztet, hogy a gyĂĄsz mellett aktĂ­van fel kell lĂŠpni ĂŠs kĂśzĂśsen tenni kell a kirekesztĂŠs legaprĂłbb jelei, a gyĂťlĂślet minden szava ĂŠs tette ellen.

Az ellenzĂŠki pĂĄrtszĂśvetsĂŠg vezetĂľi, kĂśztĂźk Bajnai Gordon volt miniszterelnĂśk az MTI-hez pĂŠnteken eljuttatott kĂśzlemĂŠnyĂźkben azt Ă­rtĂĄk, fejet hajtanak a szĂĄrmazĂĄsuk miatt ĂźldĂśzĂśtt, megkĂ­nzott ĂŠs meggyilkolt magyarok emlĂŠke elĂľtt.

FelidĂŠztĂŠk, hogy a magyar ĂĄllam aktĂ­v szerepet vĂĄllalt a roma holokauszt, a porajmos megszervezĂŠsĂŠben ĂŠs vĂŠgrehajtĂĄsĂĄban, ezĂŠrt a magyar nemzet ĂŠletbevĂĄgĂł ĂŠrdeke, hogy emlĂŠkezzen az ĂĄldozatokra ĂŠs ne felejtse el az ĂĄrulĂĄst sem. „Egy ĂĄllamnak kĂśtelessĂŠge megvĂŠdenie polgĂĄrait, egy kĂśzĂśssĂŠg tagjainak pedig szolidaritĂĄst kell vĂĄllalnia egymĂĄssal, kĂźlĂśnĂśsen azokkal, akiket a lĂŠtĂźkben fenyeget bĂĄrmilyen veszĂŠly” – fogalmaztak.

Az EgyĂźtt-PM szerint az emlĂŠknapnak komor aktualitĂĄst ad, hogy elsĂľfokĂş Ă­tĂŠlethozatalĂĄhoz kĂśzelĂ­t a romagyilkossĂĄgok nĂŠven elhĂ­resĂźlt bĂťncselekmĂŠnyek ĂźgyĂŠben indult per. Ezzel ĂśsszefĂźggĂŠsben kiemeltĂŠk: hat magyar embert csak azĂŠrt Ăśltek meg, mert cigĂĄnyok is voltak, „nem azĂŠrt, amit tettek, vagy nem tettek, hanem azĂŠrt, aminek szĂźlettek”. Ennek a szĂśrnyĂťsĂŠgnek ĂŠppĂşgy bele kell ĂŠgnie a nemzet emlĂŠkezetĂŠbe, ahogyan mĂĄs, nemzeti tragĂŠdiĂĄnknak – Ă­rtĂĄk.

A CigĂĄny VilĂĄgszĂśvetsĂŠg kongresszusĂĄnak hatĂĄrozata alapjĂĄn 1972 Ăłta emlĂŠkeznek meg a vilĂĄg tĂśbb orszĂĄgĂĄban arrĂłl, hogy 1944. augusztus 2-ĂĄn ĂŠjjel az auschwitz-birkenaui koncentrĂĄciĂłs tĂĄborban nĂŠhĂĄny Ăłra alatt tĂśbb mint hĂĄromezer roma embert gyilkoltak meg.


KDNP: Egyetlen rendszer sem bĂŠlyegezhet meg embercsoportokat

Egyetlen rendszernek sem lehet lĂŠtjogosultsĂĄga, amely embereket, embercsoportokat megbĂŠlyegez, meghurcol ĂŠs lĂŠtĂŠben fenyeget – rĂśgzĂ­tette a KeresztĂŠnydemokrata NĂŠppĂĄrt (KDNP) a roma holokauszt ĂĄldozatainak emlĂŠknapja alkalmĂĄbĂłl kiadott pĂŠnteki kĂśzlemĂŠnyĂŠben.

Mint Ă­rtĂĄk, fĂľhajtĂĄssal emlĂŠkeznek az ĂĄldozatokra.

KiemeltĂŠk: az ĂŠlet irĂĄnti elkĂśtelezĂľdĂŠsĂźk okĂĄn is hiszik az emberi mĂŠltĂłsĂĄg tiszteletĂŠnek fontossĂĄgĂĄt. ValljĂĄk, hogy egyetlen rendszernek sem lehet lĂŠtjogosultsĂĄga, amely embereket, embercsoportokat megbĂŠlyegez, meghurcol ĂŠs lĂŠtĂŠben fenyeget. Legyen szĂł bĂĄrmilyen ideolĂłgiai terrorrĂłl, az nem csak ez egyes ember ĂŠletĂŠt, hanem az egĂŠsz nemzet jĂśvĂľjĂŠt kĂŠpes elpusztĂ­tani – fogalmaztak.

HozzĂĄtettĂŠk: ĂŠppen ezĂŠrt kell emlĂŠkezni ĂŠs soha el nem feledni a diktatĂşrĂĄk okozta sebeket, valamint a lelki ĂŠs fizikai pusztĂ­tĂĄst, amelyet valamikor vĂŠghezvittek.
Link