Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ötszáz milliárdot termelõ MOL-cégbe nyomulhatnak be az oroszok
Ha elveszik az INA irányítási jogait a MOL-tól, az olyan piaci kockázatot jelentene, hogy a magyar vállalat valószínûleg megválna a horvát cégben lévõ részesedésétõl. A 49,1 százaléknyi papírt akár orosz befektetõ is vihetné. A Gazprom éppen a Balkánon terjeszkedik.
Úgy tûnik, "állami energiavállalatot" akar csinálni Horvátország az INA-ból, amelyben jelenleg a MOL az úr. A magyar olaj- és gázcég 2003-ban vásárolta be magát 25 százalék + 1 részvény erejéig, 505 millió dollárért az INÁ-ba, majd részesedését az évek folyamán 49,1 százalékra tornászta fel. Többségi tulajdonossá ugyan soha nem izmosodhatott, ám 2009 nyarán megszerezte az INA irányításának jogát. A horvát állam most azzal vádolja a MOL-t, hogy rosszul sáfárkodik a lehetõségekkel: "Az INA jóval sikeresebb vállalat is lehetne annál, amilyen most. Errõl akarunk tárgyalni a Mollal" - jelentette ki Ivan Vrdoljak egy kormányülésen.
A gazdasági miniszter akcióba is lendült: Mladen Pejnovic-csal, az állami vagyonkezelõ igazgatójával vezet delegációt Magyarországra, hogy beszéljenek a MOL fejével. A miniszter véleménye szerint a tárgyalásokon vállalatvezetési, költségcsökkentési és nyereség-megosztási kérdéseket kellene megvitatni, valamint foglalkozni kellene a szénhidrogén feltárással és kitermeléssel, a finomítói és a kiskereskedelmi üzletággal, valamint a gázkereskedelmmel is. "Az INA pozitív pénzügyi eredményt tud felmutatni ugyan, de lényegesen szerényebbet, mint más, hasonló nagyságrendû olaj- és gázipari vállalatok. Ez egyáltalán nem tükrözi az INA tényleges üzleti potenciálját" - fogalmaz a tárgyalásokat kezdeményezõ kormánydöntés.
Hogy ez mennyire fedi a valóságot, arról erõsen megoszlanak a vélemények, de az biztos, a horvát állam (amely az INA papírjainak mintegy 45 százalékát birtokolja), foggal-körömmel küzdött az ellen, hogy a MOL megszerezhesse a cég többségi tulajdonát. Megjegyzendõ, hogy a magyar vállalat szívesen tenné a magáévá az INÁ-t, ám a horvátok errõl hallani sem akarnak, sõt, az irányítási jogokat is szeretnék visszaszerezni. Pedig az is biztos, hogy a MOL egy rossz hatékonysággal mûködõ, erõsen veszteséges INÁ-t vett át, és éppen a cég reorganizálásához szükségeltettek az irányítói jogok.
Egyelõre prosperál az INA-csoport: az idei esztendõ elsõ hat hónapjában az értékesítési árbevétel 13,3 milliárd kunára (azaz 527,61 milliárd forintra) rúgott. Tény, hogy ez 8 százalékkal gyengébb, mint amit 2012 elsõ félévében produkált a cégcsoport, ám ennek "világpolitikai" okai vannak: az INA egyaránt rendelkezik kitermelési, feldolgozóipari és kiskereskedelmi üzletággal, mûködési területe pedig Horvátország mellett kiterjed a Közel-Keletre és Afrikára is. Az INA Szíriában a polgárháborús viszonyok miatt kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét.
Az viszont figyelemre méltó, hogy az INA nettó nyeresége még így is 443 millió kuna (mintegy 17,57 milliárd forint), négyszer annyi, mint a tavalyi év azonos idõszakában. Közben a tõkebefektetések értéke szépen növekedett: éves szinten 23 százalékkal nõtt, az idei év elsõ hat hónapjában 500 millió kunára (mintegy 20 milliárd forintra) rúgott. Közben a MOL fokozta kutatási és termelési tevékenységét Horvátországban, illetve eddig összesen 132 benzinkutat újított fel. Ráadásul csökkentek a finanszírozási költségek, 31 százalékról 26 százalékra javult az adósság és a tõke aránya.
A horvát interpretáció szerint persze szó sincs a MOL kiszorításáról, hanem a "törzsrészvényesek közötti, a részvények méretéhez igazodó, egyenrangú kapcsolatokról" tárgyal majd a delegáció. A horvát fél szerint ugyanis akkor borult ez az egyenrangú viszony, amikor a MOL megszerezte az INA irányítási jogait. Az akció jogszerû voltát Horvátországban többször megkérdõjelezték: a szkeptikusok szerint Ivo Sanader akkori miniszterelnök 10 millió eurós kenõpénzt kapott ezért a MOL-tól. A horvát hatóságok kihallgatnák Hernádi Zsoltot, a MOL elnök-vezérigazgatóját is, sõt, felmerült, hogy önkéntes vallomástétel híján nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene. A MOL és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a 10 millió eurós kenõpénzrõl szóló vádat.
Szollár Domokos, a MOL magyarországi kommunikációs igazgatója azt mondta, minden olyan kezdeményezést, döntést értékelnek és üdvözölnek, amelyik az együttmûködéshez és a megoldáshoz visz közelebb. Viszont az APA osztrák hírügynökség csütörtökön úgy értesült, hogy a magyar fél tesz még egy kísérletet arra, hogy együttmûködésre bírja a horvátokat, de ha elképzeléseit, köztük a tervezett nagyberuházásokat megakadályozzák, a MOL eladja a horvát cégben meglévõ 49,1 százalékos részesedését. A MOL ezzel kapcsolatban azt közölte, szóbeszédet nem kommentál, évek óta abban érdekelt, hogy megoldást találjon a vitás ügyekben.
Viszont a hírek szerint orosz vásárló is szóba jöhet. Persze, konkrétumokról egyelõre nem esik szó, de az elgondolkodtató, hogy a szerbiai NIS olajipar vállalat, a Gazprom helyi, többségi tulajdonú leánycége 27 benzinkutat nyitott meg Bosznia-Hercegovinában, Gazprom név alatt. Az orosz tulajdonú cég pedig ugyanezen márkanév alatt 2015 végére 250 kútból álló hálózatot szeretne létrehozni a Balkánon.
Link
Úgy tûnik, "állami energiavállalatot" akar csinálni Horvátország az INA-ból, amelyben jelenleg a MOL az úr. A magyar olaj- és gázcég 2003-ban vásárolta be magát 25 százalék + 1 részvény erejéig, 505 millió dollárért az INÁ-ba, majd részesedését az évek folyamán 49,1 százalékra tornászta fel. Többségi tulajdonossá ugyan soha nem izmosodhatott, ám 2009 nyarán megszerezte az INA irányításának jogát. A horvát állam most azzal vádolja a MOL-t, hogy rosszul sáfárkodik a lehetõségekkel: "Az INA jóval sikeresebb vállalat is lehetne annál, amilyen most. Errõl akarunk tárgyalni a Mollal" - jelentette ki Ivan Vrdoljak egy kormányülésen.
A gazdasági miniszter akcióba is lendült: Mladen Pejnovic-csal, az állami vagyonkezelõ igazgatójával vezet delegációt Magyarországra, hogy beszéljenek a MOL fejével. A miniszter véleménye szerint a tárgyalásokon vállalatvezetési, költségcsökkentési és nyereség-megosztási kérdéseket kellene megvitatni, valamint foglalkozni kellene a szénhidrogén feltárással és kitermeléssel, a finomítói és a kiskereskedelmi üzletággal, valamint a gázkereskedelmmel is. "Az INA pozitív pénzügyi eredményt tud felmutatni ugyan, de lényegesen szerényebbet, mint más, hasonló nagyságrendû olaj- és gázipari vállalatok. Ez egyáltalán nem tükrözi az INA tényleges üzleti potenciálját" - fogalmaz a tárgyalásokat kezdeményezõ kormánydöntés.
Hogy ez mennyire fedi a valóságot, arról erõsen megoszlanak a vélemények, de az biztos, a horvát állam (amely az INA papírjainak mintegy 45 százalékát birtokolja), foggal-körömmel küzdött az ellen, hogy a MOL megszerezhesse a cég többségi tulajdonát. Megjegyzendõ, hogy a magyar vállalat szívesen tenné a magáévá az INÁ-t, ám a horvátok errõl hallani sem akarnak, sõt, az irányítási jogokat is szeretnék visszaszerezni. Pedig az is biztos, hogy a MOL egy rossz hatékonysággal mûködõ, erõsen veszteséges INÁ-t vett át, és éppen a cég reorganizálásához szükségeltettek az irányítói jogok.
Egyelõre prosperál az INA-csoport: az idei esztendõ elsõ hat hónapjában az értékesítési árbevétel 13,3 milliárd kunára (azaz 527,61 milliárd forintra) rúgott. Tény, hogy ez 8 százalékkal gyengébb, mint amit 2012 elsõ félévében produkált a cégcsoport, ám ennek "világpolitikai" okai vannak: az INA egyaránt rendelkezik kitermelési, feldolgozóipari és kiskereskedelmi üzletággal, mûködési területe pedig Horvátország mellett kiterjed a Közel-Keletre és Afrikára is. Az INA Szíriában a polgárháborús viszonyok miatt kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét.
Az viszont figyelemre méltó, hogy az INA nettó nyeresége még így is 443 millió kuna (mintegy 17,57 milliárd forint), négyszer annyi, mint a tavalyi év azonos idõszakában. Közben a tõkebefektetések értéke szépen növekedett: éves szinten 23 százalékkal nõtt, az idei év elsõ hat hónapjában 500 millió kunára (mintegy 20 milliárd forintra) rúgott. Közben a MOL fokozta kutatási és termelési tevékenységét Horvátországban, illetve eddig összesen 132 benzinkutat újított fel. Ráadásul csökkentek a finanszírozási költségek, 31 százalékról 26 százalékra javult az adósság és a tõke aránya.
A horvát interpretáció szerint persze szó sincs a MOL kiszorításáról, hanem a "törzsrészvényesek közötti, a részvények méretéhez igazodó, egyenrangú kapcsolatokról" tárgyal majd a delegáció. A horvát fél szerint ugyanis akkor borult ez az egyenrangú viszony, amikor a MOL megszerezte az INA irányítási jogait. Az akció jogszerû voltát Horvátországban többször megkérdõjelezték: a szkeptikusok szerint Ivo Sanader akkori miniszterelnök 10 millió eurós kenõpénzt kapott ezért a MOL-tól. A horvát hatóságok kihallgatnák Hernádi Zsoltot, a MOL elnök-vezérigazgatóját is, sõt, felmerült, hogy önkéntes vallomástétel híján nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene. A MOL és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a 10 millió eurós kenõpénzrõl szóló vádat.
Szollár Domokos, a MOL magyarországi kommunikációs igazgatója azt mondta, minden olyan kezdeményezést, döntést értékelnek és üdvözölnek, amelyik az együttmûködéshez és a megoldáshoz visz közelebb. Viszont az APA osztrák hírügynökség csütörtökön úgy értesült, hogy a magyar fél tesz még egy kísérletet arra, hogy együttmûködésre bírja a horvátokat, de ha elképzeléseit, köztük a tervezett nagyberuházásokat megakadályozzák, a MOL eladja a horvát cégben meglévõ 49,1 százalékos részesedését. A MOL ezzel kapcsolatban azt közölte, szóbeszédet nem kommentál, évek óta abban érdekelt, hogy megoldást találjon a vitás ügyekben.
Viszont a hírek szerint orosz vásárló is szóba jöhet. Persze, konkrétumokról egyelõre nem esik szó, de az elgondolkodtató, hogy a szerbiai NIS olajipar vállalat, a Gazprom helyi, többségi tulajdonú leánycége 27 benzinkutat nyitott meg Bosznia-Hercegovinában, Gazprom név alatt. Az orosz tulajdonú cég pedig ugyanezen márkanév alatt 2015 végére 250 kútból álló hálózatot szeretne létrehozni a Balkánon.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.