Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Új légitársaság született: Air Serbia
Itt van nektek a "szerb sólyom"...és a szebek pont úgy reagálnak rá, mint ahogy mi a titkosszolgálati sólymunkra!
A szerb állam és az Etihad Airways megmentette a JAT-ot
Hosszú évek sikertelen próbálkozásai után végre komoly stratégiai partnert talált az addig állami kézben lévõ szerb légitársaság, a JAT. A Közel-Kelet egyik legnagyobb légitársasága, az Egyesült Arab EmÃrségek-beli Etihad 49 százalékos részesedést szerzett az adósságaitól megszabadÃtott JAT-ban. A vállalatot az Air Serbia névre keresztelték át.
Joke About Time - az önironikus humorukról hÃres belgrádiak Ãgy oldották fel a késéseirõl, pontatlanságáról is hÃrhedt JAT légitársaság rövidÃtést, ami természetesen valójában ennél sokkal prózaibb, Jugoslovenski Aerotransport.
A 86 éve Aeroput néven megszületett vállalat a világ egyik elsõ légitársasága volt, ám Jugoszlávia felbomlása során nehéz helyzetbe került, évrõl évre hatalmas veszteséggel mûködött, csak a tulajdonos, a szerb állam mentõakciói révén tudott talpon maradni, egyre kisebb és öregebb flottával, halmozódó tartozásokkal.
Belgrád folyamatosan „árulta" az egykor szebb napokat látott légitársaságot, kétszer is megkÃsérelték a vállalat privatizációját, ám egyszer sem jelentkezett kérõ. A 2011-es sikertelen magánosÃtás után stratégiát váltott a szerb kormány, és immár nem eladni akarta a vállalatot, hanem stratégiai partnert találni a számára.
Felmerült egy közös dél-kelet európai légitársaság létrehozásának ötlete is (a volt-Jugoszláviában illetve a közeli régiókban összesen kilenc, egyenként meglehetõsen kicsi társaság mûködik), majd ennek meghiúsulása után sikeres szerb üzletembereknek engedte volna át a vállalat vezetését a szerb kormány. Sokáig tárgyaltak a balkáni szerepvállalását erõsÃteni igyekvõ Törökország légitársaságával, a Turkish Airlines-szal is.
Idén márciusban lehetett elõször arról hallani, hogy az Egyesült Arab Emirátusok az Emirates után második legnagyobb légitársasága, az Etihad fontolgatja, hogy beszáll a JAT-ba. Az már a kezdetektõl világos volt, hogy a JAT csaknem 200 millió eurós tartozását átvállalja a szerb állam, ha pénzügyileg is megbÃzható szakmai befektetõ jelentkezik.
Az Etihad márpedig ilyen vállalat. Az Abu Dhabi repülõterét bázisul használó vállalat 2012-ben 79 utasszállÃtót üzemeltetett 86 járaton, heti 1 300 felszállással. (Leállásakor a Malévnak 22 repülõgépe volt, ezek 50 járatot szolgáltak ki.) Az Etihad-nak ezen kÃvül több más légitársaságban is van tulajdonrésze, a legjelentõsebb talán az Air Berlin, Európa hatodik legnagyobb légi szállÃtója, amelyben csaknem 30% az Etihad részesedése. Az Etihad árbevétele tavaly 4.8 milliárd USD volt, adózott nyeresége pedig 42 millió USD.
A szerb kormánnyal aláÃrt megállapodás értelmében az Etihad 49 százalékos részesedést szerez a JAT-ban, a többségi tulajdonos a szerb állam maradt. A megállapodás leglényegeseb eleme, hogy az Etihad és a szerb állam is komoly befektetéseket végez, összesen 200 millió USD értékben. Két héten belül Szerbia és az Etihad is 40-40 milliót fektet be, majd ezt követõen további 60-60 milliót.
Az Ex-yu Aviation blog úgy tudja, a szerb állam befektetése leginkább a JAT által felhalmozott adósság leÃrásából áll majd, mÃg az Etihad pénzét a kissé öregecske flotta cseréjére fordÃtják. Még a hónap végéig megérkezik két Airbus A319, majd a további nyolc modern, keskeny törzsû Airbus érkezik a téli szezon kezdetére.
A gépparkon kÃvül a légitársaság neve is megváltozik, az Air Serbia azonban mindenben a JAT jogutódja, használja annak szerzõdéseit. Az Etihad adja a közös cég vezérigazgatóját a szerb õsökkel rendelkezõ, szerbül kiválóan beszélõ ausztrál Danny Kondic személyében, aki korábban a Qantas-nál és a Brisith Airways-nél dolgozott, az elmúlt években pedig a Malaysia Airlines kereskedelmi igazgatója volt.
A jelenleg 1.200 fõt foglalkoztató vállalattól becslések szerint 300-500 dolgozót küldenek el, leginkább irodai alkalmazottakat, ugyanakkor 100 új állás is nyÃlik az új gépek kiszolgálásával kapcsolatosan.
Ha minden a tervek szerint alakul, a jelentõs kapacitásbõvÃtés és a nemzetközi menedzsment tudásának eredményeképpen megerõsödõ Air Serbia Belgrádot a régió légiközlekedési központjává teheti, kiszorÃtva a piacról a szomszédos országok kisebb légitársaságait, és megnehezÃtve a Balkánon is egyre határozottabban jelen lévõ fapados légitársaságok dolgát.
A belgrádi Nikola Tesla repülõtér modernizálásának és bõvÃtésének elsõ fázisa a közelmúltban fejezõdött be, ennek során a repülõtér területe 2,750 négyzetméterrel gyarapodott. A tervek szerint egy teljes új szintet épÃtenek az egyik szárnyra, ami további csaknem 5,000 négyzetméterrel növeli meg a repülõtér hasznos területét.
Úgy tudni, az Etihad magára vállalja az eddig a fapadosok számára fenntartott régebbi szárny felújÃtását is, hogy az Air Serbia gépei a saját termináljukról indulhassanak, ezzel azonban kiszorÃtva a Wizzair, az EasyJet és a Germanwings gépeit az eddig alacsony kategóriájúnak számÃtó régebbi terminálról.
A "keleti szél" BelgrádbanA szerb kormányból az elmúlt hét politikai válsága nyomán távozó Mlaðan Dinkiæ pénzügy- és gazdasági miniszter személyes sikerként értékelte az Etihad-szerzõdés tetõ alá hozását, munkáját a szerzõdést szerb részrõl aláÃró Aleksandar Vuèiæ elsõ miniszterelnök-helyettes is méltatta.
Nem csoda, hogy Vuèiæ mellett Dinkiæ is részt vett a szerb kormány részérõl az ugyancsak emÃrségekbeli Mubadala állami befektetési alap vezetõivel folytatott augusztus elsejei tárgyaláson Belgrádban. A Mubadala befektetési vállalatot 2002-ben alapÃtotta az Egyesült Arab EmÃrségek kormánya, a fõként olajbevételekbõl meggazdagodó ország gazdasági diverzifikációjának finanszÃrozására.
A Tanjug szerb hÃrügynökség szerint a Mubadala elsõként a szerb IT-szektor felfuttatásában lát fantáziát, és egy chipeket gyártó vállalkozás elindÃtását tervezi Belgrádban. Ehhez elsõ lépésként egy belgrádi IT kutatással és fejlesztéssel foglalkozó központot állÃtanak fel, ahol szerbiai mérnököket és szakembereket kÃvánnak foglalkoztatni. Az IT-szektor beindÃtása az elõzetes várakozások szerint több százmillió dollárba kerül majd.
A szerb kormány és a Mubdala közötti megbeszéléseken felmerültek további befektetési lehetõségek olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a telekommunikáció, az energiaipar, a megújuló energiaforrások és az épÃtõipar.
Szerbia és az Egyesült Arab EmÃrségek kereskedelme az elmúlt évben háromszorosára bõvült 2011-hez képest. 2012-ben a kereskedelmi mérleg 23,3 millió eurót mutatott, a következõ hónapokban pedig további tárgyalások várhatók az öbölbeli ország képviselõvel a mezõgazdaság, a mûszaki cikkek gyártása és a turisztika terén folytatott együttmûködésrõl.
Link
A szerb állam és az Etihad Airways megmentette a JAT-ot
Hosszú évek sikertelen próbálkozásai után végre komoly stratégiai partnert talált az addig állami kézben lévõ szerb légitársaság, a JAT. A Közel-Kelet egyik legnagyobb légitársasága, az Egyesült Arab EmÃrségek-beli Etihad 49 százalékos részesedést szerzett az adósságaitól megszabadÃtott JAT-ban. A vállalatot az Air Serbia névre keresztelték át.
Joke About Time - az önironikus humorukról hÃres belgrádiak Ãgy oldották fel a késéseirõl, pontatlanságáról is hÃrhedt JAT légitársaság rövidÃtést, ami természetesen valójában ennél sokkal prózaibb, Jugoslovenski Aerotransport.
A 86 éve Aeroput néven megszületett vállalat a világ egyik elsõ légitársasága volt, ám Jugoszlávia felbomlása során nehéz helyzetbe került, évrõl évre hatalmas veszteséggel mûködött, csak a tulajdonos, a szerb állam mentõakciói révén tudott talpon maradni, egyre kisebb és öregebb flottával, halmozódó tartozásokkal.
Belgrád folyamatosan „árulta" az egykor szebb napokat látott légitársaságot, kétszer is megkÃsérelték a vállalat privatizációját, ám egyszer sem jelentkezett kérõ. A 2011-es sikertelen magánosÃtás után stratégiát váltott a szerb kormány, és immár nem eladni akarta a vállalatot, hanem stratégiai partnert találni a számára.
Felmerült egy közös dél-kelet európai légitársaság létrehozásának ötlete is (a volt-Jugoszláviában illetve a közeli régiókban összesen kilenc, egyenként meglehetõsen kicsi társaság mûködik), majd ennek meghiúsulása után sikeres szerb üzletembereknek engedte volna át a vállalat vezetését a szerb kormány. Sokáig tárgyaltak a balkáni szerepvállalását erõsÃteni igyekvõ Törökország légitársaságával, a Turkish Airlines-szal is.
Idén márciusban lehetett elõször arról hallani, hogy az Egyesült Arab Emirátusok az Emirates után második legnagyobb légitársasága, az Etihad fontolgatja, hogy beszáll a JAT-ba. Az már a kezdetektõl világos volt, hogy a JAT csaknem 200 millió eurós tartozását átvállalja a szerb állam, ha pénzügyileg is megbÃzható szakmai befektetõ jelentkezik.
Az Etihad márpedig ilyen vállalat. Az Abu Dhabi repülõterét bázisul használó vállalat 2012-ben 79 utasszállÃtót üzemeltetett 86 járaton, heti 1 300 felszállással. (Leállásakor a Malévnak 22 repülõgépe volt, ezek 50 járatot szolgáltak ki.) Az Etihad-nak ezen kÃvül több más légitársaságban is van tulajdonrésze, a legjelentõsebb talán az Air Berlin, Európa hatodik legnagyobb légi szállÃtója, amelyben csaknem 30% az Etihad részesedése. Az Etihad árbevétele tavaly 4.8 milliárd USD volt, adózott nyeresége pedig 42 millió USD.
A szerb kormánnyal aláÃrt megállapodás értelmében az Etihad 49 százalékos részesedést szerez a JAT-ban, a többségi tulajdonos a szerb állam maradt. A megállapodás leglényegeseb eleme, hogy az Etihad és a szerb állam is komoly befektetéseket végez, összesen 200 millió USD értékben. Két héten belül Szerbia és az Etihad is 40-40 milliót fektet be, majd ezt követõen további 60-60 milliót.
Az Ex-yu Aviation blog úgy tudja, a szerb állam befektetése leginkább a JAT által felhalmozott adósság leÃrásából áll majd, mÃg az Etihad pénzét a kissé öregecske flotta cseréjére fordÃtják. Még a hónap végéig megérkezik két Airbus A319, majd a további nyolc modern, keskeny törzsû Airbus érkezik a téli szezon kezdetére.
A gépparkon kÃvül a légitársaság neve is megváltozik, az Air Serbia azonban mindenben a JAT jogutódja, használja annak szerzõdéseit. Az Etihad adja a közös cég vezérigazgatóját a szerb õsökkel rendelkezõ, szerbül kiválóan beszélõ ausztrál Danny Kondic személyében, aki korábban a Qantas-nál és a Brisith Airways-nél dolgozott, az elmúlt években pedig a Malaysia Airlines kereskedelmi igazgatója volt.
A jelenleg 1.200 fõt foglalkoztató vállalattól becslések szerint 300-500 dolgozót küldenek el, leginkább irodai alkalmazottakat, ugyanakkor 100 új állás is nyÃlik az új gépek kiszolgálásával kapcsolatosan.
Ha minden a tervek szerint alakul, a jelentõs kapacitásbõvÃtés és a nemzetközi menedzsment tudásának eredményeképpen megerõsödõ Air Serbia Belgrádot a régió légiközlekedési központjává teheti, kiszorÃtva a piacról a szomszédos országok kisebb légitársaságait, és megnehezÃtve a Balkánon is egyre határozottabban jelen lévõ fapados légitársaságok dolgát.
A belgrádi Nikola Tesla repülõtér modernizálásának és bõvÃtésének elsõ fázisa a közelmúltban fejezõdött be, ennek során a repülõtér területe 2,750 négyzetméterrel gyarapodott. A tervek szerint egy teljes új szintet épÃtenek az egyik szárnyra, ami további csaknem 5,000 négyzetméterrel növeli meg a repülõtér hasznos területét.
Úgy tudni, az Etihad magára vállalja az eddig a fapadosok számára fenntartott régebbi szárny felújÃtását is, hogy az Air Serbia gépei a saját termináljukról indulhassanak, ezzel azonban kiszorÃtva a Wizzair, az EasyJet és a Germanwings gépeit az eddig alacsony kategóriájúnak számÃtó régebbi terminálról.
A "keleti szél" BelgrádbanA szerb kormányból az elmúlt hét politikai válsága nyomán távozó Mlaðan Dinkiæ pénzügy- és gazdasági miniszter személyes sikerként értékelte az Etihad-szerzõdés tetõ alá hozását, munkáját a szerzõdést szerb részrõl aláÃró Aleksandar Vuèiæ elsõ miniszterelnök-helyettes is méltatta.
Nem csoda, hogy Vuèiæ mellett Dinkiæ is részt vett a szerb kormány részérõl az ugyancsak emÃrségekbeli Mubadala állami befektetési alap vezetõivel folytatott augusztus elsejei tárgyaláson Belgrádban. A Mubadala befektetési vállalatot 2002-ben alapÃtotta az Egyesült Arab EmÃrségek kormánya, a fõként olajbevételekbõl meggazdagodó ország gazdasági diverzifikációjának finanszÃrozására.
A Tanjug szerb hÃrügynökség szerint a Mubadala elsõként a szerb IT-szektor felfuttatásában lát fantáziát, és egy chipeket gyártó vállalkozás elindÃtását tervezi Belgrádban. Ehhez elsõ lépésként egy belgrádi IT kutatással és fejlesztéssel foglalkozó központot állÃtanak fel, ahol szerbiai mérnököket és szakembereket kÃvánnak foglalkoztatni. Az IT-szektor beindÃtása az elõzetes várakozások szerint több százmillió dollárba kerül majd.
A szerb kormány és a Mubdala közötti megbeszéléseken felmerültek további befektetési lehetõségek olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a telekommunikáció, az energiaipar, a megújuló energiaforrások és az épÃtõipar.
Szerbia és az Egyesült Arab EmÃrségek kereskedelme az elmúlt évben háromszorosára bõvült 2011-hez képest. 2012-ben a kereskedelmi mérleg 23,3 millió eurót mutatott, a következõ hónapokban pedig további tárgyalások várhatók az öbölbeli ország képviselõvel a mezõgazdaság, a mûszaki cikkek gyártása és a turisztika terén folytatott együttmûködésrõl.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. August 04. 16:38:49
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték