Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rejtélyes kÃnai készül kettévágni Amerikát
Ehhez kellett a panamai Kuba-Észak-Korea fegyverszállÃtmányozási fiaskó. Lesz indok, hogy kell egy saját ellenõrzésû zsilip, amit nem cionék fedeznek. Boszporusz, Szuez, Gibraltár és Panama. Aki ellenõrzi az átjrót, az uralja a világkereskedelmet.
Sûrû homály lengi körül, mégis egyre többen veszik komolyan azt a kÃnai tervet, amely újabb nyomvonalon vágna hajózható csatornát Közép-Amerikán, hogy összekösse az Atlanti- és a Csendes-óceánt. A majdnem száz éve átadott Panama-csatorna vetélytársának szánt projekt háromszor hosszabb lenne, és Nicaragua parlamentje már ki is adta rá az engedélyt. Már csak azt nem tudni, honnan lesz rá pénze Vang Csingnek, a kÃnai befektetõnek, és mi értelme az egésznek.
"Ez nem egy nagy nemzetközi vicc lesz. És nem akarjuk azt sem, hogy KÃna befuccsolt külföldi befejtetéseinek mintapéldája legyen. Azt akarjuk, hogy minden befektetõnk vigyorogjon" - mondta június végi sajtótájékoztatóján egy nem túl ismert hongkongi üzletember. A kÃnai férfi nem véletlenül magyarázkodott, nem sokkal korábban ugyanis egy 40 milliárd dolláros (9000 milliárd forintos) óriásprojekt tervével sokkolta a világot: úgy döntött, hogy õ, Vang Csing (Wang Jing), egy közepes méretû kÃnai távközlési vállalat vezetõjeként felépÃt egy új, modernebb, jobb, a meglévõnél háromszor hosszabb csatornát Közép-Amerikán keresztül.
Bár sok szakértõ azonnal õrültségnek, lehetetlenségnek, pénzügyileg megvalósÃthatatlannak nevezte az ötletet, a sajtótájékoztatóról tudósÃtó újságÃrók szerint az üzletember eltökéltnek tûnt, és komolyan beszélt. Olyannyira, hogy kedden, egy újabb sajtótájékoztatón már a tervezett csatorna nyomvonalát is bemutatta a nyilvánosságnak. Vang Csing szerint pénz is lesz, és a 286 kilométeresre tervezett csatornát 2014 decemberében elkezdik épÃteni, 2019-ben pedig már hajók járnak rajta. "Száz százalékig biztos vagyok ebben" - idézte az üzletembert a brit Telegraph. Az Ãgéreteket nem aprózta el, hiszen a terv megvalósÃtása az emberiség történetének egyik legnagyobb mérnöki teljesÃtménye lenne.
Hogy jut ilyesmi az eszébe?
Hogy Vang Ãgéreteit mennyire lehet komolyan venni, azt a nemzetközi befektetési és logisztikai szakértõk sem tudják megmondani. A projektnek némi súlyt adott, hogy Nicaragua parlamentje júniusban minden komolyabb részlet ismerete nélkül jóváhagyta azt, és 50 évre a hongkongi cégnek adta a csatorna tervezési és kivitelezési jogát. Egy helyi hÃrportál, a Nicaragua Dispatch gyorsan fel is hánytorgatta a döntést övezõ aggályokat: az ország vezetése úgy árusÃtott ki egy ilyen stratégiai projektet a kÃnaiaknak, nem ismerte a csatorna tervezett nyomvonalát, nem látott megvalósÃthatósági tanulmányt, és nem ismerte a projekt mögött álló állÃtólagos befektetõket, a környezetvédelmi kockázatokat, a hongkongi cég és a kÃnai kormány kapcsolatát, továbbá a titokzatos férfit, aki az egész projektet elindÃtotta.
hirdetés
Daniel Ortega nicaraguai elnök és Vang Csing
Forrás: AFP/Inti Ocon
Hogy az ország mégis beleugrott a bizonytalannak tûnõ, ám annál grandiózusabb tervbe, azt részben a csatornától remélt gyors meggazdagodás álma eredményezte. Nicaragua évszázadok óta vágyik egy ilyen csatornára: már 1825-ben tettek javaslatokat a megépÃtésére, de soha nem vágtak bele, mert túl kockázatosnak találták. Most viszont elõállt ez a különös kÃnai üzletember, aki azt Ãgérte, hogy saját pénzbõl belevág, toboroz elegendõ befektetõt, és belátható idõn belül meg is valósÃtja a tervet.
A nicaraguai kormány kapva kapott az alkalmon, és egybõl világgá is kürtölte várakozásait. A Nicaragua Dispatch szerint kiszámolták, hogy a beruházással 2015-re 15 százalékos gazdasági növekedés indul az országban, amivel Nicaragua a világ harmadik leggyorsabban fejlõdõ országává válik. 2018-ig több mint 400 ezer ember kerül ki a szegénységbõl, és további 350 ezer a mélyszegénységbõl, állÃtják a kormányzati statisztikák. Az AP hÃrügynökség szerint Közép-Amerika egyik legszegényebb országában több tÃzezer munkahely jönne létre, ha az épÃtkezés valóban elindulna.
A tervek alapja, hogy a beruházók szerint a világ tengeri kereskedelmének forgalma 2025-ig 42 százalékkal növekszik, és a modern, nagy szállÃtóhajók túl szélesek ahhoz, hogy a Panama-csatornát használják. Az új viszont a tervek szerint elég széles lesz nekik, Ãgy Nicaragua rövid távon átvenné az USA által épÃtett Panama-csatorna szerepét. Paul Oquist nicaraguai elnöki tanácsadó a projekt támogatására készÃtett elõadásában Hernan Cortez spanyol hódÃtót idézve állt ki az új csatorna terve mellett: "aki a két óceán közötti átjárót uralja, az lesz a világ ura".
De ki ez az ember?
Az Ãgéretek jól hangzanak egy olyan országban, amelynek az éves GDP-je a negyedét sem teszi ki a tervezett beruházás költségének. Nem mindenki ennyire bizakodó azonban, és sokan azt találgatják: kicsoda Vang Csing, mi köze a csatornaépÃtéshez, és honnan van ennyi pénze? A kérdésekre pedig nem kapnak túlságosan meggyõzõ válaszokat.
Teherhajó a Panama-csatornán. A legnagyobbak itt már nem férnek át.
Forrás: AFP/Rodrigo Arangua
A kÃnai üzletemberrõl ugyanis körülbelül annyit lehet tudni, hogy 41 éves, és hogy állÃtása szerint nincs semmilyen kapcsolata a kÃnai kormánnyal, nem tagja a KÃnai Kommunista Pártnak, csak egy "normális kÃnai állampolgár", aki az anyjával él. "Ennél normálisabb már nem is lehetnék" - idézte a kisebb nemzetközi cégbirodalommal rendelkezõ férfit a Nicaragua Dispatch. Vang telekommunikációs cégének pekingi irodája ugyanakkor a Telegraph szerint kÃnai kommunista vezetõk arcképeivel, egy hatalmas Mao Ce-tung freskóval és számtalan kÃnai tank, harci repülõ és rakétakilövõ modelljével van kidekorálva. Több gazdasági elemzõ azt sejti, hogy elõbb-utóbb elõlép mögüle a kÃnai állam.
A férfi láthatóan kerüli is a hátterérõl szóló kérdéseket, újságÃróknak például azt sem akarta elárulni, hogy hova járt egyetemre. "Azt reméltem, hogy nem a személyemre, hanem a projektemre irányul majd a figyelem" - védekezett. Persze mindeddig arról sem volt hajlandó beszélni, hogy pontosan kik pénzelnék a projektjét, bár kedden megÃgérte, hogy hónapokon belül fény derül erre is. Európai, amerikai és kÃnai befejtetõket emlegetett, de egyet sem nevezett meg. "Nagy bankok és más nagy intézmények, mindannyian elsõ osztályú befektetõk" - mondta a Telegraph szerint.
Vang Csingben az a legkülönösebb, hogy korábban sosem foglalkozott nagy épÃtkezésekkel, a Panama-csatornához akár távolról is mérhetõ beruházással. De szerinte ez nem probléma. Jelenleg õ a Hszinvej (Xinwei) kÃnai telekommunikációs cég vezetõje, de állÃtása szerint még soha életében nem volt mobiltelefonja sem. "Nem volt semmi tapasztalatom a telekommunikáció területén, amÃg 2009-ben ide nem kerültem" - idézi a Telegraph.
Lesznek még gondok
Még ha Vang valóban zseni is, és elég befektetõ hisz a projektjében ahhoz, hogy összejöjjön a szükséges pénz, akkor is elég ingatag lábakon áll a nicaraguai csatorna. Az AP hÃrügynökség által megszólaltatott mérnökök és hajózási szakemberek szerint ugyanis a tengeri szállÃtás nagy arányú növekedését nem lehet biztosra venni: Észak-Amerika egyre inkább visszafogja ázsiai gyártókapacitását, és Latin-Amerika felé fordul, ami csökkenti a tervezett csatornán áthaladó forgalmat, ráadásul a gazdasági visszaesés miatt már most is egyre több kihasználatlan kereskedelmi hajó vesztegel a kikötõkben. A globális felmelegedés közben új hajózási utakat nyit az Északi-sarkkör közelében, ráadásul a Panama-csatornát is éppen most tervezik kibõvÃteni, kiszélesÃteni, hogy nagyobb forgalom átengedésére legyen képes.
hirdetés
A San Juan folyó Nicaraguában. Ez is szóba jött, mint lehetséges vÃzi útvonal
Forrás: AFP/Degas Jean-Pierre
Egy nagy torontói szállÃtási cég elemzõje az AP-nek azt mondta, hogy ezek a változások mind bizonytalanná teszik a nicaraguai csatorna megtérülését, jelenleg nem látszik az a valós piaci igény, amelyrõl a kÃnai üzletemberek beszélnek. A Panama-csatorna szakértõjének számÃtó harvardi professzor, Noel Maurer szintén azt nyilatkozta, hogy rossz befektetésnek tartja a projektet, szerinte nem is fog megépülni.
A gazdasági bizonytalansághoz hozzáadódik, hogy egyelõre még senki nem tudja, milyen környezeti károkat okozna, ha Nicaraguán átvezetnék a világ legnagyobb teherhajóit. A tervezett csatorna a Nicaragua-tavon haladna keresztül, amely jelenleg a környék ivóvÃzbázisa, majd õserdõkön átvágva kanyarogna az Atlanti-óceánig. Környezetvédõ csoportok már most tiltakoznak, mert szerintük a projekt az élõvilágot és a tó vizét is veszélyezteti.
Az új csatornát ellenzõ panamaiak politikai motivációt sejtenek a háttérben. Roberto Troncoso, egy panamai gazdasági szereplõket tömörÃtõ szervezet vezetõje az AP-nek azt mondta, szerintük nem üzleti, hanem politikai kérdés az egész befektetés, "a pénz teljesen irreleváns, itt a nemzeti hegemóniáról van szó." Szerinte KÃna azért akarja megépÃteni a csatornát, mert az USA által felhúzott Panama-csatorna fölött nincs befolyása, pedig "aki a kereskedelmet uralja, az uralja a világot".
Link
Sûrû homály lengi körül, mégis egyre többen veszik komolyan azt a kÃnai tervet, amely újabb nyomvonalon vágna hajózható csatornát Közép-Amerikán, hogy összekösse az Atlanti- és a Csendes-óceánt. A majdnem száz éve átadott Panama-csatorna vetélytársának szánt projekt háromszor hosszabb lenne, és Nicaragua parlamentje már ki is adta rá az engedélyt. Már csak azt nem tudni, honnan lesz rá pénze Vang Csingnek, a kÃnai befektetõnek, és mi értelme az egésznek.
"Ez nem egy nagy nemzetközi vicc lesz. És nem akarjuk azt sem, hogy KÃna befuccsolt külföldi befejtetéseinek mintapéldája legyen. Azt akarjuk, hogy minden befektetõnk vigyorogjon" - mondta június végi sajtótájékoztatóján egy nem túl ismert hongkongi üzletember. A kÃnai férfi nem véletlenül magyarázkodott, nem sokkal korábban ugyanis egy 40 milliárd dolláros (9000 milliárd forintos) óriásprojekt tervével sokkolta a világot: úgy döntött, hogy õ, Vang Csing (Wang Jing), egy közepes méretû kÃnai távközlési vállalat vezetõjeként felépÃt egy új, modernebb, jobb, a meglévõnél háromszor hosszabb csatornát Közép-Amerikán keresztül.
Bár sok szakértõ azonnal õrültségnek, lehetetlenségnek, pénzügyileg megvalósÃthatatlannak nevezte az ötletet, a sajtótájékoztatóról tudósÃtó újságÃrók szerint az üzletember eltökéltnek tûnt, és komolyan beszélt. Olyannyira, hogy kedden, egy újabb sajtótájékoztatón már a tervezett csatorna nyomvonalát is bemutatta a nyilvánosságnak. Vang Csing szerint pénz is lesz, és a 286 kilométeresre tervezett csatornát 2014 decemberében elkezdik épÃteni, 2019-ben pedig már hajók járnak rajta. "Száz százalékig biztos vagyok ebben" - idézte az üzletembert a brit Telegraph. Az Ãgéreteket nem aprózta el, hiszen a terv megvalósÃtása az emberiség történetének egyik legnagyobb mérnöki teljesÃtménye lenne.
Hogy jut ilyesmi az eszébe?
Hogy Vang Ãgéreteit mennyire lehet komolyan venni, azt a nemzetközi befektetési és logisztikai szakértõk sem tudják megmondani. A projektnek némi súlyt adott, hogy Nicaragua parlamentje júniusban minden komolyabb részlet ismerete nélkül jóváhagyta azt, és 50 évre a hongkongi cégnek adta a csatorna tervezési és kivitelezési jogát. Egy helyi hÃrportál, a Nicaragua Dispatch gyorsan fel is hánytorgatta a döntést övezõ aggályokat: az ország vezetése úgy árusÃtott ki egy ilyen stratégiai projektet a kÃnaiaknak, nem ismerte a csatorna tervezett nyomvonalát, nem látott megvalósÃthatósági tanulmányt, és nem ismerte a projekt mögött álló állÃtólagos befektetõket, a környezetvédelmi kockázatokat, a hongkongi cég és a kÃnai kormány kapcsolatát, továbbá a titokzatos férfit, aki az egész projektet elindÃtotta.
hirdetés
Daniel Ortega nicaraguai elnök és Vang Csing
Forrás: AFP/Inti Ocon
Hogy az ország mégis beleugrott a bizonytalannak tûnõ, ám annál grandiózusabb tervbe, azt részben a csatornától remélt gyors meggazdagodás álma eredményezte. Nicaragua évszázadok óta vágyik egy ilyen csatornára: már 1825-ben tettek javaslatokat a megépÃtésére, de soha nem vágtak bele, mert túl kockázatosnak találták. Most viszont elõállt ez a különös kÃnai üzletember, aki azt Ãgérte, hogy saját pénzbõl belevág, toboroz elegendõ befektetõt, és belátható idõn belül meg is valósÃtja a tervet.
A nicaraguai kormány kapva kapott az alkalmon, és egybõl világgá is kürtölte várakozásait. A Nicaragua Dispatch szerint kiszámolták, hogy a beruházással 2015-re 15 százalékos gazdasági növekedés indul az országban, amivel Nicaragua a világ harmadik leggyorsabban fejlõdõ országává válik. 2018-ig több mint 400 ezer ember kerül ki a szegénységbõl, és további 350 ezer a mélyszegénységbõl, állÃtják a kormányzati statisztikák. Az AP hÃrügynökség szerint Közép-Amerika egyik legszegényebb országában több tÃzezer munkahely jönne létre, ha az épÃtkezés valóban elindulna.
A tervek alapja, hogy a beruházók szerint a világ tengeri kereskedelmének forgalma 2025-ig 42 százalékkal növekszik, és a modern, nagy szállÃtóhajók túl szélesek ahhoz, hogy a Panama-csatornát használják. Az új viszont a tervek szerint elég széles lesz nekik, Ãgy Nicaragua rövid távon átvenné az USA által épÃtett Panama-csatorna szerepét. Paul Oquist nicaraguai elnöki tanácsadó a projekt támogatására készÃtett elõadásában Hernan Cortez spanyol hódÃtót idézve állt ki az új csatorna terve mellett: "aki a két óceán közötti átjárót uralja, az lesz a világ ura".
De ki ez az ember?
Az Ãgéretek jól hangzanak egy olyan országban, amelynek az éves GDP-je a negyedét sem teszi ki a tervezett beruházás költségének. Nem mindenki ennyire bizakodó azonban, és sokan azt találgatják: kicsoda Vang Csing, mi köze a csatornaépÃtéshez, és honnan van ennyi pénze? A kérdésekre pedig nem kapnak túlságosan meggyõzõ válaszokat.
Teherhajó a Panama-csatornán. A legnagyobbak itt már nem férnek át.
Forrás: AFP/Rodrigo Arangua
A kÃnai üzletemberrõl ugyanis körülbelül annyit lehet tudni, hogy 41 éves, és hogy állÃtása szerint nincs semmilyen kapcsolata a kÃnai kormánnyal, nem tagja a KÃnai Kommunista Pártnak, csak egy "normális kÃnai állampolgár", aki az anyjával él. "Ennél normálisabb már nem is lehetnék" - idézte a kisebb nemzetközi cégbirodalommal rendelkezõ férfit a Nicaragua Dispatch. Vang telekommunikációs cégének pekingi irodája ugyanakkor a Telegraph szerint kÃnai kommunista vezetõk arcképeivel, egy hatalmas Mao Ce-tung freskóval és számtalan kÃnai tank, harci repülõ és rakétakilövõ modelljével van kidekorálva. Több gazdasági elemzõ azt sejti, hogy elõbb-utóbb elõlép mögüle a kÃnai állam.
A férfi láthatóan kerüli is a hátterérõl szóló kérdéseket, újságÃróknak például azt sem akarta elárulni, hogy hova járt egyetemre. "Azt reméltem, hogy nem a személyemre, hanem a projektemre irányul majd a figyelem" - védekezett. Persze mindeddig arról sem volt hajlandó beszélni, hogy pontosan kik pénzelnék a projektjét, bár kedden megÃgérte, hogy hónapokon belül fény derül erre is. Európai, amerikai és kÃnai befejtetõket emlegetett, de egyet sem nevezett meg. "Nagy bankok és más nagy intézmények, mindannyian elsõ osztályú befektetõk" - mondta a Telegraph szerint.
Vang Csingben az a legkülönösebb, hogy korábban sosem foglalkozott nagy épÃtkezésekkel, a Panama-csatornához akár távolról is mérhetõ beruházással. De szerinte ez nem probléma. Jelenleg õ a Hszinvej (Xinwei) kÃnai telekommunikációs cég vezetõje, de állÃtása szerint még soha életében nem volt mobiltelefonja sem. "Nem volt semmi tapasztalatom a telekommunikáció területén, amÃg 2009-ben ide nem kerültem" - idézi a Telegraph.
Lesznek még gondok
Még ha Vang valóban zseni is, és elég befektetõ hisz a projektjében ahhoz, hogy összejöjjön a szükséges pénz, akkor is elég ingatag lábakon áll a nicaraguai csatorna. Az AP hÃrügynökség által megszólaltatott mérnökök és hajózási szakemberek szerint ugyanis a tengeri szállÃtás nagy arányú növekedését nem lehet biztosra venni: Észak-Amerika egyre inkább visszafogja ázsiai gyártókapacitását, és Latin-Amerika felé fordul, ami csökkenti a tervezett csatornán áthaladó forgalmat, ráadásul a gazdasági visszaesés miatt már most is egyre több kihasználatlan kereskedelmi hajó vesztegel a kikötõkben. A globális felmelegedés közben új hajózási utakat nyit az Északi-sarkkör közelében, ráadásul a Panama-csatornát is éppen most tervezik kibõvÃteni, kiszélesÃteni, hogy nagyobb forgalom átengedésére legyen képes.
hirdetés
A San Juan folyó Nicaraguában. Ez is szóba jött, mint lehetséges vÃzi útvonal
Forrás: AFP/Degas Jean-Pierre
Egy nagy torontói szállÃtási cég elemzõje az AP-nek azt mondta, hogy ezek a változások mind bizonytalanná teszik a nicaraguai csatorna megtérülését, jelenleg nem látszik az a valós piaci igény, amelyrõl a kÃnai üzletemberek beszélnek. A Panama-csatorna szakértõjének számÃtó harvardi professzor, Noel Maurer szintén azt nyilatkozta, hogy rossz befektetésnek tartja a projektet, szerinte nem is fog megépülni.
A gazdasági bizonytalansághoz hozzáadódik, hogy egyelõre még senki nem tudja, milyen környezeti károkat okozna, ha Nicaraguán átvezetnék a világ legnagyobb teherhajóit. A tervezett csatorna a Nicaragua-tavon haladna keresztül, amely jelenleg a környék ivóvÃzbázisa, majd õserdõkön átvágva kanyarogna az Atlanti-óceánig. Környezetvédõ csoportok már most tiltakoznak, mert szerintük a projekt az élõvilágot és a tó vizét is veszélyezteti.
Az új csatornát ellenzõ panamaiak politikai motivációt sejtenek a háttérben. Roberto Troncoso, egy panamai gazdasági szereplõket tömörÃtõ szervezet vezetõje az AP-nek azt mondta, szerintük nem üzleti, hanem politikai kérdés az egész befektetés, "a pénz teljesen irreleváns, itt a nemzeti hegemóniáról van szó." Szerinte KÃna azért akarja megépÃteni a csatornát, mert az USA által felhúzott Panama-csatorna fölött nincs befolyása, pedig "aki a kereskedelmet uralja, az uralja a világot".
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték