Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Mi lenne? Mivel az Eurázsiai Unió már akcióban van, ezért maga a cikk címe ami determinálja a választ. Hová is tartozunk?
A mi térségünkben (EEMEA) eddig is Dél-Afrika és Magyarország gazdasági kilátásai miatt aggódtak leginkább a Nomura londoni stratégái és miután számításokat végeztek arra, hogy milyen hatásokkal járna egy durva kínai gazdasági lassulás, ezek az aggodalmaik még inkább felerõsödtek - hívják fel a figyelmet a minap közzétett elemzésükben. A bank londoni szakértõi 2014-re egyébként is az aktuális piaci konszenzusnál (1,4%) jóval alacsonyabb magyar GDP-növekedéssel kalkulálnak (0,7%), de ha figyelembe veszik a durva kínai lassulás hatásait, akkor számításaik szerint ennél 0,7%-ponttal alacsonyabb lehet a növekedés, azaz lényegében stagnálna jövõre a magyar gazdaság. Mindez további "lökést" adhat a magyar jegybanki kamatcsökkentési sorozat folytatására és a Nomura szerint az is elképzelhetõ, hogy a 2014-es választások után a kormány rögtön további unortodox lépéseket jelent be, hogy a növekedést minden áron élénkíteni tudja. Az elemzés arra is rámutat, hogy a térségünk két nagyobb gazdasága: Lengyelország, illetve Törökország viszonylag korlátozott negatív hatásokkal nézne szembe egy jelentõs kínai lassulás esetén és ugyanez lenne igaz az Egyesült Államok, illetve az eurózóna esetén is.
2013.08.02 09:06 Kínát kell figyelniük a befektetõknek
hirdetés
A Nomura londoni stratégái az elmúlt hetek kínai gazdasági adatai alapján intenzíven, 7,5%-ról 6,9%-ra rontották a 2014-re vonatkozó alap GDP-növekedési elõrejelzésüket. Ez már eleve az aktuális piaci konszenzus alatti elõrejelzés, de úgy látják, hogy mivel a kínai pénzügyi rendszerben halmozódnak a problémák, ezért érdemes egy stressz-forgatókönyvet is felvázolniuk. Eszerint jövõre a kínai GDP-növekedés 5,9%-ra lassulna, ami a kínai viszonyok között már a kemény földet érés (hard landing) kategóriához közeli esemény lenne. Bár a bank szakértõi megjegyezik a friss anyagban, hogy ennek a forgatókönyvnek a valószínûségét csak 10-20% közé teszik, de mégis szükségesnek tartották végiggondolni, hogy egy ilyen helyzet milyen gazdasági következményekkel járna a feltörekvõ kelet-európai, közel-keleti és afrikai térségre (EEMEA).
2013.08.01 07:56 Merre tart a kínai feldolgozóipar?
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Menjünk egy kicsit mélyebbre!
A potenciális negatív következményeket a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül közelítették meg elsõ körben a bank elemzõi. Mivel azonban a közvetlen kínai export az érintett EEMEA-országokban általában alacsony (az csak a felszín lenne), ezért a globális ellátási láncok mûködését meglátásuk szerint jobban bemutatja az OECD TiVA adata (Trade in Value Added, azaz hozzáadott értékalapú kereskedelem). Ez leegyszerûsítve azt mutatja meg, hogy mennyi az a hozzáadott érték (áru és szolgáltatás), amely az adott EEMEA országból egy harmadik ország "érintésével" jut el Kína felé exportként. Ezt a hozzáadott értéket a bank elemzõi az adott EEMEA ország saját teljes exportjához, illetve az ország GDP-jéhez viszonyítják és ebbõl képzik a rangsorokat (igaz megjegyzik, hogy sajnos a legfrissebb adatok is csak a 2009-es állapotot mutatják).
Amint az alábbi ábrákon látjuk: a vizsgált 11 ország között mindkét rangsorban az elõkelõ második, illetve harmadik helyen látható Magyarország, azaz gazdaságilag, a külkereskedelem felõl igencsak sérülékenynek mondható hazánk egy esetleges durva kínai lassulás esetén. A Nomura egyébként ezen mutatókat nemcsak a Kína felé irányuló export kapcsán számolta ki, hanem összességében azon további öt ország felé is, amelyek meglátásuk szerint a leginkább ki vannak téve egy jelentõs kínai gazdasági lassulásnak (Ausztrália, Dél-Korea, Hong Kong, Malajzia, Szingapúr). Az alábbi elsõ ábrán az látszik, hogy ha a magyarországi TiVA exportot a teljes exporthoz viszonyítjuk, akkor a kínai részarány mintegy 4%-ot tett ki, ha viszont ehhez hozzávesszük az öt említett ázsiai országot is, akkor összesen már mintegy 6%-os ázsiai kitettségrõl beszélhetünk az exporton belül. Amennyiben viszont a magyar GDP-hez viszonyítunk, akkor ezek a részarányok 1,7%-ra, illetve 2,6%-ra mérséklõdnek.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
A Nomura elemzõi megemlítik, hogy Magyarország most a saját sikerének a csapdájába is beleeshet a kínai lassulás esetén. Ezt arra értik, hogy meglátásuk szerint már az elõzõ magyar kormány is fokozott erõfeszítéseket tett az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére (beruházási és exporttámogatásokon keresztül) és a mostani kormány is erre törekszik, igaz megjegyzésük szerint a mostani talán kevésbé agresszívan. A szorosabbra fûzött kereskedelmi kapcsolatok tehát most visszaüthetnek, bár azt is hozzáteszik, hogy véleményük szerint a magyar kormányok eddigi erõfeszítései csak korlátozott kézzelfogható eredménnyel jártak.
A rangsorok alapján a bank elemzõi egyébként azt is kiemelik, hogy az EEMEA térség két nagyobb országa (Törökország, Lengyelország) csak korlátozottan sérülékeny egy esetleges durva kínai lassulásra.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Eszerint nem vagyunk olyan sérülékenyek
A Nomura ágazati bontás szerint is bemutatja az anyagában azt, hogy az egyes EEMEA országok mely szegmensei lehetnek a leginkább sérülékenyek az esetleges kínai növekedési stressz forgatókönyvre. Nem nagy meglepetésre a nyersanyagexportja miatt Dél-Afrika és Oroszország tûnik fokozottan veszélyeztetettnek véleményük szerint. Ezt azzal indokolják, hogy várakozásuk szerint a szûkülõ kínai hitelezés elsõsorban a beruházás- és azon keresztül a nyersanyag-felhasználás bõvülését foghatja majd vissza, nem pedig a fogyasztási javak és a szolgáltatások iránti kereslet bõvülését. Ilyen értelemben tehát azon EEMEA országok lehetnek védettebbek a negatív kínai forgatókönyv esetén, amelyek inkább a fogyasztási cikkek, illetve üzleti szolgáltatások exportjában "jeleskednek".
Amint az alábbi ábrán látjuk: Magyarország ebbõl a szempontból kevésbé tûnik sérülékenynek (mint önmagában a TiVA exportadatok alapján), hiszen 2009-ben a Kínába irányuló kivitelünk mintegy fele az üzleti szolgáltatásokhoz kötõdött, további 40% pedig a feldolgozóipari termékekhez. Az alábbi elsõ ábra arra mutat rá, hogy Dél-Afrika és Oroszország nyersanyagexportjának súlya valóban igen nagy, a második ábra pedig többek között arra, hogy mindegyik régiós országban nõtt 2000-hez képest 2009-re a feldolgozóipari kivitel súlya az összes kivitelen belül.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
A versenyképességrõl se feledkezzünk meg!
A Nomura elemzõi a kínai lassulás potenciális negatív tovagyûrûzõ gazdasági hatásainak végiggondolása során arra is kitértek, hogy az egyes EEMEA országok saját fizetõeszközeinek reáleffektív árfolyama hogyan alakult az elmúlt idõszakban. Ez ugyanis a versenyképességi megfontolásokon keresztül tompíthatja, vagy esetleg felnagyíthatja a kínai lassulás negatív gazdasági hatásait. A dél-afrikai gazdaság kapcsán azt például lényeges tompító hatásnak tartják, hogy a rand az utóbbi idõszakban meredeken gyengült (esett a reálárfolyam index is), ami így a dél-afrikai gazdaság versenyképességére kedvezõ hatással jár. Az is tompíthatja a kínai lassulás negatív hatásait, hogy tapasztalataik szerint bizonyos olyan iparcikkekben, amelyeket Dél-Afrika nagy tételben exportál Kínába, az árak viszonylag stabilan alakultak az utóbbi idõszakban. Amint az alábbi ábrán látszik: az orosz rubel fokozatos reálfelértékelõdésen ment keresztül az utóbbi egy-két évben, illetve emiatt relatív versenyhátrányba is került az EEMEA-térség más országaival szemben. Ezt azonban ellensúlyozhatja például az, hogy a nagy tételben Kínába exportált (orosz) olaj ára is emelkedett az utóbbi hetekben az általános világpiaci olajár-emelkedés nyomán.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
A rangsor harmadik helyén állunk
A TiVA-adatok alapján látott sérülékenység, a szektorbontás és a reálárfolyamnál látott folyamatok alapján már kiszámítható, hogy egy sokkszerû kínai forgatókönyvre (5,9%-os jövõ évi GDP-növekedés) az egyes EEMEA-országok gazdaságai hogyan reagálnának. A Nomura számításai szerint a legnagyobb GDP-lassító hatással (1,1%-pont) Oroszország szembesülne, amelyet Dél-Afrika követné (0,8%-pont), majd Magyarország kerülne a harmadik helyre (0,7%-pont, amellyel jövõre stagnálásba váltana a magyar gazdaság a bank elõrejelzése szerint). A nagyobb fejlett gazdaságok (országcsoportok) közül az Egyesült Államokat csak csekély mértékben érintené hátrányosan egy ilyen forgatókönyv (0,2%-pontos növekedés visszafogó hatás), és a Nomura számításai szerint az eurózóna egésze számára sem jelentene komolyabb fenyegetést egy ilyen forgatókönyv (0,3%-ponttal lassulna a jövõ évi GDP-növekedés).
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
Ki hogyan reagálna?
A bank elemzõi megjegyzik, hogy az orosz növekedéslassító hatás stabil olajárak mellett készült, de ha a kínai stressz forgatókönyv valóra válna, akkor az olajárak várakozásaik szerint mintegy 15-20%-kal is eshetnének, amely a fentebb említett 1,1%-os növekedésfékezõ hatást felerõsítené. Minél inkább felerõsödne az orosz növekedésfékezõ hatás, annál inkább számolnak a Nomura stratégái azzal, hogy Putyin által vezetett gazdaságpolitika növekedésélénkítõ lépésekkel válaszolna (fiskális és monetáris értelemben is). Éppen emiatt szerintük a belsõ keresletre gyakorolt hatás várhatóan kisebb lesz majd, mint ami a statikus modellekbõl kalkulálható lenne.
Dél-Afrika esetén a jelentõs növekedéslassító hatás várhatóan további gyengülési nyomást fejtene ki a rand árfolyamára, ami az inflációs következményeken keresztül egyelõre megakadályozná a jegybanki kamatcsökkentéseket, de közben a gyengülõ növekedés idõben késõbbre tolhatná a kamatemelések elindulását is.
Magyarország és Csehország esetén (a nyitott gazdasági szerkezet miatt) a Nomura elemzõi szerint az kulcsfontosságú, hogy a külsõ kereslet gyengülése mellett az általános gazdasági hangulat hogyan alakulna, mert az is jelentõsen befolyásolná, hogy ténylegesen milyen mértékû gazdasági növekedéslassulás alakulna ki. Meglátásuk szerint a lassuló növekedés még egy "lökést“ adhatna a Magyar Nemzeti Banknak, hogy tovább haladjon a kamatcsökkentések útján, a cseheknél viszont a kamatemelések lehetõségét tolná késõbbre idõben, illetve nõne az esélye a jegybank koronagyengítõ intervenciónak, ha a lassulás a deflációs veszélyeket felerõsítené az országban. Magyarország esetén az is elképzelhetõ a Nomura szerint, hogy a jövõ évi választásokat követõen a második negyedévben további, várhatóan káros, unortodox gazdaságpolitikai intézkedésre is sort kerít az aktuális kormány, hogy a növekedést minden áron igyekezzen élénkíteni, miközben persze a növekedést lassító megszorító jellegû (adó)intézkedéseket is életben tartja.
Összességében a durva kínai növekedéslassulás az EEMEA-térségben várhatóan a jövõre meginduló jegybanki kamatemelési sorozatot idõben késõbbre tolhatja és költségvetési élénkítõ lépések be vetését is szükségessé teheti, így a hiánycsökkentési folyamat megakadhat, illetve vissza is fordulhat bizonyos országokban (pl. Lengyelországban a 2015-ös választásokhoz közeledve).
"Válogatós" befektetõk
A kínai fejlemények mellett a Nomura szerint sok múlik majd azon, hogy az amerikai jegybank eszközvásárlási programjának lassítása és befejezése milyen globális pénz- és tõkepiaci következményekkel jár (az állampapírpiaci hozamemelkedés monetáris szigorítással is felérhet bizonyos országokban). Azt valószínûnek tartják a bank elemzõi, hogy a feltörekvõ kötvénypiaci befektetõk egyébként is "válogatósak" lesznek majd abban, hogy mely országok papírjait vásárolják és melyekét nem (jobban megnézik tehát a fundamentumokat) és mindezt az esetleges durva kínai lassulás csak felerõsítheti.
A kínai gazdasági kilátásokkal kapcsolatos közelmúltbeli saját anyagaink:
Link
A mi térségünkben (EEMEA) eddig is Dél-Afrika és Magyarország gazdasági kilátásai miatt aggódtak leginkább a Nomura londoni stratégái és miután számításokat végeztek arra, hogy milyen hatásokkal járna egy durva kínai gazdasági lassulás, ezek az aggodalmaik még inkább felerõsödtek - hívják fel a figyelmet a minap közzétett elemzésükben. A bank londoni szakértõi 2014-re egyébként is az aktuális piaci konszenzusnál (1,4%) jóval alacsonyabb magyar GDP-növekedéssel kalkulálnak (0,7%), de ha figyelembe veszik a durva kínai lassulás hatásait, akkor számításaik szerint ennél 0,7%-ponttal alacsonyabb lehet a növekedés, azaz lényegében stagnálna jövõre a magyar gazdaság. Mindez további "lökést" adhat a magyar jegybanki kamatcsökkentési sorozat folytatására és a Nomura szerint az is elképzelhetõ, hogy a 2014-es választások után a kormány rögtön további unortodox lépéseket jelent be, hogy a növekedést minden áron élénkíteni tudja. Az elemzés arra is rámutat, hogy a térségünk két nagyobb gazdasága: Lengyelország, illetve Törökország viszonylag korlátozott negatív hatásokkal nézne szembe egy jelentõs kínai lassulás esetén és ugyanez lenne igaz az Egyesült Államok, illetve az eurózóna esetén is.
2013.08.02 09:06 Kínát kell figyelniük a befektetõknek
hirdetés
A Nomura londoni stratégái az elmúlt hetek kínai gazdasági adatai alapján intenzíven, 7,5%-ról 6,9%-ra rontották a 2014-re vonatkozó alap GDP-növekedési elõrejelzésüket. Ez már eleve az aktuális piaci konszenzus alatti elõrejelzés, de úgy látják, hogy mivel a kínai pénzügyi rendszerben halmozódnak a problémák, ezért érdemes egy stressz-forgatókönyvet is felvázolniuk. Eszerint jövõre a kínai GDP-növekedés 5,9%-ra lassulna, ami a kínai viszonyok között már a kemény földet érés (hard landing) kategóriához közeli esemény lenne. Bár a bank szakértõi megjegyezik a friss anyagban, hogy ennek a forgatókönyvnek a valószínûségét csak 10-20% közé teszik, de mégis szükségesnek tartották végiggondolni, hogy egy ilyen helyzet milyen gazdasági következményekkel járna a feltörekvõ kelet-európai, közel-keleti és afrikai térségre (EEMEA).
2013.08.01 07:56 Merre tart a kínai feldolgozóipar?
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Menjünk egy kicsit mélyebbre!
A potenciális negatív következményeket a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül közelítették meg elsõ körben a bank elemzõi. Mivel azonban a közvetlen kínai export az érintett EEMEA-országokban általában alacsony (az csak a felszín lenne), ezért a globális ellátási láncok mûködését meglátásuk szerint jobban bemutatja az OECD TiVA adata (Trade in Value Added, azaz hozzáadott értékalapú kereskedelem). Ez leegyszerûsítve azt mutatja meg, hogy mennyi az a hozzáadott érték (áru és szolgáltatás), amely az adott EEMEA országból egy harmadik ország "érintésével" jut el Kína felé exportként. Ezt a hozzáadott értéket a bank elemzõi az adott EEMEA ország saját teljes exportjához, illetve az ország GDP-jéhez viszonyítják és ebbõl képzik a rangsorokat (igaz megjegyzik, hogy sajnos a legfrissebb adatok is csak a 2009-es állapotot mutatják).
Amint az alábbi ábrákon látjuk: a vizsgált 11 ország között mindkét rangsorban az elõkelõ második, illetve harmadik helyen látható Magyarország, azaz gazdaságilag, a külkereskedelem felõl igencsak sérülékenynek mondható hazánk egy esetleges durva kínai lassulás esetén. A Nomura egyébként ezen mutatókat nemcsak a Kína felé irányuló export kapcsán számolta ki, hanem összességében azon további öt ország felé is, amelyek meglátásuk szerint a leginkább ki vannak téve egy jelentõs kínai gazdasági lassulásnak (Ausztrália, Dél-Korea, Hong Kong, Malajzia, Szingapúr). Az alábbi elsõ ábrán az látszik, hogy ha a magyarországi TiVA exportot a teljes exporthoz viszonyítjuk, akkor a kínai részarány mintegy 4%-ot tett ki, ha viszont ehhez hozzávesszük az öt említett ázsiai országot is, akkor összesen már mintegy 6%-os ázsiai kitettségrõl beszélhetünk az exporton belül. Amennyiben viszont a magyar GDP-hez viszonyítunk, akkor ezek a részarányok 1,7%-ra, illetve 2,6%-ra mérséklõdnek.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
A Nomura elemzõi megemlítik, hogy Magyarország most a saját sikerének a csapdájába is beleeshet a kínai lassulás esetén. Ezt arra értik, hogy meglátásuk szerint már az elõzõ magyar kormány is fokozott erõfeszítéseket tett az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére (beruházási és exporttámogatásokon keresztül) és a mostani kormány is erre törekszik, igaz megjegyzésük szerint a mostani talán kevésbé agresszívan. A szorosabbra fûzött kereskedelmi kapcsolatok tehát most visszaüthetnek, bár azt is hozzáteszik, hogy véleményük szerint a magyar kormányok eddigi erõfeszítései csak korlátozott kézzelfogható eredménnyel jártak.
A rangsorok alapján a bank elemzõi egyébként azt is kiemelik, hogy az EEMEA térség két nagyobb országa (Törökország, Lengyelország) csak korlátozottan sérülékeny egy esetleges durva kínai lassulásra.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Eszerint nem vagyunk olyan sérülékenyek
A Nomura ágazati bontás szerint is bemutatja az anyagában azt, hogy az egyes EEMEA országok mely szegmensei lehetnek a leginkább sérülékenyek az esetleges kínai növekedési stressz forgatókönyvre. Nem nagy meglepetésre a nyersanyagexportja miatt Dél-Afrika és Oroszország tûnik fokozottan veszélyeztetettnek véleményük szerint. Ezt azzal indokolják, hogy várakozásuk szerint a szûkülõ kínai hitelezés elsõsorban a beruházás- és azon keresztül a nyersanyag-felhasználás bõvülését foghatja majd vissza, nem pedig a fogyasztási javak és a szolgáltatások iránti kereslet bõvülését. Ilyen értelemben tehát azon EEMEA országok lehetnek védettebbek a negatív kínai forgatókönyv esetén, amelyek inkább a fogyasztási cikkek, illetve üzleti szolgáltatások exportjában "jeleskednek".
Amint az alábbi ábrán látjuk: Magyarország ebbõl a szempontból kevésbé tûnik sérülékenynek (mint önmagában a TiVA exportadatok alapján), hiszen 2009-ben a Kínába irányuló kivitelünk mintegy fele az üzleti szolgáltatásokhoz kötõdött, további 40% pedig a feldolgozóipari termékekhez. Az alábbi elsõ ábra arra mutat rá, hogy Dél-Afrika és Oroszország nyersanyagexportjának súlya valóban igen nagy, a második ábra pedig többek között arra, hogy mindegyik régiós országban nõtt 2000-hez képest 2009-re a feldolgozóipari kivitel súlya az összes kivitelen belül.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
A versenyképességrõl se feledkezzünk meg!
A Nomura elemzõi a kínai lassulás potenciális negatív tovagyûrûzõ gazdasági hatásainak végiggondolása során arra is kitértek, hogy az egyes EEMEA országok saját fizetõeszközeinek reáleffektív árfolyama hogyan alakult az elmúlt idõszakban. Ez ugyanis a versenyképességi megfontolásokon keresztül tompíthatja, vagy esetleg felnagyíthatja a kínai lassulás negatív gazdasági hatásait. A dél-afrikai gazdaság kapcsán azt például lényeges tompító hatásnak tartják, hogy a rand az utóbbi idõszakban meredeken gyengült (esett a reálárfolyam index is), ami így a dél-afrikai gazdaság versenyképességére kedvezõ hatással jár. Az is tompíthatja a kínai lassulás negatív hatásait, hogy tapasztalataik szerint bizonyos olyan iparcikkekben, amelyeket Dél-Afrika nagy tételben exportál Kínába, az árak viszonylag stabilan alakultak az utóbbi idõszakban. Amint az alábbi ábrán látszik: az orosz rubel fokozatos reálfelértékelõdésen ment keresztül az utóbbi egy-két évben, illetve emiatt relatív versenyhátrányba is került az EEMEA-térség más országaival szemben. Ezt azonban ellensúlyozhatja például az, hogy a nagy tételben Kínába exportált (orosz) olaj ára is emelkedett az utóbbi hetekben az általános világpiaci olajár-emelkedés nyomán.
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
A rangsor harmadik helyén állunk
A TiVA-adatok alapján látott sérülékenység, a szektorbontás és a reálárfolyamnál látott folyamatok alapján már kiszámítható, hogy egy sokkszerû kínai forgatókönyvre (5,9%-os jövõ évi GDP-növekedés) az egyes EEMEA-országok gazdaságai hogyan reagálnának. A Nomura számításai szerint a legnagyobb GDP-lassító hatással (1,1%-pont) Oroszország szembesülne, amelyet Dél-Afrika követné (0,8%-pont), majd Magyarország kerülne a harmadik helyre (0,7%-pont, amellyel jövõre stagnálásba váltana a magyar gazdaság a bank elõrejelzése szerint). A nagyobb fejlett gazdaságok (országcsoportok) közül az Egyesült Államokat csak csekély mértékben érintené hátrányosan egy ilyen forgatókönyv (0,2%-pontos növekedés visszafogó hatás), és a Nomura számításai szerint az eurózóna egésze számára sem jelentene komolyabb fenyegetést egy ilyen forgatókönyv (0,3%-ponttal lassulna a jövõ évi GDP-növekedés).
Mi lesz Magyarországgal, ha durván befékez Kína?
Klikk a képre!
Ki hogyan reagálna?
A bank elemzõi megjegyzik, hogy az orosz növekedéslassító hatás stabil olajárak mellett készült, de ha a kínai stressz forgatókönyv valóra válna, akkor az olajárak várakozásaik szerint mintegy 15-20%-kal is eshetnének, amely a fentebb említett 1,1%-os növekedésfékezõ hatást felerõsítené. Minél inkább felerõsödne az orosz növekedésfékezõ hatás, annál inkább számolnak a Nomura stratégái azzal, hogy Putyin által vezetett gazdaságpolitika növekedésélénkítõ lépésekkel válaszolna (fiskális és monetáris értelemben is). Éppen emiatt szerintük a belsõ keresletre gyakorolt hatás várhatóan kisebb lesz majd, mint ami a statikus modellekbõl kalkulálható lenne.
Dél-Afrika esetén a jelentõs növekedéslassító hatás várhatóan további gyengülési nyomást fejtene ki a rand árfolyamára, ami az inflációs következményeken keresztül egyelõre megakadályozná a jegybanki kamatcsökkentéseket, de közben a gyengülõ növekedés idõben késõbbre tolhatná a kamatemelések elindulását is.
Magyarország és Csehország esetén (a nyitott gazdasági szerkezet miatt) a Nomura elemzõi szerint az kulcsfontosságú, hogy a külsõ kereslet gyengülése mellett az általános gazdasági hangulat hogyan alakulna, mert az is jelentõsen befolyásolná, hogy ténylegesen milyen mértékû gazdasági növekedéslassulás alakulna ki. Meglátásuk szerint a lassuló növekedés még egy "lökést“ adhatna a Magyar Nemzeti Banknak, hogy tovább haladjon a kamatcsökkentések útján, a cseheknél viszont a kamatemelések lehetõségét tolná késõbbre idõben, illetve nõne az esélye a jegybank koronagyengítõ intervenciónak, ha a lassulás a deflációs veszélyeket felerõsítené az országban. Magyarország esetén az is elképzelhetõ a Nomura szerint, hogy a jövõ évi választásokat követõen a második negyedévben további, várhatóan káros, unortodox gazdaságpolitikai intézkedésre is sort kerít az aktuális kormány, hogy a növekedést minden áron igyekezzen élénkíteni, miközben persze a növekedést lassító megszorító jellegû (adó)intézkedéseket is életben tartja.
Összességében a durva kínai növekedéslassulás az EEMEA-térségben várhatóan a jövõre meginduló jegybanki kamatemelési sorozatot idõben késõbbre tolhatja és költségvetési élénkítõ lépések be vetését is szükségessé teheti, így a hiánycsökkentési folyamat megakadhat, illetve vissza is fordulhat bizonyos országokban (pl. Lengyelországban a 2015-ös választásokhoz közeledve).
"Válogatós" befektetõk
A kínai fejlemények mellett a Nomura szerint sok múlik majd azon, hogy az amerikai jegybank eszközvásárlási programjának lassítása és befejezése milyen globális pénz- és tõkepiaci következményekkel jár (az állampapírpiaci hozamemelkedés monetáris szigorítással is felérhet bizonyos országokban). Azt valószínûnek tartják a bank elemzõi, hogy a feltörekvõ kötvénypiaci befektetõk egyébként is "válogatósak" lesznek majd abban, hogy mely országok papírjait vásárolják és melyekét nem (jobban megnézik tehát a fundamentumokat) és mindezt az esetleges durva kínai lassulás csak felerõsítheti.
A kínai gazdasági kilátásokkal kapcsolatos közelmúltbeli saját anyagaink:
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2013. August 05. 08:16:15
#2 |
Perje
- 2013. August 05. 15:48:24
#3 |
No Shadow Government
- 2013. August 05. 19:35:06
#4 |
Kore
- 2013. August 05. 22:50:27
#5 |
No Shadow Government
- 2013. August 05. 23:15:54
#6 |
tour
- 2013. August 06. 09:49:49
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.