Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Újabb bizonyÃtékok a II. világháborús biológiai hadviselésre
Olyan érdekes, milyen flkapott lett ez a 731-es egység mostanában...és persze a biológiai fegyverek azótai is fejlesztés és bevetés alatt és az akkori kutatók - pont, mint a zsidónácik- azonnal alkalmatásba kerültek a náci usa-nál és egyéb cionzsidaj ormányoknál... KÃnai kutatók nemrégiben a második világháborús japán megszállás idején elkövetett biológiai támadások újabb tárgyi bizonyÃtékaira leltek.
A szakemberek 15 célzott helyszÃnen végezték feltárásaikat, köztük a délnyugati Jünnan tartományban olyanokon, amelyekrõl tudott volt, hogy biológiai támadások célpontjai voltak - számolt be az eredményekrõl Jang Jan-csün, a harpini társadalomtudományi akadémia a japánok titkos biológiai és vegyi hadviselésre szakosodott 731-es egységének kutatója a Hszinhua hÃrügynökségnek.
A tárgyak, amelyekre a májusban indÃtott kutatáson bukkantak, azt igazolják, hogy a japán erõk védekeztek a pestis, a lépfene és a kolera ellen. Találtak többek közt védõruházatokat, patkányketreceket és fecskendõket is. Annak kiderÃtése, hogy a jünnani speciális alakulat milyen kapcsolatban volt a 731-es egységgel, még tovább folytatódik.
Az újabb feltárások ugyanakkor megerõsÃtették, hogy a japán megszállók 1942 májusában biológiai támadásokat hajtottak végre a régióban. A katonák kolera- és pestisbaktériumokat dobtak kutakba, tavakba és árkokba a Jünnant a szomszédos Mianmarral összekötõ út mentén. A tartományi városokat bakteriológiai bombákkal szórták meg - jelentette ki Jang.
Jünnan nyugati részében becslések szerint 200 ezren haltak meg a japán biológiai fegyverektõl - közölte Csen Cu-liang, a baktériumháború hatásait kutató helyi szakértõ.
A 731-es egység a biológiai hadviselés japán központja volt, egyesek szerint a világ legnagyobb ilyen jellegû kÃsérleti bázisa. Gigantikus kutatási és fejlesztési komplexumát az északkelet-kÃnai Harpin város melletti Pingfangban mûködtették. Hat négyzetkilométeren terült el és 150 épület állt rajta. Körülbelül háromezren éltek benne, köztük 300-500 orvos és kutató.
Gyáraiban bolhatenyészeteket tartottak, bubópestisbaktériumok elõállÃtására alkalmas technológiákat alkalmaztak, a területén tárolt konténerekben vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kÃsérleteik nagy részét élõ embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenÃtés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint fõztek, centrifugáztak és mélyhûtöttek is embereket, de volt, hogy transzfúzióval lovak vagy más állatok vérét juttatták áldozataikba.
A bázist 1932-ben, Mandzsúria megszállásával egy idõben hozták létre "járvány-megelõzési és vÃzellátási egység" fedõnévvel egy orvos tábornok vezetésével. A háború során összesen több ezer biológiai és vegyi támadást hajtottak végre, Ãgy például Csöcsiang tartományban, Hunanban, Csiangszuban, Csilin, Kuangtung, Jünnan és Hejlungcsiang tartományokban. E terülteken tÃzezrek haltak meg rövidebb-hosszabb idõ elteltével, sokan közülük kegyetlen kÃnok között.
BizonyÃtást nyert az is, hogy Japán - az 1925-ös genfi jegyzõkönyvben foglaltakat megsértve - több mint kétezer alkalommal indÃtott gáztámadást 14 kÃnai tartomány 77 megyéjében.
A háború után a rendkÃvülinek számÃtó és jól használható tudományos eredményekért cserébe a japán és az amerikai kormány a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosÃtott, voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bûnösöket elÃtélõ nemzetközi bÃrósági tárgyalásokon sem, a 731-es egység parancsnoka megmenekült a kivégzéstõl.
Link
A szakemberek 15 célzott helyszÃnen végezték feltárásaikat, köztük a délnyugati Jünnan tartományban olyanokon, amelyekrõl tudott volt, hogy biológiai támadások célpontjai voltak - számolt be az eredményekrõl Jang Jan-csün, a harpini társadalomtudományi akadémia a japánok titkos biológiai és vegyi hadviselésre szakosodott 731-es egységének kutatója a Hszinhua hÃrügynökségnek.
A tárgyak, amelyekre a májusban indÃtott kutatáson bukkantak, azt igazolják, hogy a japán erõk védekeztek a pestis, a lépfene és a kolera ellen. Találtak többek közt védõruházatokat, patkányketreceket és fecskendõket is. Annak kiderÃtése, hogy a jünnani speciális alakulat milyen kapcsolatban volt a 731-es egységgel, még tovább folytatódik.
Az újabb feltárások ugyanakkor megerõsÃtették, hogy a japán megszállók 1942 májusában biológiai támadásokat hajtottak végre a régióban. A katonák kolera- és pestisbaktériumokat dobtak kutakba, tavakba és árkokba a Jünnant a szomszédos Mianmarral összekötõ út mentén. A tartományi városokat bakteriológiai bombákkal szórták meg - jelentette ki Jang.
Jünnan nyugati részében becslések szerint 200 ezren haltak meg a japán biológiai fegyverektõl - közölte Csen Cu-liang, a baktériumháború hatásait kutató helyi szakértõ.
A 731-es egység a biológiai hadviselés japán központja volt, egyesek szerint a világ legnagyobb ilyen jellegû kÃsérleti bázisa. Gigantikus kutatási és fejlesztési komplexumát az északkelet-kÃnai Harpin város melletti Pingfangban mûködtették. Hat négyzetkilométeren terült el és 150 épület állt rajta. Körülbelül háromezren éltek benne, köztük 300-500 orvos és kutató.
Gyáraiban bolhatenyészeteket tartottak, bubópestisbaktériumok elõállÃtására alkalmas technológiákat alkalmaztak, a területén tárolt konténerekben vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kÃsérleteik nagy részét élõ embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenÃtés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint fõztek, centrifugáztak és mélyhûtöttek is embereket, de volt, hogy transzfúzióval lovak vagy más állatok vérét juttatták áldozataikba.
A bázist 1932-ben, Mandzsúria megszállásával egy idõben hozták létre "járvány-megelõzési és vÃzellátási egység" fedõnévvel egy orvos tábornok vezetésével. A háború során összesen több ezer biológiai és vegyi támadást hajtottak végre, Ãgy például Csöcsiang tartományban, Hunanban, Csiangszuban, Csilin, Kuangtung, Jünnan és Hejlungcsiang tartományokban. E terülteken tÃzezrek haltak meg rövidebb-hosszabb idõ elteltével, sokan közülük kegyetlen kÃnok között.
BizonyÃtást nyert az is, hogy Japán - az 1925-ös genfi jegyzõkönyvben foglaltakat megsértve - több mint kétezer alkalommal indÃtott gáztámadást 14 kÃnai tartomány 77 megyéjében.
A háború után a rendkÃvülinek számÃtó és jól használható tudományos eredményekért cserébe a japán és az amerikai kormány a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosÃtott, voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bûnösöket elÃtélõ nemzetközi bÃrósági tárgyalásokon sem, a 731-es egység parancsnoka megmenekült a kivégzéstõl.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. August 06. 18:26:17
#2 |
kincses
- 2013. August 06. 18:57:12
#3 |
Perje
- 2013. August 06. 22:03:08
#4 |
Perje
- 2013. August 06. 22:13:41
#5 |
Perje
- 2013. August 07. 11:49:19
#6 |
kukackac
- 2013. August 07. 12:00:28
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték