Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Bulgária: politika és oligarchia kéz a kézben
A cím pontatlan! Magyarország és...Bulgária...zsidó politika egyház és oligarcha (szabadkõmûves mocsok banda)...egymás seggében! Az oligarchák összefogtak az alvilággal
Bulgáriában a politika vegetál, az oligarchia virágzik a rendszerváltás óta. Nincsen olyan szegmense a gazdaságnak, amelyet nem állna az alvilággal összenõtt politikai elit irányítása alatt. A demokrácia válságáról azért nem beszélhetünk, mert 1989 után nem is alakult ki ilyen politikai irányzat. A két hónapja tartó tüntetésekrõl a politikusok nem kívánnak tudomást venni, ellentüntetéseket szerveznek, de valójában a lakosság nem nagyon zavarja a pénzek szétosztását.
Az Európai Unió egyik legszegényebb tagállamában egyértelmûen társadalmi válság van. A napokban nemzeti gyászt hirdettek Bulgáriában egy bányaszerencsétlenség miatt, amelyben öt bányász vesztette életét. A beomlás természetesen a bányában uralkodó súlyos mulasztások következtében alakulhatott ki és az ott dolgozóknak esélyük sem volt, hogy megmeneküljenek. A legkirívóbb az egész esetben az volt, hogy a bolgár hatóságok részérõl kijelentették, ezen nem kell meglepõdni, hiszen nincs olyan bolgár bánya, ahol betartanák a törvény által elõírt munkaszabályokat. A bányában dolgozók a rendkívül veszélyes munkafeltételek ellenére attól félnek, hogy ha bezárják a bányákat, veszélybe kerül a megélhetésük.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár tengerpartról!
A bolgár bányákat általában kis- vagy középméretû, alvilághoz közel álló vállalkozások (ritkább esetben egyéni vállalkozók) üzemeltetik. Ezek a vállalkozások elsõ látszatra veszteségesen mûködnek, ugyanis a nyersanyagot felvásárló erõmûvek többnyire milliókra rugó tartozást halmoztak fel velük szemben. Az igazság viszont az, hogy a bányák és az erõmûvek egy kézben összpontosulnak – a bolgár energiát irányító néhány nagy „vállalkozó” kezében. Ezen befolyásos személyeknek az érdekei tükrözõdnek vissza a bolgár energiahatóságok, valamint a törvénykezés döntéseiben. Az egész álhierarchiában az a legaggasztóbb, hogy minden szinten több milliós tartozások halmozódtak fel, és ezen bevételek kiesésének a hatása a bolgár munkásokon csapódik le. Az erõmûvekben dolgozók fizetése átlagosan bruttó 75-80 ezer forintnak megfelelõ leva, míg a rendkívül veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozó bányászok még ennél is kevesebbet keresnek.
Ha földrengés vagy bányaomlás kapcsán a széles közönség elé kerülnek ezek a frappáns hiányosságok, akkor a felelõs miniszterek, vagy azok beosztottjai nagy buzgalommal bezárják a bányát, viszont az ügyek ezzel lezárulnak. Nem történik felelõsségre vonás (hiszen mindenki benne van a körben), nem történik modernizáció (nincsen arra szándék, hogy ilyen dolgokra költsenek) és nem történik semmilyen elõrelépés, amíg be nem következik az újabb katasztrófa.
Általánosságban – a lakosság helyett az üzlet a fontos
Az energiaszektor csak egy a sok gazdasági szegmens közül, amelybe a lakosságnak nincsen beleszólása. Bulgáriában a demokráciának egy torz változata alakult ki 1989 után, a korábbi Állambiztonsághoz közel álló személyek, szervezetek vették át a hatalmat (függetlenül melyik kormány került a hatalomra) – õk irányítják a médiát, a gazdaságot és természetesen a politikát. 2013-ban váratlan változás történt, a lakosság azon része, amely eléggé képzett volt, hogy ezt a sanyarú helyzetet megértse, kinyilvánította nem tetszését – immáron több mint 50 napja folyamatos tüntetések söpörnek végig az országon. A cél: demokráciát akarnak, egy másik demokráciát, amelynek nem része az energiamaffia, nem része a médiabirodalmakat irányító oligarchák világa és ahol a politikusoknak nincsen alvilági neve. A mostani kormányoldal és az ellenzék összenõtt, abból a szempontból nincs különbség köztük, hogy ki irányítja õket. Az irányítók a két–három erõs gazdasági kör, amely mögött külföldi (orosz és nyugat-európai) tõke áll. Néven lehet nevezni a fõbb irányítókat,nyílt titok, viszont ennek ára is lenne – Bulgáriában az igazságügyi reform csak annyira haladt elõre, hogy azzal Brüsszel szemét el lehessen takarni, ugyanakkor látványosan nem különültek el a fõbb hatalmi ágak a Balkán ezen szegmenségben.
A tüntetések immáron több mint 50 napja tartanak
Köszönhetõen a külföldi kiszivárogtató portáloknak (Wikileaks, Balkanleaks, Bivol) az utóbbi években a bolgár állampolgárok korlátozottan, de hozzáférhettek politikai vezetõik múltjához. A nyugati nagykövetségek évek óta készítettek lajstromokat a legbefolyásosabb politikusokról, vállalkozókról és mágnásokról, amelyek felfedték, hogy a legkülönbözõbb bûncselekmények elkövetésén keresztül jutottak hatalomhoz, valamint szoros kapcsolatokat ápolnak a még mindig hatalmon lévõ volt állambiztonsági ügynökökkel. A kérdés az, hogy a lakosság miért nem képes változtatni ezen a helyzeten. Nincsen meg az alkotmány adta lehetõsége – a választási rendszer konzerválja, hogy ugyanazok irányítsák az országot, akik a fõ döntéseket hozták már 1990 elõtt is. Teljesen elhanyagolható, hogy ma Boriszovnak, Sztanisevnek, vagy Oresarszkinak nevezzük-e a miniszterelnököt, ha a háttérben a gazdasági érdekek ugyanazokhoz az erõcsoportokhoz vezetnek.
Eddig a politikai–gazdasági körök könnyen manipulálhatták a közvéleményt – a hagyományos médiát a mai napig befolyásos pártpolitikai érdekeket kiszolgáló és megtervezõ személyek birtokolják (például Deljan Peevszki, Cvetan Vaszilev, Irena Kraszteva stb.). A 2013-as tüntetések az Interneten keresztül szervezõdnek, a résztvevõk szociális hálók oldalain osztják meg egymással az információkat és többek között ennek köszönhetõ, hogy a politikai elit nem volt képes arra, hogy (teljes mértékben) manipulálja azokat. Azért nem teljes mértékben, mert ugyan történnek kísérletek, hogy a Facebookot is manipulálják (pl. felvásárolják a közösségi érdeklõdési oldalak jogát és ott pártpropagandát folytassanak, vagy online média csoportokon keresztül hassanak a lakosokra). Kérdéses, hogy meddig mennek el a tüntetõk, hiszen láthatóan a politikusok nem kívánnak reagálni érdemben a lakossági haragra. A kormány sztoikusan kinyilvánítja azon szándékát, hogy nem kíván lemondani, ugyanakkor konkrét lépést nem tud megtenni – a kivárásra játszik, hátha az idõ elõrehaladtával a több tízezres tömeg megunja a parlament elõtti tüntetést.
2013-ban egy olyan kormány alakult Bulgáriában, amely nem rendelkezik valós koncepcióval arról, hogy a pénzek érdekcsoportok közötti elosztásán túl, mit is szeretne elérni. A szakértõnek nevezett kormány minden, csak nem pártpolitikától mentes formáció – a miniszteri szintnél lejjebb ugyanazokat az arcokat ismerheti fel az átlag bolgár állampolgár, akik 2001 óta vezették az országot. A megrendelõk is maradtak, az egyetlen változás, hogy új pénzek és új projektek jelentek meg a láthatáron. Az Európai Unió sok forrást tartogat, amelyek elosztásáért a pártok versenyeznek egymással és Oroszország felõl is sok lehetõség érkezett/érkezhet Bulgáriába (Déli Áramlat, energiaipar, Gazprom befektetései a bolgár sportban stb.)
A 2014-es elõrehozott választások lehetõségének erõsödésével a lakossági ellenszenvet érezve a szocialista-török-szélsõjobboldali kormány hihetetlen költekezésbe kezdett. Az Oresarszki-kormány az alacsony, 1,5 százalék körüli államháztartási hiány növelésével kíván több szociális támogatást adni egyes társadalmi rétegeknek. A lépés igen kockázatos, ugyanis Bulgária egyetlen erõssége a gazdasági mutatók terén a fiskális stabilitás. Igaz, nagyon alacsony a szociális juttatások mértéke, viszont az ország gazdasági teljesítménye sem teszi lehetõvé a költségek határtalan (ebben az esetben kb. 1 milliárd levás ¬~ 150 milliárd forintos) növelését. Az extra hitelek felvétele ellen a köztársasági elnök, Roszen Plevneliev is felemelte hangját és minden bizonnyal elnöki vétóval fog élni. Az államfõ szerepvállalása az elmúlt fél évben látványosan megnõtt, ezzel szemben a volt kormányfõ, Bojko Boriszov és általában véve pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) médiajelenléte drasztikusan lecsökkent. Ezt a változást nem Plevneliev önállósodásával lehet véleményem szerint magyarázni, hanem a GERB vezetõi stratégiai okokból vetik be a legnépszerûbb politikust, a GERB-es háttérrel rendelkezõ elnököt. Plevneliev könnyen irányítható, ugyanakkor jó reputációval rendelkezõ közszereplõ és a tüntetõ lakosság az õ személyén keresztül ismét visszapártolhat a 16 százalékos népszerûséggel bíró jobboldali GERB-hez. Érdekes lesz megfigyelni, hogy Plevneliev mire használja fel ezt a megnövekedett népszerûséget és központi szerepet – még néhány éve határozottan visszautasította Boriszov ajánlatát, hogy miniszterelnök legyen, most ismét ilyen döntési helyzetbe kerülhet (bár az alkotmány nem teszi lehetõvé, hogy elnöki mandátuma lejárta elõtt pártpolitikai pozíciókat töltsön be).
Bulgáriában kiszámíthatatlan a politikai események sodrása, a forró nyár után, egészen 2014 májusáig fordulatokban gazdag belpolitikai átalakulások várhatóak. Még nem világos pontosan, hogy ki(k)nek fognak ezek a változások kedvezni, valamint hogy milyen irányt vesznek a lakossági tüntetések.
Link
Bulgáriában a politika vegetál, az oligarchia virágzik a rendszerváltás óta. Nincsen olyan szegmense a gazdaságnak, amelyet nem állna az alvilággal összenõtt politikai elit irányítása alatt. A demokrácia válságáról azért nem beszélhetünk, mert 1989 után nem is alakult ki ilyen politikai irányzat. A két hónapja tartó tüntetésekrõl a politikusok nem kívánnak tudomást venni, ellentüntetéseket szerveznek, de valójában a lakosság nem nagyon zavarja a pénzek szétosztását.
Az Európai Unió egyik legszegényebb tagállamában egyértelmûen társadalmi válság van. A napokban nemzeti gyászt hirdettek Bulgáriában egy bányaszerencsétlenség miatt, amelyben öt bányász vesztette életét. A beomlás természetesen a bányában uralkodó súlyos mulasztások következtében alakulhatott ki és az ott dolgozóknak esélyük sem volt, hogy megmeneküljenek. A legkirívóbb az egész esetben az volt, hogy a bolgár hatóságok részérõl kijelentették, ezen nem kell meglepõdni, hiszen nincs olyan bolgár bánya, ahol betartanák a törvény által elõírt munkaszabályokat. A bányában dolgozók a rendkívül veszélyes munkafeltételek ellenére attól félnek, hogy ha bezárják a bányákat, veszélybe kerül a megélhetésük.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár tengerpartról!
A bolgár bányákat általában kis- vagy középméretû, alvilághoz közel álló vállalkozások (ritkább esetben egyéni vállalkozók) üzemeltetik. Ezek a vállalkozások elsõ látszatra veszteségesen mûködnek, ugyanis a nyersanyagot felvásárló erõmûvek többnyire milliókra rugó tartozást halmoztak fel velük szemben. Az igazság viszont az, hogy a bányák és az erõmûvek egy kézben összpontosulnak – a bolgár energiát irányító néhány nagy „vállalkozó” kezében. Ezen befolyásos személyeknek az érdekei tükrözõdnek vissza a bolgár energiahatóságok, valamint a törvénykezés döntéseiben. Az egész álhierarchiában az a legaggasztóbb, hogy minden szinten több milliós tartozások halmozódtak fel, és ezen bevételek kiesésének a hatása a bolgár munkásokon csapódik le. Az erõmûvekben dolgozók fizetése átlagosan bruttó 75-80 ezer forintnak megfelelõ leva, míg a rendkívül veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozó bányászok még ennél is kevesebbet keresnek.
Ha földrengés vagy bányaomlás kapcsán a széles közönség elé kerülnek ezek a frappáns hiányosságok, akkor a felelõs miniszterek, vagy azok beosztottjai nagy buzgalommal bezárják a bányát, viszont az ügyek ezzel lezárulnak. Nem történik felelõsségre vonás (hiszen mindenki benne van a körben), nem történik modernizáció (nincsen arra szándék, hogy ilyen dolgokra költsenek) és nem történik semmilyen elõrelépés, amíg be nem következik az újabb katasztrófa.
Általánosságban – a lakosság helyett az üzlet a fontos
Az energiaszektor csak egy a sok gazdasági szegmens közül, amelybe a lakosságnak nincsen beleszólása. Bulgáriában a demokráciának egy torz változata alakult ki 1989 után, a korábbi Állambiztonsághoz közel álló személyek, szervezetek vették át a hatalmat (függetlenül melyik kormány került a hatalomra) – õk irányítják a médiát, a gazdaságot és természetesen a politikát. 2013-ban váratlan változás történt, a lakosság azon része, amely eléggé képzett volt, hogy ezt a sanyarú helyzetet megértse, kinyilvánította nem tetszését – immáron több mint 50 napja folyamatos tüntetések söpörnek végig az országon. A cél: demokráciát akarnak, egy másik demokráciát, amelynek nem része az energiamaffia, nem része a médiabirodalmakat irányító oligarchák világa és ahol a politikusoknak nincsen alvilági neve. A mostani kormányoldal és az ellenzék összenõtt, abból a szempontból nincs különbség köztük, hogy ki irányítja õket. Az irányítók a két–három erõs gazdasági kör, amely mögött külföldi (orosz és nyugat-európai) tõke áll. Néven lehet nevezni a fõbb irányítókat,nyílt titok, viszont ennek ára is lenne – Bulgáriában az igazságügyi reform csak annyira haladt elõre, hogy azzal Brüsszel szemét el lehessen takarni, ugyanakkor látványosan nem különültek el a fõbb hatalmi ágak a Balkán ezen szegmenségben.
A tüntetések immáron több mint 50 napja tartanak
Köszönhetõen a külföldi kiszivárogtató portáloknak (Wikileaks, Balkanleaks, Bivol) az utóbbi években a bolgár állampolgárok korlátozottan, de hozzáférhettek politikai vezetõik múltjához. A nyugati nagykövetségek évek óta készítettek lajstromokat a legbefolyásosabb politikusokról, vállalkozókról és mágnásokról, amelyek felfedték, hogy a legkülönbözõbb bûncselekmények elkövetésén keresztül jutottak hatalomhoz, valamint szoros kapcsolatokat ápolnak a még mindig hatalmon lévõ volt állambiztonsági ügynökökkel. A kérdés az, hogy a lakosság miért nem képes változtatni ezen a helyzeten. Nincsen meg az alkotmány adta lehetõsége – a választási rendszer konzerválja, hogy ugyanazok irányítsák az országot, akik a fõ döntéseket hozták már 1990 elõtt is. Teljesen elhanyagolható, hogy ma Boriszovnak, Sztanisevnek, vagy Oresarszkinak nevezzük-e a miniszterelnököt, ha a háttérben a gazdasági érdekek ugyanazokhoz az erõcsoportokhoz vezetnek.
Eddig a politikai–gazdasági körök könnyen manipulálhatták a közvéleményt – a hagyományos médiát a mai napig befolyásos pártpolitikai érdekeket kiszolgáló és megtervezõ személyek birtokolják (például Deljan Peevszki, Cvetan Vaszilev, Irena Kraszteva stb.). A 2013-as tüntetések az Interneten keresztül szervezõdnek, a résztvevõk szociális hálók oldalain osztják meg egymással az információkat és többek között ennek köszönhetõ, hogy a politikai elit nem volt képes arra, hogy (teljes mértékben) manipulálja azokat. Azért nem teljes mértékben, mert ugyan történnek kísérletek, hogy a Facebookot is manipulálják (pl. felvásárolják a közösségi érdeklõdési oldalak jogát és ott pártpropagandát folytassanak, vagy online média csoportokon keresztül hassanak a lakosokra). Kérdéses, hogy meddig mennek el a tüntetõk, hiszen láthatóan a politikusok nem kívánnak reagálni érdemben a lakossági haragra. A kormány sztoikusan kinyilvánítja azon szándékát, hogy nem kíván lemondani, ugyanakkor konkrét lépést nem tud megtenni – a kivárásra játszik, hátha az idõ elõrehaladtával a több tízezres tömeg megunja a parlament elõtti tüntetést.
2013-ban egy olyan kormány alakult Bulgáriában, amely nem rendelkezik valós koncepcióval arról, hogy a pénzek érdekcsoportok közötti elosztásán túl, mit is szeretne elérni. A szakértõnek nevezett kormány minden, csak nem pártpolitikától mentes formáció – a miniszteri szintnél lejjebb ugyanazokat az arcokat ismerheti fel az átlag bolgár állampolgár, akik 2001 óta vezették az országot. A megrendelõk is maradtak, az egyetlen változás, hogy új pénzek és új projektek jelentek meg a láthatáron. Az Európai Unió sok forrást tartogat, amelyek elosztásáért a pártok versenyeznek egymással és Oroszország felõl is sok lehetõség érkezett/érkezhet Bulgáriába (Déli Áramlat, energiaipar, Gazprom befektetései a bolgár sportban stb.)
A 2014-es elõrehozott választások lehetõségének erõsödésével a lakossági ellenszenvet érezve a szocialista-török-szélsõjobboldali kormány hihetetlen költekezésbe kezdett. Az Oresarszki-kormány az alacsony, 1,5 százalék körüli államháztartási hiány növelésével kíván több szociális támogatást adni egyes társadalmi rétegeknek. A lépés igen kockázatos, ugyanis Bulgária egyetlen erõssége a gazdasági mutatók terén a fiskális stabilitás. Igaz, nagyon alacsony a szociális juttatások mértéke, viszont az ország gazdasági teljesítménye sem teszi lehetõvé a költségek határtalan (ebben az esetben kb. 1 milliárd levás ¬~ 150 milliárd forintos) növelését. Az extra hitelek felvétele ellen a köztársasági elnök, Roszen Plevneliev is felemelte hangját és minden bizonnyal elnöki vétóval fog élni. Az államfõ szerepvállalása az elmúlt fél évben látványosan megnõtt, ezzel szemben a volt kormányfõ, Bojko Boriszov és általában véve pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) médiajelenléte drasztikusan lecsökkent. Ezt a változást nem Plevneliev önállósodásával lehet véleményem szerint magyarázni, hanem a GERB vezetõi stratégiai okokból vetik be a legnépszerûbb politikust, a GERB-es háttérrel rendelkezõ elnököt. Plevneliev könnyen irányítható, ugyanakkor jó reputációval rendelkezõ közszereplõ és a tüntetõ lakosság az õ személyén keresztül ismét visszapártolhat a 16 százalékos népszerûséggel bíró jobboldali GERB-hez. Érdekes lesz megfigyelni, hogy Plevneliev mire használja fel ezt a megnövekedett népszerûséget és központi szerepet – még néhány éve határozottan visszautasította Boriszov ajánlatát, hogy miniszterelnök legyen, most ismét ilyen döntési helyzetbe kerülhet (bár az alkotmány nem teszi lehetõvé, hogy elnöki mandátuma lejárta elõtt pártpolitikai pozíciókat töltsön be).
Bulgáriában kiszámíthatatlan a politikai események sodrása, a forró nyár után, egészen 2014 májusáig fordulatokban gazdag belpolitikai átalakulások várhatóak. Még nem világos pontosan, hogy ki(k)nek fognak ezek a változások kedvezni, valamint hogy milyen irányt vesznek a lakossági tüntetések.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2013. August 08. 14:31:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.