Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Bevándorlók célkeresztben
Néhány éve még arról írtam, hogy nagyobb konfliktusok nélkül élnek együtt a különbözõ nemzetiségek Oroszországban. Mára ez a helyzet megváltozott. Fellángolt a bevándorlókkal szembeni indulat, és ez több helyen drámai összecsapásokhoz vezetett.
Az elmúlt négy évben 40 százalékkal nõtt az Oroszországba bevándorlók száma, a 2 millió tartózkodási engedéllyel rendelkezõkön kívül az illegálisan itt élõk számát a Szövetségi Bevándorlási Hivatal 3 millióra becsüli. Elképzelhetõ, hogy ennél is többen vannak, hiszen csak a fõváros lakossága mintegy 12 millió, a sajtóban azonban 15 millióról cikkeznek, meg arról, hogy a Moszkva környékén törvénytelenül tartózkodókkal együtt ez a szám akár a 20 milliót is elérheti.
Ha ez a tendencia folytatódik, néhány évtized múlva a lakosság egyharmadát már bevándorlók alkotják. Néhány szakértõ korábban éppen tõlük remélte, hogy felpezsdül a munkapiac, oda is kerül munkáskéz, ahonnan ma hiányzik. Csakhogy az optimisták számításaival ellentétben a külföldrõl érkezettek nem mindig ott telepednek le, ahol a leginkább szükségük volna rájuk, hanem ott, ahol amúgy sincs elég munka a helybélieknek.
Ráadásul a zömmel Közép-Ázsiából érkezõk közül sokan nem tudnak oroszul, s ami ennél nagyobb baj, szakértelmük sincs. Az építõiparban a feketén alkalmazott munkások túlnyomó többsége bevándorló. Miközben sokan nem adóznak közülük, évente sok milliárdot utalnak haza szülõföldjükre.
Úgy tûnik, mintha nagyobb terhet raknának az orosz államra, mint amennyi hasznot lehet tõlük remélni. Moszkvában például egyre több iskolás származik bevándorlók családjából, egyes számítások szerint egy évtized alatt arányuk akár a 30 százalékot is elérheti. Sokan közülük ellenséges érzületet tapasztalnak, ezért elzárkóznak az elõl, hogy az orosz környezetbe integrálódjanak.
A bevándorlók manapság a tûzvonalban érezhetik magukat. Az jogos, hogy az orosz vezetés a legkülönfélébb törvényekkel próbál rendet teremteni a kaotikus helyzetben, csakhogy a kiszolgáltatott embereknek meg kell birkózniuk a lakosság növekvõ ellenszenvével, elégedetlenségével, és leginkább a nacionalisták brutális fellépésével.
Az orosz migrációs szolgálat a rendõrség segítségére támaszkodva júniusban megkezdte Moszkva megtisztítását az illegális bevándorlóktól, arra hivatkozva, hogy ezzel a hozzájuk kötõdõ bûnözéssel is felveszi a harcot. Augusztus elején már több mint hatszáz ember várt a deportálására az egyik moszkvai lágerben. A rendõrség által ellenõrzött külföldiek száma ennél jóval nagyobb, csak Moszkva keleti felében 1200 vietnamit tartóztattak fel, akik közül sokan illegális mûhelyeket üzemeltettek. De Egyiptomból, Marokkóból, Szíriából, Üzbegisztánból és Azerbajdzsánból illegálisan érkezett emberek is horogra akadtak, néhányan fegyverükkel együtt.
A rendõrség július végén õrjáratokat szervezett a moszkvai piacokon, miután megtámadták azt a rendõrt, aki le akart tartóztatni egy dagesztáni nõt megerõszakoló férfit. Ezt követõen enyhén szólva sem bántak kesztyûs kézzel a rendõrök azokkal, akik ellenálltak. Rossz a helyzetük azoknak is, akik táborokba kerültek. Igen gyatra az ellátásuk, akad olyan hely, ahol még villany sincs.Visszasírják a rossz munkakörülményeket, pedig például a vietnamiak munkáltatói becsapják és kizsigerelik õket. Napi 14 órás munkájukat alig fizetik meg, épp, hogy csak tengetik az életüket.
A hatóságok fellépésénél sokkal brutálisabb a nacionalisták kegyetlenkedése. Szentpéterváron hajtóvadászatot folytatnak a bevándorlók ellen, felfegyverkezve támadnak a piaci kereskedõkre, szétverik portékájukat, jogvédõk már-már pogromoktól tartanak. Eközben a hatóság emberei mintha nehezen döntenék el, kit tekintsenek inkább veszélyesnek: az üldözötteket, akik között sokan illegálisan élnek az országban, és nem kevés közöttük a bûnözõ, vagy azokat, akik velük szemben törvénytelenül fellépnek. Egy bizonyos: Oroszország olyan társadalmi problémával találta magát szemben, aminek megoldására nem készült fel.
Siralmas állapotok a táborokban
A letartóztatott illegális bevándorlókat lágerekbe szállítják, s itt várnak sorsukra, a kitoloncolásra. Emberi jogi szervezetek szerint normális életre alkalmatlan körülmények uralkodnak ezekben a táborokban. Akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint a koncentrációs táborokéhoz hasonlítható a helyzet - írta a Guardian.
Az egyik tábor a fõváros egy ipari negyedében található. Ezenfelül azonban további 20-at tart fenn az állam. Egy törvény értelmében azonban összesen 83 illegális központot hoznak létre az illegális bevándorlók számára az ország 81 körzetében. A Novaja Gazeta beszámolt arról, hogy a moszkvai lágerben összesen négy tusoló van - mindegyik a szabad ég alatt.
Az itt õrzöttek senkivel sem léphetnek kapcsolatba, még rokonaikat sem értesíthetik arról, mi van velük. "Úgy õrzik õket, mintha rabok lennének" - jelentette ki a lapnak bevándorlók jogaiért harcoló emberi jogi aktivista, Bahrom Hamrojev. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Moszkván kívüli táborokban még ennél is siralmasabbak a körülmények.
Link
Az elmúlt négy évben 40 százalékkal nõtt az Oroszországba bevándorlók száma, a 2 millió tartózkodási engedéllyel rendelkezõkön kívül az illegálisan itt élõk számát a Szövetségi Bevándorlási Hivatal 3 millióra becsüli. Elképzelhetõ, hogy ennél is többen vannak, hiszen csak a fõváros lakossága mintegy 12 millió, a sajtóban azonban 15 millióról cikkeznek, meg arról, hogy a Moszkva környékén törvénytelenül tartózkodókkal együtt ez a szám akár a 20 milliót is elérheti.
Ha ez a tendencia folytatódik, néhány évtized múlva a lakosság egyharmadát már bevándorlók alkotják. Néhány szakértõ korábban éppen tõlük remélte, hogy felpezsdül a munkapiac, oda is kerül munkáskéz, ahonnan ma hiányzik. Csakhogy az optimisták számításaival ellentétben a külföldrõl érkezettek nem mindig ott telepednek le, ahol a leginkább szükségük volna rájuk, hanem ott, ahol amúgy sincs elég munka a helybélieknek.
Ráadásul a zömmel Közép-Ázsiából érkezõk közül sokan nem tudnak oroszul, s ami ennél nagyobb baj, szakértelmük sincs. Az építõiparban a feketén alkalmazott munkások túlnyomó többsége bevándorló. Miközben sokan nem adóznak közülük, évente sok milliárdot utalnak haza szülõföldjükre.
Úgy tûnik, mintha nagyobb terhet raknának az orosz államra, mint amennyi hasznot lehet tõlük remélni. Moszkvában például egyre több iskolás származik bevándorlók családjából, egyes számítások szerint egy évtized alatt arányuk akár a 30 százalékot is elérheti. Sokan közülük ellenséges érzületet tapasztalnak, ezért elzárkóznak az elõl, hogy az orosz környezetbe integrálódjanak.
A bevándorlók manapság a tûzvonalban érezhetik magukat. Az jogos, hogy az orosz vezetés a legkülönfélébb törvényekkel próbál rendet teremteni a kaotikus helyzetben, csakhogy a kiszolgáltatott embereknek meg kell birkózniuk a lakosság növekvõ ellenszenvével, elégedetlenségével, és leginkább a nacionalisták brutális fellépésével.
Az orosz migrációs szolgálat a rendõrség segítségére támaszkodva júniusban megkezdte Moszkva megtisztítását az illegális bevándorlóktól, arra hivatkozva, hogy ezzel a hozzájuk kötõdõ bûnözéssel is felveszi a harcot. Augusztus elején már több mint hatszáz ember várt a deportálására az egyik moszkvai lágerben. A rendõrség által ellenõrzött külföldiek száma ennél jóval nagyobb, csak Moszkva keleti felében 1200 vietnamit tartóztattak fel, akik közül sokan illegális mûhelyeket üzemeltettek. De Egyiptomból, Marokkóból, Szíriából, Üzbegisztánból és Azerbajdzsánból illegálisan érkezett emberek is horogra akadtak, néhányan fegyverükkel együtt.
A rendõrség július végén õrjáratokat szervezett a moszkvai piacokon, miután megtámadták azt a rendõrt, aki le akart tartóztatni egy dagesztáni nõt megerõszakoló férfit. Ezt követõen enyhén szólva sem bántak kesztyûs kézzel a rendõrök azokkal, akik ellenálltak. Rossz a helyzetük azoknak is, akik táborokba kerültek. Igen gyatra az ellátásuk, akad olyan hely, ahol még villany sincs.Visszasírják a rossz munkakörülményeket, pedig például a vietnamiak munkáltatói becsapják és kizsigerelik õket. Napi 14 órás munkájukat alig fizetik meg, épp, hogy csak tengetik az életüket.
A hatóságok fellépésénél sokkal brutálisabb a nacionalisták kegyetlenkedése. Szentpéterváron hajtóvadászatot folytatnak a bevándorlók ellen, felfegyverkezve támadnak a piaci kereskedõkre, szétverik portékájukat, jogvédõk már-már pogromoktól tartanak. Eközben a hatóság emberei mintha nehezen döntenék el, kit tekintsenek inkább veszélyesnek: az üldözötteket, akik között sokan illegálisan élnek az országban, és nem kevés közöttük a bûnözõ, vagy azokat, akik velük szemben törvénytelenül fellépnek. Egy bizonyos: Oroszország olyan társadalmi problémával találta magát szemben, aminek megoldására nem készült fel.
Siralmas állapotok a táborokban
A letartóztatott illegális bevándorlókat lágerekbe szállítják, s itt várnak sorsukra, a kitoloncolásra. Emberi jogi szervezetek szerint normális életre alkalmatlan körülmények uralkodnak ezekben a táborokban. Akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint a koncentrációs táborokéhoz hasonlítható a helyzet - írta a Guardian.
Az egyik tábor a fõváros egy ipari negyedében található. Ezenfelül azonban további 20-at tart fenn az állam. Egy törvény értelmében azonban összesen 83 illegális központot hoznak létre az illegális bevándorlók számára az ország 81 körzetében. A Novaja Gazeta beszámolt arról, hogy a moszkvai lágerben összesen négy tusoló van - mindegyik a szabad ég alatt.
Az itt õrzöttek senkivel sem léphetnek kapcsolatba, még rokonaikat sem értesíthetik arról, mi van velük. "Úgy õrzik õket, mintha rabok lennének" - jelentette ki a lapnak bevándorlók jogaiért harcoló emberi jogi aktivista, Bahrom Hamrojev. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Moszkván kívüli táborokban még ennél is siralmasabbak a körülmények.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kaponya jozsef
- 2013. August 09. 15:36:43
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.