Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Veszélyesebbé tennék a H7N9-vírust
Ja, hülye meg én vayok, mi? Ez felér egy beismeréssel. Az új, Kínában felfedezett H7N9 nevû madárinfluenza-vírus könnyebben terjedõ változatát kívánják kifejleszteni kísérleti célokból amerikai tudósok.
A februári elsõ eset óta az új vírus legalább 133 embert fertõzött meg, közülük 43-an haltak meg. Egyes víruskutatók szerint a nagy biztonságú laboratóriumokban végzett genetikai kísérlet kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy megértsék, a természetben hogyan válik egyre veszélyesebbé a kórokozó.
A nagy vitát kiváltó kísérletek tervét huszonkét vezetõ virológus nevében Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatója a Nature és a Science címû szaklapok csütörtöki számaiban jelentette be.
Állításuk szerint exponenciálisan nõne a világjárvány kockázata, ha a H7N9 a mutációk során emberrõl emberre is könnyen átterjedne. Ám ennek a változásnak a valószínûségét, valamint azt, hogy hány mutációra van hozzá szükség, csak úgy lehet kideríteni, ha laboratóriumi körülmények között elvégzik õket, majd az így kapott vírusok erejét állatokon tesztelik.
Fouchier és kollégája azt írta, a természetben létezõ madárinfluenza-vírusok világjárványt okozhatnak, ezért a kockázatenyhítési tervekhez létfontosságú, hogy tanulmányozzák, milyen mutációk robbanthatják ki a fertõzést.
Az efféle kísérleteket funkciónyerési kutatásnak (Gain of Function, GOF) nevezik, és céljuk, hogy azonosítsák, a vírus mely genetikai mutációi képesek állatról emberre átragadni, majd könnyen elterjedni. A veszélyes változatok ismeretében a kutatók és az egészségügyi hatóságok könnyebben felmérhetik a veszély valószínûségét, és ha fennáll, felkészülhetnek a gyógyszerek és védõoltás kifejlesztésére és más tudományos védõintézkedésekre.
Hasonló kutatás váltott ki nagy nemzetközi vitát az elmúlt két évben, amikor a H5N1-gyel végezték el a laboratóriumi kísérleteket. 2011-ben Fouchier és Yoshihiro Kawaoka, a Wisconsini Egyetem tudósa felfedezte, hogyan változtatható a H5N1 emlõsök között könnyen terjedõ vírussá, az amerikai Biológiai Biztonsági Tudományos Tanácsadó Testület (NSABB) pedig akkora veszélyt észlelt ekkor, hogy a tanulmány cenzúrázásának addig precedens nélküli lépésére tett kísérletet.
Az NSABB attól tartott, a munka rossz kezekbe kerül, és terroristák vegyi fegyverévé válhat. A kutatás egyéves moratóriuma alatt a NSABB, az Egészségügyi Világszervezet és nemzetközi virológusok igyekeztek a legnagyobb biztonságot nyújtó intézkedéseket kifejleszteni. Fouchier új kísérleteit a legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriumban fogja végezni.
A H7N9-járványt, úgy tûnik, sikerült megfékezni, hiszen a márciusi 87 és az áprilisi 30 után májusban csupán három új esetet jelentettek. Szakértõk szerint ez annak köszönhetõ, hogy a kínai hatóságok a meleg idõ miatt bezárták az élõszárnyaspiacokat.
Ám több virológus azt állítja, a tél közeledtével újra felbukkanhat a vírus, annál is inkább, mert a British Medical Journal szerdai számában közölt tanulmány szerint megtalálták az elsõ esetet, amikor a vírus emberrõl emberre terjedt.
Link
A februári elsõ eset óta az új vírus legalább 133 embert fertõzött meg, közülük 43-an haltak meg. Egyes víruskutatók szerint a nagy biztonságú laboratóriumokban végzett genetikai kísérlet kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy megértsék, a természetben hogyan válik egyre veszélyesebbé a kórokozó.
A nagy vitát kiváltó kísérletek tervét huszonkét vezetõ virológus nevében Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatója a Nature és a Science címû szaklapok csütörtöki számaiban jelentette be.
Állításuk szerint exponenciálisan nõne a világjárvány kockázata, ha a H7N9 a mutációk során emberrõl emberre is könnyen átterjedne. Ám ennek a változásnak a valószínûségét, valamint azt, hogy hány mutációra van hozzá szükség, csak úgy lehet kideríteni, ha laboratóriumi körülmények között elvégzik õket, majd az így kapott vírusok erejét állatokon tesztelik.
Fouchier és kollégája azt írta, a természetben létezõ madárinfluenza-vírusok világjárványt okozhatnak, ezért a kockázatenyhítési tervekhez létfontosságú, hogy tanulmányozzák, milyen mutációk robbanthatják ki a fertõzést.
Az efféle kísérleteket funkciónyerési kutatásnak (Gain of Function, GOF) nevezik, és céljuk, hogy azonosítsák, a vírus mely genetikai mutációi képesek állatról emberre átragadni, majd könnyen elterjedni. A veszélyes változatok ismeretében a kutatók és az egészségügyi hatóságok könnyebben felmérhetik a veszély valószínûségét, és ha fennáll, felkészülhetnek a gyógyszerek és védõoltás kifejlesztésére és más tudományos védõintézkedésekre.
Hasonló kutatás váltott ki nagy nemzetközi vitát az elmúlt két évben, amikor a H5N1-gyel végezték el a laboratóriumi kísérleteket. 2011-ben Fouchier és Yoshihiro Kawaoka, a Wisconsini Egyetem tudósa felfedezte, hogyan változtatható a H5N1 emlõsök között könnyen terjedõ vírussá, az amerikai Biológiai Biztonsági Tudományos Tanácsadó Testület (NSABB) pedig akkora veszélyt észlelt ekkor, hogy a tanulmány cenzúrázásának addig precedens nélküli lépésére tett kísérletet.
Az NSABB attól tartott, a munka rossz kezekbe kerül, és terroristák vegyi fegyverévé válhat. A kutatás egyéves moratóriuma alatt a NSABB, az Egészségügyi Világszervezet és nemzetközi virológusok igyekeztek a legnagyobb biztonságot nyújtó intézkedéseket kifejleszteni. Fouchier új kísérleteit a legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriumban fogja végezni.
A H7N9-járványt, úgy tûnik, sikerült megfékezni, hiszen a márciusi 87 és az áprilisi 30 után májusban csupán három új esetet jelentettek. Szakértõk szerint ez annak köszönhetõ, hogy a kínai hatóságok a meleg idõ miatt bezárták az élõszárnyaspiacokat.
Ám több virológus azt állítja, a tél közeledtével újra felbukkanhat a vírus, annál is inkább, mert a British Medical Journal szerdai számában közölt tanulmány szerint megtalálták az elsõ esetet, amikor a vírus emberrõl emberre terjedt.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
csillagosvenyen
- 2013. August 09. 07:19:05
#2 |
9323
- 2013. August 09. 14:01:01
#3 |
postaimre
- 2013. August 09. 14:17:56
#4 |
Perje
- 2013. August 09. 16:59:53
#5 |
Osmagyarhon
- 2013. August 09. 23:27:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.