Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kivégzés a soproni temetõben 1919-ben
Sopron - „Ezt a kettõt még elintézzük!" – mondták a vörösök 1919 júliusában, noha Kun Béla utasítást adott a kivégzések beszüntetésére. Így lõtték agyon társával együtt a soproni Szántó Róbert fõhadnagyot a Szent Mihály-temetõben. Ma emlékeznek a kommunizmus áldozataira.
Özv. Vörös Istvánné és fiai – István, Ákos, Balázs – a kommunizmus áldozatainak kegyeleti ünnepségére készülnek. Az asztalon Szántó Róbert fõhadnagy (1898–1919) fotói, katonai igazolványa – amelyet 1919. február 25-én állítottak ki –, fénymásolt korabeli dokumentumok, s az utókor tiszteletének megnyilvánulását reprezentáló fényképek. Festmény, amelyet Pécsi Pilch Dezsõ festõmûvész készített. S egy kõbe vésett fej, amely az õ és társa halálát megörökítõ szoborról maradt fenn.
Önhatalmúan létrehozott rögtönítélõ bíróság
– Valószínûleg az akkor 21 éves Szántó Róbert fõhadnagy volt Fennesz Rezsõvel együtt az 1919-es vörös terror utolsó áldozata. Õket mindenféle tárgyalás és ítélet nélkül, önhatalmúan létrehozott rögtönítélõ bíróság „megbízása" alapján végezték ki a Szent Mihány-temetõben. Szántó Róbert édesanyámnak volt a bátyja, aki egy tizenkét gyermekes hidegségi kántortanító második gyermekeként született – borul könnybe özv. Vörös Istvánné szeme, amint kézbe veszi a Kun Béla utasítását semmibe vevõ, kivégzést elrendelõ papír másolatát. „...elvtársat megbízom, hogy a június 14-én halálra ítélt Szántó Róbert ellenforradalmárt és a július 4-én szintén halálra ítélt Fennesz Rezsõt ma délután folyamán a soproni temetõben golyó általi halállal végezze ki." A papír alján a jelentés: „...szolgálati jegyben kapott parancsot ma délután a soproni temetõben 4 óra 50 perckor teljesítettem." A kivégzést elrendelõ Szamuely László (Tibor nyolc évvel fiatalabb öccse) és a mártírok egyaránt 21 évesek voltak. Az utóbbiak „bûne" az volt, hogy miután a Sopron környéki falvak lakói 1919. június 5-én Nagycenkrõl Sopronba indultak a Tanácsköztársaság megdöntésére, õk is segítették a hatezer lelket számláló vonulás irányítóját, Türk Károlyt, a jászkun huszárok kapitányát. Visszaemlékezések szerint Szamuely László tudott Kun Béla kivégzéseket megszüntetõ táviratáról, de így szólt: „Ezt a kettõt még elintézzük!"
A soproni özv. Vörös Istvánné és fiai - Balázs, Ákos és István - nem felejtik el a család egyik tagját, Szántó Róbertet, a kommunizmus egyik áldozatát. Fotó: Magasi Dávid
– Szántó Róbert és társa temetõbeli kivégzésének szemtanúi elmondása szerint elõször Fenneszt lõtték agyon – folytatta özv. Vörös Istvánné. – Szántó Róbert – aki a marosvásárhelyi katonai alreáliskola után a kismartoni és a mödlingi mûszaki akadémiát is elvégezte, s az elsõ világháború harcterein több kitüntetésben is részesült – féltérdre ereszkedve és halott társát karjaiban tartva tiltakozott, hogy szemét bekössék kivégzése elõtt. Sõt, kigombolta még a zubbonyát is. Halálhírére édesanyja – nagymamám – fekete haja egyetlen éjszaka alatt megõszült...
Becsülettel a hazáért
– Az utókor azonban nem felejtett – veszi át a szót Vörös Ákos. – A katolikus konvent díszsírhelyet adományozott azon a helyen, ahol a kivégzés történt, s a tragédia emlékére 1922-ben kétalakos szobrot állítottak a temetõben. Beszédes László szobrászmûvész alkotását nagyszabású emlékünnepség keretében avatták fel, Klebelsberg Kunó akkori belügyminiszter részvételével. A város nevében dr. Sopronyi-Thurner Mihály vette át a szobrot. Az emlékmû fõ felirata: „Becsülettel a hazáért."
– Az emlékmû azonban tüske volt a ’45 utáni városvezetés szemében – utal a szobor második világháború utáni sorsára Vörös Balázs. – Hivatali utasításra 1948 októberében mintegy húsz embert vezényeltek ki, akik csákánnyal szétverték és kõtörmelékként teherautóval elszállították a kétalakos szobrot. A helyi kõfaragók becsületére legyen mondva, õk nem vállalták a szobor megsemmisítését. A rendszerváltás óta a sírhelyen újból emléktábla jelzi, mi is történt akkor a kommunista diktatúra idején.
Elrejtett szobormaradványok
– Gimnazista koromban egyik kedves osztálytársam édesapja, Vilmos bácsi hívta fel a figyelmemet arra, náluk van elrejtve a monumentális emlékmû két feje – emlékezik Vörös István. – Elmentünk a szobormaradványokért, Rezsõét Nagycenkre vittük, Róbertét évtizedek óta én õrzöm. Egyetemi kollégiumban, albérletben, Pesten, Gyõrben, Sopronban mindig nálam volt. A hétfõi emlékünnepségre kivisszük és az emléktábla mellé állítjuk. A család azért is õrzi kegyelettel Szántó Róbert emlékét, mert a huszonegy éves fiatalember példája túlmutat önmagán. Tudatosan vállalta a halált, és nem volt hajlandó köpönyeget forgatni. Ez a mai korban is sok embernek szolgálhatna tanulságképpen...
Link
Özv. Vörös Istvánné és fiai – István, Ákos, Balázs – a kommunizmus áldozatainak kegyeleti ünnepségére készülnek. Az asztalon Szántó Róbert fõhadnagy (1898–1919) fotói, katonai igazolványa – amelyet 1919. február 25-én állítottak ki –, fénymásolt korabeli dokumentumok, s az utókor tiszteletének megnyilvánulását reprezentáló fényképek. Festmény, amelyet Pécsi Pilch Dezsõ festõmûvész készített. S egy kõbe vésett fej, amely az õ és társa halálát megörökítõ szoborról maradt fenn.
Önhatalmúan létrehozott rögtönítélõ bíróság
– Valószínûleg az akkor 21 éves Szántó Róbert fõhadnagy volt Fennesz Rezsõvel együtt az 1919-es vörös terror utolsó áldozata. Õket mindenféle tárgyalás és ítélet nélkül, önhatalmúan létrehozott rögtönítélõ bíróság „megbízása" alapján végezték ki a Szent Mihány-temetõben. Szántó Róbert édesanyámnak volt a bátyja, aki egy tizenkét gyermekes hidegségi kántortanító második gyermekeként született – borul könnybe özv. Vörös Istvánné szeme, amint kézbe veszi a Kun Béla utasítását semmibe vevõ, kivégzést elrendelõ papír másolatát. „...elvtársat megbízom, hogy a június 14-én halálra ítélt Szántó Róbert ellenforradalmárt és a július 4-én szintén halálra ítélt Fennesz Rezsõt ma délután folyamán a soproni temetõben golyó általi halállal végezze ki." A papír alján a jelentés: „...szolgálati jegyben kapott parancsot ma délután a soproni temetõben 4 óra 50 perckor teljesítettem." A kivégzést elrendelõ Szamuely László (Tibor nyolc évvel fiatalabb öccse) és a mártírok egyaránt 21 évesek voltak. Az utóbbiak „bûne" az volt, hogy miután a Sopron környéki falvak lakói 1919. június 5-én Nagycenkrõl Sopronba indultak a Tanácsköztársaság megdöntésére, õk is segítették a hatezer lelket számláló vonulás irányítóját, Türk Károlyt, a jászkun huszárok kapitányát. Visszaemlékezések szerint Szamuely László tudott Kun Béla kivégzéseket megszüntetõ táviratáról, de így szólt: „Ezt a kettõt még elintézzük!"
A soproni özv. Vörös Istvánné és fiai - Balázs, Ákos és István - nem felejtik el a család egyik tagját, Szántó Róbertet, a kommunizmus egyik áldozatát. Fotó: Magasi Dávid
– Szántó Róbert és társa temetõbeli kivégzésének szemtanúi elmondása szerint elõször Fenneszt lõtték agyon – folytatta özv. Vörös Istvánné. – Szántó Róbert – aki a marosvásárhelyi katonai alreáliskola után a kismartoni és a mödlingi mûszaki akadémiát is elvégezte, s az elsõ világháború harcterein több kitüntetésben is részesült – féltérdre ereszkedve és halott társát karjaiban tartva tiltakozott, hogy szemét bekössék kivégzése elõtt. Sõt, kigombolta még a zubbonyát is. Halálhírére édesanyja – nagymamám – fekete haja egyetlen éjszaka alatt megõszült...
Becsülettel a hazáért
– Az utókor azonban nem felejtett – veszi át a szót Vörös Ákos. – A katolikus konvent díszsírhelyet adományozott azon a helyen, ahol a kivégzés történt, s a tragédia emlékére 1922-ben kétalakos szobrot állítottak a temetõben. Beszédes László szobrászmûvész alkotását nagyszabású emlékünnepség keretében avatták fel, Klebelsberg Kunó akkori belügyminiszter részvételével. A város nevében dr. Sopronyi-Thurner Mihály vette át a szobrot. Az emlékmû fõ felirata: „Becsülettel a hazáért."
– Az emlékmû azonban tüske volt a ’45 utáni városvezetés szemében – utal a szobor második világháború utáni sorsára Vörös Balázs. – Hivatali utasításra 1948 októberében mintegy húsz embert vezényeltek ki, akik csákánnyal szétverték és kõtörmelékként teherautóval elszállították a kétalakos szobrot. A helyi kõfaragók becsületére legyen mondva, õk nem vállalták a szobor megsemmisítését. A rendszerváltás óta a sírhelyen újból emléktábla jelzi, mi is történt akkor a kommunista diktatúra idején.
Elrejtett szobormaradványok
– Gimnazista koromban egyik kedves osztálytársam édesapja, Vilmos bácsi hívta fel a figyelmemet arra, náluk van elrejtve a monumentális emlékmû két feje – emlékezik Vörös István. – Elmentünk a szobormaradványokért, Rezsõét Nagycenkre vittük, Róbertét évtizedek óta én õrzöm. Egyetemi kollégiumban, albérletben, Pesten, Gyõrben, Sopronban mindig nálam volt. A hétfõi emlékünnepségre kivisszük és az emléktábla mellé állítjuk. A család azért is õrzi kegyelettel Szántó Róbert emlékét, mert a huszonegy éves fiatalember példája túlmutat önmagán. Tudatosan vállalta a halált, és nem volt hajlandó köpönyeget forgatni. Ez a mai korban is sok embernek szolgálhatna tanulságképpen...
Link
Hozzaszolasok
#1 |
keepfargo
- 2013. August 09. 13:33:47
#2 |
kincses
- 2013. August 09. 13:39:55
#3 |
soveg
- 2013. August 09. 21:16:53
#4 |
mormota1968
- 2013. August 10. 04:40:01
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.