IllĂşziĂł, hogy a vĂ­z kĂśztulajdon
2013. augusztus 12., 9:59
SzerzĂľ: Hama
CĂ­mkĂŠk: kĂśzmĂťvek privatizĂĄciĂłja, piacpĂĄrti megoldĂĄsok, szabad piac, vĂ­z, vĂ­zmĂťvek

Nagy visszhangja volt az Ăłzdi vĂ­zelzĂĄrĂĄsnak, heves indulatok tĂśrtek elĂľ az emberekbĂľl, akik vagy a romĂĄkat, vagy a szerintĂźk rasszista ĂśnkormĂĄnyzatot hibĂĄztattĂĄk. HĂĄt igen, a vĂ­z kĂŠnyes tĂŠma, fĂľleg ebben a melegben.

A NestlĂŠ volt vezĂŠrigazgatĂłja hatalmas felhĂĄborodĂĄst keltett azzal, hogy egy 2005-Ăśs dokumentumfilmben azt nyilatkozta: a vĂ­zhez valĂł szabad hozzĂĄfĂŠrĂŠs jogĂĄt meg kell szĂźntetni, ĂŠs a vizet ĂĄrucikkĂŠ kell nyilvĂĄnĂ­tani. FĂŠlek, nem leszek ezzel a kijelentĂŠsemmel nĂŠpszerĂť, de igaza van.

FĂŠlreĂŠrtĂŠs ne essĂŠk, nem kĂ­vĂĄnom ezzel tĂśbb milliĂł ember halĂĄlĂĄt, pont ellenkezĂľleg: a vĂ­zhiĂĄnyra megoldĂĄst nyĂşjthat a vizek privatizĂĄlĂĄsa. Az Ăśsszes ĂŠlelmiszernek ĂŠs nyersanyagnak megvan a piaci ĂŠrtĂŠke, miĂŠrt pont a vĂ­z legyen kivĂŠtel ez alĂłl?

A Speak Liberty Now libertĂĄrius weboldal egyik cikke remekĂźl Ăśsszefoglalja a vĂ­z privatizĂĄlĂĄsa mellett szĂłlĂł ĂŠrveket. A vĂ­zhez valĂł szabad hozzĂĄfĂŠrĂŠs joga alapvetĂľ emberi jog. De meddig terjedhet ez ki? Szabadon bejĂśhet valaki a hĂĄzamba, ĂŠs megihatja a csapbĂłl kifolyĂł vizet? Ha mĂĄr Ăşgyis itt van, miĂŠrt is ne egyen egy keveset? AzĂŠrt, mert ez lopĂĄs. AttĂłl, hogy nem fĂŠrhet hozzĂĄ szabadon a vizemhez, nem jelenti azt, hogy ne kapna tĂľlem, feltĂŠve hogy tud adni valamit cserĂŠbe: pĂŠnzt, munkĂĄt stb.

TermĂŠszetesen elismerem, hogy minden embernek kellene, hogy legyen hozzĂĄfĂŠrĂŠse vĂ­zhez, de erre nem megoldĂĄs, hogy a vĂ­z ĂĄllami monopĂłlium: a legtĂśbb szocialista orszĂĄg folytonos ĂŠtel- ĂŠs vĂ­zhiĂĄnyban szenvedett, mert abban az illĂşziĂłban hittek, hogy a vĂ­z kĂśztulajdon. ArgentĂ­na pĂŠldĂĄja, ahol a 90-es ĂŠvekben az egyik legnagyobb vĂ­zprivatizĂĄciĂł ment vĂŠgbe, viszont ĂŠpp azt mutatja, hogy a magĂĄnkĂŠzben lĂŠvĂľ vĂ­zmĂťvek eljuttattĂĄk a vĂ­zszolgĂĄltatĂĄst olyan, szegĂŠnysĂŠg sĂşjtotta terĂźletekre is, ahol addig nem volt, ĂŠs ennek folytĂĄn a gyermekhalĂĄlozĂĄsi rĂĄta akĂĄr 24 szĂĄzalĂŠkkal is csĂśkkent.
Meddig terjedhet ki a vĂ­zhez valĂł szabad hozzĂĄfĂŠrĂŠs joga?

Rossz pĂŠldĂĄnak tĂťnhet a bolĂ­viai vĂ­zprivatizĂĄciĂł az ezredfordulĂł kĂśrnyĂŠkĂŠn, amely vĂŠres tĂźntetĂŠsekbe torkollott, ĂŠs vĂŠgĂźl meghiĂşsult. Ha valaki azonban jobban utĂĄnajĂĄr, kiderĂźl, hogy a problĂŠmĂĄt az ĂĄllam okozta, mert csak azzal a feltĂŠtellel volt hajlandĂł ĂĄtadni a vĂ­zszolgĂĄltatĂĄst, ha az azt mĂťkĂśdtetĂľ cĂŠg pĂŠnzeli egy gazdasĂĄgilag egyĂĄltalĂĄn nem kedvezĂľ gĂĄt befejezĂŠsĂŠt. Hogy ezt teljesĂ­teni tudjĂĄk, ĂŠs hogy a vĂ­zmĂťvek javĂ­tson katasztrofĂĄlis helyzetĂŠn – amelybe a rossz ĂĄllami igazgatĂĄs miatt kerĂźltek –, ĂŠs hasznĂĄlhatĂł, higiĂŠnikus szolgĂĄltatĂĄst tudjanak nyĂşjtani, meg kellett emelni a vĂ­z ĂĄrĂĄt, ami vĂŠgĂźl tĂźntetĂŠsekhez ĂŠs a vĂ­z ĂşjbĂłli ĂĄllamosĂ­tĂĄsĂĄhoz vezetett. A magĂĄnszolgĂĄltatĂł mĂťkĂśdĂŠse rĂśvid ideje alatt felĂşjĂ­totta a vĂ­zhĂĄlĂłzatot, ĂŠs kiterjesztette azt olyan tĂŠrsĂŠgekre is, ahol addig vĂ­zhiĂĄny volt.

A vĂ­z drĂĄgulĂĄsa azonban nem jellemzĂľ minden privatizĂĄlĂĄsra, sĂľt, azok, aki eddig folyĂłvĂ­z nĂŠlkĂźl ĂŠltek, sokkal tĂśbbet fizethettek a bolti vĂ­zĂŠrt. RĂĄadĂĄsul a vilĂĄgszerte jelenlĂŠvĂľ problĂŠma, a vĂ­zhiĂĄny mĂŠgsem akkora mĂŠrtĂŠkĂť, mint azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, a baj ĂĄltalĂĄban a rossz kezelĂŠssel ĂŠs elosztĂĄssal van. NyilvĂĄnvalĂłan ez nem jelenti azt, hogy most szabadon megengedhetjĂźk a csapokat, hanem azt, hogy magĂĄncĂŠgek jobban ki tudnĂĄk terjeszteni a vĂ­zvezetĂŠkeket, ĂŠs ez enyhĂźlĂŠst jelentene a jelenleg szĂĄrazsĂĄg sĂşjtotta terĂźleteknek.

A tĂĄrsadalom egyelĂľre nem lĂĄtja elfogadhatĂłnak a privatizĂĄciĂłt, mert minĂľsĂŠgcsĂśkkenĂŠstĂľl ĂŠs ĂĄremelkedĂŠstĂľl tart. Ez utĂłbbit Anglia ĂŠs Wales a Margaret Thatcher alatti vĂ­zprivatizĂĄciĂłkor Ăşgy oldotta meg, hogy lĂŠtrehozott egy fĂźggetlen ĂĄllami szervezetet, ami meghatĂĄrozza a vĂ­z ĂĄrĂĄnak maximumĂĄt. Ez azonban nem mindig mĂťkĂśdĂľkĂŠpes, rĂĄadĂĄsul ĂĄllami kontrollt jelent, mindenestre arra hasznos lehet, hogy az embereket megnyugtassa.

A jelenlegi ózdi vízhiányt sem magáncégek okozták, hanem az önkormányzat helytelen igazgatása. Ózdon sok házba nincs bevezetve folyóvíz, ilyenkor a törvény szerint megfelelõ számú közkutat kell biztosítani, a használók pedig átalánydíjat volnának kötelesek fizetni.

Értem én, hogy a pazarlás több helyen is problémát jelent, de erre sokkal hatékonyabb megoldások léteznek, mint az elzárás. Az önkormányzatnak nem kellett volna még a szomszédba se mennie, hogy találjon egy kreatívabb ötletet, hiszen szintén Ózdon vezették be a kártyás villanyórákat az áramlopások miatt. Persze ennek feltétele volna, hogy legyen folyóvíz a házakban, amibe az önkormányzat egyelõre nem akar befektetni.

TĂŠny, a problĂŠma nem ennyire egyszerĂť, de ne feledkezzĂźnk meg a felhasznĂĄlĂłk felelĂľssĂŠgĂŠrĂľl sem. A szolgĂĄltatĂĄsnak ĂĄra van, meg kell fizetni ĂŠs nem azĂŠrt, hogy a cĂŠgek a kĂĄrunkra gazdagodjanak, hanem hogy a szolgĂĄltatĂĄs szĂ­nvonalĂĄt fenn lehessen tartani, ĂŠs Ă­gy mindenki jĂłl jĂĄrjon.

Ha felelĂľsen akarunk bĂĄnni vĂ­ztartalĂŠkainkkal, ĂŠrdemes a vizet is, ahogy szĂĄmos mĂĄs ĂŠrtĂŠket, inkĂĄbb a piac hatĂĄsainak kitett magĂĄncĂŠgekre bĂ­zni, mint az ĂĄllamra, ami kĂŠnye-kedve szerint azt tehet vele, amit akar. Ha ugyanis a vĂ­zhez a kereslet-kĂ­nĂĄlat szerint meghatĂĄrozott ĂĄr van hozzĂĄrendelve, akkor kevĂŠsbĂŠ mernĂŠnk pazarolni a vĂ­zkĂŠszletet (bĂĄr ez a legkevesebb, mivel vĂŠlemĂŠnyem szerint a tudomĂĄny elĂľbb talĂĄl megoldĂĄst a vĂ­zhiĂĄny kikĂźszĂśbĂślĂŠsĂŠre, mint hogy az ember felhagy a pazarlĂĄssal), sĂľt a szĂĄrazsĂĄg ĂĄltal sĂşjtott tĂŠrsĂŠgekben is jobban megoldhatĂł lenne a segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄs.

http://kapitalizm...ztulajdon/