Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Dönergyilkosságok: rasszista terror, szerencsétlenkedõ titkosszolgálat
Jól van na! Értjük! Ugyanaz a zsidó banda szervezte ezt is, azt is, hasonló céllal. Lebuktatok, de szernencséTEK-re az átlag olyan ostoba, hogy még ezt sem érti. Számos közös vonása van a németországi, rasszista indÃttatású dönergyilkosságoknak, valamint a magyarországi romagyilkosságoknak. Mindez azért érdekes, mert a német sajtó kiemelten foglalkozik a magyar eseményekkel, számos részletet elhallgatva a Gyurcsány-kormány alatt bekövetkezett tragédiákról.
2000. szeptember 9-én egy török virágkereskedõt lõnek le Nürnbergben. 2006 áprilisáig további nyolc török és egy görög származású embert gyilkolnak meg, mindig ugyanazzal a fegyverrel és ugyanolyan módon. Két gyilkosságot Nürnbergben követtek el (2001, 2005), kettõt Münchenben (2001, 2005), egy-egy gyilkosságot pedig Kasselben (2006), Hamburgban (2001), Rostockban (2004), és Dortmundban (2006). Egy propaganda DVD-n az NSU nemzeti nacionalista terrorcsoport büszkélkedik ezekkel a tettekkel. 2011. november 4-én egy bankrablás után a kiégett lakókocsijukban holtan találják Uwe Böhnhardtot és Uwe Mundlost Eisenachban. 2011. november 8-án Beate Zschäpe feladja magát a jénai rendõrségen. A következõ napokban, hetekben egyre több segÃtõt tartóztatnak le, Holger G.-t, Matthias D.-t, André E.-t, Ralf Wohllebent, valamint további gyanúsÃtottakat és vádlottakat. A gyilkosságok elkövetõi a zwickaui nemzeti nacionalista terrorcsoporthoz tartoztak.
Hirdetés
Neonácik vonulnak rendõrök gyûrûjében
Neonácik vonulnak rendõrök gyûrûjében
Fotó: Europress/AFP
Párhuzamok
A média által „dönergyilkosságoknak” nevezett gyilkosságsorozatot a hatóságok csak évekkel késõbb, 2011-ben ismerték el rasszista terrorsorozatként, amikor az NSU leleplezõdött. Az ügy számos mozzanata megegyezik a hazánkban, 2008–2009-ben zajló romagyilkosságokkal. Például a merénylõk, ugyanúgy évek óta aktÃv tagjai voltak Türingia neonáci életének, ahogy P. Zsolték a hazai szélsõjobboldalnak. Aztán a magukat nemzeti szocialistákként definiáló Türingiai Hazavédõ Szervezet (THS) ugyanúgy szoros kapcsolatot ápolt a nemzetbiztonsági hivatalokkal, ahogyan Cs. István is több volt, mint besúgó a katonai elhárÃtásnál.
Ugyanúgy futni hagyták többször is a német hatóságok a türingiai nácikat, (Beate Zschäpe például már 1998-ban megúszta a börtönt, 2011-ben pedig arra derült fény, hogy a titkosszolgálat többször is elmulasztotta letartóztatni a terroristákat) mint a magyar szélsõségeseket. Emlékezetes, hogy egy rendõr Polgáron igazoltatta a romagyilkosság-sorozatban sofõrként részt vevõ Cs. Istvánt, aki éppen a tiszalöki gyilkosság után tartott hazafelé. Ezt követõen még találkozott is a tartótisztjével, a hatóságok mégsem léptek közbe. Ez alighanem az egyik olyan súlyos ügyviteli és adminisztrációs hibák egyike volt, amelyrõl friss, a KBH átvilágÃtását követõ jelentésében számolt be a Honvédelmi Minisztérium.
Fotó: Kocsis Zoltán / Magyar Nemzet
Ez az elem a dönergyilkosságokban is megjelenik: 2012 januárjában Bodo Ramelow, a türingiai baloldali frakcióvezetõ azzal vádolja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy fontos információkat titkosÃtottak, megvonva ezeket a rendõrségtõl, azáltal valószÃnûleg megakadályozták az elkövetõk letartóztatását. A két ügy legabszurdabb momentuma gyakorlatilag megegyezik: a német katonai elhárÃtási hivatal (MAD) már 1995 márciusában készÃtett aktát az egyik késõbbi gyilkosról, Uwe Mundlosról, aki katonai szolgálata alatt szélsõjobboldali tevékenységével tûnt ki. Cs. Istvánt is évekig figyelte a katonai titkosszolgálat, a szoros ellenõrzés meghosszabbÃtását pedig éppen az elsõ támadás elõtt, 2008 májusában állÃtotta le az NBH.
Összemosás
Hiteltelen vádak
A német sajtóban megfogalmazott vádak hazánkkal szemben pedig azért is hiteltelenek, mert ugyanezek az orgánumok a dönergyilkosságokat csak akkor kezdték el kiemelten, rasszista támadássorozatként bemutatni, miután már elkapták a merénylõket.
Mindez azért érdekes, mert Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter a Tagesspiegel am Sonntag cÃmû lapban megjelent márciusi interjúban elismerte: az elõzetes adatok szerint a szélsõjobboldali politikai hátterû bûncselekmények száma 2012-ben nagyjából 17 600 volt, ami megközelÃtõleg 4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az erõszakos bûncselekmények száma nagyjából 2 százalékkal nõtt.
A magyarországi merényletsorozat titkosszolgálati háttérrõl lényegesen kevesebb, gyakorlatilag egyetlen szó sem esik ezekben a német tudósÃtásokban. Ugyanúgy nincs szó a halálbrigád támadásai kapcsán a politikai motivációról sem. Mindez azért furcsa, mert a német sajtóban még ma is szinte kizárólag egykori SZDSZ-es politikusokat szólaltatnak meg, és a romagyilkosságok kapcsán a Gyurcsány-kormány felelõsségérõl a korábbi liberális EP-képviselõ, Mohácsi Viktória nyilatkozott Kanadában.
A számos párhuzam ellenére a németországi sajtó igyekszik úgy tálalni a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt történt romagyilkosságokat, hogy azok valamiféle általános rasszizmus eredményei. Az osztrák közszolgálati adó például a gyilkosságok kapcsán azt Ãrja hazánkról, hogy a lakosság 10-15 százaléka ápol szélsõjobboldali nézeteket vagy hajlik arra, hogy magáévá tegyen ilyen nézeteket. A Berliner Zeitungban pedig az jelent meg, hogy az Ãtélet kapcsán, hogy az „semmit sem változtat az erõszakosan romaellenes magyarországi hangulaton”.
A Süddeutche Zeitung „nem kedvelt kisebbség elleni példátlan hajtóvadászat” ügyérõl Ãr, és hogy a romáknak továbbra is rettegniük kell hazánkban. A kommentár szerzõje megkérdõjelezi, hogy a „Magyarország valóban az áldozatok oldalán áll-e” és a annak az Orbán-kormánynak a romapolitikáját marasztalja el, amely kárpótlást fizet az áldozatoknak, és megjegyzi ugyan hogy a „náci párt Jobbik félkatonai gárdáját” betiltották, de hozzáteszi azt a hamis állÃtást, hogy az mégis „zavartalanul masÃrozik tovább”. Nem tisztázza az újságÃró azt sem, hogy évekkel ezelõtti gyilkosságokról van szó, elhallgatja azt is hogy a Magyar Gárda is a Gyurcsány-idõszakban erõsödött meg. Ehelyett közelmúltbeli (például ózdi) eseteket hoz kapcsolatba a merényletekkel, mondván: „sokhelyütt a Fidesz is részt vesz a romaellenes politikában”. Az ORF arra tér ki az eset kapcsán, hogy a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokkal szembeni tolerancia magasabb Magyarországon, mint Ausztriában vagy Németországban.
A Spiegel Online tudósÃtósában az szerepel, hogy a per „csekély érdeklõdést váltott ki a magyar nyilvánosságban „az utóbbi két évben, és az eljárás során a politikai motiváció kérdésével egyáltalán nem foglalkoztak. A szerzõ, Keno Verseck is igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a romagyilkosságok az Orbán-kabinet idején történtek: „most elõször még a kormány is elismerte, hogy a hatóságok hanyagul végezték a dolgukat, és hogy sok kérdés megválaszolatlan”. Verseck egyebek között azt is állatja, hogy a per „csekély érdeklõdést váltott ki a magyar nyilvánosságban” az utóbbi két évben, és az eljárás során a politikai motiváció kérdésével egyáltalán nem foglalkoztak.
Link
2000. szeptember 9-én egy török virágkereskedõt lõnek le Nürnbergben. 2006 áprilisáig további nyolc török és egy görög származású embert gyilkolnak meg, mindig ugyanazzal a fegyverrel és ugyanolyan módon. Két gyilkosságot Nürnbergben követtek el (2001, 2005), kettõt Münchenben (2001, 2005), egy-egy gyilkosságot pedig Kasselben (2006), Hamburgban (2001), Rostockban (2004), és Dortmundban (2006). Egy propaganda DVD-n az NSU nemzeti nacionalista terrorcsoport büszkélkedik ezekkel a tettekkel. 2011. november 4-én egy bankrablás után a kiégett lakókocsijukban holtan találják Uwe Böhnhardtot és Uwe Mundlost Eisenachban. 2011. november 8-án Beate Zschäpe feladja magát a jénai rendõrségen. A következõ napokban, hetekben egyre több segÃtõt tartóztatnak le, Holger G.-t, Matthias D.-t, André E.-t, Ralf Wohllebent, valamint további gyanúsÃtottakat és vádlottakat. A gyilkosságok elkövetõi a zwickaui nemzeti nacionalista terrorcsoporthoz tartoztak.
Hirdetés
Neonácik vonulnak rendõrök gyûrûjében
Neonácik vonulnak rendõrök gyûrûjében
Fotó: Europress/AFP
Párhuzamok
A média által „dönergyilkosságoknak” nevezett gyilkosságsorozatot a hatóságok csak évekkel késõbb, 2011-ben ismerték el rasszista terrorsorozatként, amikor az NSU leleplezõdött. Az ügy számos mozzanata megegyezik a hazánkban, 2008–2009-ben zajló romagyilkosságokkal. Például a merénylõk, ugyanúgy évek óta aktÃv tagjai voltak Türingia neonáci életének, ahogy P. Zsolték a hazai szélsõjobboldalnak. Aztán a magukat nemzeti szocialistákként definiáló Türingiai Hazavédõ Szervezet (THS) ugyanúgy szoros kapcsolatot ápolt a nemzetbiztonsági hivatalokkal, ahogyan Cs. István is több volt, mint besúgó a katonai elhárÃtásnál.
Ugyanúgy futni hagyták többször is a német hatóságok a türingiai nácikat, (Beate Zschäpe például már 1998-ban megúszta a börtönt, 2011-ben pedig arra derült fény, hogy a titkosszolgálat többször is elmulasztotta letartóztatni a terroristákat) mint a magyar szélsõségeseket. Emlékezetes, hogy egy rendõr Polgáron igazoltatta a romagyilkosság-sorozatban sofõrként részt vevõ Cs. Istvánt, aki éppen a tiszalöki gyilkosság után tartott hazafelé. Ezt követõen még találkozott is a tartótisztjével, a hatóságok mégsem léptek közbe. Ez alighanem az egyik olyan súlyos ügyviteli és adminisztrációs hibák egyike volt, amelyrõl friss, a KBH átvilágÃtását követõ jelentésében számolt be a Honvédelmi Minisztérium.
Fotó: Kocsis Zoltán / Magyar Nemzet
Ez az elem a dönergyilkosságokban is megjelenik: 2012 januárjában Bodo Ramelow, a türingiai baloldali frakcióvezetõ azzal vádolja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy fontos információkat titkosÃtottak, megvonva ezeket a rendõrségtõl, azáltal valószÃnûleg megakadályozták az elkövetõk letartóztatását. A két ügy legabszurdabb momentuma gyakorlatilag megegyezik: a német katonai elhárÃtási hivatal (MAD) már 1995 márciusában készÃtett aktát az egyik késõbbi gyilkosról, Uwe Mundlosról, aki katonai szolgálata alatt szélsõjobboldali tevékenységével tûnt ki. Cs. Istvánt is évekig figyelte a katonai titkosszolgálat, a szoros ellenõrzés meghosszabbÃtását pedig éppen az elsõ támadás elõtt, 2008 májusában állÃtotta le az NBH.
Összemosás
Hiteltelen vádak
A német sajtóban megfogalmazott vádak hazánkkal szemben pedig azért is hiteltelenek, mert ugyanezek az orgánumok a dönergyilkosságokat csak akkor kezdték el kiemelten, rasszista támadássorozatként bemutatni, miután már elkapták a merénylõket.
Mindez azért érdekes, mert Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter a Tagesspiegel am Sonntag cÃmû lapban megjelent márciusi interjúban elismerte: az elõzetes adatok szerint a szélsõjobboldali politikai hátterû bûncselekmények száma 2012-ben nagyjából 17 600 volt, ami megközelÃtõleg 4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az erõszakos bûncselekmények száma nagyjából 2 százalékkal nõtt.
A magyarországi merényletsorozat titkosszolgálati háttérrõl lényegesen kevesebb, gyakorlatilag egyetlen szó sem esik ezekben a német tudósÃtásokban. Ugyanúgy nincs szó a halálbrigád támadásai kapcsán a politikai motivációról sem. Mindez azért furcsa, mert a német sajtóban még ma is szinte kizárólag egykori SZDSZ-es politikusokat szólaltatnak meg, és a romagyilkosságok kapcsán a Gyurcsány-kormány felelõsségérõl a korábbi liberális EP-képviselõ, Mohácsi Viktória nyilatkozott Kanadában.
A számos párhuzam ellenére a németországi sajtó igyekszik úgy tálalni a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt történt romagyilkosságokat, hogy azok valamiféle általános rasszizmus eredményei. Az osztrák közszolgálati adó például a gyilkosságok kapcsán azt Ãrja hazánkról, hogy a lakosság 10-15 százaléka ápol szélsõjobboldali nézeteket vagy hajlik arra, hogy magáévá tegyen ilyen nézeteket. A Berliner Zeitungban pedig az jelent meg, hogy az Ãtélet kapcsán, hogy az „semmit sem változtat az erõszakosan romaellenes magyarországi hangulaton”.
A Süddeutche Zeitung „nem kedvelt kisebbség elleni példátlan hajtóvadászat” ügyérõl Ãr, és hogy a romáknak továbbra is rettegniük kell hazánkban. A kommentár szerzõje megkérdõjelezi, hogy a „Magyarország valóban az áldozatok oldalán áll-e” és a annak az Orbán-kormánynak a romapolitikáját marasztalja el, amely kárpótlást fizet az áldozatoknak, és megjegyzi ugyan hogy a „náci párt Jobbik félkatonai gárdáját” betiltották, de hozzáteszi azt a hamis állÃtást, hogy az mégis „zavartalanul masÃrozik tovább”. Nem tisztázza az újságÃró azt sem, hogy évekkel ezelõtti gyilkosságokról van szó, elhallgatja azt is hogy a Magyar Gárda is a Gyurcsány-idõszakban erõsödött meg. Ehelyett közelmúltbeli (például ózdi) eseteket hoz kapcsolatba a merényletekkel, mondván: „sokhelyütt a Fidesz is részt vesz a romaellenes politikában”. Az ORF arra tér ki az eset kapcsán, hogy a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokkal szembeni tolerancia magasabb Magyarországon, mint Ausztriában vagy Németországban.
A Spiegel Online tudósÃtósában az szerepel, hogy a per „csekély érdeklõdést váltott ki a magyar nyilvánosságban „az utóbbi két évben, és az eljárás során a politikai motiváció kérdésével egyáltalán nem foglalkoztak. A szerzõ, Keno Verseck is igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a romagyilkosságok az Orbán-kabinet idején történtek: „most elõször még a kormány is elismerte, hogy a hatóságok hanyagul végezték a dolgukat, és hogy sok kérdés megválaszolatlan”. Verseck egyebek között azt is állatja, hogy a per „csekély érdeklõdést váltott ki a magyar nyilvánosságban” az utóbbi két évben, és az eljárás során a politikai motiváció kérdésével egyáltalán nem foglalkoztak.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték