Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mérhetetlen bûn a Magyar Nemzet ellen (Halász vs.Orosházi)
Nem, mintha számítana, de még mindig a hom-okozó, homó-kozó, homok-ozó lapátolásnál tartunk. Ugye nehéz felfogni, hogy bizony diktatóra kell, hogy l/jöjjön, ha már "MINISZTERELNÖKI KÖZTÁRSASÁGRÓL" regélnek a bennfenetesek.
Orosházi Ferencnek mondtam ezt vasárnap, amikor telefonbeszélgetésünkkor közölte velem, hogy kihirdette Apajpusztán „Közlemény”-ét. Amennyiben a Közleményben foglaltak – erõszakkal - teljesülnek, akkor a mérhetetlen bûn történelmivé minõsül.
Tegnap felhívott Orosházi Ferenc és kérte, indokoljam meg, miért tartom „mérhetetlen bûnnek” azt, amit tett.
Jogi indokaimat elmondtam, most megismétlem, hogy írásban is meglegyen.
A Közlemény jogilag megalapozatlan az alábbi téves hivatkozások miatt
1. A 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvény „megkifogásolása” hibás, miután az – nevében és jogrendszerbeli helyét tekintve (ld. E) cikk (2) bekezdés) egyaránt - nem Alkotmány, a „megkifogásolás” pedig indoklás és részletezés nélküli.
2. Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmányhoz „visszatérés” indoklása hibás, hiszen az nem tartalmaz olyan cikket, amely szerint „alkotmányozni csak népszavazás útján lehetséges”, sõt, a 4. § (3) bekezdés a) pontja az Országgyûlés hatáskörébe utalja a „Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotását” – a hatálybaléptetéssel kapcsolatban külön nem rendelkezik.
3. A „Történelmi”-nek nevezett Alkotmány – a „Közlemény” követelési által bizonyítottan - ténylegesen a „Történeti” Alkotmánnyal azonos, amit a 2011-ben kihirdetett Alaptörvény jogfolytonosságába visszaállított.
Ez alapján okafogyott a Közlemény 3./ pontjában tett megállapítás: „Ezzel visszatértünk az 1944. március 19-éhez, a német II. Világháborús erõk bevonulását megelõzõ közjogi állapothoz”, azzal, hogy az államforma megnevezése nem azonos.
4. A Közlemény 4./ pontja az Aranybulla XXXI. tc. 2. §-ára, mint „soha el nem évülõ megállapításra” hivatkozik, ami nem a Nemzetnek teszi jogává és kötelességévé az ellenállást, hanem a püspököknek, jobbágyuraknak és nemeseknek.
A II. (Szeri) Vérszerzõdés – Anonymus Gestája szerint – ellenállási záradéka minden szabad magyar (vagyis a Nemzet) egyetemes jogává – és kötelességévé - teszi az önkényuralom megszûntetését.
Azt hiszem, nem lehet kétséges, hogy ezt kell „soha el nem évülõ megállapításnak” tartamunk.
Ez a különbség az Aranybulla és a II. Vérszerzõdés között egyértelmûvé teszi, hogy Géza elõtt (Kézai Simon szóhasználata) érvényesült a szabad magyarok akarata, vagyis a magyarok által követett Isteni Iránymutatás (alkotmányosság) hatálya Gézával szûnt meg, nem pedig 1944. március 19-én.
________________________________
Az elsõ három pont a jelenlegi hatalom számára kézenfekvõvé teszi azt, hogy a hatalom (az Alaptörvény szerint) ne minõsítse „törvény szerintinek” a Közleményben megfogalmazott követeléseket, és az azok elmulasztása miatt tett ellenlépéseket – voltaképpen polgári engedetlenséget – törvénytelennek ítélje meg és ezzel szemben ennek megfelelõen járjon el.
Orosházi Ferenc a telefonbeszélgetésben felvetette azt, hogy õ százezer embert állított maga mellé, én pedig csak néhányakat.
Erre elmondtam – és most megismétlem – a következõt:
A negyedik pont szellemében õ olyan ígéreteket tesz, amit az emberek hallani akarnak, de ígéreteinek nincs meg az igazság-tartalma, ezért megvalósítása lehetetlen.
Az, amit hirdetek, tényleges gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, ami ellentétes azzal, amivel a Magyar Lelket ezeregyszáz éven keresztül – erõszakos eszközökkel - mérgezték, ezért érthetõ, hogy az emberek jelentõs része – egyelõre - nem meri magáévá tenni.
Végül Orosházi Ferenc megkérdezte: milyen alternatívája van az általa képviselt „radikális” megoldásnak.
Az alternatíva jelenti a radikális (vagyis gyökeres) átalakulást, megadva a magyarságnak azt a lehetõséget, hogy saját sorsának irányítását békésen vegye kezébe. Amennyiben ezt a hatalom – saját törvényeit megszegve – meggátolja, akkor kell más eszközökhöz nyúlni.
A lehetõséget a 2014-es választások jelentik. Itt kell a jelöltállítással a magyarság érdekeinek közszabadság elvén álló, alulról történõ (pártfüggetlen) képviseletét elérni.
Ennek anyaga évek óta elérhetõ, így Orosházi Ferenc is megismerhette volna.
Ezt akartam ismertetni Apajpusztán 17-én. Ennek ismertetését gátolták meg a MOGy szervezõi.
A kündü feladatot ezzel kapcsolatban teljesítettem, és megkaptam a Nemzet iránti alázat kegyelmét ahhoz, hogy érezzem és tudjam: Magyarország újjászületéséhez gyulára is szükség van.
Összefoglalva azt mondtam Orosházi Ferencnek – amit a százegynéhány párt és ennél is több civil szervezõdés vezetõjének is mondhatok -: õ gyula feladatot akar végezni, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat végzek a gyula végrehajtó feladata nélkül.
Az alapkülönbség az, hogy én érzem és tudom, hogy a kündü feladat kevés a gyula tevékenység nélkül, õ – és az elõbb említett emberek – pedig még nincsenek a Nemzet iránti alázatnak azon a szintjén, hogy érezzék és értsék: kündü nélkül a gyula diktátorrá alázódik.
Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 20. napján.
Árpád sarja, Halász József
Orosházi Ferencnek mondtam ezt vasárnap, amikor telefonbeszélgetésünkkor közölte velem, hogy kihirdette Apajpusztán „Közlemény”-ét. Amennyiben a Közleményben foglaltak – erõszakkal - teljesülnek, akkor a mérhetetlen bûn történelmivé minõsül.
Tegnap felhívott Orosházi Ferenc és kérte, indokoljam meg, miért tartom „mérhetetlen bûnnek” azt, amit tett.
Jogi indokaimat elmondtam, most megismétlem, hogy írásban is meglegyen.
A Közlemény jogilag megalapozatlan az alábbi téves hivatkozások miatt
1. A 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvény „megkifogásolása” hibás, miután az – nevében és jogrendszerbeli helyét tekintve (ld. E) cikk (2) bekezdés) egyaránt - nem Alkotmány, a „megkifogásolás” pedig indoklás és részletezés nélküli.
2. Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmányhoz „visszatérés” indoklása hibás, hiszen az nem tartalmaz olyan cikket, amely szerint „alkotmányozni csak népszavazás útján lehetséges”, sõt, a 4. § (3) bekezdés a) pontja az Országgyûlés hatáskörébe utalja a „Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotását” – a hatálybaléptetéssel kapcsolatban külön nem rendelkezik.
3. A „Történelmi”-nek nevezett Alkotmány – a „Közlemény” követelési által bizonyítottan - ténylegesen a „Történeti” Alkotmánnyal azonos, amit a 2011-ben kihirdetett Alaptörvény jogfolytonosságába visszaállított.
Ez alapján okafogyott a Közlemény 3./ pontjában tett megállapítás: „Ezzel visszatértünk az 1944. március 19-éhez, a német II. Világháborús erõk bevonulását megelõzõ közjogi állapothoz”, azzal, hogy az államforma megnevezése nem azonos.
4. A Közlemény 4./ pontja az Aranybulla XXXI. tc. 2. §-ára, mint „soha el nem évülõ megállapításra” hivatkozik, ami nem a Nemzetnek teszi jogává és kötelességévé az ellenállást, hanem a püspököknek, jobbágyuraknak és nemeseknek.
A II. (Szeri) Vérszerzõdés – Anonymus Gestája szerint – ellenállási záradéka minden szabad magyar (vagyis a Nemzet) egyetemes jogává – és kötelességévé - teszi az önkényuralom megszûntetését.
Azt hiszem, nem lehet kétséges, hogy ezt kell „soha el nem évülõ megállapításnak” tartamunk.
Ez a különbség az Aranybulla és a II. Vérszerzõdés között egyértelmûvé teszi, hogy Géza elõtt (Kézai Simon szóhasználata) érvényesült a szabad magyarok akarata, vagyis a magyarok által követett Isteni Iránymutatás (alkotmányosság) hatálya Gézával szûnt meg, nem pedig 1944. március 19-én.
________________________________
Az elsõ három pont a jelenlegi hatalom számára kézenfekvõvé teszi azt, hogy a hatalom (az Alaptörvény szerint) ne minõsítse „törvény szerintinek” a Közleményben megfogalmazott követeléseket, és az azok elmulasztása miatt tett ellenlépéseket – voltaképpen polgári engedetlenséget – törvénytelennek ítélje meg és ezzel szemben ennek megfelelõen járjon el.
Orosházi Ferenc a telefonbeszélgetésben felvetette azt, hogy õ százezer embert állított maga mellé, én pedig csak néhányakat.
Erre elmondtam – és most megismétlem – a következõt:
A negyedik pont szellemében õ olyan ígéreteket tesz, amit az emberek hallani akarnak, de ígéreteinek nincs meg az igazság-tartalma, ezért megvalósítása lehetetlen.
Az, amit hirdetek, tényleges gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, ami ellentétes azzal, amivel a Magyar Lelket ezeregyszáz éven keresztül – erõszakos eszközökkel - mérgezték, ezért érthetõ, hogy az emberek jelentõs része – egyelõre - nem meri magáévá tenni.
Végül Orosházi Ferenc megkérdezte: milyen alternatívája van az általa képviselt „radikális” megoldásnak.
Az alternatíva jelenti a radikális (vagyis gyökeres) átalakulást, megadva a magyarságnak azt a lehetõséget, hogy saját sorsának irányítását békésen vegye kezébe. Amennyiben ezt a hatalom – saját törvényeit megszegve – meggátolja, akkor kell más eszközökhöz nyúlni.
A lehetõséget a 2014-es választások jelentik. Itt kell a jelöltállítással a magyarság érdekeinek közszabadság elvén álló, alulról történõ (pártfüggetlen) képviseletét elérni.
Ennek anyaga évek óta elérhetõ, így Orosházi Ferenc is megismerhette volna.
Ezt akartam ismertetni Apajpusztán 17-én. Ennek ismertetését gátolták meg a MOGy szervezõi.
A kündü feladatot ezzel kapcsolatban teljesítettem, és megkaptam a Nemzet iránti alázat kegyelmét ahhoz, hogy érezzem és tudjam: Magyarország újjászületéséhez gyulára is szükség van.
Összefoglalva azt mondtam Orosházi Ferencnek – amit a százegynéhány párt és ennél is több civil szervezõdés vezetõjének is mondhatok -: õ gyula feladatot akar végezni, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat végzek a gyula végrehajtó feladata nélkül.
Az alapkülönbség az, hogy én érzem és tudom, hogy a kündü feladat kevés a gyula tevékenység nélkül, õ – és az elõbb említett emberek – pedig még nincsenek a Nemzet iránti alázatnak azon a szintjén, hogy érezzék és értsék: kündü nélkül a gyula diktátorrá alázódik.
Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 20. napján.
Árpád sarja, Halász József
Hozzaszolasok
#1 |
Kameleon
- 2013. August 20. 09:56:45
#2 |
osmagyar
- 2013. August 20. 10:30:10
#3 |
keepfargo
- 2013. August 20. 14:43:58
#4 |
csillagosvenyen
- 2013. August 20. 16:34:31
#5 |
Pitkin
- 2013. August 20. 19:48:43
#6 |
keepfargo
- 2013. August 21. 04:33:48
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.