Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ezt gondolja rólunk a bevándorolt zsidó
"Jó volt itt élni" 2011 tavaszán érkezett Magyarországra interjúalanyunk Joel. Egy multinacionális cégnél dolgozott Izraelben, amikor három évvel ezelõtt meglátta a cég belsõ rendszerében, hogy nyílt egy pozíció Magyarországon. Úgy érezte itt az ideje kipróbálni magát más környezetben is, így pályázott és nyert, 2011 márciusában pedig el is kezdhette budapesti munkáját. Interjúnkban a mindennapi élményeirõl fog mesélni nekünk, milyennek látja a magyarokat, mit gondol a közel-keleti konfliktusról és milyen élményekkel áll tovább Prágába, ahol szeptemberben kezd cége csehországi leányvállalatánál. Joellel egy budapesti étteremben találkoztunk.
Mesélj magadról, hogy-hogy Budapesten kötöttél ki?
Huszonnyolc éves vagyok, Nyugat-Jeruzsálemben nõttem fel és két éve élek Magyarországon. Informatikusként dolgoztam egy multinacionális cégnél mind Jeruzsálemben, mind Budapesten. 2010 telén pályáztam meg ezt a budapesti állást a cég belsõ rendszerén keresztül. Akkoriban úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy elhagyjam a szülõföldemet és megtapasztaljam milyen máshol, más kultúrában élni. Magyarországra esett a választásom, egyrészt mert itt volt lehetõség, másrészt mert nem sokat tudtam errõl az országról azon kívül, hogy a volt kommunista tömb része volt, valamint, hogy nagy létszámú zsidó közösség található a fõvárosában. 2011 tavaszán érkeztem meg és azt kell mondjam életem egyik legjobb döntése volt ideköltözni.
Kattintson és nézegessen képeket Izraelrõl!
Milyen volt az elsõ benyomásod, mit mondtál az otthon maradtaknak mikor elõször beszéltél velük?
Nem volt olyan régen, úgyhogy tökéletesen emlékszem rá. Tavasszal jöttem, legalább tíz fokkal hidegebb volt, mint odahaza, fáztam és szembeötlõen sok volt a szomorú arc az utcán. Este beszéltem a szüleimmel és mondtam nekik, hogy nem vagyok képes megérteni, gyönyörû városban gyönyörû emberek laknak, de mindenki nagyon szomorú. Aztán szépen lassan hozzá szoktam és mikor elkezdtem megismerkedni magyarokkal és eljártunk együtt bulizni, akkor kiderült, hogy a magyarok azért mégsem annyira szomorkás nép, hogy nagyon tudnak élni, csak idõ kell nekik, hogy felszabaduljanak. Sokkal zárkózottabbak, mint mi izraeliek.
Mit gondolsz, mennyire befogadóak a magyarok?
Nekem szinte csak pozitív tapasztalataim vannak a magyarokkal. Sok rokonom, mielõtt megérkeztem, riogatott, hogy óriási az antiszemitizmus Magyarországon, hogy jobban teszem, ha nem jövök ide, mert itt csak utálni fognak. Ezzel szemben teljesen mást tapasztaltam, személyes szinten semmilyen rosszindulatú megjegyzéssel vagy negatív attitûddel nem találkoztam. Láttam, hogy a politikában és a sajtóban jelen van az antiszemitizmus is, de ez a mindennapi kapcsolatok szintjén nem jelenik meg, legalábbis én nem tapasztaltam.
Olvasva a nálatok megjelent korábbi interjúkat, azzal egyet kell értenem, hogy a nyelvi akadályok jelentõsek. Az elsõ két hónapban, fõleg amikor a hivatalos ügyeket kellett intéznem, sokszor rendkívül csalódott voltam nap végén, hogy mennyire nem értenek meg engem és én sem értek meg senkit. Az emberekben itt Magyarországon valahogy benne van egy nagyon erõs törekvés arra, hogy minden nyelven tökéletesen beszéljenek és mások is tökéletesen beszéljék a magyar nyelvet. Emiatt mindenki ódzkodik megszólalni, mondjuk angolul, ha meg egy külföldi elkezd magyarul beszélni, akkor nem ritkán garantált a kuncogás vagy egy lenézõ pillantás. Ettõl függetlenül nagyon pozitívak a tapasztalataim, a fiatalabb generációk körében szinte semmilyen idegenellenességet nem tapasztaltam, az idõsebbek is csak az elsõ alkalmakkor viselkednek, nem is negatívan, inkább furcsán a külföldiekkel, de én úgy érzem, hogy nincs okom panaszra.
Mit szerettél a legjobban Budapestben, illetve Magyarországban?
Két szóval: Budapest és a Balaton. Két év nem hosszú idõ és rengeteg helyen sajnos nem volt alkalmam járni, de ez a két hely teljesen elvarázsolt. Budapest a maga történelmével, a nyüzsgõ éjszakai élettel és a fürdõkkel, a Balaton pedig - fõleg az északi part - a fantasztikus vizével, az elvarázsolt kis településeivel és az isteni boraival. Hihetetlen mennyi potenciál van ebben a városban és jó volt azt figyelni az elmúlt két évben, ahogy egyre jobban fejlõdik, ahogy egyre több alulról jövõ kezdeményezés megvalósul, hogy jobbá, élhetõbbé, szerethetõbbé tegye ezt a helyet. Lehet, hogy nincsenek felhõkarcolók és gyorsvasutak, de van ennek a városnak valami megfoghatatlan hangulata, annak, ahogy az emberek próbálják folyamatosan megszelídíteni.
Kattintson és nézegessen képeket Csehországról!
Mik a további terveid, mit vársz a további évektõl?
Szeptembertõl Prágában fogok dolgozni, ugyanazt, mint Budapesten, ugyanannál a cégnél. Két év után úgy éreztem, hogy bár fantasztikusan éreztem magam Magyarországon, de itt az ideje, hogy megismerjek más európai városokat is. Közép-Európát nem hagyom azért el, mert nagyon megszerettem az itteni kultúrát, de kíváncsi vagyok milyen Csehország, milyenek a cseh emberek. Szerencsére Prága közel van és így lesz lehetõségem idõnként visszatérni Budapestre, meglátogatni azt a sok barátot, akit az utóbbi két évben ismertem meg. Összegezve azt mondom, hogy jó volt itt élni. Hosszútávon azt remélem, hogy sikerül békét kötnünk a palesztinokkal és mire pár év múlva hazaérek egy új Közel-Kelet fog várni.
Link
Mesélj magadról, hogy-hogy Budapesten kötöttél ki?
Huszonnyolc éves vagyok, Nyugat-Jeruzsálemben nõttem fel és két éve élek Magyarországon. Informatikusként dolgoztam egy multinacionális cégnél mind Jeruzsálemben, mind Budapesten. 2010 telén pályáztam meg ezt a budapesti állást a cég belsõ rendszerén keresztül. Akkoriban úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy elhagyjam a szülõföldemet és megtapasztaljam milyen máshol, más kultúrában élni. Magyarországra esett a választásom, egyrészt mert itt volt lehetõség, másrészt mert nem sokat tudtam errõl az országról azon kívül, hogy a volt kommunista tömb része volt, valamint, hogy nagy létszámú zsidó közösség található a fõvárosában. 2011 tavaszán érkeztem meg és azt kell mondjam életem egyik legjobb döntése volt ideköltözni.
Kattintson és nézegessen képeket Izraelrõl!
Milyen volt az elsõ benyomásod, mit mondtál az otthon maradtaknak mikor elõször beszéltél velük?
Nem volt olyan régen, úgyhogy tökéletesen emlékszem rá. Tavasszal jöttem, legalább tíz fokkal hidegebb volt, mint odahaza, fáztam és szembeötlõen sok volt a szomorú arc az utcán. Este beszéltem a szüleimmel és mondtam nekik, hogy nem vagyok képes megérteni, gyönyörû városban gyönyörû emberek laknak, de mindenki nagyon szomorú. Aztán szépen lassan hozzá szoktam és mikor elkezdtem megismerkedni magyarokkal és eljártunk együtt bulizni, akkor kiderült, hogy a magyarok azért mégsem annyira szomorkás nép, hogy nagyon tudnak élni, csak idõ kell nekik, hogy felszabaduljanak. Sokkal zárkózottabbak, mint mi izraeliek.
Mit gondolsz, mennyire befogadóak a magyarok?
Nekem szinte csak pozitív tapasztalataim vannak a magyarokkal. Sok rokonom, mielõtt megérkeztem, riogatott, hogy óriási az antiszemitizmus Magyarországon, hogy jobban teszem, ha nem jövök ide, mert itt csak utálni fognak. Ezzel szemben teljesen mást tapasztaltam, személyes szinten semmilyen rosszindulatú megjegyzéssel vagy negatív attitûddel nem találkoztam. Láttam, hogy a politikában és a sajtóban jelen van az antiszemitizmus is, de ez a mindennapi kapcsolatok szintjén nem jelenik meg, legalábbis én nem tapasztaltam.
Olvasva a nálatok megjelent korábbi interjúkat, azzal egyet kell értenem, hogy a nyelvi akadályok jelentõsek. Az elsõ két hónapban, fõleg amikor a hivatalos ügyeket kellett intéznem, sokszor rendkívül csalódott voltam nap végén, hogy mennyire nem értenek meg engem és én sem értek meg senkit. Az emberekben itt Magyarországon valahogy benne van egy nagyon erõs törekvés arra, hogy minden nyelven tökéletesen beszéljenek és mások is tökéletesen beszéljék a magyar nyelvet. Emiatt mindenki ódzkodik megszólalni, mondjuk angolul, ha meg egy külföldi elkezd magyarul beszélni, akkor nem ritkán garantált a kuncogás vagy egy lenézõ pillantás. Ettõl függetlenül nagyon pozitívak a tapasztalataim, a fiatalabb generációk körében szinte semmilyen idegenellenességet nem tapasztaltam, az idõsebbek is csak az elsõ alkalmakkor viselkednek, nem is negatívan, inkább furcsán a külföldiekkel, de én úgy érzem, hogy nincs okom panaszra.
Mit szerettél a legjobban Budapestben, illetve Magyarországban?
Két szóval: Budapest és a Balaton. Két év nem hosszú idõ és rengeteg helyen sajnos nem volt alkalmam járni, de ez a két hely teljesen elvarázsolt. Budapest a maga történelmével, a nyüzsgõ éjszakai élettel és a fürdõkkel, a Balaton pedig - fõleg az északi part - a fantasztikus vizével, az elvarázsolt kis településeivel és az isteni boraival. Hihetetlen mennyi potenciál van ebben a városban és jó volt azt figyelni az elmúlt két évben, ahogy egyre jobban fejlõdik, ahogy egyre több alulról jövõ kezdeményezés megvalósul, hogy jobbá, élhetõbbé, szerethetõbbé tegye ezt a helyet. Lehet, hogy nincsenek felhõkarcolók és gyorsvasutak, de van ennek a városnak valami megfoghatatlan hangulata, annak, ahogy az emberek próbálják folyamatosan megszelídíteni.
Kattintson és nézegessen képeket Csehországról!
Mik a további terveid, mit vársz a további évektõl?
Szeptembertõl Prágában fogok dolgozni, ugyanazt, mint Budapesten, ugyanannál a cégnél. Két év után úgy éreztem, hogy bár fantasztikusan éreztem magam Magyarországon, de itt az ideje, hogy megismerjek más európai városokat is. Közép-Európát nem hagyom azért el, mert nagyon megszerettem az itteni kultúrát, de kíváncsi vagyok milyen Csehország, milyenek a cseh emberek. Szerencsére Prága közel van és így lesz lehetõségem idõnként visszatérni Budapestre, meglátogatni azt a sok barátot, akit az utóbbi két évben ismertem meg. Összegezve azt mondom, hogy jó volt itt élni. Hosszútávon azt remélem, hogy sikerül békét kötnünk a palesztinokkal és mire pár év múlva hazaérek egy új Közel-Kelet fog várni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
csillagosvenyen
- 2013. August 20. 16:40:37
#2 |
vesterhagen
- 2013. August 20. 18:24:55
#3 |
gabi
- 2013. August 20. 19:05:58
#4 |
Gutai Zub
- 2013. August 20. 19:21:23
#5 |
apacuka11
- 2013. August 21. 05:57:45
#6 |
kukackac
- 2013. August 21. 09:29:22
#7 |
tiszazugi
- 2013. August 21. 13:23:55
#8 |
Perje
- 2013. August 21. 21:46:56
#9 |
Perje
- 2013. August 22. 18:13:39
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.