RĂśviden, ezt nevezzĂźk chemtrailnek, vegyipermetnek, de mĂĄr azt is megtudjuk hivatalosan, hogy nanorĂŠszecskĂŠket is szĂłrnak!
A kĂŠk ĂŠg fĂĄtyolosan fehĂŠrrĂŠ vĂĄlhat, ha a geomĂŠrnĂśkĂśk fĂŠnyvisszaverĂľ aeroszolokat pumpĂĄlnak a felsĂľ lĂŠgkĂśrbe a globĂĄlis felmelegedĂŠs visszaszorĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. A kritikusok mĂĄr korĂĄbban is figyelmeztettek ennek a lehetĂľsĂŠgĂŠre, most azonban szĂĄmszerĂťsĂ­tettĂŠk a hatĂĄst.

SzulfĂĄt aeroszolok bejuttatĂĄsĂĄval a lĂŠgkĂśr felsĂľ rĂŠgiĂłiba elmĂŠletben csĂśkkenthetĂľ a globĂĄlis felmelegedĂŠs, a rĂŠszecskĂŠk ugyanis visszaverik a beĂŠrkezĂľ napfĂŠny egy kis szĂĄzalĂŠkĂĄt. MindazonĂĄltal a mestersĂŠges fĂŠnyvĂŠdelem a megmaradĂł fĂŠny egy rĂŠszĂŠt is szĂŠtszĂłrja, mĂŠghozzĂĄ a lĂŠgkĂśrben, ami 20 szĂĄzalĂŠkos csĂśkkenĂŠst jelent a felszĂ­nt kĂśzvetlenĂźl ĂŠrĂľ napfĂŠny mennyisĂŠgĂŠben, nĂśvelve a lĂĄgyabb diffĂşz, szĂłrt fĂŠny szinteket, mondta Ben Kravitz, a kaliforniai Carnegie TudomĂĄnyos IntĂŠzet kutatĂłja.

Ennek azonban jĂĄrulĂŠkos hatĂĄsai lehetnek az ĂŠletre ĂŠs az emberi technolĂłgiĂĄra. A kĂśzvetlen napfĂŠny csĂśkkenĂŠse egyĂŠrtelmĂťen kedvezĂľtlen hatĂĄst gyakorol a napenergia iparra, ugyanakkor a kĂśzvetett napfĂŠny fokozza a fotoszintĂŠzist. A legszembetĂťnĂľbb hatĂĄst azonban az ĂŠgbolton fogjuk tapasztalni. A tiszta ĂŠg kĂŠkje a levegĂľben talĂĄlhatĂł molekulĂĄk fĂŠnyszĂłrĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetĂľ. A szĂłrĂĄs sokkal erĂľsebb a rĂśvid kĂŠk, mint a hosszabb vĂśrĂśs hullĂĄmhosszokon. Az aeroszol rĂŠszecskĂŠk sokkal nagyobbak, mint a levegĂľ molekulĂĄi, ezĂŠrt jĂłval erĂľsebben szĂłrjĂĄk a vĂśrĂśs fĂŠnyt, ami tompĂ­tja a kisebb molekulĂĄk ĂĄltal szĂłrt kĂŠk fĂŠnyt, fĂŠnyesebbĂŠ ĂŠs fehĂŠrebbĂŠ tĂŠve az eget.

Kravitz kiszĂĄmĂ­totta, hogyan befolyĂĄsoljĂĄk a szĂłrt fĂŠny spektrumĂĄt a 0,1-0,9 mikromĂŠter ĂĄtmĂŠrĂľ kĂśzĂśtt vĂĄltakozĂł rĂŠszecskĂŠk, ĂŠs hogyan befolyĂĄsolja mindez az ĂŠg szĂ­nĂŠt. A mĂŠrettartomĂĄny kĂśzepĂŠn elhelyezkedĂľ ĂĄtmĂŠrĂľjĂť rĂŠszecskĂŠk jĂłval fehĂŠrebb eget eredmĂŠnyeznĂŠnek. A hatĂĄs a nagyvĂĄrosoktĂłl tĂĄvol esĂľ terĂźleteken lenne a leglĂĄtvĂĄnyosabb, ahol a lĂŠgszennyezĂŠs alacsonyabb, azonban a hatĂĄsok elĂľrejelzĂŠsĂŠt tĂśbb bizonytalansĂĄg is beĂĄrnyĂŠkolja.

Ilyen az aeroszolok mÊrete, mÊg nem tudni, hogy a geomÊrnÜkÜk milyen åtmÊrþjÝ rÊszecskÊket alkalmaznånak, illetve azt sem, hogy ezek a mÊretek hogyan våltoznånak az idþvel, ahogy a rÊszecskÊk Üsszetapadnak. Craig Bohren a Pennsylvania Állami Egyetem meteorológusa Ês lÊgkÜrtudósa szerint egy bizonyos, "nehÊz vitatni azt az ållítåst, mely szerint a rÊszecskÊk nÜvekvþ lÊgkÜri koncentråciója megfogja våltoztatni az Êgbolt színÊt Ês fÊnyessÊgÊt".
Link