Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zaklatott lázadók vezetnék a népet a devizahitelek ellen
??????!!!!!!!!??????
Mi köze a devizahiteleknek a Szent Koronához? Hogy került az echelon tanú, Molnár F. Árpád a parlamentbe? Valóban a Jobbikhoz köthetõek az otthonvédõ szervezetek? A hvg.hu utánajárt, kiknek a vezetésével, milyen ideológiák és törésvonalak mentén szervezõdnek az egymással is rivalizáló, egyik tüntetést a másik után szervezõ devizahiteles szervezetek.
"Háromezer halálba kergetett és sok százezer megnyomorított devizahiteles ember nevében hívunk most mindenkit közös megemlékezésre az áldozatokért. A megemlékezéssel kifejezzük, hogy mi is itt vagyunk és még élünk" – ezzel a felhívással hirdette meg a Facebookon a "Gyászmenet az áldozatokért a bûnösökhöz" nevû, péntek délután kezdõdõ vonulásos tüntetést több devizahiteles szervezet vezetõje. A miniszterelnököt védõ terrorelhárításnak le kellett zárnia Orbán Viktor házának környékét, mert "a devizások" Csányi Sándor OTP-vezér, valamint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mellett a kormányfõ házát is meg akarják látogatni.
A különféle, magukat a devizahitelesek képviselõinek nevezõ szervezetek az elmúlt hónapokban újabb fokozatra kapcsoltak, mind gyakoribbak a tüntetéseik. Augusztus 20-án komoly figyelmet kapott a Kásler Árpád által vezetett A Haza Nem Eladó Mozgalom, amely több száz fõvel „elfoglalta” az Astoriát, és megbénította a jármûforgalmat, tiltakozva a kilakoltatások ellen. Az akció miatt tüntetést szervezõ Kásler ellen másnap rendõrségi eljárás indult. Korábban fõleg a Koppány-csoport tüntetéseirõl lehetett hallani: a magát radikális otthonvédõként definiáló társaság azzal vált ismertté, hogy fizikailag próbáltak megakadályozni több kilakoltatást, idén nyáron pedig Orbán Viktor háza elõtt tüntettek, ahol a rendõrséggel is összecsaptak.
A devizahiteles szervezetek versengésébe idõközben beszállt a kormány melletti tüntetéseket szervezõ Civil Összefogás Fórum (CÖF) is. Júliusban a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány velük fog konzultálni a devizahitelesek ügyében. A hitelek miatt egyébként a CÖF e héten "üzletszerûen, bûnszövetségben elkövetett csalásért" számos bank ellen feljelentést tett. Úgy tûnik azonban, hogy a CÖF tevékenysége egyelõre nem nyerte el a devizahiteles szervezetek tetszését: az általunk megkérdezett szervezetek azt mondták, nem fogadják el képviselõjükként a CÖF-öt.
A Koppány csoport tüntetése június 25-én
Fotó: Stiller Ákos
Sok rész egészt gyõz
A devizahiteles szervezetekre a médiában többnyire szélsõjobboldali csoportokként hivatkoztak, sok helyen felemlegették az olyan szervezetek, mint a Koppány Csoport és az Otthonvédelmi Tanács együttmûködését a Jobbikkal. Valójában ennél ellentmondásosabb célokat, ideológiákat képviselnek ezek a szervezetek, amelyek mára egy kisebbfajta szubkultúrát alkotnak, amelyen belül három, egymással hol együttmûködõ, hol rivalizáló tömb figyelhetõ meg.
Szorosan együttmûködnek az ún. Otthonvédelmi Tanács tagszervezetei: a tanácsot a Koppány Csoport hozta létre, jelenleg tagja a Póka László-féle Nem Adom a Házam Mozgalom, a Radikális Bankellenes Csoport, a Jobbikból kivált Kispesti GYÕZ nevû szervezet, valamint a 2006-os Kossuth téri tüntetések során alakult Rendszerváltó Fórum.
Alkalmilag vállaltak velük partnerséget az ún. Fehér Kéményseprõk, akik azonban egy alkalommal ál-otthonvédõknek nevezték a koppányosokat és elhatárolódtak tõlük. Utóbbi csoport mûködött talán legszorosabban együtt a radikális jobboldallal: vezetõjük, Dabasi Tamás egy alkalommal a Magyar Nemzeti Gárda tagjai elõtt tartott beszédet, máskor a Jövõnk.info nevû vállaltan hungarista portálról idézett. A szervezettel ennek ellenére a Fidesz is felvette a kapcsolatot, amiért késõbb Rogán Antal kényszerült magyarázkodásra: a kormánypárt parlamenti frakcióvezetõje szerint "érthetõ, ha radikálisan rossz helyzetben lévõ embereket radikális hangvételt megütõk képviselnek".
A harmadik jelentõsebb csoport Kásler Árpád A Haza Nem Eladó nevû mozgalma, amely több egyéb – többnyire szintén Kásler által vezetett – társulással mûködik együtt, a korábban említett szervezõdésekkel azonban viharos a kapcsolata.
Ahol összeér a Jobbik és a Munkáspárt
A Koppány Csoport több vezetõje is a Kossuth téri tüntetéseken kezdte politikai pályafutását: Balogh Béla, a csoport elnöke a 2006-os demonstrációk egyik visszatérõ szónoka és szervezõje volt, csak úgy, mint Tatár József, aki korábban a kuruc.info-n publikálta nézeteit és jelenleg is a Rendszerváltó Fórum tagja. Ennek ellenére a csoport tagadja, hogy szélsõjobboldali elveket vallanának, állításuk szerint szervezeti szinten nem képviselnek semmilyen ideológiát. 2012-ben egyébként részt vettek a Szolidaritás tüntetésén, idén júniusban pedig a kommunista elveket valló Munkáspárttal együtt követelték Szász Károly PSZÁF-elnök lemondását. Nem osztoznak a szélsõjobboldal cigányellenes retorikájában sem, több alkalommal tiltakoztak cigány családok kilakoltatása ellen is, bár azt sérelmezték, hogy nem csatlakozott hozzájuk "több roma".
Ellentmondásos a szervezet viszonya a Jobbikkal is: elsõsorban Z. Kárpát Dániel tartotta velük a kapcsolatot, aki a parlamentben több alkalommal felszólalt a devizahitelesek ügyében. Tavaly nyáron Gaudi-Nagy Tamás egy parlamenti látogatást is megszervezett nekik, ahová a csoport a magát „Echelon-tanúnak” és „keresztyén tényfeltárónak” nevezõ, összesküvés-elméletek gyártásában jeleskedõ Molnár F. Árpádot is magával vitte.
Az összeesküvés-elméletek egyébként a Koppány Csoporttól sem állnak távol, hivatalos weboldalukon megjelent írásokban többek között az olvasható: „aztán jöhet a nagyobb terv a világuralom megteremtésére", "nos ezt teszi a cion sok sok évszázada a zsidósággal és a világgal"; "ami a cionnak jó az nekünk és az igazi zsidóknak is rossz". Alapító iratuk szerint pedig „az ország vezetése intézményesített népirtást – genocídium – egészségügyi, szociális, környezeti, gazdasági, kulturális, szellemi, leépítést folytat az ország lakossága ellen”. A hvg.hu e-mailben kereste meg a szervezet elnökét, Balogh Bélát, akitõl többek között az szerettük volna megtudni, ma is egyetért-e ezekkel az idézetekkel. A kérdésekre Balogh nem kívánt válaszolni, mert az, hogy rákérdeztünk ezekre az idézetekre, „arra enged következtetni, hogy tudatosan le akarjuk járatni a Koppány Csoportot a cionnal kapcsolatos kérdéseinek megválaszolásával.” A válaszlevél mellé Balogh csatolva küldött egy feltartott középsõujjat ábrázoló képet is.
Tüntetõk beszélnek Lévai Anikóval július 4-én
Fotó: Fülöp Máté
Az igazi koppányosok nyomában
Balogh Béla helyett kérdéseinkre Koczkáné Szücs Márta Zsuzsanna, a Koppány Csoport titkára és alelnöke válaszolt. Szerinte a szervezet legközelebbi partnerei az általuk életre hívott Otthonvédelmi Tanács tagjai, köztük a Radikális Bankellenes Csoport, a Devizahitelesek Mentõöve vagy Nem Adom a Házamat Mozgalom. Szintén a csoport partnere a Koppány Jogsegély, amelyet Tóth Béla vezet, aki bár nem rendelkezik jogász végzettséggel, közvetít az ügyfelek és ügyvédek között. Szücs Márta szerint kevésbé felhõtlen a viszony a Fehér Kéményseprõkkel, akikkel „egy idõben voltak vitáik, de most megint van köztük kapcsolat”. A Koppány Csoport tagjai részt vettek Kásler Árpád augusztus 20-i tüntetésén is, ahonnan azonban Szücs Márta állítása szerint egyes civileknek távozniuk kellett. „Szomorúan láttuk, hogyan végzõdött ez a rendezvény. Káslerék kirekesztenék a civileket, õk bármilyen tárgyalást a kormánnyal csak egyedül folytatnának, ezért Káslert nem tartjuk hitelesnek. Magánemberként viszont a Koppány Csoport tagjai is meg szoktak jelenni a tüntetésein.”
A Koppány Csoport esetleges pártkötõdéseirõl Szücs Márta azt mondta: a Jobbik-által összehívott Devizaügyi Kerekasztalra eredetileg meghívást kapott minden ellenzéki párt, akik viszont nem jöttek el. „Így nem lesz értelme folytatni a kerekasztalt, mi pártfüggetlenek vagyunk. Úgy nem tudnánk civilként mûködni, hogy egy-egy párt mellé állunk, arra viszont nyitottak vagyunk, hogy mindegyik politikai erõvel tárgyaljunk. Emiatt a Jobbikkal sem folytattunk szorosabb együttmûködést.” Bár a Jobbik korábban bejelentette, õsszel közös tüntetést szervez a devizahiteles szervezetekkel, a Koppány Csoport titkára nem tud róla, hogy csatlakoznának egy a párt által szervezett demonstrációhoz. „Szeptember 9-ére valóban tervezünk egy nagy megmozdulást, de egyelõre nem merült fel, hogy ehhez a Jobbik csatlakozzon, vagy beszálljon a szervezésbe” – mondta.
Szücs Márta határozottan cáfolta, hogy a Koppány Csoport radikális jobboldali szervezet lenne: „Módszereinkben radikálisak vagyunk, de a köreikben megtalálható liberális, konzervatív, kommunista és nacionalista is.” Szerinte a félreértés oka az, hogy 2006-ban alakult egy szintén Balogh Béla által vezetett radikális jobboldali szervezet, amely azonban nem azonos a jelenlegi Koppány Csoporttal, amellyel megpróbálják azonosítani a 2012-ben alakult csoportot, A csoport weboldalán olvasható, zsidósággal és cionizmussal kapcsolatos idézetekrõl, mint mondta, nem értesült, hozzátéve, „elítéljük a rasszizmust és nemre, fajra, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárkit megsegítünk. Nem képviselünk egy politikai ideológiát, az alapszabályunkban szerepel, hogy amint teljesülnek a céljaink, megszûnnek az általunk felkarolt problémák, feloszlatjuk magunkat.”
Mostanában került be a Koppány Csoport céljai közé az alaptörvény eltörlése is: ezt az Olimpiai parkban tartott beszélgetés után döntötték el, ahol megegyeztek az Egységfront Mozgalommal, hogy támogatják annak törekvéseit. (Az augusztus elején tartott fórumon többek között részt vettek a Hallgatói Hálózat, az Occupy Hungary és a szegény gyerekekek tehetséggondozásával foglalkozó Arany Lilion Alapítvány tagjai.) Az Egységfront aktivistái több kormányellenes tüntetésen is megjelentek, ahol kifejezték, nem tartják érvényesnek a 2010-es alaptörvényt, mert szerintük a kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az alkotmányozásra. Az alelnök szerint a céljaik között szerepel, hogy a kilakoltatás elõtt állóknak az állam biztosítson egy szociális lakást, hogy „ne az utcára kerüljenek a kilakoltatottak, ahonnan a jelenlegi törvények miatt koldulásért, életvitelszerû hajléktalanságért börtönbe is kerülhetnek”. Szigorítanák a hitelezés feltételeit is, Szücs Márta szerint az ügyfél jövedelmének 33%-ánál nem szabadna magasabb törlesztõrészletet engedélyeznie a hitelezõknek.
„Rövid távon az a célunk, hogy a kormány minket, civileket is bevegyen a devizaügyben folyó tárgyalásokba” – mondta Szûcs Márta. „A CÖF nem képvisel minket, amikor velük tárgyal a kormány, valójában magával beszél.”
Fotó: Stiller Ákos
Vasak a tûzben
Egyszerre több vasat tart a tûzben Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom és a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) vezetõje. Kásler korábban Gyulán független jelöltként indult a polgármesteri székért, majd tagja lett több nemzeti radikális szervezetnek, köztük a Jézus magyarságát is hirdetõ Fejér Szövetségnek, a Magyarok Szövetségének, és alelnöke volt a Rendszerváltó Mozgalom Pártnak. A devizahitelekkel az után kezdett foglalkozni, hogy õ maga is érintetté vált az ügyben, az elmúlt években több pert is indított az OTP ellen, amelyek máig nem zárultak le. A Jobbikkal való kapcsolata ellentmondásos, egy alkalommal részt vett egy, a párt által szervezett elõadáson, máskor viszont a bankok kiszolgálásával vádolta õket. Káslernek viharos a kapcsolata a Koppány Csoporttal is: többször kifejezte, hogy fölöslegesnek tartja az kilakoltatásokkor kifejtett fizikai ellenállást. Balogh Béláék ezzel szemben szélhámosnak nevezték Káslert és sikkasztással vádolták.
Kásler az OTP elleni perek nyomán indította el A Haza Nem Eladó Mozgalmat, amely már nemcsak a devizahiteleseket képviseli, hanem egy teljes körû alkotmányos-társadalmi reformot tûzött ki célul, fõ célja a Szent Koronán alapuló történelmi alkotmány és a Magyar Királyság helyreállítása. Kásler szerint ez számos jelenlegi problémát orvosolna, segítene a devizahitelesek helyzetén és semmissé tenné az idén elfogadott földtörvényt. „Csak 68 éve vagyunk köztársaság, ideje visszaállítani az eredeti államformát, a parlamentáris alkotmányos királyságot alsó- és felsõházzal, ez garantálná, hogy a jelenlegi maffiarendszernek vége legyen. A történelmi alkotmány garantálta, hogy a magyar föld nem lehet a forgalmi tõke része". Egy Budaházy Györgynek adott interjúban Kásler kifejtette azt is, hogy a királyság visszaállítása azért is kívánatos lenne, mert azzal Németország kötelezhetõ lenne százmillió dollárnak megfelelõ összeget fizetni Magyarországnak. Szerinte a második világháború alatt a Magyar Királyság beszállítója volt a Harmadik Birodalomnak, akik ezért a háború után pénzt ígértek, viszont a háború után, a Magyar Népköztársaság kikiáltásával megszûnt a jogfolytonosság, ezért Németország nem volt köteles fizetni. Kásler szerint, ha újjáalakul a királyság, helyreáll jogfolytonosság és visszakövetelhetõ lesz ez az összeg.
A probléma oka "a vezetõk egója"
Fizikai ellenállással és jogi tanácsadással is foglalkozik a Póka László vezette Nem Adom a Házam Mozgalom. Bár a devizahiteles szervezetekre jellemzõ a rivalizálás, Póka mozgalma egyelõre nem keveredett vitába más szervezetekkel. Szerinte ennek oka, hogy õk nem törekednek vezetõ szerepre, és bárkivel (személyekkel, pártokkal, civil szervezetekkel) hajlandóak együttmûködni, ha úgy látják, egyezik valamelyik céljuk. „A mozgalmat az után indítottuk, hogy a családommal devizahitelt vettünk fel, és nem tudtunk megegyezni a bankkal a visszafizetésrõl, így a kilakoltatás küszöbére kerültünk. Ekkor felvettük a kapcsolatot devizás szervezetekkel, majd készült az esetünkrõl egy dokumentumfilm. Ekkor írtuk ki a házunkra, hogy 'nem adjuk a házunkat'. Nem sokkal késõbb megkeresett pár hasonló cipõben járó személy” – mesélte Póka, hogyan alakította meg társaival a mozgalmat
Ítélethirdetésre várva a Kúria elõtt
Fotó: Fülöp Máté
Azt mondta, a szervezetének jelenleg 20-40 aktív tagja van, elsõsorban a Koppány Csoport jogsegély-szolgálatával és a Devizahitelesek Mentõöve nevû jogvédõ szervezettel mûködnek együtt. A Nem Adom a Házamat Mozgalom is tagja a Jobbik devizaügyi kerekasztalának, de Póka szerint „nem akarnak a pártnak kampányolni”, bármilyen pártnak a kerekasztalán részt vennének, ha felajánlanák nekik. „Bárkivel együttmûködünk, akik hajlandóak támogatni a céljainkat" – mondta.
A hétvégén ott voltak Kásler tüntetésén, részt vettek a Magyarok Országos Gyûlésén (hagyományõrzõ és ezoterikus programokat kínáló rendezvény – a szerk.). A pártok közül a Munkáspárttal, a Magyar Autonóm Néppárt és a Jobbikkal volt közös rendezvényünk, a Kövér László háza elõtt tartott tüntetésen mind a három párt jelvényeit látni lehetett. Póka és mozgalma nem kíván beleszólni a devizahiteles szervezetek vitáiba sem, szerinte a konfliktusokat „a vezetõk egója okozza”.
Link
Mi köze a devizahiteleknek a Szent Koronához? Hogy került az echelon tanú, Molnár F. Árpád a parlamentbe? Valóban a Jobbikhoz köthetõek az otthonvédõ szervezetek? A hvg.hu utánajárt, kiknek a vezetésével, milyen ideológiák és törésvonalak mentén szervezõdnek az egymással is rivalizáló, egyik tüntetést a másik után szervezõ devizahiteles szervezetek.
"Háromezer halálba kergetett és sok százezer megnyomorított devizahiteles ember nevében hívunk most mindenkit közös megemlékezésre az áldozatokért. A megemlékezéssel kifejezzük, hogy mi is itt vagyunk és még élünk" – ezzel a felhívással hirdette meg a Facebookon a "Gyászmenet az áldozatokért a bûnösökhöz" nevû, péntek délután kezdõdõ vonulásos tüntetést több devizahiteles szervezet vezetõje. A miniszterelnököt védõ terrorelhárításnak le kellett zárnia Orbán Viktor házának környékét, mert "a devizások" Csányi Sándor OTP-vezér, valamint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mellett a kormányfõ házát is meg akarják látogatni.
A különféle, magukat a devizahitelesek képviselõinek nevezõ szervezetek az elmúlt hónapokban újabb fokozatra kapcsoltak, mind gyakoribbak a tüntetéseik. Augusztus 20-án komoly figyelmet kapott a Kásler Árpád által vezetett A Haza Nem Eladó Mozgalom, amely több száz fõvel „elfoglalta” az Astoriát, és megbénította a jármûforgalmat, tiltakozva a kilakoltatások ellen. Az akció miatt tüntetést szervezõ Kásler ellen másnap rendõrségi eljárás indult. Korábban fõleg a Koppány-csoport tüntetéseirõl lehetett hallani: a magát radikális otthonvédõként definiáló társaság azzal vált ismertté, hogy fizikailag próbáltak megakadályozni több kilakoltatást, idén nyáron pedig Orbán Viktor háza elõtt tüntettek, ahol a rendõrséggel is összecsaptak.
A devizahiteles szervezetek versengésébe idõközben beszállt a kormány melletti tüntetéseket szervezõ Civil Összefogás Fórum (CÖF) is. Júliusban a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány velük fog konzultálni a devizahitelesek ügyében. A hitelek miatt egyébként a CÖF e héten "üzletszerûen, bûnszövetségben elkövetett csalásért" számos bank ellen feljelentést tett. Úgy tûnik azonban, hogy a CÖF tevékenysége egyelõre nem nyerte el a devizahiteles szervezetek tetszését: az általunk megkérdezett szervezetek azt mondták, nem fogadják el képviselõjükként a CÖF-öt.
A Koppány csoport tüntetése június 25-én
Fotó: Stiller Ákos
Sok rész egészt gyõz
A devizahiteles szervezetekre a médiában többnyire szélsõjobboldali csoportokként hivatkoztak, sok helyen felemlegették az olyan szervezetek, mint a Koppány Csoport és az Otthonvédelmi Tanács együttmûködését a Jobbikkal. Valójában ennél ellentmondásosabb célokat, ideológiákat képviselnek ezek a szervezetek, amelyek mára egy kisebbfajta szubkultúrát alkotnak, amelyen belül három, egymással hol együttmûködõ, hol rivalizáló tömb figyelhetõ meg.
Szorosan együttmûködnek az ún. Otthonvédelmi Tanács tagszervezetei: a tanácsot a Koppány Csoport hozta létre, jelenleg tagja a Póka László-féle Nem Adom a Házam Mozgalom, a Radikális Bankellenes Csoport, a Jobbikból kivált Kispesti GYÕZ nevû szervezet, valamint a 2006-os Kossuth téri tüntetések során alakult Rendszerváltó Fórum.
Alkalmilag vállaltak velük partnerséget az ún. Fehér Kéményseprõk, akik azonban egy alkalommal ál-otthonvédõknek nevezték a koppányosokat és elhatárolódtak tõlük. Utóbbi csoport mûködött talán legszorosabban együtt a radikális jobboldallal: vezetõjük, Dabasi Tamás egy alkalommal a Magyar Nemzeti Gárda tagjai elõtt tartott beszédet, máskor a Jövõnk.info nevû vállaltan hungarista portálról idézett. A szervezettel ennek ellenére a Fidesz is felvette a kapcsolatot, amiért késõbb Rogán Antal kényszerült magyarázkodásra: a kormánypárt parlamenti frakcióvezetõje szerint "érthetõ, ha radikálisan rossz helyzetben lévõ embereket radikális hangvételt megütõk képviselnek".
A harmadik jelentõsebb csoport Kásler Árpád A Haza Nem Eladó nevû mozgalma, amely több egyéb – többnyire szintén Kásler által vezetett – társulással mûködik együtt, a korábban említett szervezõdésekkel azonban viharos a kapcsolata.
Ahol összeér a Jobbik és a Munkáspárt
A Koppány Csoport több vezetõje is a Kossuth téri tüntetéseken kezdte politikai pályafutását: Balogh Béla, a csoport elnöke a 2006-os demonstrációk egyik visszatérõ szónoka és szervezõje volt, csak úgy, mint Tatár József, aki korábban a kuruc.info-n publikálta nézeteit és jelenleg is a Rendszerváltó Fórum tagja. Ennek ellenére a csoport tagadja, hogy szélsõjobboldali elveket vallanának, állításuk szerint szervezeti szinten nem képviselnek semmilyen ideológiát. 2012-ben egyébként részt vettek a Szolidaritás tüntetésén, idén júniusban pedig a kommunista elveket valló Munkáspárttal együtt követelték Szász Károly PSZÁF-elnök lemondását. Nem osztoznak a szélsõjobboldal cigányellenes retorikájában sem, több alkalommal tiltakoztak cigány családok kilakoltatása ellen is, bár azt sérelmezték, hogy nem csatlakozott hozzájuk "több roma".
Ellentmondásos a szervezet viszonya a Jobbikkal is: elsõsorban Z. Kárpát Dániel tartotta velük a kapcsolatot, aki a parlamentben több alkalommal felszólalt a devizahitelesek ügyében. Tavaly nyáron Gaudi-Nagy Tamás egy parlamenti látogatást is megszervezett nekik, ahová a csoport a magát „Echelon-tanúnak” és „keresztyén tényfeltárónak” nevezõ, összesküvés-elméletek gyártásában jeleskedõ Molnár F. Árpádot is magával vitte.
Az összeesküvés-elméletek egyébként a Koppány Csoporttól sem állnak távol, hivatalos weboldalukon megjelent írásokban többek között az olvasható: „aztán jöhet a nagyobb terv a világuralom megteremtésére", "nos ezt teszi a cion sok sok évszázada a zsidósággal és a világgal"; "ami a cionnak jó az nekünk és az igazi zsidóknak is rossz". Alapító iratuk szerint pedig „az ország vezetése intézményesített népirtást – genocídium – egészségügyi, szociális, környezeti, gazdasági, kulturális, szellemi, leépítést folytat az ország lakossága ellen”. A hvg.hu e-mailben kereste meg a szervezet elnökét, Balogh Bélát, akitõl többek között az szerettük volna megtudni, ma is egyetért-e ezekkel az idézetekkel. A kérdésekre Balogh nem kívánt válaszolni, mert az, hogy rákérdeztünk ezekre az idézetekre, „arra enged következtetni, hogy tudatosan le akarjuk járatni a Koppány Csoportot a cionnal kapcsolatos kérdéseinek megválaszolásával.” A válaszlevél mellé Balogh csatolva küldött egy feltartott középsõujjat ábrázoló képet is.
Tüntetõk beszélnek Lévai Anikóval július 4-én
Fotó: Fülöp Máté
Az igazi koppányosok nyomában
Balogh Béla helyett kérdéseinkre Koczkáné Szücs Márta Zsuzsanna, a Koppány Csoport titkára és alelnöke válaszolt. Szerinte a szervezet legközelebbi partnerei az általuk életre hívott Otthonvédelmi Tanács tagjai, köztük a Radikális Bankellenes Csoport, a Devizahitelesek Mentõöve vagy Nem Adom a Házamat Mozgalom. Szintén a csoport partnere a Koppány Jogsegély, amelyet Tóth Béla vezet, aki bár nem rendelkezik jogász végzettséggel, közvetít az ügyfelek és ügyvédek között. Szücs Márta szerint kevésbé felhõtlen a viszony a Fehér Kéményseprõkkel, akikkel „egy idõben voltak vitáik, de most megint van köztük kapcsolat”. A Koppány Csoport tagjai részt vettek Kásler Árpád augusztus 20-i tüntetésén is, ahonnan azonban Szücs Márta állítása szerint egyes civileknek távozniuk kellett. „Szomorúan láttuk, hogyan végzõdött ez a rendezvény. Káslerék kirekesztenék a civileket, õk bármilyen tárgyalást a kormánnyal csak egyedül folytatnának, ezért Káslert nem tartjuk hitelesnek. Magánemberként viszont a Koppány Csoport tagjai is meg szoktak jelenni a tüntetésein.”
A Koppány Csoport esetleges pártkötõdéseirõl Szücs Márta azt mondta: a Jobbik-által összehívott Devizaügyi Kerekasztalra eredetileg meghívást kapott minden ellenzéki párt, akik viszont nem jöttek el. „Így nem lesz értelme folytatni a kerekasztalt, mi pártfüggetlenek vagyunk. Úgy nem tudnánk civilként mûködni, hogy egy-egy párt mellé állunk, arra viszont nyitottak vagyunk, hogy mindegyik politikai erõvel tárgyaljunk. Emiatt a Jobbikkal sem folytattunk szorosabb együttmûködést.” Bár a Jobbik korábban bejelentette, õsszel közös tüntetést szervez a devizahiteles szervezetekkel, a Koppány Csoport titkára nem tud róla, hogy csatlakoznának egy a párt által szervezett demonstrációhoz. „Szeptember 9-ére valóban tervezünk egy nagy megmozdulást, de egyelõre nem merült fel, hogy ehhez a Jobbik csatlakozzon, vagy beszálljon a szervezésbe” – mondta.
Szücs Márta határozottan cáfolta, hogy a Koppány Csoport radikális jobboldali szervezet lenne: „Módszereinkben radikálisak vagyunk, de a köreikben megtalálható liberális, konzervatív, kommunista és nacionalista is.” Szerinte a félreértés oka az, hogy 2006-ban alakult egy szintén Balogh Béla által vezetett radikális jobboldali szervezet, amely azonban nem azonos a jelenlegi Koppány Csoporttal, amellyel megpróbálják azonosítani a 2012-ben alakult csoportot, A csoport weboldalán olvasható, zsidósággal és cionizmussal kapcsolatos idézetekrõl, mint mondta, nem értesült, hozzátéve, „elítéljük a rasszizmust és nemre, fajra, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárkit megsegítünk. Nem képviselünk egy politikai ideológiát, az alapszabályunkban szerepel, hogy amint teljesülnek a céljaink, megszûnnek az általunk felkarolt problémák, feloszlatjuk magunkat.”
Mostanában került be a Koppány Csoport céljai közé az alaptörvény eltörlése is: ezt az Olimpiai parkban tartott beszélgetés után döntötték el, ahol megegyeztek az Egységfront Mozgalommal, hogy támogatják annak törekvéseit. (Az augusztus elején tartott fórumon többek között részt vettek a Hallgatói Hálózat, az Occupy Hungary és a szegény gyerekekek tehetséggondozásával foglalkozó Arany Lilion Alapítvány tagjai.) Az Egységfront aktivistái több kormányellenes tüntetésen is megjelentek, ahol kifejezték, nem tartják érvényesnek a 2010-es alaptörvényt, mert szerintük a kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az alkotmányozásra. Az alelnök szerint a céljaik között szerepel, hogy a kilakoltatás elõtt állóknak az állam biztosítson egy szociális lakást, hogy „ne az utcára kerüljenek a kilakoltatottak, ahonnan a jelenlegi törvények miatt koldulásért, életvitelszerû hajléktalanságért börtönbe is kerülhetnek”. Szigorítanák a hitelezés feltételeit is, Szücs Márta szerint az ügyfél jövedelmének 33%-ánál nem szabadna magasabb törlesztõrészletet engedélyeznie a hitelezõknek.
„Rövid távon az a célunk, hogy a kormány minket, civileket is bevegyen a devizaügyben folyó tárgyalásokba” – mondta Szûcs Márta. „A CÖF nem képvisel minket, amikor velük tárgyal a kormány, valójában magával beszél.”
Fotó: Stiller Ákos
Vasak a tûzben
Egyszerre több vasat tart a tûzben Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom és a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) vezetõje. Kásler korábban Gyulán független jelöltként indult a polgármesteri székért, majd tagja lett több nemzeti radikális szervezetnek, köztük a Jézus magyarságát is hirdetõ Fejér Szövetségnek, a Magyarok Szövetségének, és alelnöke volt a Rendszerváltó Mozgalom Pártnak. A devizahitelekkel az után kezdett foglalkozni, hogy õ maga is érintetté vált az ügyben, az elmúlt években több pert is indított az OTP ellen, amelyek máig nem zárultak le. A Jobbikkal való kapcsolata ellentmondásos, egy alkalommal részt vett egy, a párt által szervezett elõadáson, máskor viszont a bankok kiszolgálásával vádolta õket. Káslernek viharos a kapcsolata a Koppány Csoporttal is: többször kifejezte, hogy fölöslegesnek tartja az kilakoltatásokkor kifejtett fizikai ellenállást. Balogh Béláék ezzel szemben szélhámosnak nevezték Káslert és sikkasztással vádolták.
Kásler az OTP elleni perek nyomán indította el A Haza Nem Eladó Mozgalmat, amely már nemcsak a devizahiteleseket képviseli, hanem egy teljes körû alkotmányos-társadalmi reformot tûzött ki célul, fõ célja a Szent Koronán alapuló történelmi alkotmány és a Magyar Királyság helyreállítása. Kásler szerint ez számos jelenlegi problémát orvosolna, segítene a devizahitelesek helyzetén és semmissé tenné az idén elfogadott földtörvényt. „Csak 68 éve vagyunk köztársaság, ideje visszaállítani az eredeti államformát, a parlamentáris alkotmányos királyságot alsó- és felsõházzal, ez garantálná, hogy a jelenlegi maffiarendszernek vége legyen. A történelmi alkotmány garantálta, hogy a magyar föld nem lehet a forgalmi tõke része". Egy Budaházy Györgynek adott interjúban Kásler kifejtette azt is, hogy a királyság visszaállítása azért is kívánatos lenne, mert azzal Németország kötelezhetõ lenne százmillió dollárnak megfelelõ összeget fizetni Magyarországnak. Szerinte a második világháború alatt a Magyar Királyság beszállítója volt a Harmadik Birodalomnak, akik ezért a háború után pénzt ígértek, viszont a háború után, a Magyar Népköztársaság kikiáltásával megszûnt a jogfolytonosság, ezért Németország nem volt köteles fizetni. Kásler szerint, ha újjáalakul a királyság, helyreáll jogfolytonosság és visszakövetelhetõ lesz ez az összeg.
A probléma oka "a vezetõk egója"
Fizikai ellenállással és jogi tanácsadással is foglalkozik a Póka László vezette Nem Adom a Házam Mozgalom. Bár a devizahiteles szervezetekre jellemzõ a rivalizálás, Póka mozgalma egyelõre nem keveredett vitába más szervezetekkel. Szerinte ennek oka, hogy õk nem törekednek vezetõ szerepre, és bárkivel (személyekkel, pártokkal, civil szervezetekkel) hajlandóak együttmûködni, ha úgy látják, egyezik valamelyik céljuk. „A mozgalmat az után indítottuk, hogy a családommal devizahitelt vettünk fel, és nem tudtunk megegyezni a bankkal a visszafizetésrõl, így a kilakoltatás küszöbére kerültünk. Ekkor felvettük a kapcsolatot devizás szervezetekkel, majd készült az esetünkrõl egy dokumentumfilm. Ekkor írtuk ki a házunkra, hogy 'nem adjuk a házunkat'. Nem sokkal késõbb megkeresett pár hasonló cipõben járó személy” – mesélte Póka, hogyan alakította meg társaival a mozgalmat
Ítélethirdetésre várva a Kúria elõtt
Fotó: Fülöp Máté
Azt mondta, a szervezetének jelenleg 20-40 aktív tagja van, elsõsorban a Koppány Csoport jogsegély-szolgálatával és a Devizahitelesek Mentõöve nevû jogvédõ szervezettel mûködnek együtt. A Nem Adom a Házamat Mozgalom is tagja a Jobbik devizaügyi kerekasztalának, de Póka szerint „nem akarnak a pártnak kampányolni”, bármilyen pártnak a kerekasztalán részt vennének, ha felajánlanák nekik. „Bárkivel együttmûködünk, akik hajlandóak támogatni a céljainkat" – mondta.
A hétvégén ott voltak Kásler tüntetésén, részt vettek a Magyarok Országos Gyûlésén (hagyományõrzõ és ezoterikus programokat kínáló rendezvény – a szerk.). A pártok közül a Munkáspárttal, a Magyar Autonóm Néppárt és a Jobbikkal volt közös rendezvényünk, a Kövér László háza elõtt tartott tüntetésen mind a három párt jelvényeit látni lehetett. Póka és mozgalma nem kíván beleszólni a devizahiteles szervezetek vitáiba sem, szerinte a konfliktusokat „a vezetõk egója okozza”.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
gabesz
- 2013. August 24. 17:37:40
#12 |
teGergoChemtrailsBp
- 2013. August 24. 19:22:02
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.