Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mindent túlél a világutazó orosz pap
Az elsõ ortodox pap, aki megmászta a Mount Everestet. Az elsõ férfi, aki a világ mind az öt sarkát megjárta. Világrekord idõ alatt kelt át az Atlanti-óceánon, és kutyaszánnal szelte át Grönlandot. Kalózok réme, az Orosz Földrajzi Társaság tagja, újságíró, 3000 festmény festõje, 9 könyv szerzõje. Ez mind ugyanaz a megállíthatatlanul hiperaktív személy. A 61 éves Fjodor Konyuhov most arra készül, hogy egy szál magában, egy csónakban ülve, egy szuszra átevezi a Csendes-óceánt.
Még soha senkinek nem sikerült evezõs csónakkal átszelni a Csendes-óceánt, a világhírû világutazó, a Rumcájsz-külsejû Fjodor Konyuhov mégis erre készül - jelentette diadalmasan a Ria Novosztyi orosz hírügynökség csütörtökön. A 61 éves túlélõ és kalandor számára egy speciális csónakot építettek az angliai Ipswichben. Majdnem három méterrel hosszabb, mint az, amelyikben korábban az Atlanti-óceánon kelt át Konyuhov, de mivel szénszálas anyagból készült, a súlya ugyanannyi: üresen 260 kiló, megpakolva úgy 600 kiló körül lesz. Ennyi rakományra azért van szükség, mert az utasa ki sem száll majd a csónakból 200 napig. Ennyi idõ alatt akarja megtenni a Valparaiso és Ausztrália keleti partja közötti 8000 tengeri mérföld hosszúságú utat. A születésnapján, december 12-én indul el.
Az egész életében torzonborz szakállat viselõ, dróthajú Konyuhov háromszor járt az Északi-sarkon, de a honlapján eldicsekszik azzal is, hogy õ az egyetlen ember, aki a világ mind az öt sarkában járt: az Északi- és a Déli-sarkon, a Déli Elérhetetlenség Pólusán (az a pont az Antarktisz kontinens belsejében, ami a legtávolabb van az óceán partjaitól), a Mount Everest csúcsán és a Horn-foknál is, amit a vitorlázás Mount Everest-jének tartanak. Bizarr figura, akit az oroszok a tenyerükön hordoznak.
Fjodor - vagyis a honlapja szerint Fedor - 1951-ben született az Azovi-tenger partján (ez a Fekete-tengerhez tartozik). Az apja arhangelszki halászok leszármazottja volt, az anyja pedig besszarábiai. Konyuhov Ogyesszában és Leningrádban, különféle tengerészeti iskolákban tanulta ki a navigációt, aztán pedig a belorussziai Babrujszkban tanult egyrészt teológiát, másrészt képzõmûvészetet. Oroszországban az a hír járja róla, hogy már az iskolában mindig mindenben õ volt az elsõ: õ volt a legjobb hosszútávfutó, a legjobb focista, a legjobb búvár, meg sem kottyant neki a fürdés a jeges vízben és a téli hidegben szabad ég alatt alvás.
Igazán viszont az utazás érdekelte, az elsõ komolyabb expedíciójával a tizenhatodik születésnapját sem tudta megvárni: egy halászcsónakban kelt át az Azovi-tengeren teljesen egyedül. Az ötvenes éveire ezt negyven extrémebbnél extrémebb utazással toldotta meg. Világrekordot állított be például azzal, hogy egy evezõs csónakkal 46 nap alatt átszelte az Atlanti-óceánt és azzal is, hogy kutya húzta szánnal 22 óra alatt átkelt Grönlandon. A 2000-2001-es Vendée Globe szóló Föld-kerülõ vitorlásversenyen Fa Nándor egykori hajójával indult - igaz, ezt a versenyt fel kellett adnia, mert egy hirtelen irányváltoztatásnál beütötte a hátát, késõbb pedig veseproblémái lettek. Az már csak a sokadik említésre méltó akciója, hogy a yachtjával néhányszor körbehajózta a Földet, és összesen tizennégyszer kelt át az Atlanti-óceánon. Az pedig még a honlapján levõ életrajzában sem szerepel, hogy felmászott a Kilimandzsáróra, vagy, hogy végigjárta a Selyemutat.
A motivációja állítólag az volt, hogy állandóan tudni akarta, hogy mire képes az emberi szervezet egészen szélsõséges körülmények között. Ezért ment bele például az egyik egyszemélyes sarkvidéki expedícióján abba, hogy orosz doktorok kérésére saját magán tesztelje: hagy reagál a teste, ha egyszerre van kitéve a magaslati ritka levegõnek, az extrém hidegnek és az erõs szélnek. Képes volt felmászni ötezer méter magasra, ahol mínusz hatvan Celsius-fok volt, és több mint száz kilométer per órás szél fújt. Az nem világos, hogy milyen tanulságokat vontak le a vizsgálatból, mindenesetre Konyuhov ezt is túlélte. Ahogy azt is, hogy párszor majdnem betemette a lavina, elvitték a tengeri viharok vagy a hurrikánok, éhen halás szélén táncolt vagy majdnem megfagyott a különféle kalandjai során.
Az egyik kedvenc sztorija akkor esett meg vele, amikor épp a Formosa nevû yachton hajózta körbe a Földet. Ez az utazás 508 napig tartott. A Fülöp-szigetek közelében Konyuhovot leverte a lábáról egy betegség, kórházba is kellett vinni. Közben viszont kalózok lopták el a yachtját, és egy másik szigetre vitték. Persze nem hagyta annyiban, amikor kicsit összeszedte magát, egy másik kalózbandától megfújt egy motorcsónakot. A csónak fedélzetén csak tökrészeg kalózok voltak, õket megkötözte, és kipakolta a mentõcsónakba, majd a Formosa keresésére indult. Meg is találta, és visszaszerezte a yachtját. De máskor is meggyûlt vele a kalózok baja: egyszer képes volt egy csomó brazil kalózt egyetlen riasztópisztollyal elijeszteni. Ugyanezen az útján egy delfin is megtisztelte, felugrott a hajójára, pedig ilyen szinte soha senkivel nem fordul elõ.
Az utazásait mindig rajzokon és festményeken örökítette meg, be is vették a Szovjetunió mûvész szakszervezetébe, de ma is tagja a moszkvai mûvész egyesületnek (a grafikusok szekciójában és a szobrászok között egyszerre). Tiszteletbeli tagja és díjazottja egy sor orosz mûvészeti egyletnek és mûvészeti akadémiának. Termékeny is: vagy háromezer képet festett eddig, és persze számtalan kiállítást is rendezett. Ha nincs kedve festeni, szobrászkodni vagy különféle extrém módszerekkel körbejárni a világban, akkor sztorizik a kalandjairól a médiában, cikkeket és könyveket ír. Eddig kilenc könyve jelent meg, és persze tagja az Orosz Újságíró szövetségnek és az Orosz Írószövetségnek is. Ha pedig igazán ráér, orgonazenét komponál.
A nemzetközi díjak is csak úgy záporoztak rá, hol a környezetvédelemért tett erõfeszítéseiért, hol a sportteljesítményeiért. Konyuhov azt sem hallgatja el a honlapján levõ hosszú dicsõségfalán, hogy a neve bekerült Az Emberiség Története enciklopédiába, és azt sem, hogy az Orosz Földrajzi Társaságnak is tagja. Büszkék is rá az oroszok, egy sor város választotta a díszpolgárának. Ezt olyasmikkel honorálja, mint amikor tavaly egy orosz hegymászócsapat tagjaként Tibet felõl megmászta a Mount Everestet, az expedíciót az elsõ orosz hegymászónak ajánlotta, aki feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára húsz évvel ezelõtt. Konyuhov így persze a Mount Everest-mászásban nem lehetett a legelsõ ember, sem a legelsõ orosz, de azért abban a tudatban élhet, hogy õ az elsõ ortodox pap, aki a csúcson járt.
Éppen az ortodox papi hivatásához kötõdik az ünnepelt világutazó talán egyetlen megbicsaklása. Konyuhov ugyanis egyszer visszavett a tempóból: 2010-ben egy antarktiszi expedíció után váratlanul bejelentette, hogy felhagy a kalandozással és pap lesz. "Elég a kísértésbõl, imádkozni akarok" - jelentette ki, alaposan megdöbbentve az oroszokat. Bár egyesek arra gondoltak, az lehetett a baj, hogy a kalandorról kiderült, hogy a legutóbbi hajóútján, amikor egy szuszra kellett volna eljutnia a célig, mégiscsak kikötött egy köztes állomáson. Õ viszont ettõl nem beszélt, csak annyit mondott: "Istennek és az egyháznak akarok dolgozni." Írt is egy levelet a moszkvai pátriárkának, Kirillnek, aki megengedte neki, hogy abban az eparkhiában gyakorolja a papi hivatást, amelyikben akarja. Konyuhov azt az ukrajnai kerületet választotta, ahol született. (Egyébként nõs, a feleségét Irinának hívják. Van három gyereke és öt unokája.)
A visszavonultságot viszont nem bírta sokáig: még abban az évben elutazott Etiópiába, aztán büszkén mesélte el az újságíróknak, hogy õ lehetett az elsõ európai, akinek a kopt keresztények megmutatták a legfontosabb relikviájukat: magát a frigyládát. "Hajnali négy óra volt, és a papokkal együtt részt vettem a misén. Az ereklyetartót õrzõ pap mellett álltam, és belenéztem a szemébe. Fény sugárzott belõle. Nem beszélt velem, mert ezek a papok nem beszélnek, de kivették a tartóból a frigyládát, és megmutatták nekem" - mondta. Az orosz rajongókat lehet, hogy lenyûgözte a történet, de az etióp hívõk közül sokan nevetségesnek tartották a sztorit: a frigyládát élõ ember még - néhány papon kívül - nem láthatta, kizárt, hogy pont egy orosznak mutatták volna meg, pláne, hogy sokan még abban sem biztosak, hogy a frigyláda - ha tényleg megvan még valahol - egyáltalán Etiópiában van. Mások sajnálkoztak: szegény orosz, mutattak neki valami másolatot, õ pedig bedõlt a trükknek.
http://www.origo....treja.html
Még soha senkinek nem sikerült evezõs csónakkal átszelni a Csendes-óceánt, a világhírû világutazó, a Rumcájsz-külsejû Fjodor Konyuhov mégis erre készül - jelentette diadalmasan a Ria Novosztyi orosz hírügynökség csütörtökön. A 61 éves túlélõ és kalandor számára egy speciális csónakot építettek az angliai Ipswichben. Majdnem három méterrel hosszabb, mint az, amelyikben korábban az Atlanti-óceánon kelt át Konyuhov, de mivel szénszálas anyagból készült, a súlya ugyanannyi: üresen 260 kiló, megpakolva úgy 600 kiló körül lesz. Ennyi rakományra azért van szükség, mert az utasa ki sem száll majd a csónakból 200 napig. Ennyi idõ alatt akarja megtenni a Valparaiso és Ausztrália keleti partja közötti 8000 tengeri mérföld hosszúságú utat. A születésnapján, december 12-én indul el.
Az egész életében torzonborz szakállat viselõ, dróthajú Konyuhov háromszor járt az Északi-sarkon, de a honlapján eldicsekszik azzal is, hogy õ az egyetlen ember, aki a világ mind az öt sarkában járt: az Északi- és a Déli-sarkon, a Déli Elérhetetlenség Pólusán (az a pont az Antarktisz kontinens belsejében, ami a legtávolabb van az óceán partjaitól), a Mount Everest csúcsán és a Horn-foknál is, amit a vitorlázás Mount Everest-jének tartanak. Bizarr figura, akit az oroszok a tenyerükön hordoznak.
Fjodor - vagyis a honlapja szerint Fedor - 1951-ben született az Azovi-tenger partján (ez a Fekete-tengerhez tartozik). Az apja arhangelszki halászok leszármazottja volt, az anyja pedig besszarábiai. Konyuhov Ogyesszában és Leningrádban, különféle tengerészeti iskolákban tanulta ki a navigációt, aztán pedig a belorussziai Babrujszkban tanult egyrészt teológiát, másrészt képzõmûvészetet. Oroszországban az a hír járja róla, hogy már az iskolában mindig mindenben õ volt az elsõ: õ volt a legjobb hosszútávfutó, a legjobb focista, a legjobb búvár, meg sem kottyant neki a fürdés a jeges vízben és a téli hidegben szabad ég alatt alvás.
Igazán viszont az utazás érdekelte, az elsõ komolyabb expedíciójával a tizenhatodik születésnapját sem tudta megvárni: egy halászcsónakban kelt át az Azovi-tengeren teljesen egyedül. Az ötvenes éveire ezt negyven extrémebbnél extrémebb utazással toldotta meg. Világrekordot állított be például azzal, hogy egy evezõs csónakkal 46 nap alatt átszelte az Atlanti-óceánt és azzal is, hogy kutya húzta szánnal 22 óra alatt átkelt Grönlandon. A 2000-2001-es Vendée Globe szóló Föld-kerülõ vitorlásversenyen Fa Nándor egykori hajójával indult - igaz, ezt a versenyt fel kellett adnia, mert egy hirtelen irányváltoztatásnál beütötte a hátát, késõbb pedig veseproblémái lettek. Az már csak a sokadik említésre méltó akciója, hogy a yachtjával néhányszor körbehajózta a Földet, és összesen tizennégyszer kelt át az Atlanti-óceánon. Az pedig még a honlapján levõ életrajzában sem szerepel, hogy felmászott a Kilimandzsáróra, vagy, hogy végigjárta a Selyemutat.
A motivációja állítólag az volt, hogy állandóan tudni akarta, hogy mire képes az emberi szervezet egészen szélsõséges körülmények között. Ezért ment bele például az egyik egyszemélyes sarkvidéki expedícióján abba, hogy orosz doktorok kérésére saját magán tesztelje: hagy reagál a teste, ha egyszerre van kitéve a magaslati ritka levegõnek, az extrém hidegnek és az erõs szélnek. Képes volt felmászni ötezer méter magasra, ahol mínusz hatvan Celsius-fok volt, és több mint száz kilométer per órás szél fújt. Az nem világos, hogy milyen tanulságokat vontak le a vizsgálatból, mindenesetre Konyuhov ezt is túlélte. Ahogy azt is, hogy párszor majdnem betemette a lavina, elvitték a tengeri viharok vagy a hurrikánok, éhen halás szélén táncolt vagy majdnem megfagyott a különféle kalandjai során.
Az egyik kedvenc sztorija akkor esett meg vele, amikor épp a Formosa nevû yachton hajózta körbe a Földet. Ez az utazás 508 napig tartott. A Fülöp-szigetek közelében Konyuhovot leverte a lábáról egy betegség, kórházba is kellett vinni. Közben viszont kalózok lopták el a yachtját, és egy másik szigetre vitték. Persze nem hagyta annyiban, amikor kicsit összeszedte magát, egy másik kalózbandától megfújt egy motorcsónakot. A csónak fedélzetén csak tökrészeg kalózok voltak, õket megkötözte, és kipakolta a mentõcsónakba, majd a Formosa keresésére indult. Meg is találta, és visszaszerezte a yachtját. De máskor is meggyûlt vele a kalózok baja: egyszer képes volt egy csomó brazil kalózt egyetlen riasztópisztollyal elijeszteni. Ugyanezen az útján egy delfin is megtisztelte, felugrott a hajójára, pedig ilyen szinte soha senkivel nem fordul elõ.
Az utazásait mindig rajzokon és festményeken örökítette meg, be is vették a Szovjetunió mûvész szakszervezetébe, de ma is tagja a moszkvai mûvész egyesületnek (a grafikusok szekciójában és a szobrászok között egyszerre). Tiszteletbeli tagja és díjazottja egy sor orosz mûvészeti egyletnek és mûvészeti akadémiának. Termékeny is: vagy háromezer képet festett eddig, és persze számtalan kiállítást is rendezett. Ha nincs kedve festeni, szobrászkodni vagy különféle extrém módszerekkel körbejárni a világban, akkor sztorizik a kalandjairól a médiában, cikkeket és könyveket ír. Eddig kilenc könyve jelent meg, és persze tagja az Orosz Újságíró szövetségnek és az Orosz Írószövetségnek is. Ha pedig igazán ráér, orgonazenét komponál.
A nemzetközi díjak is csak úgy záporoztak rá, hol a környezetvédelemért tett erõfeszítéseiért, hol a sportteljesítményeiért. Konyuhov azt sem hallgatja el a honlapján levõ hosszú dicsõségfalán, hogy a neve bekerült Az Emberiség Története enciklopédiába, és azt sem, hogy az Orosz Földrajzi Társaságnak is tagja. Büszkék is rá az oroszok, egy sor város választotta a díszpolgárának. Ezt olyasmikkel honorálja, mint amikor tavaly egy orosz hegymászócsapat tagjaként Tibet felõl megmászta a Mount Everestet, az expedíciót az elsõ orosz hegymászónak ajánlotta, aki feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára húsz évvel ezelõtt. Konyuhov így persze a Mount Everest-mászásban nem lehetett a legelsõ ember, sem a legelsõ orosz, de azért abban a tudatban élhet, hogy õ az elsõ ortodox pap, aki a csúcson járt.
Éppen az ortodox papi hivatásához kötõdik az ünnepelt világutazó talán egyetlen megbicsaklása. Konyuhov ugyanis egyszer visszavett a tempóból: 2010-ben egy antarktiszi expedíció után váratlanul bejelentette, hogy felhagy a kalandozással és pap lesz. "Elég a kísértésbõl, imádkozni akarok" - jelentette ki, alaposan megdöbbentve az oroszokat. Bár egyesek arra gondoltak, az lehetett a baj, hogy a kalandorról kiderült, hogy a legutóbbi hajóútján, amikor egy szuszra kellett volna eljutnia a célig, mégiscsak kikötött egy köztes állomáson. Õ viszont ettõl nem beszélt, csak annyit mondott: "Istennek és az egyháznak akarok dolgozni." Írt is egy levelet a moszkvai pátriárkának, Kirillnek, aki megengedte neki, hogy abban az eparkhiában gyakorolja a papi hivatást, amelyikben akarja. Konyuhov azt az ukrajnai kerületet választotta, ahol született. (Egyébként nõs, a feleségét Irinának hívják. Van három gyereke és öt unokája.)
A visszavonultságot viszont nem bírta sokáig: még abban az évben elutazott Etiópiába, aztán büszkén mesélte el az újságíróknak, hogy õ lehetett az elsõ európai, akinek a kopt keresztények megmutatták a legfontosabb relikviájukat: magát a frigyládát. "Hajnali négy óra volt, és a papokkal együtt részt vettem a misén. Az ereklyetartót õrzõ pap mellett álltam, és belenéztem a szemébe. Fény sugárzott belõle. Nem beszélt velem, mert ezek a papok nem beszélnek, de kivették a tartóból a frigyládát, és megmutatták nekem" - mondta. Az orosz rajongókat lehet, hogy lenyûgözte a történet, de az etióp hívõk közül sokan nevetségesnek tartották a sztorit: a frigyládát élõ ember még - néhány papon kívül - nem láthatta, kizárt, hogy pont egy orosznak mutatták volna meg, pláne, hogy sokan még abban sem biztosak, hogy a frigyláda - ha tényleg megvan még valahol - egyáltalán Etiópiában van. Mások sajnálkoztak: szegény orosz, mutattak neki valami másolatot, õ pedig bedõlt a trükknek.
http://www.origo....treja.html
Hozzaszolasok
#1 |
Kameleon
- 2013. August 24. 11:05:32
#2 |
gabi
- 2013. August 24. 13:56:37
#3 |
Kameleon
- 2013. August 24. 15:30:17
#4 |
Gutai Zub
- 2013. August 24. 18:36:00
#5 |
jozsef toth
- 2013. August 25. 00:46:01
#6 |
Kameleon
- 2013. August 25. 13:27:33
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.