De jó! Már majdnem úgy tünt, hogy ki is tört és benne vagyunk nyakig. Érdekes ez az utalás.
A harmadik világháború kitörésével fenyegetett Sztálin és Joszip Broz Tito viszálya, mivel Washington kész volt akár atomfegyverrel is megvédeni a jugoszláv vezért, a koreai háború kitörése azonban megváltoztatta a dolgok menetét - derül ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által közzétett dokumentumokból.

A szerb tÜmegtåjÊkoztatåsi eszkÜzÜk ezekben a napokban foglalkoznak az említett dokumentumokkal, amelyek titkosítåsåt nemrÊg oldottåk fel. Az ITAR-TASZSZ hírßgynÜksÊg az egyik anyagból idÊzett, amely szerint a szovjet diktåtor mindenåron el akarta tåvolítani a hatalomból Titót, mert nem tÝrte túlzott "Ünållósågåt". Állítólag az volt az utolsó csepp a pohårban, hogy Belgrådban úgy dÜntÜttek: tízezer ÜnkÊntest kßldenek GÜrÜgorszågba az ottani kommuniståk megsegítÊsÊre, mit sem tÜrþdve azzal, hogy a Szovjetunió ellenezte ezt.

Mivel meghiĂşsult MoszkvĂĄnak az a terve, hogy TitĂłt "feltĂťnĂŠs nĂŠlkĂźl" fĂŠlreĂĄllĂ­tsa, SztĂĄlin fontolĂłra vette a fegyveres beavatkozĂĄst JugoszlĂĄvia ellen. Az ITAR-TASZSZ beszĂĄmolĂłja szerint a dokumentumokban KirĂĄly BĂŠla tesz errĂľl emlĂ­tĂŠst. KirĂĄly, egyebek mellett a NemzetĂľrsĂŠg egykori, az 1956-os forradalom leverĂŠse utĂĄn Nyugatra tĂĄvozott fĂľparancsnoka, Ăşgy tudta: MoszkvĂĄban kidolgoztak egy tervet, amely szerint a magyar nĂŠphadsereg ĂĄttĂśrnĂŠ a jugoszlĂĄv vĂŠdelmi vonalat a VajdasĂĄgban, folyosĂłt nyitva BelgrĂĄd felĂŠ a szovjet csapatok szĂĄmĂĄra.

EzutĂĄn a konfliktus a Nyugat figyelmĂŠnek kĂśzĂŠppontjĂĄba kerĂźlt, mivel stratĂŠgiai partnerkĂŠnt, jĂśvendĂľ NATO-tagkĂŠnt tekintett a dĂŠlszlĂĄv ĂĄllamra. A CIA korabeli ĂŠrtĂŠkelĂŠse szerint 1950-ben a jugoszlĂĄv hadsereg kĂŠpes lett volna visszaverni RomĂĄnia, MagyarorszĂĄg ĂŠs BulgĂĄria rĂŠszĂŠrĂľl egy katonai tĂĄmadĂĄst, de Tito erĂľit szĂŠtvertĂŠk volna a szovjet hadosztĂĄlyok. Ennek alapjĂĄn Washingtonban arra kĂśvetkeztettek, hogy a szovjetekkel szembeni jugoszlĂĄv ellenĂĄllĂĄs sikere a nyugati katonai segĂ­tsĂŠg hatĂŠkonysĂĄgĂĄtĂłl ĂŠs gyorsasĂĄgĂĄtĂłl fĂźgg.

A dokumentumok szerint az Ütvenes Êvek kÜzepÊre a Jugoszlåviånak szånt amerikai tåmogatås ÊrtÊke fÊlmilliård dollårt tett ki. Washingtonban Ês Londonban 1951-ben "rendkívßl nagy esÊlyÊt" låttåk egy szovjet tåmadåsnak, e kÊt fþvårosban mår arról beszÊltek, hogy az egy újabb vilåghåború kezdetÊt jelentette volna. Az Egyesßlt Államok kÊsz volt akår atomfegyvert is bevetni Jugoszlåvia megvÊdÊse ÊrdekÊben, ez a lÊpÊs viszont vålaszcsapåsra kÊsztette volna a Szovjetuniót. Nukleåris apokalipszis rÊme fenyegette a vilågot - írta az orosz hírßgynÜksÊg.

Csakhogy a szovjet tĂĄmadĂĄsra nem kerĂźlt sor, mivel kezdetĂŠt vette a koreai hĂĄborĂş, annak vĂĄratlan fejlemĂŠnyei miatt pedig - mint KirĂĄly BĂŠla megĂĄllapĂ­totta - Moszkva meggondolta magĂĄt. JugoszlĂĄvia lerohanĂĄsĂĄnak terve a fiĂłkba kerĂźlt, kĂŠsĂľbb pedig vĂŠgleg feledĂŠsbe merĂźlt.
Link