Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Agyunk a barátságra programozódott
No, ez igaz, csak a zsidaj-cigány egyértelmûen nem sorolható a kutatás "emberi" kategóriájába. Mellesleg jegyzem meg, ne aggódjatok, sikerrel gyõztem le magamban az "evolúciót" és igen szelektÃv lett az "empátiám".
Az együttérzés talán a legmeghatározóbb emberi képesség. Egy új amerikai kutatás szerint az emberi agy az empátiára van "programozva".
"A barátsággal más embereket a saját személyünk részévé teszünk" - idézi a Science Daily tudományos portál a Social Cognitive and Affective Neuroscience cÃmû szaklapban megjelent tanulmány szerzõjét, James Coant. A Virginia Egyetem pszichológusa mágneses rezonanciás (MR) képalkotás segÃtségével készÃtett felvételeket az agyról, hogy feltárja, hogyan viszonyul az ember azokhoz, akikhez kötõdik.
"Személyiségünk részévé tesszük azokat, akiket közel érzünk magunkhoz. Más szavakkal: az önazonosság tudatát erõsen megalapozza, kivel barátkozunk, kivel érzünk együtt" - magyarázta a kutató. Coan és csoportja 22 fiatal felnõtt agyi tevékenységérõl készÃtett MR-felvételt, miközben a résztvevõk attól tartottak, õk maguk, egy barátjuk vagy egy idegen enyhe áramütést kaphatnak.
Azt tapasztalták, a vészhelyzetre reagáló agyterületek aktiválódtak, amikor arról volt szó, hogy a tesztszemélyt magát éri az elektrosokk. Amikor idegent fenyegetett a veszély, ezek az agyterületek alacsony intenzitással mûködtek. Azonban amikor barátra leselkedett az áramütés, az agy ugyanolyan izgalmi állapotba került, mint amikor a résztvevõ saját magát féltette.
A kutatás igazolta, hogy az agy képes arra, hogy más embereket önmagával azonosÃtson, tehát nem pusztán metafora vagy költészet, hogy akik közel állnak hozzánk, azokkal egyek vagyunk. "Szó szerint igaz, hogy saját magunkat érezzük fenyegetve, ha a hozzánk közelálló veszélybe kerül, ám egész más a helyzet, amint idegenrõl van szó" - húzta alá Coan.
A kutató szerint valószÃnûleg az a magyarázat, hogy az embernek barátokra és szövetségesekre van szüksége, akik mellette állnak, és úgy tekintenek egymásra, mintha önmagukról lenne szó. Minél több idõt töltenek együtt, annál inkább eggyé válnak.
"Lényegében önmagunk és a másik határait bontjuk le, amikor a hozzánk közel állót saját részünkké tesszük. Ha a másik veszélybe kerül, olyan, mintha magunk lennénk ugyanabban a helyzetben, annyira átérezzük a fájdalmát és gondjait, mint a sajátunkat" - tette hozzá a kutató.
A tudósok úgy vélik, az empátia kialakulása az evolúciós folyamat része lehetett. "A bennünket fenyegetõ veszély az erõforrásaink ellen irányul... Ha olyan barátaink vannak, akikben bÃzunk, lényegében saját részünkké válnak, Ãgy erõforrásaink nõnek. A te célod az én célom is lesz. Túlélésünk múlik rajta" - hangsúlyozta Coan.
Link
Az együttérzés talán a legmeghatározóbb emberi képesség. Egy új amerikai kutatás szerint az emberi agy az empátiára van "programozva".
"A barátsággal más embereket a saját személyünk részévé teszünk" - idézi a Science Daily tudományos portál a Social Cognitive and Affective Neuroscience cÃmû szaklapban megjelent tanulmány szerzõjét, James Coant. A Virginia Egyetem pszichológusa mágneses rezonanciás (MR) képalkotás segÃtségével készÃtett felvételeket az agyról, hogy feltárja, hogyan viszonyul az ember azokhoz, akikhez kötõdik.
"Személyiségünk részévé tesszük azokat, akiket közel érzünk magunkhoz. Más szavakkal: az önazonosság tudatát erõsen megalapozza, kivel barátkozunk, kivel érzünk együtt" - magyarázta a kutató. Coan és csoportja 22 fiatal felnõtt agyi tevékenységérõl készÃtett MR-felvételt, miközben a résztvevõk attól tartottak, õk maguk, egy barátjuk vagy egy idegen enyhe áramütést kaphatnak.
Azt tapasztalták, a vészhelyzetre reagáló agyterületek aktiválódtak, amikor arról volt szó, hogy a tesztszemélyt magát éri az elektrosokk. Amikor idegent fenyegetett a veszély, ezek az agyterületek alacsony intenzitással mûködtek. Azonban amikor barátra leselkedett az áramütés, az agy ugyanolyan izgalmi állapotba került, mint amikor a résztvevõ saját magát féltette.
A kutatás igazolta, hogy az agy képes arra, hogy más embereket önmagával azonosÃtson, tehát nem pusztán metafora vagy költészet, hogy akik közel állnak hozzánk, azokkal egyek vagyunk. "Szó szerint igaz, hogy saját magunkat érezzük fenyegetve, ha a hozzánk közelálló veszélybe kerül, ám egész más a helyzet, amint idegenrõl van szó" - húzta alá Coan.
A kutató szerint valószÃnûleg az a magyarázat, hogy az embernek barátokra és szövetségesekre van szüksége, akik mellette állnak, és úgy tekintenek egymásra, mintha önmagukról lenne szó. Minél több idõt töltenek együtt, annál inkább eggyé válnak.
"Lényegében önmagunk és a másik határait bontjuk le, amikor a hozzánk közel állót saját részünkké tesszük. Ha a másik veszélybe kerül, olyan, mintha magunk lennénk ugyanabban a helyzetben, annyira átérezzük a fájdalmát és gondjait, mint a sajátunkat" - tette hozzá a kutató.
A tudósok úgy vélik, az empátia kialakulása az evolúciós folyamat része lehetett. "A bennünket fenyegetõ veszély az erõforrásaink ellen irányul... Ha olyan barátaink vannak, akikben bÃzunk, lényegében saját részünkké válnak, Ãgy erõforrásaink nõnek. A te célod az én célom is lesz. Túlélésünk múlik rajta" - hangsúlyozta Coan.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Pitkin
- 2013. August 25. 06:55:51
#2 |
postaimre
- 2013. August 25. 07:05:51
#3 |
Pitkin
- 2013. August 25. 07:25:45
#4 |
valahun
- 2013. August 25. 07:27:50
#5 |
Geza
- 2013. August 25. 10:20:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték