Kerül amibe kerül (még több hitelt vesz fel az ország vöröspajzséktól 5% államkötvény formában), így néhány százezer devizahitelesekkel többen fognak szavazni hajráviktorra aki nekik (meg a másfél millió honi narancstábornak, az autonómiáról álmodozó erdélyieknek és az izraeli új magyaroknak) köszönhetõen már tuti hogy ismét 2/3 gyõzelmet fog aratni. Szerencsétlen Vonáék pedig nem is sejtik, hogy amennyiben nélkülük is 2/3-os parlamenti többsége marad narancséknak, simán be lesz tiltva a jobbik a választások után és a parlamentben már csak csak néhány maszopos képviselõ fog kuksizni a narancs erdõ szélén.. így lehet "demokratikusan" egypárti rendszert csinálni.

Ennyivel több ember kerül az utcára

A bankok a harmadik negyedévben 3898 új lakóingatlan-kényszer értékesítést kezdenek - a törvényi keretek szerint lehetséges 5290 ingatlan 74 százalékát. Ezzel már majdnem 25 ezer ingatlan esetében folyik a kényszer értékesítés, derült ki a PSZÁF adataiból.

A bankok egyre lelkesebben haladnak a kvóták által lehetõvé tett maximum felé: a tavalyi negyedik negyedéves 68 százalékos kvóta-kihasználtság folyamatosan kúszott felfelé a mostani 74 százalékig. Összesen 117 ezer ingatlan esetében kezdhetnek végrehajtást a pénzintézetek - ennyi adós késik a törlesztõrészletnél 90 napnál hosszabb ideje -, ennek már több, mint az ötödét kihasználták.

A kormány két éve indította a kvótarendszert. Ennek az volt a célja, hogy a bankok ne egyszerre öntsék a piacra az adósoktól elvett ingatlanokat, ez ugyanis még brutálisabb áreséshez vezetett volna. A kvóta az értékesíteni jogosult ingatlanállomány 3 százalékával indult, 2014-ig viszont fokozatosan 5 százalékra emelkedik majd. Ráadásul az érintett lakások száma is egyre nagyobb, másfél éve még százezernél kevesebb ingatlannál kezdhettek kényszerértékesítést. Egyszóval a számok várhatóan egyre gyorsabban emelkednek majd.
http://index.hu/chart/2013/08/26/ennyivel_tobb_ember_kerul_az_utcara/

CHF-alapú hitelek ügyében a lényeg a következõ: A Kúria az árfolyamrés ügyben kimondta az ún. devizahitelek semmisségét és kimondta,hogy a szerzõdések érvényessé tehetõk az árfolyamrés behatárolásával! A szerzõdések azonban nemcsak az árfolyamrés,hanem a kamatmegállapítás tekintetében is SEMMISEK! Méghozzá azért,mert nincsenek referenciához kötve,mint Lengyelországban,ahol benne van a szerzõdésekben,hogy a kamat CHF-bankközi kamatláb + 2-2,5 % lehet! Nálunk pedig az van a szerzõdésekben,hogy a bank gyakorlatilag kénye-kedve szerint állapítja meg! A fentiek alapján a szerzõdések érvényessé tehetõk azzal,hogy VISSZAMENÕLEG elõ kell írni,hogy a kamat referenciához kötött,azaz CHF-bankközi kamatláb(jelenleg 0,12%!) + 2,5 % lehet és banknak ez alapján el kell számolni az adóssal és egy átlagos hitelnél is többmillió Forintot jóvá kell írnia a beszedett uzsorakamatok miatt! Így aztán a törlesztõrészlet szinte nem is lesz magasabb,mint az eredeti,de még az is elõfordulhat,hogy alacsonyabb lesz !!!

Minden tudományosségot mellõzve, a bankok akár az egész adóssságot is már elengedhetik egy ídõ múlva, pl. egy angol ingatlan kölcsön esetében a lakás 3-4-szeresét fizeti vissza az adós 20 év elteltével.