Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

'Itt nyugodtan lehet élni'


Joszif, most akkor orsz, zsidó, izraeli vagy mi vagy? Ne szokj hozzá nagyon a nyugalomhoz. A "tieid" listája már hosszú és hajtja õket a bosszú. Az én házam az én szamo-váram! Szerintem játsz te is berezovszkíjosat...de az "interjút" ettõl eltekintve érdemes végigfutni...fõleg a vége miatt. Váratlan szavak: ilyet nagyon ritkán hallunk Magyarországról
Tavaly szeptemberben indult a Magyarországon élõ izraelieket bemutató projektünk. Munkánk során igyekeztünk a legteljesebb képet nyújtani a Magyarországon élõ izraeli közösségrõl. Eddigi interjúinkban megszólaltattunk Budapesten szerencsét próbáló informatikust, a vallásos közösség tagjait, iráni gyökereire büszke egyetemistát és a Hasomer Hacair cionista ifjúsági szervezet izraeli munkatársát is. Utolsó interjúnk során Joszeffel beszélgettünk egy budapesti teázóban, aki 2008-ban érkezett Budapestre Haifáról, ahol a nagyszámú palesztin kisebbség mellett jelentõs oroszajkú közösség is található. Ennek a tagja Joszef, akivel oroszságról, izraeliségrõl beszélgettünk és persze arról milyen is Magyarország.

Mikor érkeztél Budapestre és egyáltalán miért pont erre a városra esett a választásod?

2008 januárjában érkeztem Budapestre, mint egyszeri turista és akkor még nem is sejtettem, hogy nemsokára itt fogok lehorgonyozni, azonban az itt töltött idõ alatt megismerkedtem egy fantasztikus lánnyal, akibe beleszerettem és miatta úgy döntöttem, hogy minél hamarabb visszatérek Magyarországra. Miután véget ért a már amúgy is elhúzódott nyaralás elkezdtem szervezkedni odahaza, megpróbáltam minél több információ beszerezni arról, hogy milyen adminisztratív feladatok várnak rám, valamint megpróbáltam munkát is intézni még odakintrõl. Novemberre sikerült mindent lepapíroznom, találtam munkát, így november közepén másodszorra landoltam Budapesten, ekkor már nem, mint turista, hanem, mint külföldi munkavállaló.
Kattintson és nézegessen képeket Haifáról!

Milyen nehézségeid voltak, mik voltak az elsõ benyomásaid rólunk, magyarokról?

A legnagyobb problémát a nyelv jelentette. Orosz származású vagyok és eddig többnyire Kelet-Európában töltöttem a vakációimat, ahol hozzá voltam szokva ahhoz, hogy bár nem azonosak a nyelvek, de legalább valamit felismerek belõle, kellemesen cseng, ilyesmi... Ehhez képest a magyar nyelv semmihez sem hasonlít, szlávnak nem szláv nyelv, semmi köze sem a némethez, pláne semmilyen sémi nyelvhez, tehát teljesen idegen volt a nyelvi közeg és emiatt én is teljesen idegennek éreztem magam még úgyis, hogy a munkahelyemen a munkanyelv az angol volt.

Az elsõ benyomásom az volt, hogy a magyarok sok mindenben hasonlítanak az oroszokhoz, a második pedig az, hogy bár az alapvetõ életvitelük teljesen különbözik az izraeliekétõl, azonban egy-egy gesztusban, egy-egy tulajdonságban még is nagyon hasonlít egymásra a két nép, egyrészt a büszkeség, másrészt a keménynyakúság ilyenek. Amúgy nagyon kellemesen csalódtam a magyarokban, otthoni barátaim azzal ijesztgettek, hogy a magyarok idegengyûlölõk, különösen pedig az oroszokat utálják, nem beszélve az antiszemitizmusról. Ehhez képest a legtöbben érdeklõdve kérdeztek a családi hátteremrõl és nagyon kevés alkalommal tapasztaltam rasszizmust, akkor is fõképp részeg alakok voltak azok, akik nem túl szép szavakkal illettek.

Mesélnél kicsit errõl a kettõs identitásról? Mit jelentett neked kint orosznak lenni és mit jelent neked itt az orosz-izraeli lét?

Persze, örömmel! Szüleimmel, akkor hat évesen, a nagy orosz alija idején érkeztünk Izraelbe, végül Haifán telepedhettünk le, ami Izrael egyik legsokszínûbb városa, ahol nagyszámú, a volt szovjet tagállamokból érkezett lakosság található. Itt nõttem fel egyfajta kettõs nyomásban: egyik oldalról az iskolában cionista, izraeli oktatásban részesültem, szépen lassan izraeli lettem, a másik oldalról viszont a családom, a barátaim többsége mind oroszajkúak voltak, egymás között oroszul beszélgettünk, figyeltük mi történik Oroszországban, nem vágtunk el minden köteléket az óhazával. Ez persze sokakat zavar, fõleg azokat az Izrael születésekor kivándoroltakat, akik teljesen elfeledték honnan jöttek és alárendelték magukat az új nemzeti identitásnak. Én ezt teljesen megértem, de errõl a körülmények és nem a mi generációnk lustasága vagy direkt elkülönülése tehet, egyszerûen más idõszakban érkeztünk.

Magyarországon elsõsorban izraeli vagyok, ezt nehezen tudom megmagyarázni miért, lehetséges azért, mert itt Európában felvettem egy védekezõ állást a többségi európai, részben keresztény, részben szekuláris kultúrával szemben, hogy meg tudjam õrizni az izraeliségemet. A munkahelyemen viszont több orosz barátom is van, eljárok velük bulizni, néha összeülünk fõzni, beszélgetünk Oroszországról, a politikáról, ilyesmi. Azt tervezem, hogy jövõ nyáron a szüleimmel együtt csinálunk egy nagy Oroszország túrát, végigjárjuk a nekünk fontos helyeket.
Kattintson és nézegessen képeket Oroszországról!

Mit szerettél meg legjobban Magyarországban?

Elsõ és legfontosabb a feleségem, miatta érkeztem ide, miatta szerettem bele az országba is. A legjobban azt szeretem ebben az országban és a magyarokban, hogy egyszerre tartozik mindenhova: az emberek, a gasztronómia, az építészet, a kultúra, egyszerre keleti és nyugati, valami fantasztikus egyveleget alkotva. A magyarok egyszerre tudnak olyan merevek lenni, mint a németek és úgy mulatni, mint a szerbek. Amit pedig a legjobban szeretek ebben az országban, hogy itt nyugodtan lehet élni. Nem kell katonaságtól, terrortámadástól, háborútól, agressziótól rettegni, egyszerûen csak a mindennapi gondokkal kell törõdni, amik viszont nem életveszélyesek, legrosszabb esetben elszegényedek, de nem kell egy értelmetlen háborúban meghalnom.

Link

Hozzaszolasok


#1 | Gutai Zub - 2013. August 27. 13:05:40
"Legrosszabb esetben elszegényedek,......"

Az elszegényesedés, (minden értelemben) a magyar származású embereknél, Magyarországon, már nagyon elõrehaladott állapotban van.
Ebben az állapotban már nem vigasz, hogy nem kell értelmetlen háborúban meghalni, ez maga a lassú halál.......
#2 | mezesmozes - 2013. August 27. 13:08:08
Ebben az az érdekes, hogy egy izraeli, aki tehát nem EU polgár és nem is magyar származásu zsidó egybõl kap munka engedélyt Magyarországon (ha jól értettem már ezzel jött vissza vagyis az ottani magyar követségen kaphatta meg).. és azonnal munkát is, sõt valszeg nem is magyar munkabérrel járó melót különben egész biztosan nem jött volna ide.. mindezt amikor szinte minden magyar családban van legalább egy munkanélküli vagy valaki, aki csak valamelyik EU tagállamban talált munkát.. bezzeg ha egy nem zsidó magyar Izraelben akarna munkát vállalni.. Imre, te miért nem keresel vmi jó állást ott, biztos tárt karokkal várnak már.. igaz, jelenleg Magyarországon ilyesmi már csak egy aprócska problémának számít.
#3 | postaimre - 2013. August 27. 14:11:20
Mózi, lehet, hogy a hebrew asszon-állat nagysülei már hallottak magyarországról és ezért kaptak állatpolgárságot. Amit írsz ezért is érdekes, mert most nagyon nyomatják, hogy mennyien dolgoznak külföldön, bár ez játék a számokkal. Az biztos, hogy a magyar "menekül", de ahogy hallom, fordult a koceka és már a zsidaj is, az esesebb is húzza a belét. Ezért jeleztem, hogy az ucsó bekezdés egy jó bemelegítés, csak érteni kell. Hamarosan indulnia kell a holokosztnak, de már élesben.

Bye, Bye Magyarország, félmillióan intettek pá-t


Magyarországon növekvõ elvándorlást mérünk, mára közel félmillió potens munkavállaló hagyta el az országot. A korösszetétel szerint ez egy fiatalabb réteg, ami külön veszteségessé és költségessé teszi az elvándorlást. A hazaküldött pénzük pedig többnyire nem is hasznosul.
http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/by...ttek-pa-t/
#4 | mezesmozes - 2013. August 27. 14:37:53
Ebben a félmillában Imre nincsenek benne sem azok, akik közel valamelyik határhoz laknak itthon és minden este vagy hétvégén hazajönnek, sem azok akik szezonális munkát végeznek és az évbõl több hónapot töltenek itthon de csak kinnt van munkájuk. Azok száma, akik nyugatájrópában güriznek (legtöbbször cselédmunkát végeznek vagy segédmunkások) valszeg közel van a millióhoz.. az osztrák határmenti magyar városokban már rég nem lehet találni albérletet, mert a fél ország oda költözött, hogy Ausztriába járhasson ki dolgozni minden nap úgy, hogy a család itthon élhessen az osztrák bérbõl.
#5 | postaimre - 2013. August 27. 15:39:11
Mózi, van munkahely! Pl. Auschwitzba újra táborõröket keresnek. A zsidaj csürhe már megvan hozzá. Jelentkezz, hátha kapsz egy barak-ot és talán nem lesz obama.


40 auschwitzi lágerõrt keresnek Németországban

Több mint 40 egykori auschwitzi lágerõr aktáját fogja hamarosan átadni az igazságszolgáltatási szerveknek a náci korszak bûneit vizsgáló központ Németországban - írta kedden a Die Tageszeitung.
http://hvg.hu/vilag/20130827_40_ausch...etorsz#rss
#6 | enid - 2013. August 27. 17:49:07
A krva anyjukat ezeknek a xarhaziaknak! Erdekes, hogy egy szobafesto-mazolo, segedmunkas vagy mittudomen utcasepro nincs koztuk. Mind informatikus, manager meg egyeb... csak dolgozni ne kelljen.
#7 | Perje - 2013. August 27. 20:29:41
Korábbi otthonukat, az Amúr menti Lenin jujdejó autonóm övezetet elõntötte a folyóknak az árja:

http://www.youtube.com/watch?v=nY51CS...FlF8#t=327
:
#8 | postaimre - 2013. August 28. 10:06:00
Tömegével honosítunk erdélyi románokat

Elég megtanulni az eskü szövegét, mint egy verset. A kérelmezõk többségét a könnyebb nyugat-európai munkavállalás vonzza.

Az újonnan honosítottak között van Ovidiu Silaghi volt közlekedési miniszter és Traian Stef Szatmár megyei tanácselnök is. A transilvaniareporter.ro a nagybányai Demokrácia Központ vezetõjére, Hupka Félixre hivatkozva közölte, összesen tizenkétezer máramarosi és avasi nyújtott be már honosítási kérelmet. Hupka szerint a tavalyi év vége felé ugrott meg kérelmezõk száma a többnyire románok lakta Avas-vidéken.
http://fn.hir24.hu/vilag/2013/08/26/t...romanokat/

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték