Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tíz ország királya lett a magyar uralkodó
Na, mire kell az a sok-sok "szentkoronázás"? Gyerekek minden megvan hozzá, már csak a "császár" -zsidaj-cigány hibádzik!
Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.
2013 áprilisa óta az Esterházyak ausztriai Fraknó várában (ma Forchtenstein Burgenlandban) három különleges, szépen restaurált zászló látható. Az egyiken a maival egyezõ magyar címer, a másikon a maihoz nagyon hasonlító horvát, a harmadikon pedig Szerbia 17. századból ismert címere látható. Mindhárom zászló az adott ország legrégebbi koronázási zászlaja, ráadásul mindhárom lobogót az Esterházy-család egy tagja vitte három különbözõ koronázás alkalmával.
A fiktív és a valóságos birodalom zászlai
Kevéssé ismert tény, hogy a magyar király megkoronázása nem csupán Magyarország, hanem rögtön tíz ország vezetõjévé tette a frissen trónra lépõ uralkodót. A Magyar Korona országai között voltak olyan országok, amelyek fölött tényleges joghatóságot gyakorolt a magyar király (Horvátország, Szlavónia), és voltak olyanok is, amelyek csupán a középkorból megmaradt igényként szerepeltek a magyar uralkodó címei között (Szerbia, Bulgária, Lodoméria stb.).
II. Ferdinánd 1618. évi koronázásának elõkészítõ dokumentumai nem bíztak semmit a véletlenre: pontosan meghatározták a tíz ország zászlajának küllemét és minden egyes zászlóvivõt is megneveztek. A tíz ország a képen látható sorrendben: Magyarország, Bosznia (Ráma), Dalmácia, Szerbia, Horvátország, Galícia, Szlavónia, Lodoméria, Kumánia és Bulgária. Magyarország zászlaja felett Esterházy Miklós neve olvasható
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára/ Czikkelyné Nagy Erika
A 16. század folyamán alakult ki az a szokás, hogy a koronázási szertartás alkalmával az uralkodó elõtt haladó magyar urak vitték a tíz ország zászlaját. A szokás kialakulása összefüggött a mohácsi csatavesztés utáni hanyatlással: a zászlók és az országok listáját összeállító magyar világi és egyházi urak így akarták kifejezni az ország egykori nagyságát a fényesebb idõk elmúltával is.
A zászlók hordozása egyébként jól szolgálta a Habsburg-dinasztia érdekeit is. A tíz ország zászlaja - több ettõl eltérõ variáció után - II. Rudolf 1572. évi pozsonyi ceremóniáján bukkant föl elõször a koronázási szertartások történetében. A Habsburgok ezzel is ki tudták fejezni azt, hogy a magyar trón megszerzése nem csupán egy, hanem rögtön tíz ország, azaz egyfajta "magyar birodalom" fölött jelentett uralmat.
A koronázás után hazavihették
A tíz zászlót minden koronázás alkalmával a magyar arisztokrácia egy-egy jeles képviselõje vitte. Ez nagy megtiszteltetés volt, és gyakran jelentõs politikusi karrier kezdete is: Esterházy Miklós életében például meghatározó esemény volt, hogy 1618-ban, II. Ferdinánd koronázásán õ vihette a Magyarországot jelképezõ lobogót, hiszen másnap már királyi udvarmesterré nevezték ki, késõbb pedig nádor lett, és évszázadokra megalapozta az Esterházy-család nagyságát.
A legrégebbi magyar koronázási országzászló napjainkban Fraknó várában látható, ezt a zászlót vitte Esterházy Miklós 1618-ban II. Ferdinánd pozsonyi koronázásán. A kék tafota anyagú, fecskefarkú és arany lángnyelvekkel díszített lobogón a Szent Koronával ékesített magyar címer látható, a maival szinte pontosan megegyezõ formában. A címer fölött a Magyar Királyság felirat (latinul), alatta az 1618-as évszám
Forrás: Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt
Jól jelzi a zászlóvivõk megbecsültségét, hogy a koronázás után megengedték nekik, hogy hazavigyék emlékbe és gondosan megõrizzék az általuk vitt zászlót. Így tett Esterházy Miklós is: az általa 1618-ban magasba emelt magyar lobogó - a mai napig fennmaradt legrégebbi koronázási zászlóként - látható az Esterházy-család fraknói várában. A másik két kiállított zászlót - a horvátot és a szerbet - szintén az Esterházy-család egy-egy tagja vitte IV. Ferdinánd 1647. évi és I. Lipót 1655. évi koronázásán.
A szerb zászlót I. Lipót 1655. évi koronázásán használták, Esterházy Pál, késõbb nádor és birodalmi herceg vitte az uralkodó elõtt. Érdemes megfigyelni az azonosságot az 1618. évi tervek és az 1655-ben használt változat között
Forrás: Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt
Mivel a zászlókat a zászlóvivõk hazavihették, minden alkalommal újat kellett készíteni belõlük. Pálffy Géza kutatásai során II. Ferdinánd koronázásának dokumentumai között a Magyar Nemzeti Levéltárban bukkant rá arra az iratra, amelyben meghatározták a tíz zászló pontos kinézetét. A zászlók hagyományának erejét jelzi, hogy a koronázási lobogók csaknem azonos formában szerepeltek majdnem háromszáz évvel késõbb, az utolsó koronázás alkalmával is 1916-ban.
hirdetés
Újra megrendezhetnénk I. Ferenc koronázását
A "Lendület" kutatócsoport mûködésének elsõ évében a zászlókon kívül további érdekes tárgyi és írásos emléket tárt föl. A tárgyi emlékek között sikerült azonosítani például azt a koronázási pálcát, amelyet I. Ferenc 1792. évi koronázása alkalmával vitt a kezében a magyar királyi udvarmester. Pálffy Géza az Origónak elmondta: a kutatások eredményeként megállapítható, hogy I. Ferenc budai koronázását majdnem meg tudnánk újra rendezni, hiszen a kutatás során a koronázáskor használt tárgyak jelentõs részét sikerült azonosítani. A koronázási pálcát egyébként hamarosan a magyar nagyközönség is láthatja: egy aukción a magyar állam tulajdonába került.
I. Lipót magyar király pozsonyi koronázása a Szent Márton-dómban a koronázási országzászlókkal
Forrás: Pálffy Géza
Az írásos dokumentumok között kiemelkedõen fontosak a koronázási szertartások leírásai: Az elsõ pozsonyi koronázásnak, Miksa király 1563. évi szertartásának a "forgatókönyve" például több forrás alapján teljességgel rekonstruálható. A különbözõ nézõpontok érdekes lehetõségeit kínálják a kutatók által összegyûjtött követjelentések, így hamarosan megismerhetjük, hogyan láthatták például a spanyol és itáliai követek a 17. századi soproni és pozsonyi koronázásokat.
Az írásos dokumentumok közül kiemelkedik Révay Péter 17. századi koronaõr munkája: a Szent Korona elsõ részletes leírását tartalmazó, latin nyelvû munka bõvebb változatának (1659) elsõ magyar nyelvû fordítása is a kutatás keretei között készül el.
Link
Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.
2013 áprilisa óta az Esterházyak ausztriai Fraknó várában (ma Forchtenstein Burgenlandban) három különleges, szépen restaurált zászló látható. Az egyiken a maival egyezõ magyar címer, a másikon a maihoz nagyon hasonlító horvát, a harmadikon pedig Szerbia 17. századból ismert címere látható. Mindhárom zászló az adott ország legrégebbi koronázási zászlaja, ráadásul mindhárom lobogót az Esterházy-család egy tagja vitte három különbözõ koronázás alkalmával.
A fiktív és a valóságos birodalom zászlai
Kevéssé ismert tény, hogy a magyar király megkoronázása nem csupán Magyarország, hanem rögtön tíz ország vezetõjévé tette a frissen trónra lépõ uralkodót. A Magyar Korona országai között voltak olyan országok, amelyek fölött tényleges joghatóságot gyakorolt a magyar király (Horvátország, Szlavónia), és voltak olyanok is, amelyek csupán a középkorból megmaradt igényként szerepeltek a magyar uralkodó címei között (Szerbia, Bulgária, Lodoméria stb.).
II. Ferdinánd 1618. évi koronázásának elõkészítõ dokumentumai nem bíztak semmit a véletlenre: pontosan meghatározták a tíz ország zászlajának küllemét és minden egyes zászlóvivõt is megneveztek. A tíz ország a képen látható sorrendben: Magyarország, Bosznia (Ráma), Dalmácia, Szerbia, Horvátország, Galícia, Szlavónia, Lodoméria, Kumánia és Bulgária. Magyarország zászlaja felett Esterházy Miklós neve olvasható
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára/ Czikkelyné Nagy Erika
A 16. század folyamán alakult ki az a szokás, hogy a koronázási szertartás alkalmával az uralkodó elõtt haladó magyar urak vitték a tíz ország zászlaját. A szokás kialakulása összefüggött a mohácsi csatavesztés utáni hanyatlással: a zászlók és az országok listáját összeállító magyar világi és egyházi urak így akarták kifejezni az ország egykori nagyságát a fényesebb idõk elmúltával is.
A zászlók hordozása egyébként jól szolgálta a Habsburg-dinasztia érdekeit is. A tíz ország zászlaja - több ettõl eltérõ variáció után - II. Rudolf 1572. évi pozsonyi ceremóniáján bukkant föl elõször a koronázási szertartások történetében. A Habsburgok ezzel is ki tudták fejezni azt, hogy a magyar trón megszerzése nem csupán egy, hanem rögtön tíz ország, azaz egyfajta "magyar birodalom" fölött jelentett uralmat.
A koronázás után hazavihették
A tíz zászlót minden koronázás alkalmával a magyar arisztokrácia egy-egy jeles képviselõje vitte. Ez nagy megtiszteltetés volt, és gyakran jelentõs politikusi karrier kezdete is: Esterházy Miklós életében például meghatározó esemény volt, hogy 1618-ban, II. Ferdinánd koronázásán õ vihette a Magyarországot jelképezõ lobogót, hiszen másnap már királyi udvarmesterré nevezték ki, késõbb pedig nádor lett, és évszázadokra megalapozta az Esterházy-család nagyságát.
A legrégebbi magyar koronázási országzászló napjainkban Fraknó várában látható, ezt a zászlót vitte Esterházy Miklós 1618-ban II. Ferdinánd pozsonyi koronázásán. A kék tafota anyagú, fecskefarkú és arany lángnyelvekkel díszített lobogón a Szent Koronával ékesített magyar címer látható, a maival szinte pontosan megegyezõ formában. A címer fölött a Magyar Királyság felirat (latinul), alatta az 1618-as évszám
Forrás: Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt
Jól jelzi a zászlóvivõk megbecsültségét, hogy a koronázás után megengedték nekik, hogy hazavigyék emlékbe és gondosan megõrizzék az általuk vitt zászlót. Így tett Esterházy Miklós is: az általa 1618-ban magasba emelt magyar lobogó - a mai napig fennmaradt legrégebbi koronázási zászlóként - látható az Esterházy-család fraknói várában. A másik két kiállított zászlót - a horvátot és a szerbet - szintén az Esterházy-család egy-egy tagja vitte IV. Ferdinánd 1647. évi és I. Lipót 1655. évi koronázásán.
A szerb zászlót I. Lipót 1655. évi koronázásán használták, Esterházy Pál, késõbb nádor és birodalmi herceg vitte az uralkodó elõtt. Érdemes megfigyelni az azonosságot az 1618. évi tervek és az 1655-ben használt változat között
Forrás: Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt
Mivel a zászlókat a zászlóvivõk hazavihették, minden alkalommal újat kellett készíteni belõlük. Pálffy Géza kutatásai során II. Ferdinánd koronázásának dokumentumai között a Magyar Nemzeti Levéltárban bukkant rá arra az iratra, amelyben meghatározták a tíz zászló pontos kinézetét. A zászlók hagyományának erejét jelzi, hogy a koronázási lobogók csaknem azonos formában szerepeltek majdnem háromszáz évvel késõbb, az utolsó koronázás alkalmával is 1916-ban.
hirdetés
Újra megrendezhetnénk I. Ferenc koronázását
A "Lendület" kutatócsoport mûködésének elsõ évében a zászlókon kívül további érdekes tárgyi és írásos emléket tárt föl. A tárgyi emlékek között sikerült azonosítani például azt a koronázási pálcát, amelyet I. Ferenc 1792. évi koronázása alkalmával vitt a kezében a magyar királyi udvarmester. Pálffy Géza az Origónak elmondta: a kutatások eredményeként megállapítható, hogy I. Ferenc budai koronázását majdnem meg tudnánk újra rendezni, hiszen a kutatás során a koronázáskor használt tárgyak jelentõs részét sikerült azonosítani. A koronázási pálcát egyébként hamarosan a magyar nagyközönség is láthatja: egy aukción a magyar állam tulajdonába került.
I. Lipót magyar király pozsonyi koronázása a Szent Márton-dómban a koronázási országzászlókkal
Forrás: Pálffy Géza
Az írásos dokumentumok között kiemelkedõen fontosak a koronázási szertartások leírásai: Az elsõ pozsonyi koronázásnak, Miksa király 1563. évi szertartásának a "forgatókönyve" például több forrás alapján teljességgel rekonstruálható. A különbözõ nézõpontok érdekes lehetõségeit kínálják a kutatók által összegyûjtött követjelentések, így hamarosan megismerhetjük, hogyan láthatták például a spanyol és itáliai követek a 17. századi soproni és pozsonyi koronázásokat.
Az írásos dokumentumok közül kiemelkedik Révay Péter 17. századi koronaõr munkája: a Szent Korona elsõ részletes leírását tartalmazó, latin nyelvû munka bõvebb változatának (1659) elsõ magyar nyelvû fordítása is a kutatás keretei között készül el.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
mezesmozes
- 2013. August 27. 14:50:20
#2 |
szabir
- 2013. August 27. 14:52:50
#3 |
szabir
- 2013. August 27. 14:53:23
#4 |
enid
- 2013. August 27. 19:59:05
#5 |
mester
- 2013. August 28. 06:25:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.