Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Akár 1990-ig visszanézhet a ténymegállapító albizottság


Na, lesz itt olajozás is meg visszamegyünk Atilla királyig? A 2008 elõtti idõszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyûlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - jelentette be Mile Lajos, a testület elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

Kedden elsõ körben két embert hallgattak meg az albizottság tagjai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében, õket nem nevezték meg. A független országgyûlési képviselõ a több mint három órás ülést követõen azt mondta: mindkettejükkel átfogó és alapos beszélgetést folytattak, amely ismét igazolta, hogy egy nagyon szerteágazó és bonyolult ügyrõl van szó. Nyilvánvalóvá vált, hogy további iratokba kell betekinteniük, s a meghallgatandók körét is bõvíteni kell - tette hozzá.
Infinety network
Az LMP-s politikus kiemelte, most már bizonyos, hogy az eredetileg szeptember végére tervezett határidõt nem tudják tartani, de reméli, hogy az év végére be tudja fejezni a munkát a bizottság. Ekkor fognak tudni arról is dönteni, hogy a jelentésnek mekkora és mely része hozható nyilvánosságra, és melyek azok a fejezetek, amelyek mûveleti okokból vagy nemzetbiztonsági érdekekbõl nem publikusak.

A ténymegállapító albizottság jövõ kedden ül össze ismét. Mile Lajos azt mondta: még egyelõre nem tudják, hogy akkor hány embert hallgatnak meg, ugyanis megjelenési kötelezettségük csak azoknak van, akik jelenleg is a szolgálat állományába tartoznak. Mile Lajos kiemelte: reméli, hogy a meghallgatások során minél többen - lehetõleg mindenki - eleget tesz majd az albizottság meghívásának.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Portik Tamás meghallgatásának érdekében levélben megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnokát is. Jelenleg az illetékes bíróval tisztázzák Portik Tamás meghallgatásának feltételeit, körülményeit. Ezt követõen Portik Tamás ügyvédjét is megkeresi, hogy megtudják, Portik hajlandó-e részt venni a bizottsági ülésen, ugyanis - mint Mile Lajos elmondta - neki sincs megjelenési kötelezettsége.

Az LMP-s politikus szerint az már az albizottság eddigi munkája után látszik, hogy nemcsak a szolgálatok mûködésében, hanem a rendszerben is voltak hibák. Kiemelte: az ilyen típusú tevékenységeknél a hatékony munkához a szervek összehangolt mûködésére van szükség. Ebben a koordinációban "komoly hiányosságok voltak" - fogalmazott Mile Lajos. Hozzátette: azt csak késõbb lehet megmondani, hogy ez mennyire volt bekódolva a szabályozatlanságba, mennyire következett normaszegésbõl és milyen mértékben történt politikai befolyásolás miatt.

Mile Lajos a jövõre nézve a fontos tapasztalatok közül kiemelte, hogy a rendõrség és a szolgálatok közötti kapcsolat további harmonizálására van szükség, a rendõri tevékenység kontrollját meg kell erõsíteni. Ezen felül a szerveztet bûnözéssel, az alvilág különbözõ kísérleteivel kapcsolatban szintén határozottabb, összeszedettebb, törvényileg is szabályozott fellépésre van szükség.

A testület elnöke reméli, hogy az albizottság vizsgálata végén konkrét eredményeket és valódi javaslatokat fognak tudni felmutatni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a rendszer mûködtetését javítani, hogyan lehet visszaszorítani azokat a kísérleteket, amelyek például Portik-Laborc találkozókat is eredményezték.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésrõl készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplõkre terhelõ információkat a nyilvánosság elõtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tõle.

Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelõsöket - köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is - hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület.

A ténymegállapító albizottság július 15-ei ülésén döntöttek arról, milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. Mile Lajos akkor azt mondta: elsõ körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg és alulról felfelé haladó logika szerint késõbb politikai szereplõket is meghallgathatnak. Hozzátette, hogy Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az albizottság.
Link

Hozzaszolasok


#1 | lica - 2013. August 27. 18:41:37
Lesz majd "mit is mondjak" meg õõõõõ-zés a meghallgatáson, nehogy lebukjon akinek már régen le kellett volna.
Véleményem szerint kerülnek elõ új nevek is, mivel ha az infót és a cselekményeket szét osztják több emberre akkor már nem is olyan súlyos bûn az..... gondolják õk.
Mázli ilyenkor hogy megvannak még az "össze gyûjtött aktáink", így bár mikor elõszedhetõ, akár holnap vagy 30 év múlva is. A bûn nem évül el, max. van amit jóvá lehet tenni és van amit nem, a felelõsségre vonást nem kerülhetik el.
#2 | Klotild - 2013. August 27. 19:11:36
Nem lesz itt semmi. Ahhoz más garnitúra kellene. Olyan, aki nem vállalt még soha közéleti, poltikai szerepet.
#3 | gojabaal - 2013. August 27. 20:21:54
Klasszikus sz@r poén, ami nem is poén:
A vak asszony visszanéz!
#4 | No Shadow Government - 2013. August 28. 08:59:07
lica,majd az lesz,hogy:Ö...Ö...Ö...ÖÖÖ...Ö..Ö.Másfél órán át Ö,egyszer nem mondta volna,hogy Én!
#5 | postaimre - 2013. August 29. 07:03:52
„Guriga” tábornok nyomában?
Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet értesülései szerint azt is vizsgálhatja majd a Laborc–Portik-találkozók hátterének föltárására létrehozott parlamenti albizottság, lehetett-e szerepe a Nemzetbiztonsági Hivatalnak Portik Tamás elhíresült olajos cége, az Energol Rt. megalapításában és mûködtetésében. Az esetleges kapcsolatra utalhat, hogy a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes Istvánt röviddel azelõtt bocsátották el mondvacsinált okokból az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerõseivel is!
2

Ismét az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) székházában tart kihelyezett ülést jövõ kedden az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága. Itt a testület tagjai további kérdéseket tehetnek föl a polgári elhárítás állományába tartozó, közelebbrõl meg nem jelölt személyeknek. Az albizottság titkosszolgálati érdekekre hivatkozva nem nevezi meg, hogy a polgári elhárítás milyen beosztású, mely szakterületen alkalmazott munkatársait hallgatják meg, az azonban tudható, hogy az elemzõ- és az operatív állomány tagjai is a meghívottak listáján szerepelnek. A testületnek – mint azt Mile Lajos, az albizottság egykori LMP-s, jelenleg független elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta – a jelenleg is aktív állományú meghívottak kikérdezésével nem lesz problémája, mert ezeket az alkalmazottakat Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóival összefüggésben az AH fõigazgatója feloldotta a titoktartási kötelezettség alól, és egyúttal utasítást kaptak arra, hogy legjobb tudásuk szerint segítsék a grémium munkáját. Más a helyzet azoknak a meghallgatásával, akik idõközben távoztak az elhárítástól, mert õket nem kötelezhetik sem a megjelenésre, sem a válaszadásra. Ugyanakkor Mile Lajos szerint az elõzetes egyeztetések nyomán vannak arra utaló jelek, hogy ezek az érintettek is megjelennek a testület elõtt.
Hirdetés
Portik-Laborc találkozók

A Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban került nyilvánosságra. Ebbõl kitûnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat akkori vezetõjének, hogy terhelõ adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A találkozókról készült hanganyagok minõségével ugyan gondjuk volt az ellenzéki politikusoknak, de azt õk sem állították, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelõsségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-ei Rájátszás címû mûsorában.



A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplõkre terhelõ információkat a nyilvánosság elõtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tõle.

Az albizottság e hét kedden két aktív állományú hivatali dolgozót hallgatott meg mintegy négy és fél órán át. A zárt ülés után Mile Lajos bejelentette, hogy a 2008 elõtti idõszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjesztik a vizsgálódást. A képviselõ ennél konkrétabban nem tájékoztatott a testület terveirõl, azonban titkosszolgálati forrásaink szerint szavai azt jelzik, hogy a két személy meghallgatása során olyan információk is elhangozhattak, amelyek alapján a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatát, illetve Portiknak a polgári elhárításhoz fûzõdõ viszonyát jóval korábbról kell áttekinteniük, mint az a munkatervben eredetileg szerepelt.

Ezt támaszthatja alá az a közelmúltbeli Népszabadság-cikk is, amely szerint az NBH-nak szerepe lehetett Portik Tamás elhíresült olajos cégének, az Energol Rt.-nek az alapításában és mûködtetésében is. A napilap emlékeztetett: az AH tavaly nyár óta belsõ vizsgálatot folytatott, hogy tisztázza, jogelõdje, az NBH érintett és érdekelt volt-e az Energol megalapításában, mûködtetésében. Bár a vizsgálat befejezõdött, megállapításait az AH és a Belügyminisztérium egyelõre titkolja. A Népszabadságnak a tárca egyik névtelenséget kérõ munkatársa azt mondta: bár a vizsgálat semmiféle kapcsolatot nem mutatott ki az NBH és az Energol között, azonban vannak olyan „nyugtalanító jelek és körülmények”, amelyek miatt ezt teljes bizonyossággal mégsem lehet kijelenteni. Az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, és ezek során többször elõkerült a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit nem sokkal azelõtt távolítottak el fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett. A napilap szerint ez a fegyelmi több okból is „bûzlik”. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, mégsem rúgnak ki senkit miatta. Másrészt pedig azért, mert távozása után szinte azonnal céget alapított számos, a rendõrség által korábbról jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendõrség a legcsekélyebb érdeklõdést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.

Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_...an-1181004

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték