Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Guriga' tábornok nyomában?
NBH-s zsidó mocskok? Persze õk nem csak "Egymásért" vannak. Ilyen az In-Kal Sec-es kérdés és a többi ilyen "céges buli" mind köthetõ hozzájuk. A Magyar Nemzet értesülései szerint azt is vizsgálhatja majd a Laborc–Portik-találkozók hátterének föltárására létrehozott parlamenti albizottság, lehetett-e szerepe a Nemzetbiztonsági Hivatalnak Portik Tamás elhÃresült olajos cége, az Energol Rt. megalapÃtásában és mûködtetésében. Az esetleges kapcsolatra utalhat, hogy a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes Istvánt röviddel azelõtt bocsátották el mondvacsinált okokból az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapÃtója lett.
Ismét az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) székházában tart kihelyezett ülést jövõ kedden az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapÃtó albizottsága. Itt a testület tagjai további kérdéseket tehetnek föl a polgári elhárÃtás állományába tartozó, közelebbrõl meg nem jelölt személyeknek. Az albizottság titkosszolgálati érdekekre hivatkozva nem nevezi meg, hogy a polgári elhárÃtás milyen beosztású, mely szakterületen alkalmazott munkatársait hallgatják meg, az azonban tudható, hogy az elemzõ- és az operatÃv állomány tagjai is a meghÃvottak listáján szerepelnek. A testületnek – mint azt Mile Lajos, az albizottság egykori LMP-s, jelenleg független elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta – a jelenleg is aktÃv állományú meghÃvottak kikérdezésével nem lesz problémája, mert ezeket az alkalmazottakat Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóival összefüggésben az AH fõigazgatója feloldotta a titoktartási kötelezettség alól, és egyúttal utasÃtást kaptak arra, hogy legjobb tudásuk szerint segÃtsék a grémium munkáját. Más a helyzet azoknak a meghallgatásával, akik idõközben távoztak az elhárÃtástól, mert õket nem kötelezhetik sem a megjelenésre, sem a válaszadásra. Ugyanakkor Mile Lajos szerint az elõzetes egyeztetések nyomán vannak arra utaló jelek, hogy ezek az érintettek is megjelennek a testület elõtt.
Hirdetés
Portik-Laborc találkozók
A Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban került nyilvánosságra. Ebbõl kitûnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat akkori vezetõjének, hogy terhelõ adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A találkozókról készült hanganyagok minõségével ugyan gondjuk volt az ellenzéki politikusoknak, de azt õk sem állÃtották, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelõsségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a HÃr TV április 25-ei Rájátszás cÃmû mûsorában.
A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplõkre terhelõ információkat a nyilvánosság elõtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tõle.
Az albizottság e hét kedden két aktÃv állományú hivatali dolgozót hallgatott meg mintegy négy és fél órán át. A zárt ülés után Mile Lajos bejelentette, hogy a 2008 elõtti idõszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjesztik a vizsgálódást. A képviselõ ennél konkrétabban nem tájékoztatott a testület terveirõl, azonban titkosszolgálati forrásaink szerint szavai azt jelzik, hogy a két személy meghallgatása során olyan információk is elhangozhattak, amelyek alapján a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatát, illetve Portiknak a polgári elhárÃtáshoz fûzõdõ viszonyát jóval korábbról kell áttekinteniük, mint az a munkatervben eredetileg szerepelt.
Ezt támaszthatja alá az a közelmúltbeli Népszabadság-cikk is, amely szerint az NBH-nak szerepe lehetett Portik Tamás elhÃresült olajos cégének, az Energol Rt.-nek az alapÃtásában és mûködtetésében is. A napilap emlékeztetett: az AH tavaly nyár óta belsõ vizsgálatot folytatott, hogy tisztázza, jogelõdje, az NBH érintett és érdekelt volt-e az Energol megalapÃtásában, mûködtetésében. Bár a vizsgálat befejezõdött, megállapÃtásait az AH és a Belügyminisztérium egyelõre titkolja. A Népszabadságnak a tárca egyik névtelenséget kérõ munkatársa azt mondta: bár a vizsgálat semmiféle kapcsolatot nem mutatott ki az NBH és az Energol között, azonban vannak olyan „nyugtalanÃtó jelek és körülmények”, amelyek miatt ezt teljes bizonyossággal mégsem lehet kijelenteni. Az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, és ezek során többször elõkerült a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit nem sokkal azelõtt távolÃtottak el fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapÃtója lett. A napilap szerint ez a fegyelmi több okból is „bûzlik”. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, mégsem rúgnak ki senkit miatta. Másrészt pedig azért, mert távozása után szinte azonnal céget alapÃtott számos, a rendõrség által korábbról jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendõrség a legcsekélyebb érdeklõdést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.
Link
Ismét az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) székházában tart kihelyezett ülést jövõ kedden az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapÃtó albizottsága. Itt a testület tagjai további kérdéseket tehetnek föl a polgári elhárÃtás állományába tartozó, közelebbrõl meg nem jelölt személyeknek. Az albizottság titkosszolgálati érdekekre hivatkozva nem nevezi meg, hogy a polgári elhárÃtás milyen beosztású, mely szakterületen alkalmazott munkatársait hallgatják meg, az azonban tudható, hogy az elemzõ- és az operatÃv állomány tagjai is a meghÃvottak listáján szerepelnek. A testületnek – mint azt Mile Lajos, az albizottság egykori LMP-s, jelenleg független elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta – a jelenleg is aktÃv állományú meghÃvottak kikérdezésével nem lesz problémája, mert ezeket az alkalmazottakat Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóival összefüggésben az AH fõigazgatója feloldotta a titoktartási kötelezettség alól, és egyúttal utasÃtást kaptak arra, hogy legjobb tudásuk szerint segÃtsék a grémium munkáját. Más a helyzet azoknak a meghallgatásával, akik idõközben távoztak az elhárÃtástól, mert õket nem kötelezhetik sem a megjelenésre, sem a válaszadásra. Ugyanakkor Mile Lajos szerint az elõzetes egyeztetések nyomán vannak arra utaló jelek, hogy ezek az érintettek is megjelennek a testület elõtt.
Hirdetés
Portik-Laborc találkozók
A Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban került nyilvánosságra. Ebbõl kitûnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat akkori vezetõjének, hogy terhelõ adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A találkozókról készült hanganyagok minõségével ugyan gondjuk volt az ellenzéki politikusoknak, de azt õk sem állÃtották, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelõsségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a HÃr TV április 25-ei Rájátszás cÃmû mûsorában.
A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplõkre terhelõ információkat a nyilvánosság elõtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tõle.
Az albizottság e hét kedden két aktÃv állományú hivatali dolgozót hallgatott meg mintegy négy és fél órán át. A zárt ülés után Mile Lajos bejelentette, hogy a 2008 elõtti idõszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjesztik a vizsgálódást. A képviselõ ennél konkrétabban nem tájékoztatott a testület terveirõl, azonban titkosszolgálati forrásaink szerint szavai azt jelzik, hogy a két személy meghallgatása során olyan információk is elhangozhattak, amelyek alapján a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatát, illetve Portiknak a polgári elhárÃtáshoz fûzõdõ viszonyát jóval korábbról kell áttekinteniük, mint az a munkatervben eredetileg szerepelt.
Ezt támaszthatja alá az a közelmúltbeli Népszabadság-cikk is, amely szerint az NBH-nak szerepe lehetett Portik Tamás elhÃresült olajos cégének, az Energol Rt.-nek az alapÃtásában és mûködtetésében is. A napilap emlékeztetett: az AH tavaly nyár óta belsõ vizsgálatot folytatott, hogy tisztázza, jogelõdje, az NBH érintett és érdekelt volt-e az Energol megalapÃtásában, mûködtetésében. Bár a vizsgálat befejezõdött, megállapÃtásait az AH és a Belügyminisztérium egyelõre titkolja. A Népszabadságnak a tárca egyik névtelenséget kérõ munkatársa azt mondta: bár a vizsgálat semmiféle kapcsolatot nem mutatott ki az NBH és az Energol között, azonban vannak olyan „nyugtalanÃtó jelek és körülmények”, amelyek miatt ezt teljes bizonyossággal mégsem lehet kijelenteni. Az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, és ezek során többször elõkerült a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit nem sokkal azelõtt távolÃtottak el fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapÃtója lett. A napilap szerint ez a fegyelmi több okból is „bûzlik”. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, mégsem rúgnak ki senkit miatta. Másrészt pedig azért, mert távozása után szinte azonnal céget alapÃtott számos, a rendõrség által korábbról jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendõrség a legcsekélyebb érdeklõdést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték