Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rendõrmaffia: gyilkosság miatt indult nyomozás
Egészen pontosan: rendõr-zsidómaffia, politikaki, etno- és teológiai rabbi-biznic! Meddig érnek a szálak? Ahol elvágják, addig. Emberölés megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a rendõrség a Hajógyári-szigetrõl tavaly eltûnt fiatalember ügyében. Erre a múlt héten kirobbant rendõri korrupciós ügy világított rá - mondta az ORFK szóvivõje a Magyar Nemzetnek.
A rendõrségi fõtiszteket is érintõ vesztegetési botrány mellékszálaként a nyomozók emberölés gyanúja miatt indítottak eljárást egy múlt év végén történt haláleset kapcsán, amely a több éjszakai szórakozóhelyen érdekelt V. László hajógyári-szigeti mulatóinak közelében történt - számolt be róla a lap pénteki száma.
Egy 21 éves férfi tûnt el tavaly decemberben, akit másnap reggel holtan találtak meg a Duna-parton. A rendõrség akkor közigazgatási eljárás keretében vizsgálta a történteket, csütörtökön azonban a BRFK életvédelmi osztálya emberölés megalapozott gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el - mondta el a lapnak Garamvölgyi László, az ORFK szóvivõje. Az akkori sajtóhírek szerint a férfi eltûnése elõtt szóváltásba, majd dulakodásba keveredett a Dokk diszkó kidobóival.
A korrupt rendõrök a Magyar Nemzet szerint olyan információkat is megoszthattak bûnözõi körökkel, amelyek miatt meghiúsultak különbözõ nyomozati cselekmények. A lap az ügyet kezdetektõl ismerõ, névtelenséget kérõ forrástól úgy tudja, hogy a vállalkozó nemcsak az eddig ismertetett elõnyök miatt pénzelhette a volt rendõröket, hanem egyéb, más személyeket érintõ büntetõeljárásokról, tervezett nyomozati cselekményekrõl is információkat kaphatott tõlük.
Az egyes ügyek nyomozói nemegyszer tapasztalták, hogy a leendõ terheltek éppen a gyanú közlése elõtt tûntek el a hatóság elõl, vagy házkutatások fulladtak kudarcba. Ekkor kezdõdött meg az a szigorú titokként kezelt mûvelet, amelyet a korrupt rendõröket lebuktató Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai folytattak - írja a lap.
Link
A politika is védte? V. László felemelkedése és bukása
Büszke volt V. László az általa kiépített mintegy negyven szórakozóhelybõl álló birodalomra – mondta el a hvg.hu-nak egyik ismerõse, aki szerint "nem õ kérte, hogy adhasson, hanem tõle vettek el pénzt, hogy létezhessen". Rendõri forrásaink szerint az "éjszaka császára" túlnõtte magát, és mostani elfogásával odaveszhet az általa felépített birodalom is.
Húsz évvel ezelõtt taxisként arról álmodozott V. László, hogy szórakozóhelyei legyenek. Miközben a topless bárokba szállította utasait és elbeszélgetett velük, állítólag sok embernek el is mondta terveit, hangoztatva, hogy fel tudna futtatni helyeket – ha valaki segítene neki egyet megszerezni. Úgy tudjuk, ez az ötlet néhány, pénzét átforgatni kívánó befektetõnek megtetszett és saját hasznukat is szem elõtt tartva segítették "karrierjének" elindulását. Korábbi cikkünkben írtunk már arról, hogy az egykori fõnyomozó, Sándor István (akit Papa néven ismertek az alvilágban) 2000-ben, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elõtt a Conti-Car nevû csoport katonájának nevezte V. Lászlót, vagy ahogy alvilági körökben elhíresült: "Vizót". A csoport részben a kecskeméti maffiaperben 2006-ban elítélt Radnai László érdekeltsége volt. Ugyanakkor alvilági körökbõl származó információnk szerint amikor Radnaiék a kilencvenes évek elején megismerkedtek V. Lászlóval, a férfinak már több klubja volt a fõvárosban.
A támogatókkal a háta mögött – mint azt a hvg.hu-nak elmondták ismerõsei – V. László határozott elképzelésekkel és fellépéssel csapott le az az eladó topless bárokra, elsõnek egy kispesti helyre. Több forrásunk is arról beszélt, hogy V. esetenként egy általa kiszemelt, prosperáló klubra magasabb bérleti díjat ajánlott a tulajdonosnak, majd elõbb-utóbb teljesen megszerezte a helyet. Az ilyen bárokat vaskézzel irányította. "Azt sem tûrte, hogy a lányok szakadt harisnyában menjenek ki táncolni, elõfordult, hogy egy ilyen hiba miatt egy pofon is elcsattant" – említett egy esetet egyik forrásunk. Ugyanakkor úgy jellemezték a hvg.hu-nak az üzletembert, hogy "tehetséges, kitûnõ szervezõ, nagy munkabírású és precíz, korrekt ember, akinél az adott szó mindennél többet ér".
Kiépített birodalom
A szórakozóhelyeket egymás után megszerezve, gyorsan kinõtte magát. A fennmaradáshoz azonban kellett az is, hogy valaki „védelme alá” helyezze az általa üzemeltetett bárokat, diszkókat. A gyors terjeszkedés hozzájárult, hogy V. Lászlónak komoly nimbusza alakult ki, a fõvárosi éjszakai élet egyik megkerülhetetlen és érinthetetlen alakjává vált – vélekedett a hvg.hu-nak egyik közeli ismerõse. „Rengeteg pénze van, a lakásában talált 300 millió forint nem kiugró ilyen volumenû vállalkozás esetében, hiszen mindig kell nála lennie készpénzek különbözõ kiadásokra. Így egy külföldi DJ-nek azonnal ki kell fizetni a fellépést, vagy a lányokat és a portaszolgálatot adókat is naponta kell fizetni” – mondta. A jó ismerõs szerint V. László hírnevét a vagyon mellett növelte az is, hogy sok információval rendelkezett mások ügyeirõl, üzleteirõl és balhéiról. „Annak, aki az éjszakában él, igazán képben kell lennie”.
V. László a kezdetektõl fogva tisztában volt azzal, helyei csak úgy mûködhetnek zavartalanul, ha a rendõröktõl bebiztosítja magát. „Kezdetben a hivatalos szervek emberei mellett volt egy magáncsapata is, amely keményfiúkból állt. Õk védték körülbelül 2000-ig, de utána már annyira kinõtte magát, hogy nem volt rájuk szüksége." Ugyanakkor forrásunk alaptalannak mondta azt a városi legendát, miszerint V. László rendõr lett volna valamikor. „Valószínû azért alakulhatott ki ez a híresztelés – jegyezte meg –, mert ismert volt arról, hogy jó rendõri kapcsolatokkal rendelkezik”. Többek között ennek tulajdonítják azt, hogy a szórakozóhelyekrõl köztudott volt, hogy ott drogokat árulnak, de a rendõrséget ez különösebben nem érdekelte. Becslések szerint a kábítószerbõl egy nagyobb buli estéjén akár ötvenmillió forint bevétel is származhatott. Egy másik forrásunk szerint a férfi érdekeltségeibõl heti 200 millió forint tiszta haszna származott.
Egy másik, az alvilágban járatos és V. Lászlót személyesen is ismerõ forrásunk ugyanakkor azt állítja: több mint egy évtizedig az éjszakai élet egyik ismert alakja biztosította a szórakozóhelyei védelmét. A rendõrök – egy kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezõ exrendõr vezetésével – csak 3-4 éve jelentek meg a színen és tették parkolópályára az elõzõ brigádot. Más forrásaink arról beszéltek korábban, hogy a rendõrök körében már 12-14 éve ismert volt "Vizo", mégis sokáig nyugodtan tevékenykedhetett. A védelmet ellátó elõzõ csapat vezetõje ellen eljárás is indult, s ebben az ügyben éppen azok a rendõrök nyomoztak, akiknek a csuklóján most bilincs kattant. "Nem csodálkoznék azon, ha hamarosan az exzsarut is lekapcsolná a rendõrség" – tette hozzá forrásunk.
„Õ nem löki ki maga alól a sámlit”
Arra a kérdésre, hogy miért most fogták el V. Lászlót, több magyarázatot is kaptunk az üzletembert és az ügyet ismerõktõl. Egyik ismerõse szerint valakinek a szórakozóhelyekre fáj a foga, de egyáltalán nem biztos, hogy megéri ezeket most bárkinek is átvennie – túl nagy a hatósági felhajtás, túlságosan szem elé kerültek. Forrásunk viszont semmiképpen nem tartja valószínûnek, hogy a Központi Nyomozó Fõügyészség által korrupciós ügyek gyanúja miatt folytatott eljárást V. László indította volna el, megelégelve a rendõrök sarcait. „Saját maga alól nem löki ki a sámlit, mint tette azt korábban Boros Tamás” – mondta az ismerõse (Az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott vállalkozó a rendõrséggel mûködött együtt - a szerk.) "Szeretett nagy lábon élni, élvezte, amit csinált, a szórakozóhelyek mûködtetése pedig azzal járt, hogy voltak 'tartói', amit elfogadott. Betartotta a játékszabályokat. Valakinek hitte magát, az is volt, mégpedig egy birodalom feje."
Az alvilágban mozgó egyik ismerõse viszont nemcsak gazdasági, hanem politikai okokat sejt a háttérben. Eszerint V. László ellen azért indult eljárás, mert ezekben a körökben köztudott volt róla, hogy baloldali kapcsolatai vannak. E forrásunk szerint nem valószínû, hogy valamelyik bûnözõi csoport most megpróbálná átvenni vagy betámadni a "gazda" nélkül maradt szórakozóhelyeket, szerinte valószínûbb, hogy hagyják "lerohadni". "Biztos vagyok benne, hogy a 'Vizo' mögött álló érdekcsoportoknak ezzel befellegzett, többé már nem állnak talpra. De azok a rendõrök sem lesznek többé rendõrök, akiket most meggyanúsítottak, függetlenül attól, bûnösök-e vagy ártatlanok" – mondta forrásunk.
Pedig a „császárságot” információink alapján V. László szerette volna tovább bõvíteni, 2006-os terjeszkedési kísérlete a Citadellán azonban csúfos kudarcnak bizonyult. Mint megírtuk, az ügybõl büntetõeljárás lett. A Fõvárosi Fõügyészség a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy V. László és társai ellen önbíráskodás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyt büntetõeljárás. A nyomozást az ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2007. március 30-án részben bizonyítottság hiányában, részben pedig bûncselekmény hiányában megszüntette. Úgy tudjuk, V. László tavaly Debrecenben próbált terjeszkedni és érdekeltséget is szerzett, de a városban a helyi és ukrán csoportok miatt nem tudta megvetni a lábát.
Széthullik a birodalom?
V. László mindent egyedül irányított, igyekezett mindent saját kézben tartani. Jegyzetfüzete nemcsak számára volt jó emlékeztetõ, hanem arra is, hogy mások korábban mit mondtak neki, mire hivatkoztak és mit ígértek. A konkurens helyeket megpróbálta ellehetetleníteni. Az õt ismerõ férfi is arról számolt be, hogy az ezekre ráküldött hatóságok – rendõrök, tisztiorvosi szolgálat, adóhivatal vagy tûzoltóság – eljárásaiban ott lehetett V. László keze is valamilyen módon.
A gyanúsítottá vált üzletember viszont most nem a konkurencia, hanem saját helyei miatt aggódhat. „Valószínûleg darabjaira hullik majd a birodalma” – vetítették elõre a jövõt az éjszakai életben jártasak, megjegyezve, hogy az alkalmazottak, akikre amúgy is oda kell figyelni, most szétlopják a szórakozóhelyeket. „Irányítás és vaskéz nélkül a helyek egy idõ múlva lehúzhatják a rolót” – vélekedtek. Egy alvilági forrásunk szerint azonban a vagyonát nem kell féltenie, bárhogy is alakul a sorsa, lesz pénze – kérdés persze, hogy az ismerõsei szerint a közelmúltban infarktuson átesett V. Lászlónak ezt lesz-e módja élvezni.
Link
Példaképnek tûnõ rendõröket söpör el a korrupciós botrány
Egyikük az év rendõre volt, egy másikat bravúros túsztárgyalóként léptették elõ a BRFK-n azok közül a magas beosztású rendõrök közül, akiket a számos budapesti diszkót tulajdonló Vizoviczki László körül kirobbant korrupciós ügyben letartóztattak. A rendõrök a gyanú szerint rendszeresen hagyták lefizetni magukat - ketten a Nemzeti Nyomozó Irodánál vezetõk, de az [origo] információi szerint akkor válhattak az ügy érintettjeivé, amikor még a BRFK szervezett bûnözés elleni fõosztályának élén dolgoztak.
Elõzetes letartóztatásba került csütörtökön az a két rendõrtiszt is, akit kedden vettek õrizetbe a múlt héten nyilvánosságra került, budapesti szórakozóhelyekkel kapcsolatos korrupciós ügyben, így az ügy minden eddigi gyanúsítottja rács mögé került. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán indult, és a Központi Nyomozó Fõügyészség állítása szerint megalapozott gyanújuk van a korrupciós bûncselekményekre. A gyanúsítottakat a Terrorelhárító Központ, a Készenléti Rendõrség és speciális egységek segítségével fogták el. Az ügy kulcsfigurája sajtóértesülések szerint Vizoviczki László lehet (a róla szóló portrénkat itt olvashatja). A hat gyanúsított közül négyen rendõrök.
Az õrizetbe vett négy rendõr közül többen hosszú karriert befutott, a ranglétrán sikeresen elõrelépegetõ emberek, ketten közülük a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szervezett Bûnözés Elleni fõosztályáig vitték. Az [origo]-nak azonban egy - az ügy érzékenysége miatt neve elhallgatását kérõ - korábbi rendõrtiszt azt mondta, úgy tudja, a letartóztatásokhoz vezetõ állítólagos vesztegetések még abban az idõben történtek, amikor mind a négy érintett rendõr a BRFK-nál dolgozott különbözõ pozíciókban.
Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Helyszínelés a Hajógyári szigeten
A gyanú szerint Vizoviczki László, aki több budapesti szórakozóhely tulajdonosa, és a budapesti éjszakai élet ismert alakja, egy közvetítõn keresztül rendõri vezetõket fizetett le annak érdekében, hogy ne avatkozzanak be a mûködésébe.
Az ügyészség szerint a megalapozott gyanújuk lényege az, hogy a Vizoviczkinek dolgozó - és szintén elõzetesben ülõ - V. István már évekkel ezelõtt korrupciós kapcsolatot épített ki az õrizetbe vett rendõri vezetõkkel azért, hogy Vizoviczki szórakozóhelyei zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendõri védelem alatt mûködjenek. A megegyezésük része volt az is, hogy a rendõrök a konkurens szórakozóhelyeken razziákat tartsanak, és értesítsék Vizoviczkit, ha esetleg ellene készül valami a rendõrségen. Az ügyészség szerint ezért havonta több százezres, akár milliós nagyságrendû pénzt kaptak. A gyanúsítottak tagadták az ellenük felhozottakat.
Egy igazi mintarendõr
Az egyik gyanúsított Kalmár Tamás, aki eddig a BRFK közrendvédelmi fõosztályát vezette. A rendõrség belsõ ügyeire rálátó, de neve elhallgatását kérõ forrásunk szerint ez a fõosztály irányítja azt, hogy a különbözõ rendezvények, tüntetések alatt hány rendõrrel biztosítsák a helyszíneket, hol állítsanak fel kordonokat, vagy hol legyenek lezárások. A fõosztály vezetõje dönt arról, hogy hol, hány emberrel biztosítsák a helyszíneket, valamint arról is, hogy ha például egy szórakozóhelyen ellenõrzést tartanak, akkor hány rendõr vegyen részt az akcióban. A forrás szerint ezért "a közrendvédelmi fõosztály a rendõrség szervezetén belül a legfontosabb, ami létezik Budapesten".
Forrás: MTI/Lakatos Péter
Kalmár Tamás az elõzetes letartóztatás elrendelése után
Kalmár Tamás a névtelenséget kérõ korábbi tiszt szerint igazi mintarendõr volt, a rendõrség berkeiben úgy emlegették, hogy akár a budapesti fõkapitányi poszt várományosa is lehet. Tisztelte õt az állomány, felnéztek rá a fiatalok is, és mindig kiállt a korrupció ellen - tette hozzá. A letartóztatott tisztrõl a rendõrség honlapján, a police.hu-n nincs elérhetõ életrajz, de az kiderül, hogy 2009 májusában elõléptették õrnagyból alezredessé, amiért sikeresen megoldott egy zuglói fegyveres bankrablást. A rabló túszokat ejtett, de Kalmár - elõször túsztárgyalóként helytállva - annyira sikeresen kommunikált vele, hogy senkinek nem esett baja a megsérült biztonsági õrt kivéve. 2010 októberéig a közrendvédelmi fõosztályt vezette, amikor a bevetési fõosztály élére nevezték ki. Csak átmenetileg volt ez a beosztása, mert letartóztatásakor megint a közrendvédelmi fõosztály vezetõje volt.
A tiszt szerint a budapesti rendõröket is meglepte, hogy a letartóztatása után Kalmár az arcát is vállalva vallotta ártatlannak magát. "Valószínûleg a rendõreinek akart bizonyítani" - mondta. Szerinte bármilyen kimenetele is legyen az ügynek, Kalmár karrierje ezzel biztosan kettétört.
Az év rendõre halmozta a dicséreteket
A Nemzeti Nyomozó Iroda Speciális Bûnözõi Csoportok Elleni Osztályának letartóztatott két vezetõjérõl - Gulyás Imrérõl és Hopka Lajosról - senki nem akart nyilatkozni, munkájukról a rendõrök is keveset tudnak. Az [origo] egyik rendõrségi forrása szerint az NNI a magyar FBI, ahol csak a vezetõknek "van arca", sokan fedett nyomozóként dolgoznak, akikrõl még a családtagjaik sem tudják, pontosan mi a munkájuk.
Az NNI Szervezett Bûnözés Elleni Fõosztályának a rendõrség honlapján az olvasható ismertetõ szerint a zárt, komoly konspirációt alkalmazó, nemzetközi színtéren is tevékenykedõ, a média, a rendészeti és az állami szervek befolyásolására törekvõ bûnözõi szervezetek a célcsoportjai. A fõosztály kábítószer-kereskedelemmel, prostitúcióval kapcsolatos ügyeket, valamint eltûnéses, emberöléses, emberkereskedelemhez és az ahhoz kapcsolódó más bûncselekményeket, vagy bankkártya-visszaéléseket, pénzhamisítási ügyeket vizsgál.
Forrás: MTI/Lakatos Péter
A 2008-as év rendõre
Gulyás Imre és Hopka Lajos karrierjében közös, hogy mindkettejüknek BRFK-s múltja van: mindketten vezették a BRFK Szervezett Bûnözés Elleni Osztályát (SZBE). Az interneten, illetve az MTI archívumában csak pontatlanul követhetõ nyomon a beosztásuk változása, de annyi biztos, hogy Gulyás 2007 tavaszán már az SZBE osztályvezetõje volt, és valamikor 2010 folyamán helyezték át az NNI-hez vezetõ pozícióba. Hopka 2010-ben - feltehetõen Gulyás távozása után - megbízott vezetõként egy ideig szintén irányította az SZBE-t.
Hopka Lajos 2008-ban a police.hu szerint megkapta az "év budapesti rendõre" kitüntetõ címet. 1989 óta dolgozott rendõrként, 2000 óta fõnyomozó, illetve kiemelt fõnyomozó. 2007 óta dolgozott a BRFK SZBE-n, ahol késõbb alosztályvezetõ lett. "A 19 éves szakmai pályafutása alatt 5 alkalommal léptették elõ soron kívül magasabb rendfokozatba, és 12 esetben részesült különbözõ szintû dicséretben és jutalomban" - így szól a méltatása.
A negyedik letartóztatott rendõrrõl, akinek sajtóhírek szerint Koblencz Attila a neve, nincs elérhetõ közelebbi információ azon túl, hogy a BRFK Bûnügyi Szervek Bûnügyi Információs Fõosztály, Kiemelt Ügyek Osztálya felderítéssel foglalkozó nyomozója volt.
Nehéz lehetett, hogy "ne legyen ügy" belõle
Az [origo]-nak két, rendõrségi ügyekben jártas forrás is egybehangzóan azt mondta, úgy vélik, az ügynek még biztosan lesz folytatása, feltehetõen még nem értek véget a letartóztatások. Két másik forrás - korábban mindketten magas beosztásban dolgoztak a rendõrségnél - pedig arról beszélt, kétséges, hogy a gyanúban szereplõ döntéseket osztályvezetõi, fõosztályvezetõi szinten meg lehetett hozni.
Egyikük szerint a közrendvédelmi fõosztály (amelyet Kalmár Tamás vezetett) valóban értesül a nagyobb razziákról - hiszen ez a szervezeti egység adja hozzá az egyenruhásokat -, de nehezen elképzelhetõ, hogy eldönthesse, melyik szórakozóhelyeket válasszák ki, és melyeket ne. Ha valaki parancsnokként ilyen utasítást adna, az "elég feltûnõ lenne" fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért csodálkozik a sajtóban megjelenõ híreken. Egy-egy nagyobb razzia több kerületet is érinthet, így az ilyesmirõl a kerületi kapitányok is tudomást szerezhetnek - mondta.
Forrás: MTI/Lakatos Péter
Rendõrök kísérik az egyik gyanúsítottat
Legfeljebb azt tartja elképzelhetõnek, hogy ha egy rendõri vezetõ tudomást szerez arról, hogy valami készül, akkor idejében figyelmezteti a szórakozóhelyeket. A kiemelt ügyek osztályával ugyanez a helyzet - itt dolgozott az egyik letartóztatott nyomozó, Koblencz Attila -, ha ilyen szinten már eljárás indításáról van szó, akkor nehéz az ügy menetébe egy magas pozíciójú rendõrnek úgy beleszólnia, hogy ebbõl "ne legyen ügy". A neve elhallgatását kérõ volt rendõr úgy véli, minél magasabb beosztásban van valaki, annál nehezebb feltûnés nélkül intézni a gyanúban szereplõ dolgokat.
A másik egykori rendõr szerint ha a szórakozóhelyeken fokozott ellenõrzést rendelnek el - ami nyílt, azaz egyenruhában végzett rendõri tevékenységet jelent -, akkor az ellenõrzés elrendelõje döntheti el, hogy az ellenõrzést hol tartsák, nem pedig a közrendvédelmi osztályvezetõ. Ugyanez a helyzet a rendõri akcióval, azaz fedett tevékenységgel is. Az ilyesmi a szervezett bûnözés elleni osztályhoz tartozhat, de a forrás azt mondta, nem hiszi, hogy egy osztályvezetõnek van jogosultsága dönteni ilyen ügyekben. Azt mondta, alig akarta elhinni a letartóztatások hírét, vagy azt, hogy ilyesmi megtörténhet "ilyen szinten".
Link
A rendõrségi fõtiszteket is érintõ vesztegetési botrány mellékszálaként a nyomozók emberölés gyanúja miatt indítottak eljárást egy múlt év végén történt haláleset kapcsán, amely a több éjszakai szórakozóhelyen érdekelt V. László hajógyári-szigeti mulatóinak közelében történt - számolt be róla a lap pénteki száma.
Egy 21 éves férfi tûnt el tavaly decemberben, akit másnap reggel holtan találtak meg a Duna-parton. A rendõrség akkor közigazgatási eljárás keretében vizsgálta a történteket, csütörtökön azonban a BRFK életvédelmi osztálya emberölés megalapozott gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el - mondta el a lapnak Garamvölgyi László, az ORFK szóvivõje. Az akkori sajtóhírek szerint a férfi eltûnése elõtt szóváltásba, majd dulakodásba keveredett a Dokk diszkó kidobóival.
A korrupt rendõrök a Magyar Nemzet szerint olyan információkat is megoszthattak bûnözõi körökkel, amelyek miatt meghiúsultak különbözõ nyomozati cselekmények. A lap az ügyet kezdetektõl ismerõ, névtelenséget kérõ forrástól úgy tudja, hogy a vállalkozó nemcsak az eddig ismertetett elõnyök miatt pénzelhette a volt rendõröket, hanem egyéb, más személyeket érintõ büntetõeljárásokról, tervezett nyomozati cselekményekrõl is információkat kaphatott tõlük.
Az egyes ügyek nyomozói nemegyszer tapasztalták, hogy a leendõ terheltek éppen a gyanú közlése elõtt tûntek el a hatóság elõl, vagy házkutatások fulladtak kudarcba. Ekkor kezdõdött meg az a szigorú titokként kezelt mûvelet, amelyet a korrupt rendõröket lebuktató Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai folytattak - írja a lap.
Link
A politika is védte? V. László felemelkedése és bukása
Büszke volt V. László az általa kiépített mintegy negyven szórakozóhelybõl álló birodalomra – mondta el a hvg.hu-nak egyik ismerõse, aki szerint "nem õ kérte, hogy adhasson, hanem tõle vettek el pénzt, hogy létezhessen". Rendõri forrásaink szerint az "éjszaka császára" túlnõtte magát, és mostani elfogásával odaveszhet az általa felépített birodalom is.
Húsz évvel ezelõtt taxisként arról álmodozott V. László, hogy szórakozóhelyei legyenek. Miközben a topless bárokba szállította utasait és elbeszélgetett velük, állítólag sok embernek el is mondta terveit, hangoztatva, hogy fel tudna futtatni helyeket – ha valaki segítene neki egyet megszerezni. Úgy tudjuk, ez az ötlet néhány, pénzét átforgatni kívánó befektetõnek megtetszett és saját hasznukat is szem elõtt tartva segítették "karrierjének" elindulását. Korábbi cikkünkben írtunk már arról, hogy az egykori fõnyomozó, Sándor István (akit Papa néven ismertek az alvilágban) 2000-ben, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elõtt a Conti-Car nevû csoport katonájának nevezte V. Lászlót, vagy ahogy alvilági körökben elhíresült: "Vizót". A csoport részben a kecskeméti maffiaperben 2006-ban elítélt Radnai László érdekeltsége volt. Ugyanakkor alvilági körökbõl származó információnk szerint amikor Radnaiék a kilencvenes évek elején megismerkedtek V. Lászlóval, a férfinak már több klubja volt a fõvárosban.
A támogatókkal a háta mögött – mint azt a hvg.hu-nak elmondták ismerõsei – V. László határozott elképzelésekkel és fellépéssel csapott le az az eladó topless bárokra, elsõnek egy kispesti helyre. Több forrásunk is arról beszélt, hogy V. esetenként egy általa kiszemelt, prosperáló klubra magasabb bérleti díjat ajánlott a tulajdonosnak, majd elõbb-utóbb teljesen megszerezte a helyet. Az ilyen bárokat vaskézzel irányította. "Azt sem tûrte, hogy a lányok szakadt harisnyában menjenek ki táncolni, elõfordult, hogy egy ilyen hiba miatt egy pofon is elcsattant" – említett egy esetet egyik forrásunk. Ugyanakkor úgy jellemezték a hvg.hu-nak az üzletembert, hogy "tehetséges, kitûnõ szervezõ, nagy munkabírású és precíz, korrekt ember, akinél az adott szó mindennél többet ér".
Kiépített birodalom
A szórakozóhelyeket egymás után megszerezve, gyorsan kinõtte magát. A fennmaradáshoz azonban kellett az is, hogy valaki „védelme alá” helyezze az általa üzemeltetett bárokat, diszkókat. A gyors terjeszkedés hozzájárult, hogy V. Lászlónak komoly nimbusza alakult ki, a fõvárosi éjszakai élet egyik megkerülhetetlen és érinthetetlen alakjává vált – vélekedett a hvg.hu-nak egyik közeli ismerõse. „Rengeteg pénze van, a lakásában talált 300 millió forint nem kiugró ilyen volumenû vállalkozás esetében, hiszen mindig kell nála lennie készpénzek különbözõ kiadásokra. Így egy külföldi DJ-nek azonnal ki kell fizetni a fellépést, vagy a lányokat és a portaszolgálatot adókat is naponta kell fizetni” – mondta. A jó ismerõs szerint V. László hírnevét a vagyon mellett növelte az is, hogy sok információval rendelkezett mások ügyeirõl, üzleteirõl és balhéiról. „Annak, aki az éjszakában él, igazán képben kell lennie”.
V. László a kezdetektõl fogva tisztában volt azzal, helyei csak úgy mûködhetnek zavartalanul, ha a rendõröktõl bebiztosítja magát. „Kezdetben a hivatalos szervek emberei mellett volt egy magáncsapata is, amely keményfiúkból állt. Õk védték körülbelül 2000-ig, de utána már annyira kinõtte magát, hogy nem volt rájuk szüksége." Ugyanakkor forrásunk alaptalannak mondta azt a városi legendát, miszerint V. László rendõr lett volna valamikor. „Valószínû azért alakulhatott ki ez a híresztelés – jegyezte meg –, mert ismert volt arról, hogy jó rendõri kapcsolatokkal rendelkezik”. Többek között ennek tulajdonítják azt, hogy a szórakozóhelyekrõl köztudott volt, hogy ott drogokat árulnak, de a rendõrséget ez különösebben nem érdekelte. Becslések szerint a kábítószerbõl egy nagyobb buli estéjén akár ötvenmillió forint bevétel is származhatott. Egy másik forrásunk szerint a férfi érdekeltségeibõl heti 200 millió forint tiszta haszna származott.
Egy másik, az alvilágban járatos és V. Lászlót személyesen is ismerõ forrásunk ugyanakkor azt állítja: több mint egy évtizedig az éjszakai élet egyik ismert alakja biztosította a szórakozóhelyei védelmét. A rendõrök – egy kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezõ exrendõr vezetésével – csak 3-4 éve jelentek meg a színen és tették parkolópályára az elõzõ brigádot. Más forrásaink arról beszéltek korábban, hogy a rendõrök körében már 12-14 éve ismert volt "Vizo", mégis sokáig nyugodtan tevékenykedhetett. A védelmet ellátó elõzõ csapat vezetõje ellen eljárás is indult, s ebben az ügyben éppen azok a rendõrök nyomoztak, akiknek a csuklóján most bilincs kattant. "Nem csodálkoznék azon, ha hamarosan az exzsarut is lekapcsolná a rendõrség" – tette hozzá forrásunk.
„Õ nem löki ki maga alól a sámlit”
Arra a kérdésre, hogy miért most fogták el V. Lászlót, több magyarázatot is kaptunk az üzletembert és az ügyet ismerõktõl. Egyik ismerõse szerint valakinek a szórakozóhelyekre fáj a foga, de egyáltalán nem biztos, hogy megéri ezeket most bárkinek is átvennie – túl nagy a hatósági felhajtás, túlságosan szem elé kerültek. Forrásunk viszont semmiképpen nem tartja valószínûnek, hogy a Központi Nyomozó Fõügyészség által korrupciós ügyek gyanúja miatt folytatott eljárást V. László indította volna el, megelégelve a rendõrök sarcait. „Saját maga alól nem löki ki a sámlit, mint tette azt korábban Boros Tamás” – mondta az ismerõse (Az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott vállalkozó a rendõrséggel mûködött együtt - a szerk.) "Szeretett nagy lábon élni, élvezte, amit csinált, a szórakozóhelyek mûködtetése pedig azzal járt, hogy voltak 'tartói', amit elfogadott. Betartotta a játékszabályokat. Valakinek hitte magát, az is volt, mégpedig egy birodalom feje."
Az alvilágban mozgó egyik ismerõse viszont nemcsak gazdasági, hanem politikai okokat sejt a háttérben. Eszerint V. László ellen azért indult eljárás, mert ezekben a körökben köztudott volt róla, hogy baloldali kapcsolatai vannak. E forrásunk szerint nem valószínû, hogy valamelyik bûnözõi csoport most megpróbálná átvenni vagy betámadni a "gazda" nélkül maradt szórakozóhelyeket, szerinte valószínûbb, hogy hagyják "lerohadni". "Biztos vagyok benne, hogy a 'Vizo' mögött álló érdekcsoportoknak ezzel befellegzett, többé már nem állnak talpra. De azok a rendõrök sem lesznek többé rendõrök, akiket most meggyanúsítottak, függetlenül attól, bûnösök-e vagy ártatlanok" – mondta forrásunk.
Pedig a „császárságot” információink alapján V. László szerette volna tovább bõvíteni, 2006-os terjeszkedési kísérlete a Citadellán azonban csúfos kudarcnak bizonyult. Mint megírtuk, az ügybõl büntetõeljárás lett. A Fõvárosi Fõügyészség a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy V. László és társai ellen önbíráskodás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyt büntetõeljárás. A nyomozást az ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2007. március 30-án részben bizonyítottság hiányában, részben pedig bûncselekmény hiányában megszüntette. Úgy tudjuk, V. László tavaly Debrecenben próbált terjeszkedni és érdekeltséget is szerzett, de a városban a helyi és ukrán csoportok miatt nem tudta megvetni a lábát.
Széthullik a birodalom?
V. László mindent egyedül irányított, igyekezett mindent saját kézben tartani. Jegyzetfüzete nemcsak számára volt jó emlékeztetõ, hanem arra is, hogy mások korábban mit mondtak neki, mire hivatkoztak és mit ígértek. A konkurens helyeket megpróbálta ellehetetleníteni. Az õt ismerõ férfi is arról számolt be, hogy az ezekre ráküldött hatóságok – rendõrök, tisztiorvosi szolgálat, adóhivatal vagy tûzoltóság – eljárásaiban ott lehetett V. László keze is valamilyen módon.
A gyanúsítottá vált üzletember viszont most nem a konkurencia, hanem saját helyei miatt aggódhat. „Valószínûleg darabjaira hullik majd a birodalma” – vetítették elõre a jövõt az éjszakai életben jártasak, megjegyezve, hogy az alkalmazottak, akikre amúgy is oda kell figyelni, most szétlopják a szórakozóhelyeket. „Irányítás és vaskéz nélkül a helyek egy idõ múlva lehúzhatják a rolót” – vélekedtek. Egy alvilági forrásunk szerint azonban a vagyonát nem kell féltenie, bárhogy is alakul a sorsa, lesz pénze – kérdés persze, hogy az ismerõsei szerint a közelmúltban infarktuson átesett V. Lászlónak ezt lesz-e módja élvezni.
Link
Példaképnek tûnõ rendõröket söpör el a korrupciós botrány
Egyikük az év rendõre volt, egy másikat bravúros túsztárgyalóként léptették elõ a BRFK-n azok közül a magas beosztású rendõrök közül, akiket a számos budapesti diszkót tulajdonló Vizoviczki László körül kirobbant korrupciós ügyben letartóztattak. A rendõrök a gyanú szerint rendszeresen hagyták lefizetni magukat - ketten a Nemzeti Nyomozó Irodánál vezetõk, de az [origo] információi szerint akkor válhattak az ügy érintettjeivé, amikor még a BRFK szervezett bûnözés elleni fõosztályának élén dolgoztak.
Elõzetes letartóztatásba került csütörtökön az a két rendõrtiszt is, akit kedden vettek õrizetbe a múlt héten nyilvánosságra került, budapesti szórakozóhelyekkel kapcsolatos korrupciós ügyben, így az ügy minden eddigi gyanúsítottja rács mögé került. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán indult, és a Központi Nyomozó Fõügyészség állítása szerint megalapozott gyanújuk van a korrupciós bûncselekményekre. A gyanúsítottakat a Terrorelhárító Központ, a Készenléti Rendõrség és speciális egységek segítségével fogták el. Az ügy kulcsfigurája sajtóértesülések szerint Vizoviczki László lehet (a róla szóló portrénkat itt olvashatja). A hat gyanúsított közül négyen rendõrök.
Az õrizetbe vett négy rendõr közül többen hosszú karriert befutott, a ranglétrán sikeresen elõrelépegetõ emberek, ketten közülük a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szervezett Bûnözés Elleni fõosztályáig vitték. Az [origo]-nak azonban egy - az ügy érzékenysége miatt neve elhallgatását kérõ - korábbi rendõrtiszt azt mondta, úgy tudja, a letartóztatásokhoz vezetõ állítólagos vesztegetések még abban az idõben történtek, amikor mind a négy érintett rendõr a BRFK-nál dolgozott különbözõ pozíciókban.
Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Helyszínelés a Hajógyári szigeten
A gyanú szerint Vizoviczki László, aki több budapesti szórakozóhely tulajdonosa, és a budapesti éjszakai élet ismert alakja, egy közvetítõn keresztül rendõri vezetõket fizetett le annak érdekében, hogy ne avatkozzanak be a mûködésébe.
Az ügyészség szerint a megalapozott gyanújuk lényege az, hogy a Vizoviczkinek dolgozó - és szintén elõzetesben ülõ - V. István már évekkel ezelõtt korrupciós kapcsolatot épített ki az õrizetbe vett rendõri vezetõkkel azért, hogy Vizoviczki szórakozóhelyei zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendõri védelem alatt mûködjenek. A megegyezésük része volt az is, hogy a rendõrök a konkurens szórakozóhelyeken razziákat tartsanak, és értesítsék Vizoviczkit, ha esetleg ellene készül valami a rendõrségen. Az ügyészség szerint ezért havonta több százezres, akár milliós nagyságrendû pénzt kaptak. A gyanúsítottak tagadták az ellenük felhozottakat.
Egy igazi mintarendõr
Az egyik gyanúsított Kalmár Tamás, aki eddig a BRFK közrendvédelmi fõosztályát vezette. A rendõrség belsõ ügyeire rálátó, de neve elhallgatását kérõ forrásunk szerint ez a fõosztály irányítja azt, hogy a különbözõ rendezvények, tüntetések alatt hány rendõrrel biztosítsák a helyszíneket, hol állítsanak fel kordonokat, vagy hol legyenek lezárások. A fõosztály vezetõje dönt arról, hogy hol, hány emberrel biztosítsák a helyszíneket, valamint arról is, hogy ha például egy szórakozóhelyen ellenõrzést tartanak, akkor hány rendõr vegyen részt az akcióban. A forrás szerint ezért "a közrendvédelmi fõosztály a rendõrség szervezetén belül a legfontosabb, ami létezik Budapesten".
Forrás: MTI/Lakatos Péter
Kalmár Tamás az elõzetes letartóztatás elrendelése után
Kalmár Tamás a névtelenséget kérõ korábbi tiszt szerint igazi mintarendõr volt, a rendõrség berkeiben úgy emlegették, hogy akár a budapesti fõkapitányi poszt várományosa is lehet. Tisztelte õt az állomány, felnéztek rá a fiatalok is, és mindig kiállt a korrupció ellen - tette hozzá. A letartóztatott tisztrõl a rendõrség honlapján, a police.hu-n nincs elérhetõ életrajz, de az kiderül, hogy 2009 májusában elõléptették õrnagyból alezredessé, amiért sikeresen megoldott egy zuglói fegyveres bankrablást. A rabló túszokat ejtett, de Kalmár - elõször túsztárgyalóként helytállva - annyira sikeresen kommunikált vele, hogy senkinek nem esett baja a megsérült biztonsági õrt kivéve. 2010 októberéig a közrendvédelmi fõosztályt vezette, amikor a bevetési fõosztály élére nevezték ki. Csak átmenetileg volt ez a beosztása, mert letartóztatásakor megint a közrendvédelmi fõosztály vezetõje volt.
A tiszt szerint a budapesti rendõröket is meglepte, hogy a letartóztatása után Kalmár az arcát is vállalva vallotta ártatlannak magát. "Valószínûleg a rendõreinek akart bizonyítani" - mondta. Szerinte bármilyen kimenetele is legyen az ügynek, Kalmár karrierje ezzel biztosan kettétört.
Az év rendõre halmozta a dicséreteket
A Nemzeti Nyomozó Iroda Speciális Bûnözõi Csoportok Elleni Osztályának letartóztatott két vezetõjérõl - Gulyás Imrérõl és Hopka Lajosról - senki nem akart nyilatkozni, munkájukról a rendõrök is keveset tudnak. Az [origo] egyik rendõrségi forrása szerint az NNI a magyar FBI, ahol csak a vezetõknek "van arca", sokan fedett nyomozóként dolgoznak, akikrõl még a családtagjaik sem tudják, pontosan mi a munkájuk.
Az NNI Szervezett Bûnözés Elleni Fõosztályának a rendõrség honlapján az olvasható ismertetõ szerint a zárt, komoly konspirációt alkalmazó, nemzetközi színtéren is tevékenykedõ, a média, a rendészeti és az állami szervek befolyásolására törekvõ bûnözõi szervezetek a célcsoportjai. A fõosztály kábítószer-kereskedelemmel, prostitúcióval kapcsolatos ügyeket, valamint eltûnéses, emberöléses, emberkereskedelemhez és az ahhoz kapcsolódó más bûncselekményeket, vagy bankkártya-visszaéléseket, pénzhamisítási ügyeket vizsgál.
Forrás: MTI/Lakatos Péter
A 2008-as év rendõre
Gulyás Imre és Hopka Lajos karrierjében közös, hogy mindkettejüknek BRFK-s múltja van: mindketten vezették a BRFK Szervezett Bûnözés Elleni Osztályát (SZBE). Az interneten, illetve az MTI archívumában csak pontatlanul követhetõ nyomon a beosztásuk változása, de annyi biztos, hogy Gulyás 2007 tavaszán már az SZBE osztályvezetõje volt, és valamikor 2010 folyamán helyezték át az NNI-hez vezetõ pozícióba. Hopka 2010-ben - feltehetõen Gulyás távozása után - megbízott vezetõként egy ideig szintén irányította az SZBE-t.
Hopka Lajos 2008-ban a police.hu szerint megkapta az "év budapesti rendõre" kitüntetõ címet. 1989 óta dolgozott rendõrként, 2000 óta fõnyomozó, illetve kiemelt fõnyomozó. 2007 óta dolgozott a BRFK SZBE-n, ahol késõbb alosztályvezetõ lett. "A 19 éves szakmai pályafutása alatt 5 alkalommal léptették elõ soron kívül magasabb rendfokozatba, és 12 esetben részesült különbözõ szintû dicséretben és jutalomban" - így szól a méltatása.
A negyedik letartóztatott rendõrrõl, akinek sajtóhírek szerint Koblencz Attila a neve, nincs elérhetõ közelebbi információ azon túl, hogy a BRFK Bûnügyi Szervek Bûnügyi Információs Fõosztály, Kiemelt Ügyek Osztálya felderítéssel foglalkozó nyomozója volt.
Nehéz lehetett, hogy "ne legyen ügy" belõle
Az [origo]-nak két, rendõrségi ügyekben jártas forrás is egybehangzóan azt mondta, úgy vélik, az ügynek még biztosan lesz folytatása, feltehetõen még nem értek véget a letartóztatások. Két másik forrás - korábban mindketten magas beosztásban dolgoztak a rendõrségnél - pedig arról beszélt, kétséges, hogy a gyanúban szereplõ döntéseket osztályvezetõi, fõosztályvezetõi szinten meg lehetett hozni.
Egyikük szerint a közrendvédelmi fõosztály (amelyet Kalmár Tamás vezetett) valóban értesül a nagyobb razziákról - hiszen ez a szervezeti egység adja hozzá az egyenruhásokat -, de nehezen elképzelhetõ, hogy eldönthesse, melyik szórakozóhelyeket válasszák ki, és melyeket ne. Ha valaki parancsnokként ilyen utasítást adna, az "elég feltûnõ lenne" fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért csodálkozik a sajtóban megjelenõ híreken. Egy-egy nagyobb razzia több kerületet is érinthet, így az ilyesmirõl a kerületi kapitányok is tudomást szerezhetnek - mondta.
Forrás: MTI/Lakatos Péter
Rendõrök kísérik az egyik gyanúsítottat
Legfeljebb azt tartja elképzelhetõnek, hogy ha egy rendõri vezetõ tudomást szerez arról, hogy valami készül, akkor idejében figyelmezteti a szórakozóhelyeket. A kiemelt ügyek osztályával ugyanez a helyzet - itt dolgozott az egyik letartóztatott nyomozó, Koblencz Attila -, ha ilyen szinten már eljárás indításáról van szó, akkor nehéz az ügy menetébe egy magas pozíciójú rendõrnek úgy beleszólnia, hogy ebbõl "ne legyen ügy". A neve elhallgatását kérõ volt rendõr úgy véli, minél magasabb beosztásban van valaki, annál nehezebb feltûnés nélkül intézni a gyanúban szereplõ dolgokat.
A másik egykori rendõr szerint ha a szórakozóhelyeken fokozott ellenõrzést rendelnek el - ami nyílt, azaz egyenruhában végzett rendõri tevékenységet jelent -, akkor az ellenõrzés elrendelõje döntheti el, hogy az ellenõrzést hol tartsák, nem pedig a közrendvédelmi osztályvezetõ. Ugyanez a helyzet a rendõri akcióval, azaz fedett tevékenységgel is. Az ilyesmi a szervezett bûnözés elleni osztályhoz tartozhat, de a forrás azt mondta, nem hiszi, hogy egy osztályvezetõnek van jogosultsága dönteni ilyen ügyekben. Azt mondta, alig akarta elhinni a letartóztatások hírét, vagy azt, hogy ilyesmi megtörténhet "ilyen szinten".
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2012. June 08. 08:59:08
#2 |
Zea
- 2012. June 08. 12:26:37
#3 |
guzsaly
- 2012. June 08. 13:46:40
#4 |
Zea
- 2012. June 08. 15:21:54
#5 |
lovagina
- 2012. June 08. 20:02:03
#6 |
kincses
- 2012. June 08. 20:06:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.