EbbĂľl "egyhĂĄzegyesĂ­tĂŠs" lesz, aztĂĄn VatikĂĄn is a helyĂŠre kerĂźlhet. A szemet szemĂŠrt-dombra! BoldoggĂĄ avatjĂĄk Vladimir GhikĂĄt, az elsĂľ birituĂĄlis – latin ĂŠs bizĂĄnci rĂ­tus szerint is misĂŠzĂľ – romĂĄn katolikus papot, aki a bukaresti rĂłmai katolikus fĂľegyhĂĄzmegye elsĂľ boldoggĂĄ avatottja lesz – jelentette be pĂŠnteken a romĂĄn fĂľvĂĄrosban Francisc Dobos, a bukaresti fĂľegyhĂĄzmegye szĂłvivĂľje.


Szombaton lesz Bukarestben a nagyszabású boldoggá avatási szentmise, amelyre mintegy nyolcezer embert várnak. A szertartást Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi. A kezdetben ortodox, majd római katolikus hitre áttért pap a román kommunista börtönökben halt meg hitéért.

Ghika romĂĄn hercegi csalĂĄdban szĂźletett 1873-ban. KonstantinĂĄpolyban lĂĄtta meg a napvilĂĄgot, ugyanis akkoriban ĂŠdesapja ott teljesĂ­tett diplomĂĄciai szolgĂĄlatot. MĂŠlyen vallĂĄsos ĂŠdesanyjĂĄtĂłl ĂśrĂśkĂślte a hitet. Toulouse-ban szerzett jogi diplomĂĄt, majd PĂĄrizsban, kĂŠsĂľbb pedig RĂłmĂĄban folytatta tanulmĂĄnyait, ahol teolĂłgusi doktorĂĄtust is szerzett. 1902-ben tĂŠrt ĂĄt a rĂłmai katolikus vallĂĄsra.
HirdetĂŠs

A balkáni háború idején, 1913-ban kolerás betegeket gyógyított a romániai Zimniceán, majd az elsõ világháború idején az avezzanói földrengés áldozatait, a római tüdõkórház betegeit és a háború sebesültjeit ápolta. Édesanyja halála után, 1923-ban szentelték pappá, hiszen anyja nem értett egyet áttérésével. Nevéhez fûzõdik a vincés nõvérek bukaresti letelepítése, valamint egy szanatórium megalapítása.

X. Piusz pĂĄpĂĄtĂłl engedĂŠlyt kapott arra, hogy a latin mellett bizĂĄnci rĂ­tusban is misĂŠzhessen, Ă­gy Ăľ lett az elsĂľ birituĂĄlis romĂĄn katolikus pap. 1931-ben XI. Piusz pĂĄpa protonotĂĄriusi cĂ­mmel tĂźntette ki, ĂŠs viccesen „nagy apostoli csavargĂłnak” nevezte.

A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn ĂŠs utĂĄna sem akarta elhagyni RomĂĄniĂĄt, hogy segĂ­thesse a bukaresti szegĂŠnyeket, Ă­gy 1952-ben letartĂłztattĂĄk a romĂĄn kommunista hatĂłsĂĄgok, tĂśbbszĂśr kegyetlenĂźl megkĂ­noztĂĄk. Az elszenvedett bĂĄntalmazĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben 1954-ben hunyt el a hĂ­rhedt romĂĄniai jilavai bĂśrtĂśnben.

Link