Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megfordult az évtizedes trend: már nem szeretjük annyira az EU-t
Tényleg? Mert mi is az az EU? Már az EÁU-t szeretjük, csak még a legtöbben nem tudják.
Az ország uniós tagságának megítélése megosztja a magyarokat: kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Magyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják azt, de igen jelentõs azok részesedése is, akik szerint egyértelmûen egyik irányba se billen a mérleg. Ráadásul ebben a kérdésben évtizedes trend fordult meg idénre, hiszen a csatlakozás évétõl egészen 2011-ig a tagságot pozitívan értékelõk mindig nagyobb többen voltak, mint az azt bírálók – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.
Megfordult a trend a magyar lakosság EU-tagságról alkotott véleményében: a csatlakozás éve, 2004 óta egészen 2011-ig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelmûen pozitív (tízbõl hárman-négyen vélekedtek így), vagy se nem jó, se nem rossz (tízbõl három-öt válaszadó gondolta így), és mindig csak egy kisebbségi csoport nyilatkozott negatívan az EU-csatlakozásról (tízbõl egy-két válaszadó). 2013-ra mindez a megfordult: mára a legnagyobb csoportot az EU-csatlakozást rossznak tartók alkotják (tízbõl négyen); az elmúlt 3 évben másfélszeresére nõtt az így vélekedõk aránya. Eközben hasonló mértékû, de fordított irányú változás állt be az EU-tagságot vegyesen értékelõk körében, így a 2010-es 45% körüli szintrõl alig 20%-ra esett e véleménycsoport aránya, azaz a „semleges” véleményûek részesedésének elolvadásával párhuzamosan jelentõsen megerõsödött az EU-tagságot kritikával illetõk tábora. Emellett az EU-csatlakozást egyértelmûen pozitívan megítélõk aránya kisebb mértékben ugyan, de szintén csökkent és jelenleg tízbõl három magyar sorolható ide. Idén nyárra tehát a magyarok 39%-a szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32%-uk szerint viszont inkább jó, míg 22%-uk szerint nem értékelhetõ egyértelmûen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
Forrás: Tárki
Forrás: Tárki
Az egyes társadalmi csoportok között figyelemre méltó eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nõ az uniós tagságot pozitívumként értékelõk aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezõk között tízbõl hárman, a diplomások körében viszont már tízbõl öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama. Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínûbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja a válaszadó. Míg a legrosszabb helyzetûeknek, azaz akik nélkülözések vagy havi szintû anyagi gondokkal küzdõknek csak alig negyede tartja az EU-tagságot jónak az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élõk körében több mint kétszeres, 61% a pozitívan értékelõk aránya.
Az átlagosnál (32%) kissé magasabb arányban (35%) értékelik még így az uniós tagságot az aktívak, azaz akik valamilyen formában dolgoznak, a budapestiek (38%) és a dél-dunántúliak (42%), valamint azok, akik szoktak internetet használni (36%).
Ami a politikai aktivitás szerepét illeti, a tagság pozitív értékelése nagyobb politikai involváltsággal párosul és fordítva: az EU-tagságot rossz döntésnek tartók politikailag kevésbé aktívak, átlagon felüli arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem mennének el szavazni a következõ választásokon vagy nem tudják még, hogy elmennek-e, míg az uniós tagságot jónak értékelõk a választásokon valószínûleg részt vevõk körében vannak átlagon felüli arányban. Pártpreferenciák szerint csak a az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért tábora emelhetõ ki: az átlagoshoz képest közel kétszeres (58%) az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
Link
Az ország uniós tagságának megítélése megosztja a magyarokat: kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Magyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják azt, de igen jelentõs azok részesedése is, akik szerint egyértelmûen egyik irányba se billen a mérleg. Ráadásul ebben a kérdésben évtizedes trend fordult meg idénre, hiszen a csatlakozás évétõl egészen 2011-ig a tagságot pozitívan értékelõk mindig nagyobb többen voltak, mint az azt bírálók – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.
Megfordult a trend a magyar lakosság EU-tagságról alkotott véleményében: a csatlakozás éve, 2004 óta egészen 2011-ig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelmûen pozitív (tízbõl hárman-négyen vélekedtek így), vagy se nem jó, se nem rossz (tízbõl három-öt válaszadó gondolta így), és mindig csak egy kisebbségi csoport nyilatkozott negatívan az EU-csatlakozásról (tízbõl egy-két válaszadó). 2013-ra mindez a megfordult: mára a legnagyobb csoportot az EU-csatlakozást rossznak tartók alkotják (tízbõl négyen); az elmúlt 3 évben másfélszeresére nõtt az így vélekedõk aránya. Eközben hasonló mértékû, de fordított irányú változás állt be az EU-tagságot vegyesen értékelõk körében, így a 2010-es 45% körüli szintrõl alig 20%-ra esett e véleménycsoport aránya, azaz a „semleges” véleményûek részesedésének elolvadásával párhuzamosan jelentõsen megerõsödött az EU-tagságot kritikával illetõk tábora. Emellett az EU-csatlakozást egyértelmûen pozitívan megítélõk aránya kisebb mértékben ugyan, de szintén csökkent és jelenleg tízbõl három magyar sorolható ide. Idén nyárra tehát a magyarok 39%-a szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32%-uk szerint viszont inkább jó, míg 22%-uk szerint nem értékelhetõ egyértelmûen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
Forrás: Tárki
Forrás: Tárki
Az egyes társadalmi csoportok között figyelemre méltó eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nõ az uniós tagságot pozitívumként értékelõk aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezõk között tízbõl hárman, a diplomások körében viszont már tízbõl öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama. Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínûbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja a válaszadó. Míg a legrosszabb helyzetûeknek, azaz akik nélkülözések vagy havi szintû anyagi gondokkal küzdõknek csak alig negyede tartja az EU-tagságot jónak az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élõk körében több mint kétszeres, 61% a pozitívan értékelõk aránya.
Az átlagosnál (32%) kissé magasabb arányban (35%) értékelik még így az uniós tagságot az aktívak, azaz akik valamilyen formában dolgoznak, a budapestiek (38%) és a dél-dunántúliak (42%), valamint azok, akik szoktak internetet használni (36%).
Ami a politikai aktivitás szerepét illeti, a tagság pozitív értékelése nagyobb politikai involváltsággal párosul és fordítva: az EU-tagságot rossz döntésnek tartók politikailag kevésbé aktívak, átlagon felüli arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem mennének el szavazni a következõ választásokon vagy nem tudják még, hogy elmennek-e, míg az uniós tagságot jónak értékelõk a választásokon valószínûleg részt vevõk körében vannak átlagon felüli arányban. Pártpreferenciák szerint csak a az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért tábora emelhetõ ki: az átlagoshoz képest közel kétszeres (58%) az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. August 31. 07:54:49
#2 |
Perje
- 2013. August 31. 08:51:19
#3 |
mormota1968
- 2013. September 01. 00:14:44
#4 |
bandee
- 2013. September 01. 00:45:11
#5 |
No Shadow Government
- 2013. September 01. 01:50:06
#6 |
Perje
- 2013. September 02. 12:46:22
#7 |
Perje
- 2013. September 02. 15:15:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.