Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Érzékeny adatokat talált az elitcsapat
Kerülgetik, mint a kígyó a forró kását. Minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendõrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozó csoport, amelynek két héttel ezelõtti megalakítását a belügyminiszter jelentette be. Pintér Sándorral Swendt Pál készített interjút.
– Augusztus közepén jelentette be a kormány, hogy rövidesen feloldják a romagyilkosságok ügyében keletkezett, jelenleg minõsített iratok titkosítását. Az ön felügyelete alatt álló szervezetek közül ez a polgári elhárítást és a rendõrséget is érinti. Hol tart ez a folyamat, és mikor ismerheti meg a nyilvánosság az említett dokumentumokban szereplõ részleteket?
– Szigorúan titkos iratokról van szó, amelyek tartalmazzák a romagyilkosságok felderítésének folyamatát, véleményezik az elvégzett munka szakszerûségét. A nemzetbiztonsági bizottság elõtt már beszámoltunk ezen iratok tartalmáról. A kormány megvizsgálta, hogy sért-e nemzetpolitikai érdekeket, ha az említett dokumentumok teljes terjedelemben nyilvánosságra kerülnek. Olyan döntés született, hogy a nyilvánosságra hozással ilyen érdekek nem sérülnek. A nemzetbiztonsági érdekek szempontjából pedig a titokgazdának, az Alkotmányvédelmi Hivatal fõigazgatójának kell döntenie. A kormány tehát nem látja akadályát, hogy a polgári elhárítás saját hatáskörében döntsön a kérdésben. Errõl tájékoztattam a szervezet vezetõjét, és jelenleg azt várjuk, hogy miként határoz a fõigazgató.
– Mára már kiderült, hogy a katonai elhárítás mellett az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal is hibázott a gyilkosságsorozat elkövetõi kilétének felderítése kapcsán. A Magyar Nemzet értesülése szerint a közelmúltban külön nyomozó csoport alakult abból a célból, hogy feltárja a szolgálatok berkein belül elkövetett hibákat.
– A miniszterelnök úr kormányülésen döntött úgy, hogy nemcsak a szigorúan titkos iratok minõsítését kell felülvizsgálni, hanem minden olyan dokumentumot át kell tekinteni, ami ebben az ügyben bármely hatóságnál vagy szervezetnél keletkezett. Ennek elvégzésére a Belügyminisztériumot, illetõleg a hatáskörébe tartozó szervezeteket jelölte ki. A munka irányításával engem bízott meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az összes érintett szervezet, így a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt álló katonai elhárítás is átadja a megfelelõ információkat. Nem kifejezetten nyomozó csoportról van szó, hanem egy olyan értékelõ-elemzõ csapatról, amelynek lehetõsége van arra, hogy a titkos információkat és a nyílt eljárásban keletkezett adatokat, azok keletkezési helyétõl függetlenül áttekintse. Reményeink szerint mindez néhány újdonsággal szolgálhat.
– Mióta mûködik az egység, és kikbõl áll?
– Két hete kezdték meg tevékenységüket, és a csoportba minden érintett szervezet delegálta munkatársait.
– Ennek az egységnek az irányításával bízta meg a közelmúltban Horváth András nyugalmazott rendõr dandártábornokot, vagy más csoportról van szó?
– A tábornok úr részt vesz a csapat munkájában, azonban a tevékenységet a Terrorelhárítási Központ munkatársai irányítják. Horváth Andrásnak egyebek mellett az esetleges nyomozási eljárások megtervezésében, kivitelezésében lehetnek feladatai.
Kik segítették a halálbrigádot? – A politikai szálat is tisztázni kell
Kizárólag a sor-, illetve szerzõdéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetõk – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítõi voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetõeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsõfokú eljárásban nem derült fény.
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága elsõ õszi ülésén tûzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Errõl Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat elõkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az elõzõ kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tõlük minden, a gyilkosságokkal összefüggõ információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
Link
– Augusztus közepén jelentette be a kormány, hogy rövidesen feloldják a romagyilkosságok ügyében keletkezett, jelenleg minõsített iratok titkosítását. Az ön felügyelete alatt álló szervezetek közül ez a polgári elhárítást és a rendõrséget is érinti. Hol tart ez a folyamat, és mikor ismerheti meg a nyilvánosság az említett dokumentumokban szereplõ részleteket?
– Szigorúan titkos iratokról van szó, amelyek tartalmazzák a romagyilkosságok felderítésének folyamatát, véleményezik az elvégzett munka szakszerûségét. A nemzetbiztonsági bizottság elõtt már beszámoltunk ezen iratok tartalmáról. A kormány megvizsgálta, hogy sért-e nemzetpolitikai érdekeket, ha az említett dokumentumok teljes terjedelemben nyilvánosságra kerülnek. Olyan döntés született, hogy a nyilvánosságra hozással ilyen érdekek nem sérülnek. A nemzetbiztonsági érdekek szempontjából pedig a titokgazdának, az Alkotmányvédelmi Hivatal fõigazgatójának kell döntenie. A kormány tehát nem látja akadályát, hogy a polgári elhárítás saját hatáskörében döntsön a kérdésben. Errõl tájékoztattam a szervezet vezetõjét, és jelenleg azt várjuk, hogy miként határoz a fõigazgató.
– Mára már kiderült, hogy a katonai elhárítás mellett az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal is hibázott a gyilkosságsorozat elkövetõi kilétének felderítése kapcsán. A Magyar Nemzet értesülése szerint a közelmúltban külön nyomozó csoport alakult abból a célból, hogy feltárja a szolgálatok berkein belül elkövetett hibákat.
– A miniszterelnök úr kormányülésen döntött úgy, hogy nemcsak a szigorúan titkos iratok minõsítését kell felülvizsgálni, hanem minden olyan dokumentumot át kell tekinteni, ami ebben az ügyben bármely hatóságnál vagy szervezetnél keletkezett. Ennek elvégzésére a Belügyminisztériumot, illetõleg a hatáskörébe tartozó szervezeteket jelölte ki. A munka irányításával engem bízott meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az összes érintett szervezet, így a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt álló katonai elhárítás is átadja a megfelelõ információkat. Nem kifejezetten nyomozó csoportról van szó, hanem egy olyan értékelõ-elemzõ csapatról, amelynek lehetõsége van arra, hogy a titkos információkat és a nyílt eljárásban keletkezett adatokat, azok keletkezési helyétõl függetlenül áttekintse. Reményeink szerint mindez néhány újdonsággal szolgálhat.
– Mióta mûködik az egység, és kikbõl áll?
– Két hete kezdték meg tevékenységüket, és a csoportba minden érintett szervezet delegálta munkatársait.
– Ennek az egységnek az irányításával bízta meg a közelmúltban Horváth András nyugalmazott rendõr dandártábornokot, vagy más csoportról van szó?
– A tábornok úr részt vesz a csapat munkájában, azonban a tevékenységet a Terrorelhárítási Központ munkatársai irányítják. Horváth Andrásnak egyebek mellett az esetleges nyomozási eljárások megtervezésében, kivitelezésében lehetnek feladatai.
Kik segítették a halálbrigádot? – A politikai szálat is tisztázni kell
Kizárólag a sor-, illetve szerzõdéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetõk – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítõi voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetõeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsõfokú eljárásban nem derült fény.
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága elsõ õszi ülésén tûzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Errõl Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat elõkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az elõzõ kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tõlük minden, a gyilkosságokkal összefüggõ információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. August 31. 07:46:57
#2 |
kukackac
- 2013. August 31. 08:03:15
#3 |
kovika
- 2013. August 31. 08:22:05
#4 |
tillati
- 2013. August 31. 09:18:10
#5 |
postaimre
- 2013. August 31. 09:43:38
#6 |
tillati
- 2013. August 31. 10:45:54
#7 |
jozsef toth
- 2013. August 31. 12:26:47
#8 |
bandee
- 2013. August 31. 22:23:06
#9 |
No Shadow Government
- 2013. September 01. 02:01:37
#10 |
satu
- 2013. September 01. 05:39:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.