Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Francia perek indulnak a Prism kapcsán
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) világszerte több millió személy adatai után kémkedett. Franciaország mindezt nem hagyja szó nélkül. Az államügyészség támogatta a civil csoportok keresetét.
Az FIDH és az LDH emberi jogi szervezetek az NSA akciói miatt beadványt írtak a francia államügyészségnek és õk lepõdtek meg a legjobban, amikor a hivatal helyt adott a keresetnek. A dokumentum szerint a következõ bûncselekmények valósultak meg: személyes jellegû adatok illegális gyûjtése, a magánélet megsértése, csalás segítségével megvalósított hozzáférés egy adatbázishoz, valamint a levéltitok megsértése. A vádlottak az NSA, az FBI, illetve a Facebook, a Google, a Microsoft, a Skype és további négy IT-konszern. A társaságok bûne, hogy hozzáférést biztosítottak az amerikai hatóságok számára az ügyfeleik adataihoz. Az üggyel kapcsolatos büntetõeljárást már elindította az államügyészség.
Ugyan az szinte teljesen kizárt, hogy az NSA vagy az FBI vezetõi eleget tesznek-e egy francia idézésnek, de a Microsoft vagy a Google francia leányvállalatainak vezetõi viszont már kénytelenek lesznek megjelenni. Felmerült az is, hogy az ember jogi szervezetek a hasonló francia szervezetet, a Direction générale de la Sécurité extérieure (DGSE)-t hasonló megfigyelési programja miatt miért nem veszik górcsõ alá, a DGSE ugyanis szintén gyûjti a telefonbeszélgetéseket, SMS-eket, e-maileket, internetes adatokat és ezeket éveken át el is tárolja, minden jogi alap nélkül. A programot el is nevezte a francia sajtó Frenchelonnak - utalva az Echelonra.
Franciaországban augusztus elején elfogadtak egy törvényt, aminek az a célja, hogy kibõvítsék a DGSE tevékenységét ellenõrzõ parlamenti bizottság jogait. Ugyanakkor errõl semmi nem szerepel a jogszabály szövegében. A törvény még csak azt sem engedélyezi, hogy a DGHSE ügynökeit a parlament illetékes bizottsága meghallgathassa. Nem véletlen, hogy Jean-Jacques Urvoas szocialista képviselõ bírálta a kormányt azért, mert képtelen ellenõrizni a francia titkosszolgálatok módszereit.
Az NSA korábbi munkatársától, Edward Snowdentõl származó ügynökségi dokumentumok szerint a szervezet támadásokat intézett a francia diplomácia úgynevezett virtuális magánhálózata (VPN) ellen. A párizsi külügyminisztériumot, a külképviseleteket és konzulátusokat összekötõ hálózat elleni támadásokat a "sikertörténetek" között említi egy szigorúan titkos minõsítésû 2010-es dokumentum, amely szerint az amerikai szolgálat a mûveletek révén hozzáfért a francia külügy számos "érzékeny" adatához. Egy másik, ugyancsak 2010-es dokumentum a megfigyelési célpontok között említi a washingtoni francia nagykövetséget és a New York-i francia ENSZ-képviseletet - írta a Der Spiegel. A lap szerint a Snowden-féle iratokból kitûnik, hogy az NSA szakemberei lehallgató-készülékeket rejtettek el mindkét diplomáciai képviseleten.
Az NSA-tól kiszivárogtatott anyagok szerint az Egyesült Államok csak négy országban - Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandban - bízik meg annyira, hogy nem gyûjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Washington további, nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttmûködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Köztük van Franciaország is. Egy úgynevezett fontossági lista szerint az NSA-t elsõsorban a francia külpolitikára, a hadiiparra és a francia gazdaság állapotára vonatkozó információk érdeklik.
http://www.sg.hu/...sm_kapcsan
Az FIDH és az LDH emberi jogi szervezetek az NSA akciói miatt beadványt írtak a francia államügyészségnek és õk lepõdtek meg a legjobban, amikor a hivatal helyt adott a keresetnek. A dokumentum szerint a következõ bûncselekmények valósultak meg: személyes jellegû adatok illegális gyûjtése, a magánélet megsértése, csalás segítségével megvalósított hozzáférés egy adatbázishoz, valamint a levéltitok megsértése. A vádlottak az NSA, az FBI, illetve a Facebook, a Google, a Microsoft, a Skype és további négy IT-konszern. A társaságok bûne, hogy hozzáférést biztosítottak az amerikai hatóságok számára az ügyfeleik adataihoz. Az üggyel kapcsolatos büntetõeljárást már elindította az államügyészség.
Ugyan az szinte teljesen kizárt, hogy az NSA vagy az FBI vezetõi eleget tesznek-e egy francia idézésnek, de a Microsoft vagy a Google francia leányvállalatainak vezetõi viszont már kénytelenek lesznek megjelenni. Felmerült az is, hogy az ember jogi szervezetek a hasonló francia szervezetet, a Direction générale de la Sécurité extérieure (DGSE)-t hasonló megfigyelési programja miatt miért nem veszik górcsõ alá, a DGSE ugyanis szintén gyûjti a telefonbeszélgetéseket, SMS-eket, e-maileket, internetes adatokat és ezeket éveken át el is tárolja, minden jogi alap nélkül. A programot el is nevezte a francia sajtó Frenchelonnak - utalva az Echelonra.
Franciaországban augusztus elején elfogadtak egy törvényt, aminek az a célja, hogy kibõvítsék a DGSE tevékenységét ellenõrzõ parlamenti bizottság jogait. Ugyanakkor errõl semmi nem szerepel a jogszabály szövegében. A törvény még csak azt sem engedélyezi, hogy a DGHSE ügynökeit a parlament illetékes bizottsága meghallgathassa. Nem véletlen, hogy Jean-Jacques Urvoas szocialista képviselõ bírálta a kormányt azért, mert képtelen ellenõrizni a francia titkosszolgálatok módszereit.
Az NSA korábbi munkatársától, Edward Snowdentõl származó ügynökségi dokumentumok szerint a szervezet támadásokat intézett a francia diplomácia úgynevezett virtuális magánhálózata (VPN) ellen. A párizsi külügyminisztériumot, a külképviseleteket és konzulátusokat összekötõ hálózat elleni támadásokat a "sikertörténetek" között említi egy szigorúan titkos minõsítésû 2010-es dokumentum, amely szerint az amerikai szolgálat a mûveletek révén hozzáfért a francia külügy számos "érzékeny" adatához. Egy másik, ugyancsak 2010-es dokumentum a megfigyelési célpontok között említi a washingtoni francia nagykövetséget és a New York-i francia ENSZ-képviseletet - írta a Der Spiegel. A lap szerint a Snowden-féle iratokból kitûnik, hogy az NSA szakemberei lehallgató-készülékeket rejtettek el mindkét diplomáciai képviseleten.
Az NSA-tól kiszivárogtatott anyagok szerint az Egyesült Államok csak négy országban - Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandban - bízik meg annyira, hogy nem gyûjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Washington további, nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttmûködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Köztük van Franciaország is. Egy úgynevezett fontossági lista szerint az NSA-t elsõsorban a francia külpolitikára, a hadiiparra és a francia gazdaság állapotára vonatkozó információk érdeklik.
http://www.sg.hu/...sm_kapcsan
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.