Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Emberi agy-agy interfészt fejlesztenek
A Washington Egyetem kutatói egy emberi agy-agy interfészt mutattak be, melynek alkalmazásával az egyik kutató az Interneten keresztül agyhullámaival kutatótársa kézmozdulatait irányÃtotta.
Korábban a Duke Egyetem csapata patkányokkal már demonstrálta az agy-agy közötti kommunikációt, a Washington Egyetem kutatói, Rajesh Rao és Andrea Stocco azonban úgy vélik, övék az elsõ emberek között mûködõ interfész.
Maga a technika, amivel a kutatók rögzÃtették az agy jeleit, majd átjátszották a vevõhöz, nem új. Az elektroenkefalográfiát (EEG) rutinszerûen alkalmazzák a gyógyászatban. A jelek eljuttatásához transzkraniális mágneses stimulációt (TMS), az agy reakcióra serkentésére alkalmazott noninvazÃv módszert használtak. Hatása attól függ, hol helyezik el a stimuláló tekercs. Esetünkben közvetlenül a jobb kezet irányÃtó agyterület felett helyezkedett el, az ott található neuronok aktiválásával meggyõzve az agyat, hogy meg kell mozdÃtania a jobb kezet.
Az agyhullámokat a kutatócsoport többi tagja, Matthew Bryan, Bryan Djunaedi, Joseph Wu, Alex Dadgar, és Dev Sarma által megÃrt számÃtógépes program fordÃtotta le a fogadó agy számára. A demonstráció során Rao saját laborjában ült a fején az elektródákkal tarkÃtott sapkával, amit egy EEG mûszerhez kapcsoltak. Stocco az egyetem egy másik laboratóriumában egy úszósapkában üldögélt, egy TMS tekerccsel a stimulálandó terület, a kézmozdulatokat kontrolláló bal oldali motoros kéreg felett. A csapat Skype összeköttetésben volt, Ãgy a két laborban helyet foglaló kutatótársak látták a történéseket, kivéve Rao-t és Stocco-t.
A demonstrációhoz Rao egy számÃtógép monitorján egy egyszerû videojátékot játszott gondolatban. Amikor egy célpontra lõni kellett volna elképzelte, hogy megmozdÃtja a jobb kezét (továbbra is csupán gondolatban játszódott le az esemény), megmozdÃtva a kurzort, hogy ráálljon és megnyomja a "tûzgombot". Szinte abban a pillanatban a füldugót viselõ Stocco, aki a másik helységben háttal ült a monitornak, önkéntelenül megmozdÃtotta a jobb mutató ujját és megnyomta a szóközt az elõtte elhelyezett billentyûzeten, elsütve a játékbeli ágyút.
Stocco a kézmozdulatkor õt érõ érzetet egy idegi tikkhez hasonlÃtotta. "Egyszerre volt izgalmas és félelmetes nézni, ahogy az agyamban végbemenõ cselekvést tényleges mozgássá alakul egy másik agyban" - mondta Rao. "Egy alapvetõen egyirányú információáramlás volt az én agyamból az övéhez. A következõ lépés a kétirányú párbeszéd létrehozása lesz közvetlenül a két agy között"
Rao kiemelte, hogy a megoldásuk csak egyszerû agyhullámokat olvas, nem gondolatokat. "Úgy vélem ez többeket megrémÃt, mert túlbecsülik a technológiát" - tette hozzá. "Az általunk alkalmazott technológiát lehetetlen az egyén akaratán kÃvül használni, vagy anélkül, hogy ne tudna róla"
A kutatók következõ lépésként összetettebb információkat próbálnak majd az egyik agytól a másik felé közvetÃteni. Stocco szerint bár csak évek múlva, de a technológiát használhatja arra, hogy egy repülõgépet a földi irányÃtás letegyen a kifutópályán egy utaskÃsérõ, vagy utas segÃtségével, amennyiben a pilótát bármilyen baj érné, vagy egy fogyatékkal élõ kifejezheti vele kÃvánságait, például ételt vagy italt kérhet. Az agyhullámok akkor is mûködhetnek két személy között, ha nem ugyanazt a nyelvet beszélik.
http://www.sg.hu/...jlesztenek
Korábban a Duke Egyetem csapata patkányokkal már demonstrálta az agy-agy közötti kommunikációt, a Washington Egyetem kutatói, Rajesh Rao és Andrea Stocco azonban úgy vélik, övék az elsõ emberek között mûködõ interfész.
Maga a technika, amivel a kutatók rögzÃtették az agy jeleit, majd átjátszották a vevõhöz, nem új. Az elektroenkefalográfiát (EEG) rutinszerûen alkalmazzák a gyógyászatban. A jelek eljuttatásához transzkraniális mágneses stimulációt (TMS), az agy reakcióra serkentésére alkalmazott noninvazÃv módszert használtak. Hatása attól függ, hol helyezik el a stimuláló tekercs. Esetünkben közvetlenül a jobb kezet irányÃtó agyterület felett helyezkedett el, az ott található neuronok aktiválásával meggyõzve az agyat, hogy meg kell mozdÃtania a jobb kezet.
Az agyhullámokat a kutatócsoport többi tagja, Matthew Bryan, Bryan Djunaedi, Joseph Wu, Alex Dadgar, és Dev Sarma által megÃrt számÃtógépes program fordÃtotta le a fogadó agy számára. A demonstráció során Rao saját laborjában ült a fején az elektródákkal tarkÃtott sapkával, amit egy EEG mûszerhez kapcsoltak. Stocco az egyetem egy másik laboratóriumában egy úszósapkában üldögélt, egy TMS tekerccsel a stimulálandó terület, a kézmozdulatokat kontrolláló bal oldali motoros kéreg felett. A csapat Skype összeköttetésben volt, Ãgy a két laborban helyet foglaló kutatótársak látták a történéseket, kivéve Rao-t és Stocco-t.
A demonstrációhoz Rao egy számÃtógép monitorján egy egyszerû videojátékot játszott gondolatban. Amikor egy célpontra lõni kellett volna elképzelte, hogy megmozdÃtja a jobb kezét (továbbra is csupán gondolatban játszódott le az esemény), megmozdÃtva a kurzort, hogy ráálljon és megnyomja a "tûzgombot". Szinte abban a pillanatban a füldugót viselõ Stocco, aki a másik helységben háttal ült a monitornak, önkéntelenül megmozdÃtotta a jobb mutató ujját és megnyomta a szóközt az elõtte elhelyezett billentyûzeten, elsütve a játékbeli ágyút.
Stocco a kézmozdulatkor õt érõ érzetet egy idegi tikkhez hasonlÃtotta. "Egyszerre volt izgalmas és félelmetes nézni, ahogy az agyamban végbemenõ cselekvést tényleges mozgássá alakul egy másik agyban" - mondta Rao. "Egy alapvetõen egyirányú információáramlás volt az én agyamból az övéhez. A következõ lépés a kétirányú párbeszéd létrehozása lesz közvetlenül a két agy között"
Rao kiemelte, hogy a megoldásuk csak egyszerû agyhullámokat olvas, nem gondolatokat. "Úgy vélem ez többeket megrémÃt, mert túlbecsülik a technológiát" - tette hozzá. "Az általunk alkalmazott technológiát lehetetlen az egyén akaratán kÃvül használni, vagy anélkül, hogy ne tudna róla"
A kutatók következõ lépésként összetettebb információkat próbálnak majd az egyik agytól a másik felé közvetÃteni. Stocco szerint bár csak évek múlva, de a technológiát használhatja arra, hogy egy repülõgépet a földi irányÃtás letegyen a kifutópályán egy utaskÃsérõ, vagy utas segÃtségével, amennyiben a pilótát bármilyen baj érné, vagy egy fogyatékkal élõ kifejezheti vele kÃvánságait, például ételt vagy italt kérhet. Az agyhullámok akkor is mûködhetnek két személy között, ha nem ugyanazt a nyelvet beszélik.
http://www.sg.hu/...jlesztenek
Hozzaszolasok
#1 |
Gutai Zub
- 2013. September 03. 10:45:36
#2 |
GERRY
- 2013. September 03. 11:10:33
#3 |
mester
- 2013. September 03. 11:47:09
#4 |
Perje
- 2013. September 05. 12:41:47
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték