Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Sokan nagyon sokat keresnek a szÃr polgárháborún
Naponta áruval megrakott teherautók százai sorakoznak a török-szÃriai határ mentén, például az Öncüpinarhoz közeli határátkelõnél, hogy étolajtól kezdve pelenkáig SzÃriában jelenleg hiánycikknek számÃtó termékekkel lássák el a szÃriai kiskereskedõket, akik aztán odahaza értékesÃtik a szükséges árucikkeket a nélkülözõ lakosságnak.
"A szÃriai oldalon minden iránt hatalmas a kereslet. Legutóbb papÃrszalvétát szállÃtottam" - mesélte Mustafa Demir, egy étolajjal megrakott teherautó sofõrje, aki szokásos útvonalán vitte Törökországból a szÃriai határ közelébe a kÃvánt termékeket, hogy azután eladja a szÃriai felkelõknek. Utóbbiaknak égetõ szükségük van alapvetõ élelmiszerekre, mivel a háború kezdi elzárni az eddig megszokott kereskedelmi csatornákat.
Nemcsak a török Öncüpinar városa vált nyüzsgõ kereskedelmi központtá, a török-szÃriai határvidék széltében és hosszában megélénkültek a kisebb határátkelõk. Ezeken hiánycikkekkel, például bébitápszerrel tömött bõröndöket cipelõ embereket lehet látni, akik aztán az árut SzÃriába juttatják.
A SzÃriával zajló kereskedelemben jelentõs változások figyelhetõek meg: miközben a harmadik éve zajló polgárháború az egekbe röpÃtette az élelmiszerárakat, a furfangos és merész kereskedõk a háborúban kialakuló hiánygazdaságban egyre több lehetõséget találnak maguknak. Az pedig nem valószÃnû, hogy a feketegazdaságot komolyan érintené a Bassár el-Aszad elnök kormányzata ellen fontolgatott külföldi légicsapás.
"Az országban uralkodó kaotikus helyzet, amelyben a központi hatalom elveszÃti ellenõrzését a gazdaság felett, új lehetõségeket teremt azon külföldi kereskedõk számára, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a kormányzattal" - mondta Torbjorn Soltvedt, a Maplecroft kockázati tanácsadással foglalkozó cég munkatársa.
A több mint százezer ember életét követelõ és otthonaikból milliókat elûzõ polgárháborús helyzetben a csempészek, közvetÃtõk és a fuvarozási ügynökökkel dolgozó kis cégek megtalálják a módját, hogy jövedelmezõ üzletet teremtsenek. Ezek elsõsorban a szomszédos országokban, például Libanonban mûködnek.
"Bárki, aki hajlandó SzÃriába árut szállÃtani, nyereséges vállalkozásba kezd a háború és a kockázatok miatt. A szÃriaiak pedig rájöttek: ez az egyetlen módja annak, hogy árukhoz jussanak" - mondta a Reuters hÃrügynökségnek egy közel-keleti forrás, aki szintén aktÃvan kereskedik SzÃriába szánt árucikkekkel.
Az egyre súlyosbodó konfliktus és a növekvõ fizetési problémák, amelyekkel a SzÃriába szállÃtók küzdenek, fokozatosan elriasztják a nagy nemzetközi vállalatokat. "A hajótulajdonosok nem vállalják azt a biztosÃtási felárat, hogy SzÃriáig hajózzanak. A beszállÃtók olyan kikötõkbe szállÃtják az árucikkeket, mint a törökországi Mersin, ahonnan aztán helyi kereskedõk viszik tovább a rakományt" - tette hozzá egy másik, Európában lévõ, hajózással foglalkozó forrás.
A hajóügynökök, kamionsofõrök és helyi tisztségviselõk elmondása alapján egy új kereskedelmi útvonal rajzolódik ki a törökországi Mersin kikötõvárosa és a SzÃria határvidékén lévõ ütközõzóna között, ahonnan a szÃriaiak - többnyire felkelõk - elszállÃtják a rakományt. Egy mersini hajóügynök hozzátette, hogy az új kereskedelmi útvonal és a vele járó üzleti kilátások a helyi árakat is megemelték: Mersinben ma ötször annyiba kerül a krumpli, mint korábban.
Libanonban szintén elsõsorban kisvállalkozások kereskednek szÃriaiakkal. "Még mindig vannak kis fuvarozó cégek, amelyek hajlandóak árut - például lisztet és cukrot - szállÃtani Bejrútból SzÃriába, miközben a nagykereskedõk a kilátásban lévõ légicsapás miatt elhagyták a piacot, mert egyikük sem vállalja a kockázatot" - mesélte a korábban idézett közel-keleti forrás.
Libanon és SzÃria között változatlanul élénk az üzemanyag-kereskedelem, az ebben "utazóknak" alig kell tartaniuk hatósági ellenõrzéstõl.
Miközben a feketekereskedelem többnyire a felkelõk által uralt területeken mûködõ vásárlókat jelenti, a szÃriai állam szintén érdekelt különféle termékek beszerzésében. Az állami beszerzõk azonban, amelyek külföldi beszállÃtóktól próbálnak árut beszerezni, likviditási problémákkal küzdenek, ami arra kényszerÃtette Damaszkuszt, hogy visszavonja a liszt, cukor és rizs beszerzésére kiÃrt állami pályázatokat.
Kereskedelmi források szerint ez kisebb szervezettséget, viszont magasabb árakat jelent azoknak a beszállÃtóknak, akik hajlandóak a kormányzat által ellenõrzött területeken, például Damaszkuszban eladni. A jelenlegi piaci árak alapján egy rakomány liszt 10 százalékos felárral értékesÃthetõ szÃriai érdekeltségû partnereknek.
Ez azt jelenti, hogy a helyi kereskedõk több millió dolláros üzleteket köthetnek, feltéve, ha biztosÃtani tudják a kifizetést. "A közvetlen kereskedésben nagy tétekkel játszanak, de az nem is gyenge idegzetûeknek való" - tették hozzá kereskedelmi források.
A szÃriai helyzet a nemzetközi segélyszervezeteket is aggasztja. "RendkÃvül nyugtalanÃt minket az élelmiszerek elérhetõsége és az árak, amelyek bizonyos esetekben 300 százalékkal emelkedtek meg" - közölte Muhannad Hadi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) SzÃriáért felelõs regionális koordinátora.
Link
"A szÃriai oldalon minden iránt hatalmas a kereslet. Legutóbb papÃrszalvétát szállÃtottam" - mesélte Mustafa Demir, egy étolajjal megrakott teherautó sofõrje, aki szokásos útvonalán vitte Törökországból a szÃriai határ közelébe a kÃvánt termékeket, hogy azután eladja a szÃriai felkelõknek. Utóbbiaknak égetõ szükségük van alapvetõ élelmiszerekre, mivel a háború kezdi elzárni az eddig megszokott kereskedelmi csatornákat.
Nemcsak a török Öncüpinar városa vált nyüzsgõ kereskedelmi központtá, a török-szÃriai határvidék széltében és hosszában megélénkültek a kisebb határátkelõk. Ezeken hiánycikkekkel, például bébitápszerrel tömött bõröndöket cipelõ embereket lehet látni, akik aztán az árut SzÃriába juttatják.
A SzÃriával zajló kereskedelemben jelentõs változások figyelhetõek meg: miközben a harmadik éve zajló polgárháború az egekbe röpÃtette az élelmiszerárakat, a furfangos és merész kereskedõk a háborúban kialakuló hiánygazdaságban egyre több lehetõséget találnak maguknak. Az pedig nem valószÃnû, hogy a feketegazdaságot komolyan érintené a Bassár el-Aszad elnök kormányzata ellen fontolgatott külföldi légicsapás.
"Az országban uralkodó kaotikus helyzet, amelyben a központi hatalom elveszÃti ellenõrzését a gazdaság felett, új lehetõségeket teremt azon külföldi kereskedõk számára, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a kormányzattal" - mondta Torbjorn Soltvedt, a Maplecroft kockázati tanácsadással foglalkozó cég munkatársa.
A több mint százezer ember életét követelõ és otthonaikból milliókat elûzõ polgárháborús helyzetben a csempészek, közvetÃtõk és a fuvarozási ügynökökkel dolgozó kis cégek megtalálják a módját, hogy jövedelmezõ üzletet teremtsenek. Ezek elsõsorban a szomszédos országokban, például Libanonban mûködnek.
"Bárki, aki hajlandó SzÃriába árut szállÃtani, nyereséges vállalkozásba kezd a háború és a kockázatok miatt. A szÃriaiak pedig rájöttek: ez az egyetlen módja annak, hogy árukhoz jussanak" - mondta a Reuters hÃrügynökségnek egy közel-keleti forrás, aki szintén aktÃvan kereskedik SzÃriába szánt árucikkekkel.
Az egyre súlyosbodó konfliktus és a növekvõ fizetési problémák, amelyekkel a SzÃriába szállÃtók küzdenek, fokozatosan elriasztják a nagy nemzetközi vállalatokat. "A hajótulajdonosok nem vállalják azt a biztosÃtási felárat, hogy SzÃriáig hajózzanak. A beszállÃtók olyan kikötõkbe szállÃtják az árucikkeket, mint a törökországi Mersin, ahonnan aztán helyi kereskedõk viszik tovább a rakományt" - tette hozzá egy másik, Európában lévõ, hajózással foglalkozó forrás.
A hajóügynökök, kamionsofõrök és helyi tisztségviselõk elmondása alapján egy új kereskedelmi útvonal rajzolódik ki a törökországi Mersin kikötõvárosa és a SzÃria határvidékén lévõ ütközõzóna között, ahonnan a szÃriaiak - többnyire felkelõk - elszállÃtják a rakományt. Egy mersini hajóügynök hozzátette, hogy az új kereskedelmi útvonal és a vele járó üzleti kilátások a helyi árakat is megemelték: Mersinben ma ötször annyiba kerül a krumpli, mint korábban.
Libanonban szintén elsõsorban kisvállalkozások kereskednek szÃriaiakkal. "Még mindig vannak kis fuvarozó cégek, amelyek hajlandóak árut - például lisztet és cukrot - szállÃtani Bejrútból SzÃriába, miközben a nagykereskedõk a kilátásban lévõ légicsapás miatt elhagyták a piacot, mert egyikük sem vállalja a kockázatot" - mesélte a korábban idézett közel-keleti forrás.
Libanon és SzÃria között változatlanul élénk az üzemanyag-kereskedelem, az ebben "utazóknak" alig kell tartaniuk hatósági ellenõrzéstõl.
Miközben a feketekereskedelem többnyire a felkelõk által uralt területeken mûködõ vásárlókat jelenti, a szÃriai állam szintén érdekelt különféle termékek beszerzésében. Az állami beszerzõk azonban, amelyek külföldi beszállÃtóktól próbálnak árut beszerezni, likviditási problémákkal küzdenek, ami arra kényszerÃtette Damaszkuszt, hogy visszavonja a liszt, cukor és rizs beszerzésére kiÃrt állami pályázatokat.
Kereskedelmi források szerint ez kisebb szervezettséget, viszont magasabb árakat jelent azoknak a beszállÃtóknak, akik hajlandóak a kormányzat által ellenõrzött területeken, például Damaszkuszban eladni. A jelenlegi piaci árak alapján egy rakomány liszt 10 százalékos felárral értékesÃthetõ szÃriai érdekeltségû partnereknek.
Ez azt jelenti, hogy a helyi kereskedõk több millió dolláros üzleteket köthetnek, feltéve, ha biztosÃtani tudják a kifizetést. "A közvetlen kereskedésben nagy tétekkel játszanak, de az nem is gyenge idegzetûeknek való" - tették hozzá kereskedelmi források.
A szÃriai helyzet a nemzetközi segélyszervezeteket is aggasztja. "RendkÃvül nyugtalanÃt minket az élelmiszerek elérhetõsége és az árak, amelyek bizonyos esetekben 300 százalékkal emelkedtek meg" - közölte Muhannad Hadi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) SzÃriáért felelõs regionális koordinátora.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
GP
- 2013. September 06. 15:56:35
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték