Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mennyire toleráns Európa?
A svéd és dán társadalom a leginkább, mÃg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség az EU 27 tagállama közül. A kisebbségekkel való személyes találkozás ugyanakkor minden társadalomban statisztikailag növeli a toleranciát – derül ki a Republikon Intézet elemzésbõl, az Eurobarométer 2012-es kutatása alapján készült, az Európai Unió országait bemutató tolerancia-körképbõl. Az elemzés külön is kitér Magyarország aktuális állapotára, nemzetközi összehasonlÃtásban elfoglalt helyére, megjegyezve: azon magyarok, akik nem találkoztak még roma emberrel, majdnem háromszor akkora arányban kerülnek a leginkább intoleráns csoportba, mint akiknek volt személyes élményük.
Egy százalék: Svédországban a legintoleránsabbak, Szlovákiában a legtoleránsabbak aránya
Az Európai Unió országainak átlagos tolerancia-értékeit vizsgálva azt látjuk, hogy a leginkább toleráns társadalomnak jelenleg a svéd és a dán társadalom tekinthetõ. A sor másik végén Szlovákia, Csehország és Magyarország áll, ezek az országok minõsülnek a leginkább intoleráns országoknak. Az abszolút nyertes Svédországban a teljes társadalom 39 százaléka tartozik a leginkább toleráns csoportba, további 38 százalék pedig átlag fölött toleráns. A lista elsõ és utolsó helyezettje közötti különbséget jól mutatja az a tény, hogy mÃg Svédországban a legintoleránsabbak aránya alig 1 százalék, addig Szlovákiában ez az egyszázalékos arány a leginkább toleránsakat jellemzi.
Toleránsak nyugaton: fiatalok, iskolázottak, baloldaliak
Az oktatásban eltöltött idõ minden országban növeli a toleránsak arányát egy társadalmon belül, ahogy az is igaz, hogy a fiatalabb korosztályok között a leginkább toleránsak aránya valamivel magasabb, mint az idõsebbek körében. Nem igazán jelent ugyanakkor különbséget, hogy valaki vidéken, kisvárosban él-e, mÃg a nagyvárosi környezet is csak egy-két országban (Románia, Málta, Olaszország) emelte számottevõen a toleránsak arányát.
A baloldali-, illetve jobboldali önbesorolást összehasonlÃtva azt tapasztaljuk, hogy a nyugati társadalmakban élõk között a magukat baloldalinak tartók között jóval magasabb a leginkább toleránsak aránya. Ezzel szemben Kelet-európában nincs ilyen összefüggés: a baloldaliság nem jár együtt azzal, hogy kiszélesedne a legtoleránsabbakból álló társadalmi csoport.
Magyarország: kevésbé toleráns, de messze nem a legintoleránsabb
Tény, hogy a magyarok között a legintoleránsabb csoportba több mint kétszer annyi (13 százaléknyi) magyar tartozik, mint a legtoleránsabba (6 százalék). A leginkább intoleránsak aránya a magukat jobboldalinak valló magyarok között magasabb (18 százalék), mint a középen vagy baloldalon állók között (13 százalék). Ez azt jelenti, hogy a baloldaliak nem toleránsabbak, mint a jobboldaliak, ám a kifejezetten intoleránsak aránya alacsonyabb körükben. Abban viszont egyértelmûen hasonlÃtunk az Európai Unió többi országához, hogy az anyagi nehézségek nem vezetnek nagyobb intoleranciához, és a sikeres, jómódú magyarok egyáltalán nem tartoznak a leginkább toleránsak közé – igaz, közöttük a legkevésbé toleránsak aránya alacsonyabb, mint az alsó-középosztálybeliek között.
Ami kiemelten fontos, az a személyes találkozás szerepe: azon magyarok, akik nem találkoztak még roma emberrel, majdnem háromszor akkora arányban kerülnek a leginkább intoleráns csoportba, mint akiknek volt személyes élményük. Magyarországon is igaz tehát az európai szinten már megfogalmazott állÃtás: a találkozás, a megismerés lehetõsége a toleranciát, az elzárkózás az intoleranciát erõsÃti.
Link
Egy százalék: Svédországban a legintoleránsabbak, Szlovákiában a legtoleránsabbak aránya
Az Európai Unió országainak átlagos tolerancia-értékeit vizsgálva azt látjuk, hogy a leginkább toleráns társadalomnak jelenleg a svéd és a dán társadalom tekinthetõ. A sor másik végén Szlovákia, Csehország és Magyarország áll, ezek az országok minõsülnek a leginkább intoleráns országoknak. Az abszolút nyertes Svédországban a teljes társadalom 39 százaléka tartozik a leginkább toleráns csoportba, további 38 százalék pedig átlag fölött toleráns. A lista elsõ és utolsó helyezettje közötti különbséget jól mutatja az a tény, hogy mÃg Svédországban a legintoleránsabbak aránya alig 1 százalék, addig Szlovákiában ez az egyszázalékos arány a leginkább toleránsakat jellemzi.
Toleránsak nyugaton: fiatalok, iskolázottak, baloldaliak
Az oktatásban eltöltött idõ minden országban növeli a toleránsak arányát egy társadalmon belül, ahogy az is igaz, hogy a fiatalabb korosztályok között a leginkább toleránsak aránya valamivel magasabb, mint az idõsebbek körében. Nem igazán jelent ugyanakkor különbséget, hogy valaki vidéken, kisvárosban él-e, mÃg a nagyvárosi környezet is csak egy-két országban (Románia, Málta, Olaszország) emelte számottevõen a toleránsak arányát.
A baloldali-, illetve jobboldali önbesorolást összehasonlÃtva azt tapasztaljuk, hogy a nyugati társadalmakban élõk között a magukat baloldalinak tartók között jóval magasabb a leginkább toleránsak aránya. Ezzel szemben Kelet-európában nincs ilyen összefüggés: a baloldaliság nem jár együtt azzal, hogy kiszélesedne a legtoleránsabbakból álló társadalmi csoport.
Magyarország: kevésbé toleráns, de messze nem a legintoleránsabb
Tény, hogy a magyarok között a legintoleránsabb csoportba több mint kétszer annyi (13 százaléknyi) magyar tartozik, mint a legtoleránsabba (6 százalék). A leginkább intoleránsak aránya a magukat jobboldalinak valló magyarok között magasabb (18 százalék), mint a középen vagy baloldalon állók között (13 százalék). Ez azt jelenti, hogy a baloldaliak nem toleránsabbak, mint a jobboldaliak, ám a kifejezetten intoleránsak aránya alacsonyabb körükben. Abban viszont egyértelmûen hasonlÃtunk az Európai Unió többi országához, hogy az anyagi nehézségek nem vezetnek nagyobb intoleranciához, és a sikeres, jómódú magyarok egyáltalán nem tartoznak a leginkább toleránsak közé – igaz, közöttük a legkevésbé toleránsak aránya alacsonyabb, mint az alsó-középosztálybeliek között.
Ami kiemelten fontos, az a személyes találkozás szerepe: azon magyarok, akik nem találkoztak még roma emberrel, majdnem háromszor akkora arányban kerülnek a leginkább intoleráns csoportba, mint akiknek volt személyes élményük. Magyarországon is igaz tehát az európai szinten már megfogalmazott állÃtás: a találkozás, a megismerés lehetõsége a toleranciát, az elzárkózás az intoleranciát erõsÃti.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2013. September 07. 13:10:53
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték