Mégis a Vámuniót választja Örményország
Örményország a kazah-belarusz-orosz Vámunióhoz való csatlakozás mellett döntött múlt héten. Az Európai Unió nemtetszésének adott hangot és kijelentette, hogy ezek után másképp fog alakulni társulási megállapodás megkötésének sorsa is. Ezzel szemben az örmény kormány továbbra sem zárkózik el az Unióval való tárgyalások elõl. Ugyanakkor komoly érvek szólnak a térségben húzódó vámunióhoz való csatlakozás mellett.

Szeptember 3-án, kedden tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Szerzs Szargszjan örmény elnök Novo-Ogarjovoban. Az örmény elnök úgy döntött, hogy országa az európai uniós társulási megállapodás (DCFTA) helyett, a Moszkva vezette Vámunióhoz csatlakozna. Ennek jelenleg Kazahsztán, Belarusz és maga Oroszország a tagja. Ezt a Vámuniót a tervek szerint, a késõbbiek során egy Eurázsiai Gazdasági Unióvá bõvítenék a szövetségesek. Putyin biztosította az örmény elnököt, hogy mindenben számíthat az orosz fél támogatására és remélhetõleg a másik két ország is beleegyezését adja az örmények csatlakozásához.
Kattintson és nézzen szét a Kaukázusban!
A tárgyalást hosszú folyamat elõzte meg, míg végül az EU helyett az Eurázsiai Vámunió mellett döntött Szerzs Szargszjan. Moszkva az utóbbi idõben jelentõs lépéseket tett azért, hogy éppen ilyen döntés szülessen. A sajtóban megjelenõ információk szerint az oroszok idõközben erõsítették az azeriekkel ápolt kapcsolatukat: Bakunak fegyvert szállítottak és folyamatos az azeri földgáz nagy mennyiségben történõ felvásárlása is.
Az örmény államfõ szerint geopolitikai érdekeit szem elõtt tartva hozta meg a döntést. Örményország kiszolgáltatott helyzetben van, mivel egy évek óta elhúzódó, megoldatlan területi vitával kell szembenéznie Hegyi-Karabah területi hovatartozásának kérdésében. A kis keresztény kaukázusi országot közrefogja két számára ellenséges hatalom: Törökország és Azerbajdzsán. A régióban folyamatosak a határincidensek, így területi védelmet csak az oroszoktól várhat. A tárgyaláson Hegyi-Karabah helyzetének sorsa is felmerült és a tárgyaló felek a kialakult probléma politikai megoldása mellett érveltek.

Örményország és Oroszország már létezõ bilaterális kapcsolatait egy magasabb szintre emelné a jövõben, ami a gazdasági és a már meglévõ gyumri orosz katonai bázis mellett további katonai támogatást is jelentene. A tavalyihoz képest így is ötödével emelkedett a két ország közötti kereskedelem mennyisége, ami jelenleg 1,2 milliárd dollárra rúg. Továbbá az orosz elnök jelezte, hogy az örményországi vasutak fejlesztésére 15 milliárd rubelt (kb. 100 milliárd forintot) fog a késõbbiekben fordítani – tudósított a RIA hírügynökség.
Kattintson és nézegessen képeket Hegyi-Karabahról!

Örményország júliusban tárgyalt az EU-val a szabadkereskedelemrõl, az errõl szóló egyezményt novemberben, Vilniusban tervezték aláírni. Az EU képviselõi már korábban is kijelentették, hogy egyszerre két vámunió tagja nem lehet az ország. Szerzs Szargszjan nyilatkozata szerint az ország érdekeit szem elõtt tartva döntött a Moszkva vezette Vámunió mellett, de kijelentette, hogy nem zárkózik el az Unióval való tárgyalások elõl sem. Folytatnák az országban a reformok bevezetését, a fejlesztéseket és a tárgyalásokat az EU-val.

Az EU nemtetszését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, Brüsszel a kialakult helyzetben nem garantálja, hogy sikeres tárgyalásokat tudnak folytatni az örmény társulási egyezményt illetõen. Az Európai Néppárt (EPP) szerint az oroszok nyomást gyakoroltak Örményországra és kikényszerítették a csatlakozást. Sokan félnek a Vámuniótól és a Szovjetunió feléledését látják benne, mivel ez a szövetség biztosítaná Moszkva hegemóniáját.

©tefan Füle EU bõvítési biztos csütörtökön, szeptember 5-én megvitatta a kialakult helyzetet Eduard Nalbandian örmény külügyminiszterrel. A cseh bõvítési biztos elmondta, hogy tudomásul vették a kialakult helyzetet, de nem gondolja, hogy a korábban eltervezettek szerint fog alakulni az örmény tárulási megállapodás sorsa a vilniusi találkozón.

Az örmény ellenzék sem szimpatizál a kormány által hozott döntéssel. Az „Örökség” nevû ellenzéki párt szerint a döntés nem Örményországé, hanem egyedül Szerzs Szargszjáné és véleményük szerint haza sem kellett volna mennie egy ilyen döntés után. Úgy gondolják, hogy 1991-ben megszabadultak a Szovjetuniótól való függéstõl és most ez a lépés visszataszítja õket a múltba – olvasható az Aravot hírportálon.
Szerzs Szargszján és Vlagyimir Putyin. Kinek az érdekeit szolgálja a leginkább
a csatlakozás? (forrás: kremlin.ru)

Az örmény politika szempontjából a legfontosabb Hegyi-Karabah kérdésének megoldása, ezért mindenképpen olyan szövetségest keres, aki számukra kedvezõen alakítja a helyzetet vagy biztosítja a status quo-t a térségben. Jelen esetben ezt a segítséget Oroszországtól kaphatja meg, és nem az Európai Uniótól.
Link