Szemjon Mogiljevics miatt, a többi amolyan "illuminátus" CIA-s melléhablatyolás a "kollégákról". Assad is ott van, de akkor még úgy volt, hogy lesz háború. Most úgy, hogy nincs. Mindkettõ halálos felállás. A drogkirály, aki olajoshordóban süti meg az ellenfeleit, a tudós, aki tömegpusztító fegyveren ügyködik, a terrorista, aki pusztító támadások mögött áll, az elnök, aki a saját népe ellen fordult, a Magyarországon is ismerõs keresztapa, aki mindenbõl viccet csinál. James Bond is megnyalná mind a tíz ujját, ha ilyen fõgonoszok ellen kellene küzdenie.

Érdekes listával állt elõ a Foreign Policy amerikai magazin. A 0,000007 százalék (The 0.000007 Percent) címû összeállításban a világ 500 legbefolyásosabb emberét gyûjtötték össze az élet minden területérõl. A névsort különbözõ korábban is ismert listák - például a Forbes és a Fortune magazinokéi -, illetve más összeállítások alapján alakították ki.

Jelezték, hogy ki milyen területen tölt be kulcsszerepet: politikusok, megmondóemberek, katonák, tudósok, pénzemberek, jó-, illetve rossz szándékú emberek kaptak helyet. Utóbbiakból összesen 19-et sorolnak fel, õk a világ legbefolyásosabb gonoszai. James Bondhoz méltó ellenfelek: ott van közöttük az összes tipikus fõgonosz a híres kémfilmsorozatból: van vérengzõ drogkereskedõ, gonosz tudós, globális terrorista, maffiavezér, hasadt személyiségû elnök.

A drogkirály

Miguel Ángel Trevino Morales fiatal korától hozzá volt szokva az erõszakhoz, hamar megismerte az amerikai-mexikói határon húzódó csempészösvényeket. A mexikói származású, népes családban nevelkedett férfit sok helyen említik Z-40-ként: õ a kegyetlenségérõl ismert Los Zetas drogkartell vezetõje, aki az utóbbi két-három évben a drogkereskedelem megkerülhetetlen szereplõjévé tette a szervezetet.

Trevino Morales az amerikai hatóságok 2008-as körözési képén
Forrás: U.S. Drug Enforcement Administration
Igazi kultikus figura, akirõl azt mesélik, hogy élve keveredett ki a legkeményebb lövöldözésekbõl, egyáltalán nem fél a haláltól, soha senkivel nem paktál le, az ellenfeleit élve daraboltatja fel. Olyan történetek keringenek róla, hogy fel-alá autózás közben csak kimutogat az ablakon különbözõ ismeretlen emberekre, hogy ezt is, meg azt is öljék meg. Kedvenc módszere a leszámolásban a guiso (bográcspörkölt), amikor még élõ áldozatait olajoshordóba ülteti, leönti benzinnel, és felgyújtja. Az amerikai hatóságok 5 millió dolláros nyomravezetõi díjat tûztek ki a fejére.

Gyengéje is van: a versenylovak. Az USA-ban és Mexikóban népszerû negyedmérföldes lóversenyekért rajong, a New York Times szerint Mexikóban, Guatemalában és az USA-ban is vannak istállói. Drogbevételeibõl dollármilliókat költött jó vérvonalú quarter horse-okra (amerikai rövidtávfutó versenylófajta), amelyek milliókat hoztak az egyik bátyja által irányított amerikai versenyistállójának. Olyan nevû lovakkal, mint például Number One Cartel.

Az amerikaiak próbálták is megfogni a lórajongásán keresztül. Beszervezték a kupecét, Ramiro Villarrealt, aki tehetséges versenylovakat hajtott fel neki. A New York Times szerint a férfi tudott tippeket adni, de a segítsége nem tartott sokáig. Egyszer a mexikói rendõröknek az õ fülese alapján sikerült lefényképezniük Trevinót egy laredói lóversenyen - csakhogy félve, hogy a tömeg miatt nagy vérengzés lenne, nem merték õrizetbe venni. Utána Villarreal kapott is figyelmeztetést a drogkirálytól: Trevino a szeme láttára lõtt le és dobatott savashordóba valakit. 2011 márciusában maga Villarreal következett, szó szerint porrá égett az autójában.

A gonosz tudós

Mohszen Fakrizádeh-Mahabadi nem egy egyszerû fizikaprofesszor a teheráni Huszein Imám Egyetemen, hanem az atomprogram majdhogynem mitikus alakja. Tehetségét az iráni hadsereg kamatoztatja: a forradalmi gárda tisztje, õ vezeti az iráni védelmi minisztérium fizikai kutatóintézetén belül a Csúcstechnológiás Alkalmazások Igazgatóságának nevezett - az iráni atomfegyverprogramot irányító - szervezetet.

Neve úgy szerepel a nyugati államok titkosszolgálatainak iráni atomprogramról készített jelentéseiben, mint a szakemberé, akinek kulcsszerepe van az iráni atombomba kifejlesztésében. Õ vezette a Project 110 és Project 111 fantázianevû programokat, amelyek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint nem mást takartak, mint egy nukleáris robbanófej kifejlesztését és összedolgozását az iráni Sahab rakétával.

Az iráni atomprogramot támogató diákok az iszfaháni urándúsítónál
Forrás: AFP
A professzorral többször is szeretett volna tárgyalni a NAÜ, de ezt az iráni vezetés nem tette lehetõvé. Ennek köszönhetõen Fakrizádeh ENSZ-szankciók alá esik: nem utazhat külföldre, nem rendelkezhet külföldi vagyontárggyal. Személyérõl sokkal többet nem tudni, csak azt, hogy körülbelül 52 éves lehet. Rendkívül szigorú védelem alatt él, az idén februárban a Sunday Times brit bulvárlap titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azt írta róla, Észak-Koreába utazott, hogy megszemlélje az ország harmadik atomkísérletét. Neves kutatóintézetek munkatársai is megakadtak, amikor anyagot akartak róla összeállítani.

A globális terrorista

Oszama bin Laden 2011-es megölése után Ajman az-Zavahri vette át az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet irányítását. Éveken keresztül õ volt Bin Laden helyettese.

Zavahri többek között harcra szólított Magyarország ellen, beszólt Bushnak, és számos véres merényletet tervelt ki. A most 62 éves egyiptomi orvos lehetett az egyik szellemi atyja a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrorcselekményeknek. Nem véletlen, hogy az USA 25 millió dolláros nyomravezetõi díjat tûzött ki a fejére, és õ vezeti az FBI által leginkább keresett emberek listáját.

Ajman az-Zavahri Osama bin Ladent méltatja, miután bin Ladent amerikai kommandósok megölték 2011. májusában
Forrás: AFP
Többször is halálhírét keltették, 2004-ben pedig az a hír járta, hogy elfogták. Volt, hogy csak hajszál híján úszta meg az ellene indított támadásokat, amelyek komoly sebeket ejtettek rajta. 2001 decemberében az egyik felesége és több gyereke is odaveszett. Bõvebben itt olvashat róla.

A kettõs személyiségû elnök

Óvatos reformerként mutatkozott be az apja halála után Bassár el-Aszad. A szíriai elnök eleinte nyitott politikát folytatott, elindított némi demokratizálódást, de ennek hamar vége lett, sõt a visszájára fordult, hogy aztán az arab tavasz eseményei nyomán Szíria történelmének egyik legvéresebb polgárháborúja bontakozzon ki. Az egykor Damaszkusz oroszlánjaként tisztelt elnököt mostanában zsiráfnak vagy béna kacsának csúfolják a felkelõk.

Bassár al-Aszad szíriai elnök a 2007-es Arab csúcson
Forrás: AFP/Hassan Ammar
Az egykor a felvilágosult vezetõ szerepében tetszelgõ Aszad brutális elnyomóként viselkedik, van, aki egyszerûen szélhámosnak nevezi a Financial Times portréja szerint. Az õt jó fényben feltüntetõ, 2005-ben kiadott The New Lion of Damascus (Damaszkusz új oroszlánja) címû portrékötetben azt állítja magáról, hogy gyerekkorában sokat focizott a szomszéd srácokkal, vagy pingpongozott az apjával, ezzel szemben a családját ismerõk szerint az apját alig látta, és mindig testõrök vigyáztak rá és a testvéreire. "Egyszerre voltak célpontok, és érezhették azt, hogy övék az ország" - idézte a Financial Times.

Bassár el-Aszad eredetileg szemorvosnak készült, és sokáig Nagy-Britanniában élt, 1994-ben azonban, az általa nagyra tartott, de vele tökéletes ellentétben álló bátyja, Basszel halála után, kénytelen volt lemondani orvosi karrierjérõl és elnöknek képezni magát, hogy folytassa apja, a Szíriát közel harminc éven át vezetõ Hafez el-Aszad mûvét. Basszel sportos volt, rámenõs és népszerû, Bassár szégyenlõs, visszahúzódó, halk beszédû mama kedvence. Ebbõl kellett biztos kezû elnökké válnia, de nem biztos, hogy sikerült neki.

A véresen vicces maffiavezér

Alsógatyájával, numeráival viccelõdik, semmire nem válaszol egyenesen, írta az [origo] Szemjon Mogiljevicsrõl, akinek beceneve - Szeva bácsi - Magyarországon is jól ismert. Több ország hírszerzõi és rendõrei szerint évekig mûködtette Budapestrõl Közép-Európa legnagyobb bûnszervezetét, õ vezette be az orosz maffiát a köztudatba, fegyverrel, kábítószerrel, emberekkel kereskedett.

Szemjon Mogiljevics Szergej Snajder néven egy moszkvai bíróságon, 2009-ben
Forrás: AFP/Mikhail Fomichev
Õ is rajta van az FBI által leginkább keresett tíz bûnözõ listáján egy 150 millió dolláros csalás miatt. Közeli kapcsolatban van az egyik moszkvai kerület után elnevezett Szolncevszkaja Bratvával (Szolncevói Testvériség), a világ egyik legveszélyesebbnek tartott bûnszervezetével. Az 1990-es évek elsõ felében Magyarországon élt, jelenleg pedig Moszkva a székhelye, ahol Szergej Snajder néven tanyázik, és ahol 2008-ban adócsalás gyanújával õrizetbe vették, majd 2009-ben szabadon bocsátották.

Forrás: Link