De miért NBH-znak? Tán az NBH-t kell alatt érteni? Újat nem mondanak. Az amerikai bíróság a külföldi hírszerzéssel kapcsolatban nem régen tett közzé adatokat, amelyek arról árulkodnak, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) három éven keresztül szisztematikusan megszegte a személyes adatok védelmérõl szóló törvényt azzal, hogy adatokat gyûjtött amerikaiak ezreirõl. Az Oroszország Hangjának adott interjújában Liza Goitein, a Brannan Központ szabadság és nemzetbiztonsági programjának igazgatója elmondta, hogy hasonló törvényszegések folyamatosan történnek.
Az Amerikai PolgĂĄrjogi SzĂśvetsĂŠg ĂŠs az Elektronikus HatĂĄrok AlapĂ­tvĂĄnya pert indĂ­tott az informĂĄciĂłs szabadsĂĄg vĂŠdelmĂŠben ĂŠs elĂŠrtĂŠk, hogy napvilĂĄgra kerĂźljenek a bĂ­rĂłsĂĄg Ăźggyel kapcsolatos megĂĄllapĂ­tĂĄsai, amelyek egyĂŠrtelmĂťen rĂĄmutatnak az NBH sĂşlyos gondatlansĂĄgĂĄra ĂŠs tĂśrvĂŠnysĂŠrtĂŠseire.

KÊt hónappal a kereset benyújtåsa elþtt figyelemmel kÜvettßk a Nemzeti HírszerzÊs igazgatójånak, James Clapper leleplezÊsÊt, aki ugyanennek a bírósågnak tÜbb, mint 1500 hatårozatåt hozta nyilvånossågra, talån emlÊkeztetþßl Barack Obama azon ígÊretÊre, amely szerint åtlåthatóvå teszi az NBH-t. Ez elþtt egy hónappal pedig a bírósåg nyilvånossågra hozta a 2011-es hatårozatot, amelyben az NBH-t azzal vådoljåk, hogy nem engedelmeskedik a bírósågnak.

A dokumentumok alapjĂĄn a 2006-2011-es idĂľszakban az NBH figyelmen kĂ­vĂźl hagyta a bĂ­rĂłsĂĄg dĂśntĂŠsĂŠt, amĂ­g a legfelsĂľbb bĂ­rĂł, Reggie Walton meg nem tiltotta az NBH-nak a megfigyelĂŠseket mindaddig, amĂ­g nem vĂĄltoztat a hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄn.

Liza Goitein elmesĂŠlte, hogy ez miĂŠrt nem segĂ­tett: „FelmerĂźlt a kĂŠrdĂŠs, hogy milyen esetekben van joga az NBH-nak a telefonbeszĂŠlgetĂŠsek lehallgatĂĄsĂĄra ĂŠs az informĂĄciĂłk ĂĄtadĂĄsĂĄra mĂĄs ĂźgynĂśksĂŠgeknek. KiderĂźlt, hogy nagyon sok esetben a lehallgatĂĄsoknak nem volt semmi alapja, azaz nem volt bizonyĂ­tĂŠk arra nĂŠzve, hogy az, akit lehallgattak, terroristĂĄkkal ĂĄll kapcsolatban”.

Ugyanakkor kiĂĄllt az NBH mellett a Nemzeti HĂ­rszerzĂŠs igazgatĂłja, James Clapper, aki kĂśzĂślte, hogy a jogsĂŠrtĂŠsek nem voltak szĂĄndĂŠkosak. ElmondĂĄsa szerint, minden vĂĄd alapja az volt, hogy nem ĂŠrtettĂŠk, hogy hogyan is mĂťkĂśdik ez a rendkĂ­vĂźl nehĂŠz rendszer ĂŠs, hogyan is megy az adatgyĂťjtĂŠs.

Liza Guitein szerint azonban mĂĄsrĂłl van szĂł: „Itt inkĂĄbb sĂşlyos gondatlansĂĄgrĂłl beszĂŠlhetĂźnk. Az NBH-ban senki sem tudta, hogy mit szabad ĂŠs mit nem, hogy hogyan mĂťkĂśdik az adatgyĂťjtĂŠs. Ezzel egy idĂľben pedig az amerikai kormĂĄny Ă­gĂŠretet tett a bĂ­rĂłsĂĄgnak, hogy alaposan figyelemmel kĂ­sĂŠri az NBH munkĂĄjĂĄt”.

Kurt Opsahl, az Elektronikus HatĂĄrok AlapĂ­tvĂĄnyĂĄnak vezetĂľ jogĂĄsza Ăşgy vĂŠli, hogy az NBH programjĂĄban nincs olyan ellenĂľrzĂŠsi rendszer, amely nĂŠlkĂźl ne tudna normĂĄlisan dolgozni:

„Obama adminisztrĂĄciĂłja mindent megtett, hogy meggyĂľzze a bĂ­rĂłsĂĄgot, hogy annak nincs mitĂľl tartania, hogy a program alapos ellenĂľrzĂŠs alatt ĂĄll. A bĂ­rĂłsĂĄg azonban rĂĄmutatott, hogy szĂł sincs semmifĂŠle ellenĂľrzĂŠsrĂľl, hogy az NBH gyakorlatilag sajĂĄt magĂĄt ellenĂľrizte, azok a bĂ­rĂłk pedig, akik kimondtĂĄk az megfigyelĂŠsek jogosultsĂĄgĂĄt, nem voltak jĂĄratosak a programban hasznĂĄlt technolĂłgiĂĄkban. Az NBH maga elismerte, hogy egyik munkatĂĄrsa sem ĂŠrtette teljes egĂŠszĂŠben, hogy hogyan mĂťkĂśdik ez a rendszer”.

Az NBH-nĂĄl megtalĂĄltĂĄk 17800 amerikai ĂŠs kĂźlfĂśldi ĂĄllampolgĂĄr telefonszĂĄmĂĄt, akik terrorizmussal kĂśthetĂľek Ăśssze. A The New York Times adatai szerint, az NBH-nak csupĂĄn a lehallgatottak 10%-nĂĄl volt alapos indoka a lehallgatĂĄsra. Reggie Walton elmondĂĄsa szerint az NBH szisztematikusan hazudott a bĂ­rĂłsĂĄgnak, hogy megalapozza a tĂśbbi 90% lehallgatĂĄsĂĄt.
Link