Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orbán: Liberális alapokra nem építhetõ erõs gazdaság
A FIDESZ az SZDSZ ifjúsági tagozatából alakult, de Orsós-Olstein cigány-zsidó Oxfordban az "angol liberális párt" történetét elemzi szakdolgozatában..., de olvassátok csak hogyan nyekereg mostanság a a Likud zsidó tezsvírpártelnöke, szabadkõmûves zsidó-vazallus! Eurorealista módon közelítünk az Európai Unióhoz, de nem vagyunk euroszkeptikusok – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Magyarország tiszteletbeli konzuljainak budapesti konferenciáján. A kormányfõ szól arról is, hogy liberális alapokra nem építhetõ erõs gazdaság.
A miniszterelnök szerint a modern politika legnagyobb kihívása az, hogyan tudjuk elmondani a dolgokat úgy, hogy abból ne legyen baj, „ezért a politikai korrektség nyelvezetén belül fogok maradni”. Orbán elmondta, hogy a tiszteletbeli konzuloknak nem volt könnyû dolga az elmúlt három évben, amikor hazánkat képviselték, mivel Magyarország esetében másképp értelmezzük azt, amit teszünk, és mást lát a világ is arról, hogyan tesszük a dolgainkat. „Identitásválságos helyzetben telt el az elmúlt három év.”
Orbán: Magyarország nem tartozik ebbe a csoportba
A kormányfõ szólt arról is, hogy tisztázni kell hazánk és az EU viszonyát, a nyelvi készlet rendkívüli fontosságú ebben a kérdésben. Magyarország nem tartozik az euroszkeptikus országok közé, aminek az az oka, hogy hazánk az elmúlt ezer évben nem volt euroszkeptikus. Euroszkeptikusok az angolok, Magyarországot nem szabad ezen országok közé sorolni – tette hozzá. „Magyarország eurorealista, nem kívánunk azon országok közé csatlakozni, amelyek szerint minden rendben van Európában.” Mivel Európa folyamatosan teret veszít a világban, így nem lehet dicsérni a kedvezõtlen tendenciákat – tette hozzá.
Orbán Viktor és a tiszteletbeli konzulok
Orbán Viktor és a tiszteletbeli konzulok
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Orbán úgy látja, nem érdemes úgy tenni, ,mintha Brüsszel az emberi törvényszerûségeken kívül állna, az európai bürokrácia újabb és újabb jogköröket fog magához vonni, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A miniszterelnök emlékeztette a jelenlévõket arra, hogy több európai állam is erõteljes véleményt fogalmazott meg a brüsszeli bürokráciáról. „Amikor mi eurorealista módon beszélünk, akkor sok ország hasonlóan foglalkozik ezzel a problémával.”
Kérdés, álljuk-e a versenyt?
A miniszterelnök második kérdésként azt boncolgatta: kivel versenyzünk? Vázolta, exportunk 80-85 százaléka az EU területére irányul. – Olyan ország vagyunk, amely az I. világháború következtében elveszítette erõforrásai nagy részét, elvesztette a tengerrel való kapcsolódását, így egy fajta gondolkodásmóddal is kevesebbek lettünk, ezért arra hagyatkozhattunk, amit a saját kezünkkel megalkotunk és a saját agyunkkal kitalálunk. A piacunk ehhez viszont kicsi, a kereskedelmi lehetõségeink tágulása az exporttágulást is segíti – ecsetelte a miniszterelnök, aki szerint a kereskedelmi helyzetünkbõl következik, hogy Magyarország érdeke, hogy exportkapcsolataink kiegyensúlyozottabbak legyenek, „ezért hirdettük meg a keleti nyitás politikáját”, a nyugati piacok folyamatosan szûkülnek.
Orbán szerint az ország tehát most nem az EU piacaival versenyez, ott jól áll, a külkermérleg a legkiválóbbak közt van. – Ami azonban nagyobb kihívás számunkra, az az ázsiai piacokon álló verseny. Keleten kínaiakkal, közép-ázsiaiakkal és a feltörekvõ államokkal kell versenyezni. A kérdés az, hogy Magyarország képes-e állni ezt a versenyt. 2010-ben ez a gondolat uralta a mi észjárásunkat, akkor, amikor Görögországnál is rosszabb pénzügyi helyzetben voltunk, hisz még védõháló sem volt mögöttünk – mondta Orbán, aki szerint a jövõ megértése okán hoztak meg döntéseket, felhatalmazást kapva a kormányváltáskor szokásosnál mélyebb változások meghozatalára.
„A politika egy aréna”
A politika szerinte egy aréna, ahol különösebb érdekcsoportok között kell helyt állnia, nem érdemes emiatt önmagában haragudni, mindenki a saját érdekében beszél, higgadt észjárással kell ehhez viszonyulni.
A versenyképességrõl szólva összefoglalóan azt mondta: liberális alapokra nem építhetõ erõs gazdaság. A liberális alapokon álló alkotmány az embert ismeri el és helyezi minden fölé. A miénk viszont egyensúlyi alkotmány, egyéni és közösségi létformákról beszél, kereszténységrõl, közösségekrõl, családról. Vita volt persze azon, hogy az individuumból kell-e kiindulni, vagy vegye-e figyelembe a közösségi létformákat is. – Az országban a konzultáció során egyetértés alakult ki abban, hogy ha Magyarország versenyképes akar maradni és reményt akar nyújtani az állampolgároknak, az egyéni és a közösségi vonatkozásokat egyensúlyban kell tartani, hiába vannak most Európában többnyire liberális alkotmányok.
Orbán: Más rendszerre van szükség
Az ország átszervezése a gazdaság területén mutatkozott meg talán a legerõteljesebben – vélekedett Orbán. A miniszterelnök az európai viszonyokra kitérve azt mondta: a II. világháborút követõen példátlan siker, amit az európai civilizáció elért, de kiderült, hogy ez a gazdasági modell többé nem versenyképes. Az európai államok nyakig eladósodtak. Ilyen körülmények között egy bõkezû szociális rendszert fenntartani lehetetlen, ezért „úgy döntöttünk, hogy a mögöttünk lévõ 20 zavaros év lezárásaként világosan beszélünk”. Magyarországon nem lehet egy német vagy francia típusú jóléti államot kiépíteni, más rendszerre van szükség.
Hazánkban egy kemény és szigorú alkalmazkodást követelõ szabályokkal rendelkezõ rendszer épült ki. Orbán példaként említette, hogy munkanélküli segély három hónapig jár, majd lehetõség van közmunkában részt venni. Az a szülõ, aki nem küldi iskoláskorú gyermekét az iskolába, nem kapja meg az egyébként jogos támogatást.
Négymillió adófizetõ van
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma 4 millió adófizetõ van, ezt az elmúlt három évben sikerült elérni. A magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha az adófizetõk száma 5 millió. Egy munkaalapú rendszert próbálnak felépíteni, amihez új munkahelyeket kell létrehozni. A munkahelyteremtés nem a gazdasági válság megoldásának eredménye, hanem az eszköze.
Orbán szerint meg kell tanulni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel képesek lehetünk munkát teremteni. Az Európai Unióban megkövetelt három százalékos költségvetési hiány mellett nincs pénz nagy közmunkaprogramokra (mint annak idején az Egyesült Államokban), ezért ez Európában csak korlátozottan jöhet létre. Magyarországon kicsi, az önkormányzatokra alapozott rendszerben kell gondolkodni, sokszínû lehetõséget kell kínálni, hogy mindenki dolgozhasson.
1973-ban volt ilyen alacsony az infláció
Összefoglalóan elmondta, elfogadja az „unortodox” jelzõt a kormány gazdaságpolitikájára, de közelebb áll szerinte az innovatív gondolkodás kifejezés.
– Miért lógunk ki? Nézzük meg, kik nem tagjai az eurózónának? – tette fel a kérdést. Svédországot és Angliát példaként felhozva kijelentette, mindegyiknek saját gazdaságpolitikája van, egyedi, nemzeti gazdaságpolitika. Szerinte viszont ha közös pénz lesz, az egy idõ után közös adó- és költségvetési politikát kíván okvetlenül. – A logika mezején védhetõ tehát, amit képviselünk, és a valóság is velünk van: az öt ország közül az egyik vagyunk, amely képes csökkenteni az államadósságot, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, utoljára pedig 1973-ban volt ilyen alacsony az infláció – sorolta a kormányfõ, aki szerint ma már német stabilitási mutatóval bírunk.
A gazdasági növekedésben, úgy látja, idén áll be a fordulat. Akik ezen folyamatok visszafordításában érdekeltek, azok szerinte a kormánypolitikát akarják nem eredményre vezetõnek bemutatni. „Ma az európai gazdaságban egy 2 százalékos növekedés elég eredményesnek számít” – húzta alá.
Regionális összevetésben végül elmondta, az elmúlt 7-8 évben mindenki jobban teljesített, mint mi, ez a helyzet most változik meg: az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés már azonos vagy nagyobb a többiekénél.
– Míg 2002-ig éllovasok voltunk, utána sereghajtók lettünk, a 2010-es átalakítás után 2013-ra, '14-re éllovasok leszünk megint – zárta szavait a tiszteletbeli konzuloknak a Parlament Felsõházi termében Orbán.
„Magyarország közepes méretû ország”
Szeptember 16-án a tiszteletbeli konzulok V. konferenciáján Martonyi János kiemelte: Magyarország közepes méretû ország, anyagi forrásai korlátozottak, nem tud minden országban jelen lenni, ezért a magyar diplomácia a tiszteletbeli konzulok nélkül az alapvetõ feladatait sem tudná ellátni. A külügyminiszter ezért köszönetet mondott a Gödöllõi Királyi Kastélyban jelen lévõ 137 tiszteletbeli konzulnak.
Több országban azért van szükség a tiszteletbeli konzulokra, mert nincs más képviselete Magyarországnak – magyarázta. Hozzátette: más országokban ugyan van külképviselet, de szükség van tiszteletbeli konzulokra is, mert rendkívül sokrétûek az államok közötti kapcsolatok.
Link
A miniszterelnök szerint a modern politika legnagyobb kihívása az, hogyan tudjuk elmondani a dolgokat úgy, hogy abból ne legyen baj, „ezért a politikai korrektség nyelvezetén belül fogok maradni”. Orbán elmondta, hogy a tiszteletbeli konzuloknak nem volt könnyû dolga az elmúlt három évben, amikor hazánkat képviselték, mivel Magyarország esetében másképp értelmezzük azt, amit teszünk, és mást lát a világ is arról, hogyan tesszük a dolgainkat. „Identitásválságos helyzetben telt el az elmúlt három év.”
Orbán: Magyarország nem tartozik ebbe a csoportba
A kormányfõ szólt arról is, hogy tisztázni kell hazánk és az EU viszonyát, a nyelvi készlet rendkívüli fontosságú ebben a kérdésben. Magyarország nem tartozik az euroszkeptikus országok közé, aminek az az oka, hogy hazánk az elmúlt ezer évben nem volt euroszkeptikus. Euroszkeptikusok az angolok, Magyarországot nem szabad ezen országok közé sorolni – tette hozzá. „Magyarország eurorealista, nem kívánunk azon országok közé csatlakozni, amelyek szerint minden rendben van Európában.” Mivel Európa folyamatosan teret veszít a világban, így nem lehet dicsérni a kedvezõtlen tendenciákat – tette hozzá.
Orbán Viktor és a tiszteletbeli konzulok
Orbán Viktor és a tiszteletbeli konzulok
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Orbán úgy látja, nem érdemes úgy tenni, ,mintha Brüsszel az emberi törvényszerûségeken kívül állna, az európai bürokrácia újabb és újabb jogköröket fog magához vonni, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A miniszterelnök emlékeztette a jelenlévõket arra, hogy több európai állam is erõteljes véleményt fogalmazott meg a brüsszeli bürokráciáról. „Amikor mi eurorealista módon beszélünk, akkor sok ország hasonlóan foglalkozik ezzel a problémával.”
Kérdés, álljuk-e a versenyt?
A miniszterelnök második kérdésként azt boncolgatta: kivel versenyzünk? Vázolta, exportunk 80-85 százaléka az EU területére irányul. – Olyan ország vagyunk, amely az I. világháború következtében elveszítette erõforrásai nagy részét, elvesztette a tengerrel való kapcsolódását, így egy fajta gondolkodásmóddal is kevesebbek lettünk, ezért arra hagyatkozhattunk, amit a saját kezünkkel megalkotunk és a saját agyunkkal kitalálunk. A piacunk ehhez viszont kicsi, a kereskedelmi lehetõségeink tágulása az exporttágulást is segíti – ecsetelte a miniszterelnök, aki szerint a kereskedelmi helyzetünkbõl következik, hogy Magyarország érdeke, hogy exportkapcsolataink kiegyensúlyozottabbak legyenek, „ezért hirdettük meg a keleti nyitás politikáját”, a nyugati piacok folyamatosan szûkülnek.
Orbán szerint az ország tehát most nem az EU piacaival versenyez, ott jól áll, a külkermérleg a legkiválóbbak közt van. – Ami azonban nagyobb kihívás számunkra, az az ázsiai piacokon álló verseny. Keleten kínaiakkal, közép-ázsiaiakkal és a feltörekvõ államokkal kell versenyezni. A kérdés az, hogy Magyarország képes-e állni ezt a versenyt. 2010-ben ez a gondolat uralta a mi észjárásunkat, akkor, amikor Görögországnál is rosszabb pénzügyi helyzetben voltunk, hisz még védõháló sem volt mögöttünk – mondta Orbán, aki szerint a jövõ megértése okán hoztak meg döntéseket, felhatalmazást kapva a kormányváltáskor szokásosnál mélyebb változások meghozatalára.
„A politika egy aréna”
A politika szerinte egy aréna, ahol különösebb érdekcsoportok között kell helyt állnia, nem érdemes emiatt önmagában haragudni, mindenki a saját érdekében beszél, higgadt észjárással kell ehhez viszonyulni.
A versenyképességrõl szólva összefoglalóan azt mondta: liberális alapokra nem építhetõ erõs gazdaság. A liberális alapokon álló alkotmány az embert ismeri el és helyezi minden fölé. A miénk viszont egyensúlyi alkotmány, egyéni és közösségi létformákról beszél, kereszténységrõl, közösségekrõl, családról. Vita volt persze azon, hogy az individuumból kell-e kiindulni, vagy vegye-e figyelembe a közösségi létformákat is. – Az országban a konzultáció során egyetértés alakult ki abban, hogy ha Magyarország versenyképes akar maradni és reményt akar nyújtani az állampolgároknak, az egyéni és a közösségi vonatkozásokat egyensúlyban kell tartani, hiába vannak most Európában többnyire liberális alkotmányok.
Orbán: Más rendszerre van szükség
Az ország átszervezése a gazdaság területén mutatkozott meg talán a legerõteljesebben – vélekedett Orbán. A miniszterelnök az európai viszonyokra kitérve azt mondta: a II. világháborút követõen példátlan siker, amit az európai civilizáció elért, de kiderült, hogy ez a gazdasági modell többé nem versenyképes. Az európai államok nyakig eladósodtak. Ilyen körülmények között egy bõkezû szociális rendszert fenntartani lehetetlen, ezért „úgy döntöttünk, hogy a mögöttünk lévõ 20 zavaros év lezárásaként világosan beszélünk”. Magyarországon nem lehet egy német vagy francia típusú jóléti államot kiépíteni, más rendszerre van szükség.
Hazánkban egy kemény és szigorú alkalmazkodást követelõ szabályokkal rendelkezõ rendszer épült ki. Orbán példaként említette, hogy munkanélküli segély három hónapig jár, majd lehetõség van közmunkában részt venni. Az a szülõ, aki nem küldi iskoláskorú gyermekét az iskolába, nem kapja meg az egyébként jogos támogatást.
Négymillió adófizetõ van
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma 4 millió adófizetõ van, ezt az elmúlt három évben sikerült elérni. A magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha az adófizetõk száma 5 millió. Egy munkaalapú rendszert próbálnak felépíteni, amihez új munkahelyeket kell létrehozni. A munkahelyteremtés nem a gazdasági válság megoldásának eredménye, hanem az eszköze.
Orbán szerint meg kell tanulni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel képesek lehetünk munkát teremteni. Az Európai Unióban megkövetelt három százalékos költségvetési hiány mellett nincs pénz nagy közmunkaprogramokra (mint annak idején az Egyesült Államokban), ezért ez Európában csak korlátozottan jöhet létre. Magyarországon kicsi, az önkormányzatokra alapozott rendszerben kell gondolkodni, sokszínû lehetõséget kell kínálni, hogy mindenki dolgozhasson.
1973-ban volt ilyen alacsony az infláció
Összefoglalóan elmondta, elfogadja az „unortodox” jelzõt a kormány gazdaságpolitikájára, de közelebb áll szerinte az innovatív gondolkodás kifejezés.
– Miért lógunk ki? Nézzük meg, kik nem tagjai az eurózónának? – tette fel a kérdést. Svédországot és Angliát példaként felhozva kijelentette, mindegyiknek saját gazdaságpolitikája van, egyedi, nemzeti gazdaságpolitika. Szerinte viszont ha közös pénz lesz, az egy idõ után közös adó- és költségvetési politikát kíván okvetlenül. – A logika mezején védhetõ tehát, amit képviselünk, és a valóság is velünk van: az öt ország közül az egyik vagyunk, amely képes csökkenteni az államadósságot, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, utoljára pedig 1973-ban volt ilyen alacsony az infláció – sorolta a kormányfõ, aki szerint ma már német stabilitási mutatóval bírunk.
A gazdasági növekedésben, úgy látja, idén áll be a fordulat. Akik ezen folyamatok visszafordításában érdekeltek, azok szerinte a kormánypolitikát akarják nem eredményre vezetõnek bemutatni. „Ma az európai gazdaságban egy 2 százalékos növekedés elég eredményesnek számít” – húzta alá.
Regionális összevetésben végül elmondta, az elmúlt 7-8 évben mindenki jobban teljesített, mint mi, ez a helyzet most változik meg: az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés már azonos vagy nagyobb a többiekénél.
– Míg 2002-ig éllovasok voltunk, utána sereghajtók lettünk, a 2010-es átalakítás után 2013-ra, '14-re éllovasok leszünk megint – zárta szavait a tiszteletbeli konzuloknak a Parlament Felsõházi termében Orbán.
„Magyarország közepes méretû ország”
Szeptember 16-án a tiszteletbeli konzulok V. konferenciáján Martonyi János kiemelte: Magyarország közepes méretû ország, anyagi forrásai korlátozottak, nem tud minden országban jelen lenni, ezért a magyar diplomácia a tiszteletbeli konzulok nélkül az alapvetõ feladatait sem tudná ellátni. A külügyminiszter ezért köszönetet mondott a Gödöllõi Királyi Kastélyban jelen lévõ 137 tiszteletbeli konzulnak.
Több országban azért van szükség a tiszteletbeli konzulokra, mert nincs más képviselete Magyarországnak – magyarázta. Hozzátette: más országokban ugyan van külképviselet, de szükség van tiszteletbeli konzulokra is, mert rendkívül sokrétûek az államok közötti kapcsolatok.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2013. September 17. 21:04:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.