Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Dezertáló titkosszolga' okozott belsõ zavart a médiahatóságnál?
Micsoda? Ennél a héber hatóseggnél NBH-s dezertõr? Mossad? Fullzsidó pojácák. 
Két jelentõs fordulat is történt az új médiahatósági elnök kinevezése után. Kommandós akció keretében fogták el Szalai Annamária volt fõtanácsadóját, majd pár héttel késõbb távozott a hatóságtól a második ember, a frekvenciaügyekkel foglalkozó Mátrai Gábor. Az ügyre rálátó források nem tudták megmondani, hogy a két ügy bármilyen formában összefügg-e, de azt elismerték, a két vezetõ között volt kapcsolat. A hvg.hu úgy tudja, a volt fõtanácsadó a nemzetbiztonság embere volt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszegte a szolgálatok szigorú szabályait.
Hivatásos nemzetbiztonságis volt, aki „dezertált” – tudta meg a hvg.hu, miért fogta el és hallgatta ki három héttel ezelõtt az ügyészség katonai ügyekkel foglalkozó osztálya Péceli Editet, a médiahatóság elnökének volt fõtanácsadóját. Az esetrõl beszélõ, az ügy részleteit jól ismerõ forrás azt kérte, ne csak a nevét, de még a beosztását se írjuk le, mert az ügy bizalmas.
Az Index szeptember elején számolt be arról, hogy Pécelit kommandós filmben illõ akcióval fogták el valamikor augusztus végén – a hvg.hu információi szerint augusztus 28-án, 9 nappal az új médiahatósági elnök kinevezése után – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik budapesti épületében. Azóta a Központi Nyomozó Fõügyészség katonai ügyészsége mindössze annyit közölt, hogy egy személyt büntetõeljárás keretében gyanúsítottként hallgattak meg, de még azt sem árulták el, hogy ez a személy azonos lenne-e Pécelivel. Az ügyészség szóvivõje a hvg.hu-nak az eset nyilvánosságra kerülése után azt nyilatkozta, az eljárás szigorúan titkos minõsítésû, ennél többet nem mondhat.
Az ügyre rálátó forrásunk szerint az ügy súlyosságára való tekintettel ennél sokkal több részlet nyilvánosságra kerülése nem várható; ha bebizonyosodik az ügyészség gyanúja, akkor a legnagyobb titoktartás közepette tárgyalhatja majd a bíróság az esetet. Ahogy a forrás fogalmazott: információk híján a sajtó is „hamar el fog feledkezni az ügyrõl”.
„Befolyása nem volt kicsi”
„A befolyása a hatóság ügyeire nem volt kicsi” – jellemezte korábban Pécelit egy névtelenséget kérõ, magas rangú NMHH-s forrás a hvg.hu-nak. A forrás azt mondta, augusztus 28-án látták utoljára az elnöki tanácsadót, azóta nem ment be az irodájába.
Az NMHH épülete – jöttek, láttak, vitték
Fotó: Fülöp Máté
Az NMHH szeptember 6-án azt közölte, a fõtanácsadónak „Szalai Annamária betegsége idején kizárólag az elnöki munkához kötõdõ, személyes, biztonsági kérdésekkel kapcsolatos feladatok ellátására volt hatásköre és felhatalmazása. Így tehát egykori elnöki fõtanácsadói megbízatása valójában ezt a tevékenységet fedte le, és nem volt, illetve nem is lehetett sem formális, sem informális befolyása a médiahatóság vezetésére, munkájára vagy döntéseire.” Ezzel szemben a hvg.hu médiahatósági forrásai azt mondták, Péceli korábban az NMHH-nál biztonsági igazgató-helyettes volt, majd az áprilisban elhunyt Szalai fõtanácsadója lett. Információnk szerint akkor léptették elõ, amikor a médiahatóság volt elnöke már nagyon súlyos beteg volt, folyamatosan kórházban tartózkodott, így lényegében számos ügyet Péceli intézett helyette.
Két forrásunk is azt állította, hogy Pécelinél volt az utolsó idõszakban Szalai tudtával az NMHH-elnök úgynevezett névpecsétje. (Ezt azóta az NMHH nem cáfolta és nem kommentálta.) Mivel az elnöknek számtalan dokumentumot kell aláírnia, a hatóságnál – mint általában az állami intézményeknél – készült egy, az elnök aláírását mintázó pecsét, amit állítólag Péceli gyakran használt a kórházban lévõ Szalai tudtával. Szintén ellentmond az NMHH közleményének, hogy Péceli április 25-én az elnök áprilisi halála után is, részt vett a teljes média felügyeletét ellátó Médiatanács ülésén, ahol többek között a közmédia, a médiahatóság vagyoni, költségvetési helyzetérõl, rádiós frekvenciákról, a digitális átállásról tárgyaltak.
Az Index korábban arról számolt be – és ezt a hvg.hu médiahatósági forrásai is megerõsítették –, hogy a fõtanácsadó többször állította magáról, hogy a szolgálatoknak dolgozik. Kérdésünkre, hogy ezért vették-e õrizetbe (amiért dekonspirálódott – a szerk.), a teljes anonimitást kérõ forrás azt mondta, a „dezertálás” általában ennél többet jelent, azaz a titkosszolga különleges tudásával, információival egy idõ után már nemcsak a nemzetbiztonságot szolgálja. Egy másik, a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletében évekig szerepet vállaló politikus szerint a "dezertálás" két dolgot jelenthet. Az illetõ személy hivatalosan kilépett már a szolgálatoktól, de megszegte a titoktartásra vonatkozó, leszereléstõl függetlenül is élõ szabályokat, vagy még nemzetbiztonságisként "másoknak is dolgozott".
Fokozott jelenlét?
Az NMHH kialakításakor megtört egy 20 éves hagyomány is: nemcsak a külön intézményként mûködõ Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) olvasztották be a Szalai irányította szuperfelügyeletbe, de átkerültek a katonai frekvenciák is a kormány felügyelete alól a polgári médiahatósághoz. Volt olyan – állítása szerint a Péceli-ügyet semmilyen formában nem, a titkosszolgálatok mûködését viszont jól ismerõ – kormánypárti forrás, aki szerint ez magával vonta a szolgálatok fokozottabb jelenlétét a NMHH-nál. Tímár János, az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) egykori tagja szerint ez az átszervezés korábban is felmerült, de mindig nagy ellenállásba ütköztek. Még az 1996-os elsõ médiatörvény kidolgozása idején felmerült, hogy át kéne venni ezeket a frekvenciákat is, de a parlament illetékes bizottsága elõtt „megjelent pár nyakkendõs úr”, akik közölték, ez hiba lenne, a politikusok „felejtsék el az ügyet”
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke hétfõn a hvg.hu-nak azt mondta, õk mostanáig semmilyen tájékoztatást nem kaptak az NMHH-nál történt akcióról, még arról sincs tudomása, hogy az elfogott személy hivatásos állományban lenne. Gulyás József, az LMP-frakció korábbi nemzetbiztonsági szakértõje – aki az elõzõ ciklusban a bizottság tagja volt – azt mondta, nem lehet más oka annak, hogy az ügyészség katonai osztálya foglalkozik az üggyel, mint hogy az elfogott személy valóban titkosszolga és véthetett a nemzetbiztonság szabályai ellen. Gulyás hangsúlyozta, az elmúlt 23 évben a parlament illetékes bizottsága „ilyen mélységben” soha nem látott bele a szolgálatok munkájába, nem tudhatták, ki hol szolgál.
Az elnökhelyettes is távozott
Szeptember 10-én jelentették be, hogy közös megegyezéssel megszûnt Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettesi megbízatása is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. A közlemény szerint az elnökhelyettes az NMHH új elnökének hivatalba lépését követõen nyújtotta be lemondását. Hogy Mátrai távozása kapcsolatban áll-e Péceli ügyével, az esetet ismerõ forrás nem kívánta kommentálni, mindössze annyit mondott, tudomása szerint az elnökhelyettes és az elnöki fõtanácsadó a szakmai viszonynál is szorosabb kapcsolatban állt. Ezt az NMHH-s forrásaink is megerõsítették.
Mátrai Gábor Szalai jobbján – régi kapcsolat
Fotó: Fotó: Kovács Attila/MTI
Mátrai forrásaink szerint hosszú évek óta – még az új médiahatóság 2010-es felállítása elõtt – bizalmi kapcsolatban állt Szalaival is. Ezt a lemondását tartalmazó közleményben is elismerte, melyben azt írta, 2010 augusztusában Szalai Annamária kérésére vállalta az elnökhelyettesi posztot. Forrásaink szerint a médiaügyekkel foglalkozó elnöknek „korlátozott volt a tudása” hírközlési területen, ezért kérte fel a korábbi tapasztalatai alapján a piaci viszonyokat ismerõ Mátrait. Egy, a szakterületet jól ismerõ fideszes forrás szerint a kormánypárt környezetében nem sok hírközléshez értõ szakember volt, és mivel Mátrai jóban volt Szalaival és a volt fejlesztési miniszterrel, Fellegi Tamással, rá esett a választás.
A médiahatóságnál Mátrai volt a felelõs a mobilszolgáltatókért, miután a médiatörvény megalkotásával a parlament összevonta a hírközlésért és a média felügyeletéért felelõs szerveket, az NHH-t és az ORTT-t. Az elnökhelyettes szeptember 10-i közleménye szerint az õ feladata volt „az állami frekvenciavagyon felelõs hasznosításának új alapokra helyezése, valamint az internetbiztonság növelése, az országos digitális átállás megszervezése és elindítása”.
Régi ügyek
Az NMHH volt elnökhelyettese korábban a UPC Central Europe Group, üzletfejlesztési igazgatója, majd a UPC Magyarország Kft. szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója volt. 2009-ben több vezetõtársával együtt távozott a UPC-tõl, miután a cégnél a Figyelõ akkori információi szerint az amerikai központ nyomására belsõ vizsgálat indult, számítógépeket foglaltak le. A hetilap 2009-ben azt írta, „a kábeles infrastruktúra kiépítését és a vezetõk költségszámláit is nagyító alá vették”, ahogy azt is megnézték, milyen formában lobbiztak a döntéshozóknál a cég vezetõi. Hogy az elbocsátott fejeseknek mi köze volt ezekhez az ügyekhez, nem derült ki, a Figyelõ azt írta, a UPC tõzsdei cégként nem erõltette az ügyek nyilvánosságra hozatalát.
Egy bukta és a 180 fokos fordulat
Mátrai két kiemelt üggyel foglalkozott 2010 óta – erõsítette meg több NMHH-s forrás. Õ figyelt a negyedik, állami mobilszolgáltató – idõközben kudarcba fulladt – elindítására, illetve az idén és a következõ években lejáró mobilfrekvencia-engedélyek ügyére is.
Karas Monika – új seprû jól söpör?
Fotó: Stiller Ákos
Mindkét ügy jelentõs vitákat váltott ki, ráadásul a kormány által még három évvel ezelõtt felkarolt ötlet az állami mobilszolgáltatóról zátonyra is futott. A Magyar Posta, a Magyar Villamos Mûvek és a Magyar Fejlesztési Bank létre is hozta az új szolgáltatót, de a frekvenciák megszerzése megakadt a bíróságon. Ugyanis a piacon lévõ három cég – Magyar Telekom, Vodafone, Telenor – perre ment az NMHH-val. A mobilszolgáltatók arra hivatkoztak, hogy a kiíráskor hatályos volt az a kormányrendelet, mely leszögezte, állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az állami vállalat. Az NMHH viszont ezt vitatta, és arra hivatkozott, hogy az eljárás közben megjelent a médiahatóság tiltást feloldó rendelete – melyet Mátrai dolgozott ki.
Ám a hatóság végül pert vesztett, sõt a legfelsõbb bírói fórum, a Kúria is megerõsítette a tavaly õsszel született másodfokú ítéletet. A folyamat elején, még a negyedik mobilszolgáltató elõkészítésekor, az ügy a kormányon belül is vitákat váltott ki. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyanis ellenezte, hogy az NMHH elnöke külön rendeletalkotás jogát az alkotmányba foglalják, ahogy azt Rogán Antal beterjesztette a parlamentnek. Végül a kormánypárti frakciók megszavazták a gazdasági bizottság elnökének elõterjesztését.
Szalai és Mátrai irányítása alatt nemcsak az állami mobilszolgáltató ügyében vállalt konfliktusokat a médiahatóság. A piacon lévõ három cégnek az elkövetkezõ években járt volna le több frekvenciára az engedélye. A Vodafone 900 és 1800 megahertzes (MHz) frekvenciahasználati jogosultsága 2014. október 8-án jár le. A Telenor és a Magyar Telekom 900 MHz-es jogosultsága 2016. május 4-én, a két társaság 1800 MHz-es jogosultsága 2014. október 7-én, a három mobilszolgáltató által 2004-ben vásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultság pedig 2019-ben jár le.
Az év elsõ felében az NMHH több alkalommal egyértelmûvé tette, hogy nem lesz hosszabbítás, versenyeztetni akar. Egy januárban született NMHH-rendelet szerint a 900-as és az 1800 tartomány esetében „a frekvenciaelosztás módja: versenyeztetési eljárás”. Ugyanakkor négy nappal Szalai Annamária halála elõtt a médiahatóság közleményben tudatta, hogy a Vodafone esetében nem lesz automatikus a hosszabbítás. Mivel a másik két cég esetében már volt egy pályáztatás nélküli hosszabbítás, a Vodafone hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva bírósághoz fordult.
Végül az új elnök, Karas Monika kinevezése után kevesebb, mint egy hónap alatt nyugvópontra jutott az összes vitatott frekvenciaügy. Mátrai szeptember 6-án a három cég jogi és kormányzati kapcsolatokért felelõs igazgatóinak jelenlétében közölte: stratégiai megállapodást kötöttek, melynek keretében a cégek 100 milliárd forintot fizetnek be az államháztartásba, az állam pedig 2022-ig meghosszabbítja a szerzõdéseiket a 900 és 1800 megahertzes frekvenciákra.
Link
Két jelentõs fordulat is történt az új médiahatósági elnök kinevezése után. Kommandós akció keretében fogták el Szalai Annamária volt fõtanácsadóját, majd pár héttel késõbb távozott a hatóságtól a második ember, a frekvenciaügyekkel foglalkozó Mátrai Gábor. Az ügyre rálátó források nem tudták megmondani, hogy a két ügy bármilyen formában összefügg-e, de azt elismerték, a két vezetõ között volt kapcsolat. A hvg.hu úgy tudja, a volt fõtanácsadó a nemzetbiztonság embere volt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszegte a szolgálatok szigorú szabályait.
Hivatásos nemzetbiztonságis volt, aki „dezertált” – tudta meg a hvg.hu, miért fogta el és hallgatta ki három héttel ezelõtt az ügyészség katonai ügyekkel foglalkozó osztálya Péceli Editet, a médiahatóság elnökének volt fõtanácsadóját. Az esetrõl beszélõ, az ügy részleteit jól ismerõ forrás azt kérte, ne csak a nevét, de még a beosztását se írjuk le, mert az ügy bizalmas.
Az Index szeptember elején számolt be arról, hogy Pécelit kommandós filmben illõ akcióval fogták el valamikor augusztus végén – a hvg.hu információi szerint augusztus 28-án, 9 nappal az új médiahatósági elnök kinevezése után – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik budapesti épületében. Azóta a Központi Nyomozó Fõügyészség katonai ügyészsége mindössze annyit közölt, hogy egy személyt büntetõeljárás keretében gyanúsítottként hallgattak meg, de még azt sem árulták el, hogy ez a személy azonos lenne-e Pécelivel. Az ügyészség szóvivõje a hvg.hu-nak az eset nyilvánosságra kerülése után azt nyilatkozta, az eljárás szigorúan titkos minõsítésû, ennél többet nem mondhat.
Az ügyre rálátó forrásunk szerint az ügy súlyosságára való tekintettel ennél sokkal több részlet nyilvánosságra kerülése nem várható; ha bebizonyosodik az ügyészség gyanúja, akkor a legnagyobb titoktartás közepette tárgyalhatja majd a bíróság az esetet. Ahogy a forrás fogalmazott: információk híján a sajtó is „hamar el fog feledkezni az ügyrõl”.
„Befolyása nem volt kicsi”
„A befolyása a hatóság ügyeire nem volt kicsi” – jellemezte korábban Pécelit egy névtelenséget kérõ, magas rangú NMHH-s forrás a hvg.hu-nak. A forrás azt mondta, augusztus 28-án látták utoljára az elnöki tanácsadót, azóta nem ment be az irodájába.
Az NMHH épülete – jöttek, láttak, vitték
Fotó: Fülöp Máté
Az NMHH szeptember 6-án azt közölte, a fõtanácsadónak „Szalai Annamária betegsége idején kizárólag az elnöki munkához kötõdõ, személyes, biztonsági kérdésekkel kapcsolatos feladatok ellátására volt hatásköre és felhatalmazása. Így tehát egykori elnöki fõtanácsadói megbízatása valójában ezt a tevékenységet fedte le, és nem volt, illetve nem is lehetett sem formális, sem informális befolyása a médiahatóság vezetésére, munkájára vagy döntéseire.” Ezzel szemben a hvg.hu médiahatósági forrásai azt mondták, Péceli korábban az NMHH-nál biztonsági igazgató-helyettes volt, majd az áprilisban elhunyt Szalai fõtanácsadója lett. Információnk szerint akkor léptették elõ, amikor a médiahatóság volt elnöke már nagyon súlyos beteg volt, folyamatosan kórházban tartózkodott, így lényegében számos ügyet Péceli intézett helyette.
Két forrásunk is azt állította, hogy Pécelinél volt az utolsó idõszakban Szalai tudtával az NMHH-elnök úgynevezett névpecsétje. (Ezt azóta az NMHH nem cáfolta és nem kommentálta.) Mivel az elnöknek számtalan dokumentumot kell aláírnia, a hatóságnál – mint általában az állami intézményeknél – készült egy, az elnök aláírását mintázó pecsét, amit állítólag Péceli gyakran használt a kórházban lévõ Szalai tudtával. Szintén ellentmond az NMHH közleményének, hogy Péceli április 25-én az elnök áprilisi halála után is, részt vett a teljes média felügyeletét ellátó Médiatanács ülésén, ahol többek között a közmédia, a médiahatóság vagyoni, költségvetési helyzetérõl, rádiós frekvenciákról, a digitális átállásról tárgyaltak.
Az Index korábban arról számolt be – és ezt a hvg.hu médiahatósági forrásai is megerõsítették –, hogy a fõtanácsadó többször állította magáról, hogy a szolgálatoknak dolgozik. Kérdésünkre, hogy ezért vették-e õrizetbe (amiért dekonspirálódott – a szerk.), a teljes anonimitást kérõ forrás azt mondta, a „dezertálás” általában ennél többet jelent, azaz a titkosszolga különleges tudásával, információival egy idõ után már nemcsak a nemzetbiztonságot szolgálja. Egy másik, a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletében évekig szerepet vállaló politikus szerint a "dezertálás" két dolgot jelenthet. Az illetõ személy hivatalosan kilépett már a szolgálatoktól, de megszegte a titoktartásra vonatkozó, leszereléstõl függetlenül is élõ szabályokat, vagy még nemzetbiztonságisként "másoknak is dolgozott".
Fokozott jelenlét?
Az NMHH kialakításakor megtört egy 20 éves hagyomány is: nemcsak a külön intézményként mûködõ Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) olvasztották be a Szalai irányította szuperfelügyeletbe, de átkerültek a katonai frekvenciák is a kormány felügyelete alól a polgári médiahatósághoz. Volt olyan – állítása szerint a Péceli-ügyet semmilyen formában nem, a titkosszolgálatok mûködését viszont jól ismerõ – kormánypárti forrás, aki szerint ez magával vonta a szolgálatok fokozottabb jelenlétét a NMHH-nál. Tímár János, az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) egykori tagja szerint ez az átszervezés korábban is felmerült, de mindig nagy ellenállásba ütköztek. Még az 1996-os elsõ médiatörvény kidolgozása idején felmerült, hogy át kéne venni ezeket a frekvenciákat is, de a parlament illetékes bizottsága elõtt „megjelent pár nyakkendõs úr”, akik közölték, ez hiba lenne, a politikusok „felejtsék el az ügyet”
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke hétfõn a hvg.hu-nak azt mondta, õk mostanáig semmilyen tájékoztatást nem kaptak az NMHH-nál történt akcióról, még arról sincs tudomása, hogy az elfogott személy hivatásos állományban lenne. Gulyás József, az LMP-frakció korábbi nemzetbiztonsági szakértõje – aki az elõzõ ciklusban a bizottság tagja volt – azt mondta, nem lehet más oka annak, hogy az ügyészség katonai osztálya foglalkozik az üggyel, mint hogy az elfogott személy valóban titkosszolga és véthetett a nemzetbiztonság szabályai ellen. Gulyás hangsúlyozta, az elmúlt 23 évben a parlament illetékes bizottsága „ilyen mélységben” soha nem látott bele a szolgálatok munkájába, nem tudhatták, ki hol szolgál.
Az elnökhelyettes is távozott
Szeptember 10-én jelentették be, hogy közös megegyezéssel megszûnt Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettesi megbízatása is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. A közlemény szerint az elnökhelyettes az NMHH új elnökének hivatalba lépését követõen nyújtotta be lemondását. Hogy Mátrai távozása kapcsolatban áll-e Péceli ügyével, az esetet ismerõ forrás nem kívánta kommentálni, mindössze annyit mondott, tudomása szerint az elnökhelyettes és az elnöki fõtanácsadó a szakmai viszonynál is szorosabb kapcsolatban állt. Ezt az NMHH-s forrásaink is megerõsítették.
Mátrai Gábor Szalai jobbján – régi kapcsolat
Fotó: Fotó: Kovács Attila/MTI
Mátrai forrásaink szerint hosszú évek óta – még az új médiahatóság 2010-es felállítása elõtt – bizalmi kapcsolatban állt Szalaival is. Ezt a lemondását tartalmazó közleményben is elismerte, melyben azt írta, 2010 augusztusában Szalai Annamária kérésére vállalta az elnökhelyettesi posztot. Forrásaink szerint a médiaügyekkel foglalkozó elnöknek „korlátozott volt a tudása” hírközlési területen, ezért kérte fel a korábbi tapasztalatai alapján a piaci viszonyokat ismerõ Mátrait. Egy, a szakterületet jól ismerõ fideszes forrás szerint a kormánypárt környezetében nem sok hírközléshez értõ szakember volt, és mivel Mátrai jóban volt Szalaival és a volt fejlesztési miniszterrel, Fellegi Tamással, rá esett a választás.
A médiahatóságnál Mátrai volt a felelõs a mobilszolgáltatókért, miután a médiatörvény megalkotásával a parlament összevonta a hírközlésért és a média felügyeletéért felelõs szerveket, az NHH-t és az ORTT-t. Az elnökhelyettes szeptember 10-i közleménye szerint az õ feladata volt „az állami frekvenciavagyon felelõs hasznosításának új alapokra helyezése, valamint az internetbiztonság növelése, az országos digitális átállás megszervezése és elindítása”.
Régi ügyek
Az NMHH volt elnökhelyettese korábban a UPC Central Europe Group, üzletfejlesztési igazgatója, majd a UPC Magyarország Kft. szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója volt. 2009-ben több vezetõtársával együtt távozott a UPC-tõl, miután a cégnél a Figyelõ akkori információi szerint az amerikai központ nyomására belsõ vizsgálat indult, számítógépeket foglaltak le. A hetilap 2009-ben azt írta, „a kábeles infrastruktúra kiépítését és a vezetõk költségszámláit is nagyító alá vették”, ahogy azt is megnézték, milyen formában lobbiztak a döntéshozóknál a cég vezetõi. Hogy az elbocsátott fejeseknek mi köze volt ezekhez az ügyekhez, nem derült ki, a Figyelõ azt írta, a UPC tõzsdei cégként nem erõltette az ügyek nyilvánosságra hozatalát.
Egy bukta és a 180 fokos fordulat
Mátrai két kiemelt üggyel foglalkozott 2010 óta – erõsítette meg több NMHH-s forrás. Õ figyelt a negyedik, állami mobilszolgáltató – idõközben kudarcba fulladt – elindítására, illetve az idén és a következõ években lejáró mobilfrekvencia-engedélyek ügyére is.
Karas Monika – új seprû jól söpör?
Fotó: Stiller Ákos
Mindkét ügy jelentõs vitákat váltott ki, ráadásul a kormány által még három évvel ezelõtt felkarolt ötlet az állami mobilszolgáltatóról zátonyra is futott. A Magyar Posta, a Magyar Villamos Mûvek és a Magyar Fejlesztési Bank létre is hozta az új szolgáltatót, de a frekvenciák megszerzése megakadt a bíróságon. Ugyanis a piacon lévõ három cég – Magyar Telekom, Vodafone, Telenor – perre ment az NMHH-val. A mobilszolgáltatók arra hivatkoztak, hogy a kiíráskor hatályos volt az a kormányrendelet, mely leszögezte, állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az állami vállalat. Az NMHH viszont ezt vitatta, és arra hivatkozott, hogy az eljárás közben megjelent a médiahatóság tiltást feloldó rendelete – melyet Mátrai dolgozott ki.
Ám a hatóság végül pert vesztett, sõt a legfelsõbb bírói fórum, a Kúria is megerõsítette a tavaly õsszel született másodfokú ítéletet. A folyamat elején, még a negyedik mobilszolgáltató elõkészítésekor, az ügy a kormányon belül is vitákat váltott ki. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyanis ellenezte, hogy az NMHH elnöke külön rendeletalkotás jogát az alkotmányba foglalják, ahogy azt Rogán Antal beterjesztette a parlamentnek. Végül a kormánypárti frakciók megszavazták a gazdasági bizottság elnökének elõterjesztését.
Szalai és Mátrai irányítása alatt nemcsak az állami mobilszolgáltató ügyében vállalt konfliktusokat a médiahatóság. A piacon lévõ három cégnek az elkövetkezõ években járt volna le több frekvenciára az engedélye. A Vodafone 900 és 1800 megahertzes (MHz) frekvenciahasználati jogosultsága 2014. október 8-án jár le. A Telenor és a Magyar Telekom 900 MHz-es jogosultsága 2016. május 4-én, a két társaság 1800 MHz-es jogosultsága 2014. október 7-én, a három mobilszolgáltató által 2004-ben vásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultság pedig 2019-ben jár le.
Az év elsõ felében az NMHH több alkalommal egyértelmûvé tette, hogy nem lesz hosszabbítás, versenyeztetni akar. Egy januárban született NMHH-rendelet szerint a 900-as és az 1800 tartomány esetében „a frekvenciaelosztás módja: versenyeztetési eljárás”. Ugyanakkor négy nappal Szalai Annamária halála elõtt a médiahatóság közleményben tudatta, hogy a Vodafone esetében nem lesz automatikus a hosszabbítás. Mivel a másik két cég esetében már volt egy pályáztatás nélküli hosszabbítás, a Vodafone hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva bírósághoz fordult.
Végül az új elnök, Karas Monika kinevezése után kevesebb, mint egy hónap alatt nyugvópontra jutott az összes vitatott frekvenciaügy. Mátrai szeptember 6-án a három cég jogi és kormányzati kapcsolatokért felelõs igazgatóinak jelenlétében közölte: stratégiai megállapodást kötöttek, melynek keretében a cégek 100 milliárd forintot fizetnek be az államháztartásba, az állam pedig 2022-ig meghosszabbítja a szerzõdéseiket a 900 és 1800 megahertzes frekvenciákra.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kore
- 2013. September 17. 21:22:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.