Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Panaszáradatot zúdítottak a képviselõkre a rendõrkapitányok
Micsoda? A maffia panaszkodik a mûködésére? Tán nem "rendõrség" szeretne lenni belõle mégis? Féltek, mi? Nem? Akkor nincs eszetek. Rendkívül nagy a fluktuáció, fiatalok és tapasztalatlanok a rendõrök, vidéken ráadásul a technikai felszereltség állapota is nehezíti az egyenruhások munkáját – panaszolták fel a helyi képviselõ-testületeknek azok a vidéki rendõrkapitányok, akiknek tavalyi évrõl szóló beszámolóit a hvg.hu átnyálazta. A jelentésekbõl kirajzolódnak annak okai, hogy miért lett olyan rossz a tavalyi bûnügyi statisztika. A fõváros kerületi kapitányságai ugyan jobb helyzetben vannak, de ott sem olvasható ki elégedettség a parancsnokok megállapításaiból.
„Más dolog, amit a kormányzati média kommunikál a rendõrségrõl, és más a helyzet belülrõl” – osztotta meg a véleményét a hvg.hu-val egy, a neve elhallgatását kérõ nyomozó, aki majdnem negyvenéves korával már tapasztalt rendõrnek számít a jelenlegi állományban. Szerinte az "állomány félelemben és folyamatos stresszben él, ami miatt mindenki csak magára figyel, és szó nélkül teszi azt, amit mondanak".
A motivációra pedig valószínûleg szükség lenne, mert a hvg.hu által már többször idézett miskolci rendõrkapitány, Bogyay Ferenc arra hívta fel a figyelmet a tavalyi beszámolójában, hogy „sem a külsõ körülményekben, sem a rendõrség belsõ feltételrendszerében nem várható olyan jelentõs változás, mely a bûnözés visszaszorulását eredményezné, vagy legalábbis lassíthatná a bûnözésben uralkodó negatív folyamatokat”. A problémákat nagyon õszintén felvetõ parancsnok, akinek az ország egyik leghátrányosabb helyzetû régiójában kell rendet tartania 30 településen, köztük öt városban, nem sok jóval tudta kecsegtetni saját beosztottait.
Bogyay Ferenc
Fotó: MTI / Vajda János
A bûnügyi statisztika – ami a tavalyi évre több értelemben negatív rekordot mutat – ugyan sok mindent elárul a bûnözés állapotáról, de csak ebbõl nem lehet pontos következtetéseket levonni a közbiztonságról, a rendõrség helyzetérõl. A tisztánlátást segítik azok az éves beszámolók, amelyeket a rendõrkapitányoknak kell minden évben benyújtaniuk a helyi önkormányzatoknak. Ezek minõsége, részletessége igen változó, és az elfogadásának vagy elutasításának sincs valódi jelentõsége, de bizonyos esetekben a rendõri vezetõk igen õszintén vallanak benne a problémáikról.
Adatok a miskolci rendõrök életébõl
„A Miskolci Rendõrkapitányság illetékességi területén a rendõrségi Netzsaru informatikai rendszerben a 2011. évi 10 912 bûncselekmény után 2012-ben 11 872 bûntettet regisztrálhattunk. A bûnözés struktúrájában jelentõs változás nem történt, a bûncselekmények döntõ hányadát, a 2011-es év 63 százaléka után tavaly 56 százalékát, továbbra is a vagyon elleni bûncselekmények teszik ki.” (A szabálysértési értékhatár 50 ezer forintra emelése szerepet játszott a csökkenésben – a szerk.) „A mûködési területünkön a nap minden szakában, 14-22 gépkocsival, 28-50 egyenruhás rendõr végez folyamatosan közterületi tevékenységet. A szolgálatos állomány havonta hozzávetõleg 24-28 ezer órát tölt közterületi tevékenységgel, ez alatt 3 000-3 500 ügyeleti küldést teljesít, valamint 6 000-6 500 esetben saját kezdeményezés alapján intézkedik.”
Miskolcon és környékén az országos átlagnál nagyobb a munkanélküliség, valamint alacsonyabb életszínvonal miatt a vagyon elleni bûnözés a legjellemzõbb, ezek jelentik az egyik legnagyobb problémát. A bûnözés szerkezetében nem várható átrendezõdés – hívta fel a figyelmet Bogyay, akinek meglátásait azért emeljük ki, mert más rendõri vezetõ beszámolójában ritkán találkozni ilyen, a problémákat egyáltalán nem takargató megjegyzésekkel. A konkrét gondok között szerepel a vagyon elleni bûntettek nagy száma mellett a fiatalok által elkövetett „útonállásszerû" rablások, a kábítószer-bûnözés terjedése, amelyrõl a nagy látencia miatt nincsenek is pontos adatok.
A közterületi jelenlét a miskolci rendõrkapitány szerint fontos lenne, de elveszi ettõl az erõket a kulturális, a sport és politikai jellegû rendezvények biztosítása. „A legnagyobb megterhelést a DVTK labdarúgó mérkõzések biztosítása jelenti, mivel egy-egy ilyen mérkõzés során átlagosan 50-80 közterületi szolgálatot ellátó rendõr 6-8 órán keresztül kerül bevonásra, de volt az évben olyan kiemelt mérkõzésünk is, melyen – beleértve a Készenléti Rendõrség állományát is – több mint 400 fõvel vettünk részt.”
Rendõr-kibocsátó és eskütételi ünnepség Miskolcon.
Fotó: ORFK / H. Szabó Sándor
„A nyomozásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek növekedése, illetve a megfelelõ technikai háttér hiánya azonban csökkenti a közterületi ellenõrzésekre fordítható idõt. A körzeti megbízotti irodák nem rendelkeznek, ún. 'közigazgatási' telefonvonallal és rendesen mûködõ számítógépes hálózati kapcsolattal, így a különbözõ számítógépes alkalmazások, nyilvántartások használata rendkívül nehézkes” – sorolta Bogyay Ferenc, hogy milyen napi problémákkal küszködnek.
Más kapitányságon sincs másképp
„A nagyatádi kapitányság illetékességi területén magas a munkanélküliség, az elöregedõ demográfiai jellemzõkkel rendelkezõ, aprófalvas településszerkezet bizonyos esetekben felerõsíti a bûncselekmények elkövetésének lehetõségét, szándékát” – írta 2012-es beszámolójában Hegedûs János rendõrkapitány. Õ megfelelõnek látta beosztottai tavalyi munkáját, de a 2013-ra kitûzött célok között elsõ helyen szerepeltette a vagyon elleni, illetve a közterületi bûncselekmények, azon belül is fõleg a lakosságot leginkább irritáló betöréses lopás, gépkocsifeltörés és garázdaság számának csökkentését. A város bûnügyi, közbiztonsági helyzetére azért voltunk kíváncsiak, mert az illetékességi területéhez tartozó Csurgón történt meg az, hogy egy rendõr kihallgatásokat álmodott jegyzõkönyvbe az ügyek minél elõbbi lezárása érdekében.
Szintén a létszámmal, illetve az állomány fiatal korával kapcsolatos gondokat jelezte Rigó János kecskeméti rendõrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójában, mondva, a létszám hosszú évek óta folyamatosan csökken. A kevesebb embernek pedig egyre több bûntett ellen kell fellépnie. „2012-ben a vagyon elleni deliktumok további emelkedése volt tapasztalható, és aggasztó, hogy jelentõs mértékben megemelkedett a gépkocsifeltörések és a kerékpárlopások száma. Az ismertté vált bûncselekmények száma 2012. évben 11 270 volt a 2011. évi 7 548-hoz képest, ez 49,3 százalékos emelkedést jelent.” A vagyon elleni bûncselekmények száma 35 százalékkal nõtt – emelte ki a rendõrkapitány.
Fotó: ORFK / H. Szabó Sándor
A kecskeméti kapitányság „nyomozáseredményességi mutatójának” csökkenésében a parancsnok szerint szerepet játszik a bûnügyi állomány életkora és szakmai tapasztaltsága. „ Az átlagéletkor döntõen a 21-25, illetve a 26-30 év közé esik. A szakmai tapasztalat is hasonló eredményt mutat” – írta Rigó. Emellett nagy az emberek leterheltsége, ami miatt „tendenciózus az elvándorlási hajlam is”. A kellõ tapasztalattal rendelkezõ szakemberek hiánya „nem csak a bûnügyi területet, hanem a közterületi szolgálatot is érintette” – szögezte le a beszámolóban a parancsnok.
A salgótarjáni rendõrkapitányság vezetõje, Ponyi Béla ezredes sem titkolta a gondokat a tavalyi évre vonatkozó beszámolójában. „Az adminisztrációs terhek fokozódása a végrehajtói rendõri állományon a jogszabályváltozások, illetve az átszervezések miatt" – írta, és ki is fejtette, ez mit jelent: „a felderítést végzõ állomány a munkaidejének nagyobb részét a számítógépek mögött, a bürokratikus terhekbõl adódó papírmunka elvégzésével tölti." Ráadásul hiába igyekezne a rendõr, minél elõbb letudni az adminisztrációt, elõfordult, hogy hetekig nem lehetett iratot rögzíteni az ügyviteli és ügyforgalmi rendszerben, a Robotzsaruban.
A nógrádi megyeszékhely rendõri vezetõje nemcsak a meglévõ eszközpark elavultságát hozta fel a beszámolójában, hanem a többi kollégájához hasonlóan a fluktuációt, illetve azt is, hogy a szakértõi rendszer szétzilált lett, és emiatt finanszírozási nehézségek léptek fel, lassult a bizonyítási eljárás, és sokkal kevesebb lett a szakértõi kirendelés. Ponyi Béla ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy az állampolgári fegyelem sem túl jó.
Fõvárosi körkép
Az angyalföldi rendõröknek szintén gondot jelent – miskolci kollégáikhoz hasonlóan –, hogy kevés egyenruhást tudnak az utcára küldeni, mivel a bûncselekmények, szabálysértések helyszínére való kiszállások és a jelentésírás azoktól sok idõt elvesz. A rendõrök vonulásai között egyébként sok olyan is van, amelyek valótlan adatokon alapulnak – jegyezte meg Paál Péter György, a kerületi kapitányság vezetõje, hozzátéve: olyan ügyek is szép számmal akadnak, amelyek nem is igényelnek rendõri intézkedést.
Probléma az is, hogy a járõrök átlagéletkora alacsonyabb, mint 25 év, az élettapasztalat hiánya pedig kihat a mindennapi munkára – írta a parancsnok. Megjegyezte: „a konfliktushelyzetek megoldása komoly feladat elé állítja a fiatal kollégákat, amelyeket csak jogszabályismerettel nem lehet megoldani.” Nem takargatta a kapitányságvezetõ azon gondokat sem, amelyek miatt a felderítõ munka eredményessége nem elég jó. Így például azt, hogy a bûnügyes rendõrök fiatalok, tapasztalatlanok. „A fiatal parancsnokok számára a bûnügyi osztályvezetõnek a vezetési ismereteit is át kell adni a szakmai irányításon túl, és az alosztályvezetõk amellett, hogy oktatták beosztottjaikat, maguk is oktatásra szorultak.” Az eredményességi mutatókat jelentõsen befolyásolta – a kapitány megállapítása szerint –, hogy leterheltek az emberek, és az elõadóknál felhalmozódnak a büntetõügyek.
A XIV. kerületi kapitányságon – amely a Budapesti Rendõr-fõkapitányság negyedik legnagyobb kapitánysága – tavaly az egyik legfõbb cél az állomány létszámának feltöltése, a fluktuáció lelassítása volt. A zuglói kapitányságvezetõ, Dragon Sándor változtatni akart az intézkedések összetételén, mondván, csökkenteni kell az igazoltatás miatti elõállításokat, a szabálysértési feljelentések helyett pedig inkább helyszíni bírságot kell alkalmazni.
Fuxreiter Róbert, Ferencváros rendõrkapitánya is azt jelezte, hogy az elektronikus úton, banking tevékenységgel, internet felhasználásával, weboldalakon, illetõleg klónozott bankkártyák segítségével elkövetett bûncselekmények fognak a következõ idõszakban emelkedni. A parancsnok hangsúlyozta, 2012-ben a gépjármûvel kapcsolatos bûncselekmények és a kábítószerrel kapcsolatosak növekedtek jelentõsen – nemcsak náluk, hanem egész Budapesten. A IX. kerületi rendõri vezetõ idei évre tervezett célok között – más kapitányokhoz hasonlóan – szintén feltüntette a fluktuáció megállítását, ami jelzi, hogy nagy az elvándorlás a kapitányságról.
A VI. kerületben is a létszámproblémákról tett említést Bartus Zoltán rendõrkapitány, aki idén ennek a helyzetnek a javításán dolgozik – közölte beszámolójában a képviselõ-testülettel, hogy a további csökkenést megállítsa, és az állományt megtartsa. Bartus Zoltán szerint növelni kell a vezetõi állomány szociális érzékenységét, továbbá célul tûzte ki azt, hogy a rendõri intézkedések során beosztottai az emberi jogok tiszteletben tartásával kulturáltan és udvariasan viselkedjenek. Ez pedig jelezheti, hogy ezen a területen van min javítaniuk még az egyenruhásoknak.
Az I. kerületi parancsnok, Kiss Szabolcs nagyon finoman célzott arra beszámolójában, hogy az állomány fiatal kora befolyásolja a kapitányság eredményességét. Az Õr- és Járõrszolgálati Alosztályon dolgozók például egy-négy éve vannak ott. Kiss Szabolcs hangsúlyozta, az idei célok egyike a létszámhiányt megszüntetése, illetve az emberek megtartása. Ezek mellett kiemelte azt is, hogy fontos követelmény a rendõrökkel szemben „az egyéni ápoltság, felszerelés, öltözet, fegyverzet kifogástalansága, valamint a foganatosított rendõri intézkedések jog- és szakszerûsége.” Egy héttel ezelõtt írt a hvg.hu arról, hogy az emberek gyakran az igazoltató rendõr emeltebb hangon történõ intézkedésére is panaszkodtak.
Nyócker
„Nem könnyítette meg feladataink ellátását az a tény sem, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is jelentõs volt a fluktuáció mértéke” – írta beszámolójában a józsefvárosi rendõrkapitány. A helyzetet enyhítette a próbaidõs rendõrök véglegesítése, de õket rutinosabb, tapasztaltabb rendõrök mellé lehet csak beosztani, de „nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a rutinosabb állomány nagyobb része is csupán két-három éve teljesít rendõri szolgálatot.”
Távozó rendõrök
Hat hivatásos „esetében van folyamatban jogviszony megszüntetésre irányuló kérelem” – közölte a hvg.hu által kiválasztott és megkérdezett Baranya megyével kapcsolatban az Országos Rendõr-fõkapitányság július közepén. A testület egészének fluktuációs nyilvántartása szerint pedig 2009-ben 2018, 2010-ben 1512, 2011-ben 1704, 2012-ben 1277 hivatásos távozott a rendõrségtõl. Idén május 31-ig 360 rendõr jogviszonya szûnt meg.
Danada János is õszintén írt arról, hogy a különbözõ rendezvények, így sportesemények biztosítása – amelyekbõl 2012-ben 82 adott számukra munkát – jelentõsen növelte a kapitányság terheit. Miskolci kollégájához hasonlóan a VIII. kerületi parancsnok is megjegyezte, a vagyon elleni bûncselekmények, azon belül is a lopások száma jelentõs. Ebben szerepet játszik, hogy „a gazdasági világválság óta jelentõsen romlott a lakosság életkörülménye, a kerületünkben élõ 'szegény' társadalmi réteg még szegényebbé vált.”
A VIII. kerületi rendõri vezetõ is úgy látja, van még mit javítani az egyenruhások megjelenésén, ápoltságán és intézkedési kultúráján, és szerinte idén növelni kell a rendõrség iránti bizalmat még pedig többek között a nyomozások szakszerû, törvényes és eredményes végrehajtásával. Ezzel a megjegyzésével Danada János valószínûleg arra utal, hogy sok panasz érkezik a beosztottai munkájával kapcsolatban.
Link
„Más dolog, amit a kormányzati média kommunikál a rendõrségrõl, és más a helyzet belülrõl” – osztotta meg a véleményét a hvg.hu-val egy, a neve elhallgatását kérõ nyomozó, aki majdnem negyvenéves korával már tapasztalt rendõrnek számít a jelenlegi állományban. Szerinte az "állomány félelemben és folyamatos stresszben él, ami miatt mindenki csak magára figyel, és szó nélkül teszi azt, amit mondanak".
A motivációra pedig valószínûleg szükség lenne, mert a hvg.hu által már többször idézett miskolci rendõrkapitány, Bogyay Ferenc arra hívta fel a figyelmet a tavalyi beszámolójában, hogy „sem a külsõ körülményekben, sem a rendõrség belsõ feltételrendszerében nem várható olyan jelentõs változás, mely a bûnözés visszaszorulását eredményezné, vagy legalábbis lassíthatná a bûnözésben uralkodó negatív folyamatokat”. A problémákat nagyon õszintén felvetõ parancsnok, akinek az ország egyik leghátrányosabb helyzetû régiójában kell rendet tartania 30 településen, köztük öt városban, nem sok jóval tudta kecsegtetni saját beosztottait.
Bogyay Ferenc
Fotó: MTI / Vajda János
A bûnügyi statisztika – ami a tavalyi évre több értelemben negatív rekordot mutat – ugyan sok mindent elárul a bûnözés állapotáról, de csak ebbõl nem lehet pontos következtetéseket levonni a közbiztonságról, a rendõrség helyzetérõl. A tisztánlátást segítik azok az éves beszámolók, amelyeket a rendõrkapitányoknak kell minden évben benyújtaniuk a helyi önkormányzatoknak. Ezek minõsége, részletessége igen változó, és az elfogadásának vagy elutasításának sincs valódi jelentõsége, de bizonyos esetekben a rendõri vezetõk igen õszintén vallanak benne a problémáikról.
Adatok a miskolci rendõrök életébõl
„A Miskolci Rendõrkapitányság illetékességi területén a rendõrségi Netzsaru informatikai rendszerben a 2011. évi 10 912 bûncselekmény után 2012-ben 11 872 bûntettet regisztrálhattunk. A bûnözés struktúrájában jelentõs változás nem történt, a bûncselekmények döntõ hányadát, a 2011-es év 63 százaléka után tavaly 56 százalékát, továbbra is a vagyon elleni bûncselekmények teszik ki.” (A szabálysértési értékhatár 50 ezer forintra emelése szerepet játszott a csökkenésben – a szerk.) „A mûködési területünkön a nap minden szakában, 14-22 gépkocsival, 28-50 egyenruhás rendõr végez folyamatosan közterületi tevékenységet. A szolgálatos állomány havonta hozzávetõleg 24-28 ezer órát tölt közterületi tevékenységgel, ez alatt 3 000-3 500 ügyeleti küldést teljesít, valamint 6 000-6 500 esetben saját kezdeményezés alapján intézkedik.”
Miskolcon és környékén az országos átlagnál nagyobb a munkanélküliség, valamint alacsonyabb életszínvonal miatt a vagyon elleni bûnözés a legjellemzõbb, ezek jelentik az egyik legnagyobb problémát. A bûnözés szerkezetében nem várható átrendezõdés – hívta fel a figyelmet Bogyay, akinek meglátásait azért emeljük ki, mert más rendõri vezetõ beszámolójában ritkán találkozni ilyen, a problémákat egyáltalán nem takargató megjegyzésekkel. A konkrét gondok között szerepel a vagyon elleni bûntettek nagy száma mellett a fiatalok által elkövetett „útonállásszerû" rablások, a kábítószer-bûnözés terjedése, amelyrõl a nagy látencia miatt nincsenek is pontos adatok.
A közterületi jelenlét a miskolci rendõrkapitány szerint fontos lenne, de elveszi ettõl az erõket a kulturális, a sport és politikai jellegû rendezvények biztosítása. „A legnagyobb megterhelést a DVTK labdarúgó mérkõzések biztosítása jelenti, mivel egy-egy ilyen mérkõzés során átlagosan 50-80 közterületi szolgálatot ellátó rendõr 6-8 órán keresztül kerül bevonásra, de volt az évben olyan kiemelt mérkõzésünk is, melyen – beleértve a Készenléti Rendõrség állományát is – több mint 400 fõvel vettünk részt.”
Rendõr-kibocsátó és eskütételi ünnepség Miskolcon.
Fotó: ORFK / H. Szabó Sándor
„A nyomozásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek növekedése, illetve a megfelelõ technikai háttér hiánya azonban csökkenti a közterületi ellenõrzésekre fordítható idõt. A körzeti megbízotti irodák nem rendelkeznek, ún. 'közigazgatási' telefonvonallal és rendesen mûködõ számítógépes hálózati kapcsolattal, így a különbözõ számítógépes alkalmazások, nyilvántartások használata rendkívül nehézkes” – sorolta Bogyay Ferenc, hogy milyen napi problémákkal küszködnek.
Más kapitányságon sincs másképp
„A nagyatádi kapitányság illetékességi területén magas a munkanélküliség, az elöregedõ demográfiai jellemzõkkel rendelkezõ, aprófalvas településszerkezet bizonyos esetekben felerõsíti a bûncselekmények elkövetésének lehetõségét, szándékát” – írta 2012-es beszámolójában Hegedûs János rendõrkapitány. Õ megfelelõnek látta beosztottai tavalyi munkáját, de a 2013-ra kitûzött célok között elsõ helyen szerepeltette a vagyon elleni, illetve a közterületi bûncselekmények, azon belül is fõleg a lakosságot leginkább irritáló betöréses lopás, gépkocsifeltörés és garázdaság számának csökkentését. A város bûnügyi, közbiztonsági helyzetére azért voltunk kíváncsiak, mert az illetékességi területéhez tartozó Csurgón történt meg az, hogy egy rendõr kihallgatásokat álmodott jegyzõkönyvbe az ügyek minél elõbbi lezárása érdekében.
Szintén a létszámmal, illetve az állomány fiatal korával kapcsolatos gondokat jelezte Rigó János kecskeméti rendõrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójában, mondva, a létszám hosszú évek óta folyamatosan csökken. A kevesebb embernek pedig egyre több bûntett ellen kell fellépnie. „2012-ben a vagyon elleni deliktumok további emelkedése volt tapasztalható, és aggasztó, hogy jelentõs mértékben megemelkedett a gépkocsifeltörések és a kerékpárlopások száma. Az ismertté vált bûncselekmények száma 2012. évben 11 270 volt a 2011. évi 7 548-hoz képest, ez 49,3 százalékos emelkedést jelent.” A vagyon elleni bûncselekmények száma 35 százalékkal nõtt – emelte ki a rendõrkapitány.
Fotó: ORFK / H. Szabó Sándor
A kecskeméti kapitányság „nyomozáseredményességi mutatójának” csökkenésében a parancsnok szerint szerepet játszik a bûnügyi állomány életkora és szakmai tapasztaltsága. „ Az átlagéletkor döntõen a 21-25, illetve a 26-30 év közé esik. A szakmai tapasztalat is hasonló eredményt mutat” – írta Rigó. Emellett nagy az emberek leterheltsége, ami miatt „tendenciózus az elvándorlási hajlam is”. A kellõ tapasztalattal rendelkezõ szakemberek hiánya „nem csak a bûnügyi területet, hanem a közterületi szolgálatot is érintette” – szögezte le a beszámolóban a parancsnok.
A salgótarjáni rendõrkapitányság vezetõje, Ponyi Béla ezredes sem titkolta a gondokat a tavalyi évre vonatkozó beszámolójában. „Az adminisztrációs terhek fokozódása a végrehajtói rendõri állományon a jogszabályváltozások, illetve az átszervezések miatt" – írta, és ki is fejtette, ez mit jelent: „a felderítést végzõ állomány a munkaidejének nagyobb részét a számítógépek mögött, a bürokratikus terhekbõl adódó papírmunka elvégzésével tölti." Ráadásul hiába igyekezne a rendõr, minél elõbb letudni az adminisztrációt, elõfordult, hogy hetekig nem lehetett iratot rögzíteni az ügyviteli és ügyforgalmi rendszerben, a Robotzsaruban.
A nógrádi megyeszékhely rendõri vezetõje nemcsak a meglévõ eszközpark elavultságát hozta fel a beszámolójában, hanem a többi kollégájához hasonlóan a fluktuációt, illetve azt is, hogy a szakértõi rendszer szétzilált lett, és emiatt finanszírozási nehézségek léptek fel, lassult a bizonyítási eljárás, és sokkal kevesebb lett a szakértõi kirendelés. Ponyi Béla ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy az állampolgári fegyelem sem túl jó.
Fõvárosi körkép
Az angyalföldi rendõröknek szintén gondot jelent – miskolci kollégáikhoz hasonlóan –, hogy kevés egyenruhást tudnak az utcára küldeni, mivel a bûncselekmények, szabálysértések helyszínére való kiszállások és a jelentésírás azoktól sok idõt elvesz. A rendõrök vonulásai között egyébként sok olyan is van, amelyek valótlan adatokon alapulnak – jegyezte meg Paál Péter György, a kerületi kapitányság vezetõje, hozzátéve: olyan ügyek is szép számmal akadnak, amelyek nem is igényelnek rendõri intézkedést.
Probléma az is, hogy a járõrök átlagéletkora alacsonyabb, mint 25 év, az élettapasztalat hiánya pedig kihat a mindennapi munkára – írta a parancsnok. Megjegyezte: „a konfliktushelyzetek megoldása komoly feladat elé állítja a fiatal kollégákat, amelyeket csak jogszabályismerettel nem lehet megoldani.” Nem takargatta a kapitányságvezetõ azon gondokat sem, amelyek miatt a felderítõ munka eredményessége nem elég jó. Így például azt, hogy a bûnügyes rendõrök fiatalok, tapasztalatlanok. „A fiatal parancsnokok számára a bûnügyi osztályvezetõnek a vezetési ismereteit is át kell adni a szakmai irányításon túl, és az alosztályvezetõk amellett, hogy oktatták beosztottjaikat, maguk is oktatásra szorultak.” Az eredményességi mutatókat jelentõsen befolyásolta – a kapitány megállapítása szerint –, hogy leterheltek az emberek, és az elõadóknál felhalmozódnak a büntetõügyek.
A XIV. kerületi kapitányságon – amely a Budapesti Rendõr-fõkapitányság negyedik legnagyobb kapitánysága – tavaly az egyik legfõbb cél az állomány létszámának feltöltése, a fluktuáció lelassítása volt. A zuglói kapitányságvezetõ, Dragon Sándor változtatni akart az intézkedések összetételén, mondván, csökkenteni kell az igazoltatás miatti elõállításokat, a szabálysértési feljelentések helyett pedig inkább helyszíni bírságot kell alkalmazni.
Fuxreiter Róbert, Ferencváros rendõrkapitánya is azt jelezte, hogy az elektronikus úton, banking tevékenységgel, internet felhasználásával, weboldalakon, illetõleg klónozott bankkártyák segítségével elkövetett bûncselekmények fognak a következõ idõszakban emelkedni. A parancsnok hangsúlyozta, 2012-ben a gépjármûvel kapcsolatos bûncselekmények és a kábítószerrel kapcsolatosak növekedtek jelentõsen – nemcsak náluk, hanem egész Budapesten. A IX. kerületi rendõri vezetõ idei évre tervezett célok között – más kapitányokhoz hasonlóan – szintén feltüntette a fluktuáció megállítását, ami jelzi, hogy nagy az elvándorlás a kapitányságról.
A VI. kerületben is a létszámproblémákról tett említést Bartus Zoltán rendõrkapitány, aki idén ennek a helyzetnek a javításán dolgozik – közölte beszámolójában a képviselõ-testülettel, hogy a további csökkenést megállítsa, és az állományt megtartsa. Bartus Zoltán szerint növelni kell a vezetõi állomány szociális érzékenységét, továbbá célul tûzte ki azt, hogy a rendõri intézkedések során beosztottai az emberi jogok tiszteletben tartásával kulturáltan és udvariasan viselkedjenek. Ez pedig jelezheti, hogy ezen a területen van min javítaniuk még az egyenruhásoknak.
Az I. kerületi parancsnok, Kiss Szabolcs nagyon finoman célzott arra beszámolójában, hogy az állomány fiatal kora befolyásolja a kapitányság eredményességét. Az Õr- és Járõrszolgálati Alosztályon dolgozók például egy-négy éve vannak ott. Kiss Szabolcs hangsúlyozta, az idei célok egyike a létszámhiányt megszüntetése, illetve az emberek megtartása. Ezek mellett kiemelte azt is, hogy fontos követelmény a rendõrökkel szemben „az egyéni ápoltság, felszerelés, öltözet, fegyverzet kifogástalansága, valamint a foganatosított rendõri intézkedések jog- és szakszerûsége.” Egy héttel ezelõtt írt a hvg.hu arról, hogy az emberek gyakran az igazoltató rendõr emeltebb hangon történõ intézkedésére is panaszkodtak.
Nyócker
„Nem könnyítette meg feladataink ellátását az a tény sem, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is jelentõs volt a fluktuáció mértéke” – írta beszámolójában a józsefvárosi rendõrkapitány. A helyzetet enyhítette a próbaidõs rendõrök véglegesítése, de õket rutinosabb, tapasztaltabb rendõrök mellé lehet csak beosztani, de „nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a rutinosabb állomány nagyobb része is csupán két-három éve teljesít rendõri szolgálatot.”
Távozó rendõrök
Hat hivatásos „esetében van folyamatban jogviszony megszüntetésre irányuló kérelem” – közölte a hvg.hu által kiválasztott és megkérdezett Baranya megyével kapcsolatban az Országos Rendõr-fõkapitányság július közepén. A testület egészének fluktuációs nyilvántartása szerint pedig 2009-ben 2018, 2010-ben 1512, 2011-ben 1704, 2012-ben 1277 hivatásos távozott a rendõrségtõl. Idén május 31-ig 360 rendõr jogviszonya szûnt meg.
Danada János is õszintén írt arról, hogy a különbözõ rendezvények, így sportesemények biztosítása – amelyekbõl 2012-ben 82 adott számukra munkát – jelentõsen növelte a kapitányság terheit. Miskolci kollégájához hasonlóan a VIII. kerületi parancsnok is megjegyezte, a vagyon elleni bûncselekmények, azon belül is a lopások száma jelentõs. Ebben szerepet játszik, hogy „a gazdasági világválság óta jelentõsen romlott a lakosság életkörülménye, a kerületünkben élõ 'szegény' társadalmi réteg még szegényebbé vált.”
A VIII. kerületi rendõri vezetõ is úgy látja, van még mit javítani az egyenruhások megjelenésén, ápoltságán és intézkedési kultúráján, és szerinte idén növelni kell a rendõrség iránti bizalmat még pedig többek között a nyomozások szakszerû, törvényes és eredményes végrehajtásával. Ezzel a megjegyzésével Danada János valószínûleg arra utal, hogy sok panasz érkezik a beosztottai munkájával kapcsolatban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. September 18. 16:02:37
#2 |
kontroll88
- 2013. September 18. 18:43:49
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.