Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Újabb súlyos tények: Titkosszolgálat segítette a cigánygyilkosokat?
Mossad (CIA) "munka" volt, a sok hülye NBH-s meg csak pilogott hozzá. Na és? Valami újat is írhatnátok, amirõl nem tudtunk eddig. Újabb Laborc-botrány: Állami segítség a cigánygyilkosoknak? A holnap utcára kerülõ Heti Válasz új információja nyomán ismét fel kell vetni: az állami szervek cinkosai voltak-e a cigánygyilkosságoknak? Ugyanis nemcsak megszüntették a majdani elkövetõk figyelését 2008 tavaszán, leváltották a telefonlehallgatást javasoló NBH-tisztet is.
„Érthetetlen" - a 2008-2009-ben cigányokat gyilkoló halálbrigád ügye újabb jelzõvel bõvült. Két hete oldották fel a titkosítás alól azt a jelentést, amelyet a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) fõigazgatója készített Hende Csaba honvédelmi miniszter utasítására 2010 szeptemberében. A negyedik elítélt, Csontos István (az utolsó két támadás idején a tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkosok sofõrje) katonai elhárítással fenntartott kapcsolata az ügy egyik legzavaróbb tényezõje. A KBH 2010-es jelentése a fenti szóval illette az elõzõ vezetés magatartását, amely hazudott a Csontossal fenntartott kapcsolatról.
A katonai ténytisztázással párhuzamosan az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH; 2010 óta Alkotmányvédelmi Hivatal) magatartását is vizsgálják. Miniszterelnöki utasításra egy hónapja olyan nyomozócsoport állt fel, amelyben a rendõrség és a biztonsági szolgálatok munkatársai közösen nézik át az ügy anyagait. E munka eredményeként értesülésünk szerint a katonai elhárítás hazudozásainál súlyosabb tények derültek ki.Míg az egyenruhásoknak a Csontossal kapcsolatos értesülések eltagadása róható fel, az akkor Laborc Sándor vezette NBH már a kezdet kezdetén közbeavatkozhatott volna.
Korábban is tudni lehetett, hogy a majdani egyik elkövetõt, Kiss Istvánt már évek óta figyelték. A lehallgatást azonban annak ellenére nem hosszabbították meg 2008 tavaszán, hogy fegyverszerzési szándékról keletkeztek adatok. A Laborc Sándor vezette NBH döntését védõk szakmai okokra hivatkoztak.
A Heti Válasz azonban most azt is megtudta: 2008 tavaszán nemcsak elutasították a debreceni NBH-kirendeltség lehallgatás-meghosszabbításáról szóló kérését, hanem néhány napon belül indoklás nélkül le is váltották az elõterjesztést jegyzõ tisztet, az állomás vezetõjét. Ezt követõen, 2008 júniusában sor került az elsõ - áldozatokkal még nem járó - akcióra, a debreceni menekülttábor megtámadására.
A szeptember 19-i Heti Válaszból kiderül még, hogy a katonai elhárítás korábbi vezetése miként került Csontos kapcsán hazugságspirálba. Írunk arról is, hogy a titkosítás alól feloldott 2010-es jelentés mögött egy jóval részletesebb, Csontos KBH-s „karrierjét" taglaló jelentés áll - utóbbi máig minõsített dokumentum. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.
Link
„Érthetetlen" - a 2008-2009-ben cigányokat gyilkoló halálbrigád ügye újabb jelzõvel bõvült. Két hete oldották fel a titkosítás alól azt a jelentést, amelyet a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) fõigazgatója készített Hende Csaba honvédelmi miniszter utasítására 2010 szeptemberében. A negyedik elítélt, Csontos István (az utolsó két támadás idején a tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkosok sofõrje) katonai elhárítással fenntartott kapcsolata az ügy egyik legzavaróbb tényezõje. A KBH 2010-es jelentése a fenti szóval illette az elõzõ vezetés magatartását, amely hazudott a Csontossal fenntartott kapcsolatról.
A katonai ténytisztázással párhuzamosan az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH; 2010 óta Alkotmányvédelmi Hivatal) magatartását is vizsgálják. Miniszterelnöki utasításra egy hónapja olyan nyomozócsoport állt fel, amelyben a rendõrség és a biztonsági szolgálatok munkatársai közösen nézik át az ügy anyagait. E munka eredményeként értesülésünk szerint a katonai elhárítás hazudozásainál súlyosabb tények derültek ki.Míg az egyenruhásoknak a Csontossal kapcsolatos értesülések eltagadása róható fel, az akkor Laborc Sándor vezette NBH már a kezdet kezdetén közbeavatkozhatott volna.
Korábban is tudni lehetett, hogy a majdani egyik elkövetõt, Kiss Istvánt már évek óta figyelték. A lehallgatást azonban annak ellenére nem hosszabbították meg 2008 tavaszán, hogy fegyverszerzési szándékról keletkeztek adatok. A Laborc Sándor vezette NBH döntését védõk szakmai okokra hivatkoztak.
A Heti Válasz azonban most azt is megtudta: 2008 tavaszán nemcsak elutasították a debreceni NBH-kirendeltség lehallgatás-meghosszabbításáról szóló kérését, hanem néhány napon belül indoklás nélkül le is váltották az elõterjesztést jegyzõ tisztet, az állomás vezetõjét. Ezt követõen, 2008 júniusában sor került az elsõ - áldozatokkal még nem járó - akcióra, a debreceni menekülttábor megtámadására.
A szeptember 19-i Heti Válaszból kiderül még, hogy a katonai elhárítás korábbi vezetése miként került Csontos kapcsán hazugságspirálba. Írunk arról is, hogy a titkosítás alól feloldott 2010-es jelentés mögött egy jóval részletesebb, Csontos KBH-s „karrierjét" taglaló jelentés áll - utóbbi máig minõsített dokumentum. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. September 18. 15:55:59
#2 |
tour
- 2013. September 18. 16:24:12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.