Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Változás jön a német Európa-politikában
Most kezdõdik a tánc, no meg a holkoszt is! Irányt vált az uniós politikában a vasárnapi parlamenti választás után felálló új német kormány, akkor is, ha Merkel marad a kormányfõ - reagált a kormányszóvivõ a Handelsblatt cÃmû üzleti lap beszámolójára.
Várhatóan irányt vált az uniós politikában a vasárnapi parlamenti választás után felálló új német kormány, akkor is, ha Angela Merkel marad a kormányfõ. "Hátraarcról nincs szó, a hangsúly a folyamatosságon van" - reagált Steffen Seibert kormányszóvivõ szerdán a Handelsblatt cÃmû üzleti lap beszámolójára. Az újság arról Ãrt, hogy Angela Merkel kancellár szerint nem vált be az euróövezeti válság során eddig követett módszer, a közösségi intézmények, mindenekelõtt az Európai Bizottság erõsÃtése, ezért inkább a kormányok közötti együttmûködésre kell támaszkodni.
A kancellár továbbra is a "több Európa" gondolat hÃve, a német kormány célja pedig a gazdasági- és valutaunió stabilizálása. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy új jogosÃtványokkal kell felruházni az Európai Bizottságot - emelte ki Seibert. Hozzátette: szorosabbá kell tenni az együttmûködést a tagállami kormányok, illetve a kormányok és Brüsszel között a reformok végrehajtásában. Merkel ezt már májusban kifejtette Párizsban, Francois Hollande francia államfõvel folytatott megbeszélése után - jegyezte meg.
Seibert nem zárta ki, hogy kompetenciákat helyezzenek vissza a bizottságtól a tagállamokhoz. Emlékeztetett: a kancellár egy augusztusi interjúban felvetette, hogy akár úgy is elõ lehet mozdÃtani az integrációt, ha a közösségi szintrõl a kormányzati szintre helyeznek át jogköröket. A jövõben ezt a lehetõséget is meg kell vitatni - mondta a szóvivõ.
A konzervatÃv CDU/CSU és a liberális FDP eddig is a tagállami felelõsséget hangsúlyozta a 2010-ben kialakult euróövezeti államadósság-válság kezelése során. Ebben mutatkozott a legnagyobb eltérés a konzervatÃv-liberális koalÃció és a közösség együttes felelõsségvállalását pártoló parlamenti ellenzék között.
A CDU/CSU és az FDP szerint a tagállamok csak válság idején vállalhatnak pénzügyi szolidaritást egymással. Alapvetõen önállóan kell gondoskodni a költségvetés finanszÃrozásáról és az államadósság törlesztésérõl, és a mentõprogramok kifutása után a válságba jutott államoknak vissza kell térniük a piaci finanszÃrozáshoz.
A szolidaritás eszközei a válság kitörése óta létrehozott válságkezelõ rendszerek (EFSM, EFSF, ESM). Ezek kialakÃtását az ellenzéki oldalon a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek is támogatták és Angela Merkel kormánya több alkalommal - például az ESM-ben való német részvétel ügyében - az õ támogatásukra szorult, mert a CDU/CSU és az FDP euroszkeptikus szárnya a parlamentben nem volt hajlandó megszavazni a válságkezelésrõl szóló kormányzati elõterjesztéseket.
Az FDP még a választási programjába is felvette azt a követelést, hogy fel kell számolni az ESM-et, amint megszilárdul a pénzügyi, gazdasági helyzet az euróövezetben, holott az ESM nem közösségi intézmény, hanem kormányközi megállapodás alapján mûködõ rendszer. A liberálisok azonban valószÃnûleg kitartanának Merkel új, a kormányközi együttmûködés erõsÃtésre törekvõ irányvonala mellett, ha a vasárnapi választás nyomán ismét koalÃciót tudnak kötni a konzervatÃvokkal.
Az SPD álláspontja eddig sem volt áthidalhatatlan távolságban a konzervatÃvokétól és az utóbbi hónapokban csökkent a különbség. A szociáldemokraták nyilatkozataiban már nem szerepel a közösségi felelõsségvállalást megtestesÃtõ intézmény, az euróövezeti közös kötvény bevezetésének gondolata. Inkább arról beszélnek, hogy a Merkel-féle válságkezelés egyoldalú és a megszorÃtások "ördögi körébe" sodorja a külsõ támogatásra szoruló államokat. Ezért a megszorÃtásokkal járó szerkezeti reformok mellett gazdaságösztönzõ programokra, egy "új Marshall-tervre" van szükség. Ez a javaslat egy esetleges nagykoalÃcióban összehangolható lehet a Merkel-Hollande-féle tervvel, amely szerint fel kell állÃtani egy pénzalapot, amelybõl reformokért cserébe támogatást kaphatnak a segÃtségre szoruló euróövezeti tagállamok.
Az SPD-vel koalÃcióra készülõ Zöldek a közösségi intézmények erõsÃtését szorgalmazzák. Úgy vélik, a Nemzetközi Valutaalap mintáját követve az ESM-bõl létre kell hozni az "Európai Valutaalapot". Javasolják egyebek mellett az euróövezeti közös kötvény bevezetését és egy adósságtörlesztési alap felállÃtását is, amelyet a külön e célból valamennyi euróövezeti országban kivetendõ vagyonadóból kellene feltölteni.
Amennyiben a Zöldek az SPD-vel együtt vasárnap megszerzik a kormányalakÃtáshoz szükséges többséget, egy koalÃció kisebbik tagjaként valószÃnûleg nem érvényesÃthetnék a politikájukat maradéktalanul. Azt azonban elérhetik, hogy a gazdaságösztönzõ intézkedéseket az ökológiai szempontok figyelembevételével, a párt úgynevezett "Green New Deal" nevû programja alapján kezdeményezze a német kormány.
A Baloldal szerint az embereket sújtó valamennyi megszorÃtó intézkedést - nyugdÃjcsökkentést, adóemelést - vissza kell vonni és a válságba jutott államokat közvetlenül az Európai Központi Banknak (EKB) kell támogatnia hitelekkel. Nem valószÃnû, hogy ezek az elképzelések kormányprogrammá válnak és nemcsak azért, mert az EKB-nak tilos az államok közvetlen finanszÃrozása, hanem azért is, mert a Baloldallal egy párt sem hajlandó szövetségi szinten együttmûködni.
A vasárnapi választások nyomán teljessé válhat a politikai spektrum, az euróövezeti válság konzervatÃv, liberális, szociáldemokrata, ökopárti és reformkommunista megközelÃtése mellett megjelenhet a jobboldali radikális álláspont is a német parlamentben, mert a közvélemény-kutatások szerint bejuthat a Bundestagba az euroszkeptikus AlternatÃva Németország (AfD). Az euróövezet rendezett felszámolását követelõ párttal azonban várhatóan ugyancsak nem mûködne együtt a többi politikai erõ akkor sem, ha átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt.
Link
Várhatóan irányt vált az uniós politikában a vasárnapi parlamenti választás után felálló új német kormány, akkor is, ha Angela Merkel marad a kormányfõ. "Hátraarcról nincs szó, a hangsúly a folyamatosságon van" - reagált Steffen Seibert kormányszóvivõ szerdán a Handelsblatt cÃmû üzleti lap beszámolójára. Az újság arról Ãrt, hogy Angela Merkel kancellár szerint nem vált be az euróövezeti válság során eddig követett módszer, a közösségi intézmények, mindenekelõtt az Európai Bizottság erõsÃtése, ezért inkább a kormányok közötti együttmûködésre kell támaszkodni.
A kancellár továbbra is a "több Európa" gondolat hÃve, a német kormány célja pedig a gazdasági- és valutaunió stabilizálása. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy új jogosÃtványokkal kell felruházni az Európai Bizottságot - emelte ki Seibert. Hozzátette: szorosabbá kell tenni az együttmûködést a tagállami kormányok, illetve a kormányok és Brüsszel között a reformok végrehajtásában. Merkel ezt már májusban kifejtette Párizsban, Francois Hollande francia államfõvel folytatott megbeszélése után - jegyezte meg.
Seibert nem zárta ki, hogy kompetenciákat helyezzenek vissza a bizottságtól a tagállamokhoz. Emlékeztetett: a kancellár egy augusztusi interjúban felvetette, hogy akár úgy is elõ lehet mozdÃtani az integrációt, ha a közösségi szintrõl a kormányzati szintre helyeznek át jogköröket. A jövõben ezt a lehetõséget is meg kell vitatni - mondta a szóvivõ.
A konzervatÃv CDU/CSU és a liberális FDP eddig is a tagállami felelõsséget hangsúlyozta a 2010-ben kialakult euróövezeti államadósság-válság kezelése során. Ebben mutatkozott a legnagyobb eltérés a konzervatÃv-liberális koalÃció és a közösség együttes felelõsségvállalását pártoló parlamenti ellenzék között.
A CDU/CSU és az FDP szerint a tagállamok csak válság idején vállalhatnak pénzügyi szolidaritást egymással. Alapvetõen önállóan kell gondoskodni a költségvetés finanszÃrozásáról és az államadósság törlesztésérõl, és a mentõprogramok kifutása után a válságba jutott államoknak vissza kell térniük a piaci finanszÃrozáshoz.
A szolidaritás eszközei a válság kitörése óta létrehozott válságkezelõ rendszerek (EFSM, EFSF, ESM). Ezek kialakÃtását az ellenzéki oldalon a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek is támogatták és Angela Merkel kormánya több alkalommal - például az ESM-ben való német részvétel ügyében - az õ támogatásukra szorult, mert a CDU/CSU és az FDP euroszkeptikus szárnya a parlamentben nem volt hajlandó megszavazni a válságkezelésrõl szóló kormányzati elõterjesztéseket.
Az FDP még a választási programjába is felvette azt a követelést, hogy fel kell számolni az ESM-et, amint megszilárdul a pénzügyi, gazdasági helyzet az euróövezetben, holott az ESM nem közösségi intézmény, hanem kormányközi megállapodás alapján mûködõ rendszer. A liberálisok azonban valószÃnûleg kitartanának Merkel új, a kormányközi együttmûködés erõsÃtésre törekvõ irányvonala mellett, ha a vasárnapi választás nyomán ismét koalÃciót tudnak kötni a konzervatÃvokkal.
Az SPD álláspontja eddig sem volt áthidalhatatlan távolságban a konzervatÃvokétól és az utóbbi hónapokban csökkent a különbség. A szociáldemokraták nyilatkozataiban már nem szerepel a közösségi felelõsségvállalást megtestesÃtõ intézmény, az euróövezeti közös kötvény bevezetésének gondolata. Inkább arról beszélnek, hogy a Merkel-féle válságkezelés egyoldalú és a megszorÃtások "ördögi körébe" sodorja a külsõ támogatásra szoruló államokat. Ezért a megszorÃtásokkal járó szerkezeti reformok mellett gazdaságösztönzõ programokra, egy "új Marshall-tervre" van szükség. Ez a javaslat egy esetleges nagykoalÃcióban összehangolható lehet a Merkel-Hollande-féle tervvel, amely szerint fel kell állÃtani egy pénzalapot, amelybõl reformokért cserébe támogatást kaphatnak a segÃtségre szoruló euróövezeti tagállamok.
Az SPD-vel koalÃcióra készülõ Zöldek a közösségi intézmények erõsÃtését szorgalmazzák. Úgy vélik, a Nemzetközi Valutaalap mintáját követve az ESM-bõl létre kell hozni az "Európai Valutaalapot". Javasolják egyebek mellett az euróövezeti közös kötvény bevezetését és egy adósságtörlesztési alap felállÃtását is, amelyet a külön e célból valamennyi euróövezeti országban kivetendõ vagyonadóból kellene feltölteni.
Amennyiben a Zöldek az SPD-vel együtt vasárnap megszerzik a kormányalakÃtáshoz szükséges többséget, egy koalÃció kisebbik tagjaként valószÃnûleg nem érvényesÃthetnék a politikájukat maradéktalanul. Azt azonban elérhetik, hogy a gazdaságösztönzõ intézkedéseket az ökológiai szempontok figyelembevételével, a párt úgynevezett "Green New Deal" nevû programja alapján kezdeményezze a német kormány.
A Baloldal szerint az embereket sújtó valamennyi megszorÃtó intézkedést - nyugdÃjcsökkentést, adóemelést - vissza kell vonni és a válságba jutott államokat közvetlenül az Európai Központi Banknak (EKB) kell támogatnia hitelekkel. Nem valószÃnû, hogy ezek az elképzelések kormányprogrammá válnak és nemcsak azért, mert az EKB-nak tilos az államok közvetlen finanszÃrozása, hanem azért is, mert a Baloldallal egy párt sem hajlandó szövetségi szinten együttmûködni.
A vasárnapi választások nyomán teljessé válhat a politikai spektrum, az euróövezeti válság konzervatÃv, liberális, szociáldemokrata, ökopárti és reformkommunista megközelÃtése mellett megjelenhet a jobboldali radikális álláspont is a német parlamentben, mert a közvélemény-kutatások szerint bejuthat a Bundestagba az euroszkeptikus AlternatÃva Németország (AfD). Az euróövezet rendezett felszámolását követelõ párttal azonban várhatóan ugyancsak nem mûködne együtt a többi politikai erõ akkor sem, ha átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték