Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A pénz nem minden: Sutba a GDP-vel?
Készül a "nagy dobás", vagy legalábbis dobálózás, húzás, vonás, vonogatás, vonakodás, de az biztos, hogy itt FED-ett mûveletet hajtanak végre! Hogyan lehetséges az, hogy miközben az Egyesült Államok gazdasága évtizedek óta növekszik, az állampolgárok nem érzik úgy, hogy emelkedne az életszínvonaluk? Miképp válhatott frusztráló tényezõvé a 2000-es évek eleji hazai reálbéremelés a közszférában? Jó mérõszám a GDP, vagy szükség lenne valami egészen másra? A vita újra és újra fellángol, legutóbb a KSH Nyílt Napján.
1972-ben Bhután negyedik királya, Jigme Singye Wangchuck kijelentette, hogy a GDP nem tükrözi kellõképp országa gazdasági helyzetét, nem tudja mérni az emberek boldogságát, kiegyensúlyozott életét és a természet megóvását, pedig ezek legalább olyan fontos célok, mint a gazdasági növekedés elérése. Új mutatóra van tehát szükség - mondta -, az általánosan elfogadott Bruttó Nemzeti Termék (Gross Domestic Product, GDP) mellett létre kell hozni a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness, GNH) indexét. A fiatal buddhista király úgy gondolta, egyebek mellett a meditáció gyakorisága is növeli a GDH értékét.
Hogy elgondolása nem volt teljesen szürreális, jól mutatja, hogy 2008-ban Nicholas Sarkozy azóta leváltott francia elnök felkérte a Nobel-díjas közgazdászt, Joseph Stiglitz-et és munkatársait, hogy dolgozzanak ki egy új mérõszámot. A gazdasági válság ugyanis (ismét) rávilágított arra, hogy az életszínvonal emelkedése vagy ennek érzete nem áll összhangban a gazdasági fejlõdéssel. Bár Stiglitz és csoportja azt mondta, nem kell leváltani a GDP-t, a paradigmaváltás mégis elkezdõdött.
Jól-lét és boldogságkutatás
Több próbálkozás és mellékút után az Európai Statisztikai Rendszer kilenc mutatót válogatott össze, amellyel a jól-létet mérni lehet. Az ilyen típusú felmérésekben szerepelnek az anyagi életkörülmények értékelése mellett az oktatási és egészségügyi rendszer állapotának megítélésére, az alapvetõ jogok érvényesülésére, a bizalomra, önbecsülésre, mentális egészségre, környezettudatos fenntarthatóságra, stb. vonatkozó kérdések. Bár az Eurostat irányításával az elsõ, nagy mintaszámú (húszezer fõt érintõ) adatkitöltés Magyarországon is lezajlott már, jelenleg is folyik a hazai jól-léti indikátorrendszer kidolgozása - mondta a KSH illetékes osztályvezetõje, Kincses Áron. A felmérés eredményét várhatóan jövõre publikálják.
Különbözõ boldogságkutatásokat már eddig is végeztek, az egyik ilyen szerint Magyarország a 110. helyen áll az országok rangsorában, és 2005 óta még vissza is esett. A régióban nálunk csak a macedónok és a bolgárok elégedetlenebbek az általános élethelyzetükkel - fejtette ki a KSH Nyílt Napján Molnár György akadémikus.
Ugyanakkor hazánkat bizonyos európai felmérésekbõl évek óta kizárják. Miközben ugyanis a földrészen a magyarok a 3. helyen állnak a tekintetben, hogy leginkább az államtól várják el az egészségügyi-, az oktatási-, a nyugdíjrendszer fenntartását, addig az utolsók abból a szempontból, hogy mennyire hajlandóak ehhez adó formájában hozzájárulni. Ez a kardinális ellentmondás az élettel való elégedetlenséget növeli - mondja Molnár György.
Kedvezõ intézkedés után növekvõ frusztráció
Az akadémikus korábbi kutatásaira hivatkozva arról is beszélt, hogy a 2000-es évek eleji 70 százalékos minimálbéremelés, valamint a közszférában dolgozók keresetének csaknem 40 százalékos emelése a kezdeti eufória után inkább frusztráló tényezõvé vált, mivel a kiigazítást évekig „csak" a szinten tartás követte, az emberek pedig hozzászoktak a megemelt bérhez. Ugyanerre világít rá egy kísérlet/felmérés is: ha öt év alatt minden évben 5 százalékkal növelnék valakinek a fizetését, akkor az illetõ elégedettebb lenne, mintha az elsõ végén kapna egy 25 százalékos emelést, utána pedig semmit - annak ellenére, hogy reálértéken a második verzióval járna jobban. Az adaptáció az oka annak is, hogy a jobb gazdasági nívójú országok lakosai összességében nem elégedettebbek az életükkel, mint a szegényebb országoké.
Molnár György az elégedettség-mérésekkel oszlatott el egy közkeletû tévhitet is. Elmondása szerint ha igaz lenne az a Magyarországon sokak által vallott tézis, miszerint a munkanélküliek a segély mellett feketén dolgoznak, így összességében jobban járnak, mintha bejelentett munkájuk lenne, akkor ez az elégedettség-indexben is megjelenne. A helyzet azonban ennek épp az ellenkezõjét mutatja, ami ellentmond a jelentõs rejtett jövedelem-hipotézisnek. Általánosságban kijelenthetõ: minél magasabb fokú végzettsége van valakinek, annál elégedettebb az életével - zárta szavait az akadémikus.
Modernizálni a GDP összeállítást
Miközben a KSH Nyílt Napján is kiderült, hogy a GDP-vel nem lehet mérni minden fontos tényezõt (és akkor arról még nem beszéltünk, hogy a szürke- és feketegazdaságról, az illegális tevékenységekbõl, mint például kábítószer-kereskedelemrõl vagy prostitúcióról, illetve az offshore vállalati szféráról sincsenek egzakt adatok, nagyrészt csak becslések alapján dolgoznak a statisztikusok), a GDP-t - egyelõre - bizonyosan nem szorítja ki egyetlen új mutató sem a helyérõl.
Hüttl Antónia, a Statisztikai Szemle fõszerkesztõje a Heti Válasz Online tudósítójának elmondta, már csak azért sem, mert az EU-tagok között közmegegyezés van, hogy a tagállami befizetéseket vagy a strukturális alapokból érkezõ támogatások felsõ értékének határát a GDP alapján számolják ki. A szakember azt elismerte, hogy bár a gondolkozás abba az irányba is folyik, hogy a bruttó hazai termék kiszámításakor ne vegyék figyelembe a fent felsorolt becsült tényezõket, csak a ténylegesen mérhetõ adatokkal operáljanak, a gyakorlat mégis inkább abba az irányba mozdul el, hogy a GDP mellett egyre inkább fókuszáljanak a jól-lét számokkal kifejezhetõ tényezõire is.
A KSH-ban pedig azt tervezik, hogy az elsõ, „teszt"-kutatást egy-két évente ismétlõdõ, új vizsgálatok követik majd.
Link
1972-ben Bhután negyedik királya, Jigme Singye Wangchuck kijelentette, hogy a GDP nem tükrözi kellõképp országa gazdasági helyzetét, nem tudja mérni az emberek boldogságát, kiegyensúlyozott életét és a természet megóvását, pedig ezek legalább olyan fontos célok, mint a gazdasági növekedés elérése. Új mutatóra van tehát szükség - mondta -, az általánosan elfogadott Bruttó Nemzeti Termék (Gross Domestic Product, GDP) mellett létre kell hozni a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness, GNH) indexét. A fiatal buddhista király úgy gondolta, egyebek mellett a meditáció gyakorisága is növeli a GDH értékét.
Hogy elgondolása nem volt teljesen szürreális, jól mutatja, hogy 2008-ban Nicholas Sarkozy azóta leváltott francia elnök felkérte a Nobel-díjas közgazdászt, Joseph Stiglitz-et és munkatársait, hogy dolgozzanak ki egy új mérõszámot. A gazdasági válság ugyanis (ismét) rávilágított arra, hogy az életszínvonal emelkedése vagy ennek érzete nem áll összhangban a gazdasági fejlõdéssel. Bár Stiglitz és csoportja azt mondta, nem kell leváltani a GDP-t, a paradigmaváltás mégis elkezdõdött.
Jól-lét és boldogságkutatás
Több próbálkozás és mellékút után az Európai Statisztikai Rendszer kilenc mutatót válogatott össze, amellyel a jól-létet mérni lehet. Az ilyen típusú felmérésekben szerepelnek az anyagi életkörülmények értékelése mellett az oktatási és egészségügyi rendszer állapotának megítélésére, az alapvetõ jogok érvényesülésére, a bizalomra, önbecsülésre, mentális egészségre, környezettudatos fenntarthatóságra, stb. vonatkozó kérdések. Bár az Eurostat irányításával az elsõ, nagy mintaszámú (húszezer fõt érintõ) adatkitöltés Magyarországon is lezajlott már, jelenleg is folyik a hazai jól-léti indikátorrendszer kidolgozása - mondta a KSH illetékes osztályvezetõje, Kincses Áron. A felmérés eredményét várhatóan jövõre publikálják.
Különbözõ boldogságkutatásokat már eddig is végeztek, az egyik ilyen szerint Magyarország a 110. helyen áll az országok rangsorában, és 2005 óta még vissza is esett. A régióban nálunk csak a macedónok és a bolgárok elégedetlenebbek az általános élethelyzetükkel - fejtette ki a KSH Nyílt Napján Molnár György akadémikus.
Ugyanakkor hazánkat bizonyos európai felmérésekbõl évek óta kizárják. Miközben ugyanis a földrészen a magyarok a 3. helyen állnak a tekintetben, hogy leginkább az államtól várják el az egészségügyi-, az oktatási-, a nyugdíjrendszer fenntartását, addig az utolsók abból a szempontból, hogy mennyire hajlandóak ehhez adó formájában hozzájárulni. Ez a kardinális ellentmondás az élettel való elégedetlenséget növeli - mondja Molnár György.
Kedvezõ intézkedés után növekvõ frusztráció
Az akadémikus korábbi kutatásaira hivatkozva arról is beszélt, hogy a 2000-es évek eleji 70 százalékos minimálbéremelés, valamint a közszférában dolgozók keresetének csaknem 40 százalékos emelése a kezdeti eufória után inkább frusztráló tényezõvé vált, mivel a kiigazítást évekig „csak" a szinten tartás követte, az emberek pedig hozzászoktak a megemelt bérhez. Ugyanerre világít rá egy kísérlet/felmérés is: ha öt év alatt minden évben 5 százalékkal növelnék valakinek a fizetését, akkor az illetõ elégedettebb lenne, mintha az elsõ végén kapna egy 25 százalékos emelést, utána pedig semmit - annak ellenére, hogy reálértéken a második verzióval járna jobban. Az adaptáció az oka annak is, hogy a jobb gazdasági nívójú országok lakosai összességében nem elégedettebbek az életükkel, mint a szegényebb országoké.
Molnár György az elégedettség-mérésekkel oszlatott el egy közkeletû tévhitet is. Elmondása szerint ha igaz lenne az a Magyarországon sokak által vallott tézis, miszerint a munkanélküliek a segély mellett feketén dolgoznak, így összességében jobban járnak, mintha bejelentett munkájuk lenne, akkor ez az elégedettség-indexben is megjelenne. A helyzet azonban ennek épp az ellenkezõjét mutatja, ami ellentmond a jelentõs rejtett jövedelem-hipotézisnek. Általánosságban kijelenthetõ: minél magasabb fokú végzettsége van valakinek, annál elégedettebb az életével - zárta szavait az akadémikus.
Modernizálni a GDP összeállítást
Miközben a KSH Nyílt Napján is kiderült, hogy a GDP-vel nem lehet mérni minden fontos tényezõt (és akkor arról még nem beszéltünk, hogy a szürke- és feketegazdaságról, az illegális tevékenységekbõl, mint például kábítószer-kereskedelemrõl vagy prostitúcióról, illetve az offshore vállalati szféráról sincsenek egzakt adatok, nagyrészt csak becslések alapján dolgoznak a statisztikusok), a GDP-t - egyelõre - bizonyosan nem szorítja ki egyetlen új mutató sem a helyérõl.
Hüttl Antónia, a Statisztikai Szemle fõszerkesztõje a Heti Válasz Online tudósítójának elmondta, már csak azért sem, mert az EU-tagok között közmegegyezés van, hogy a tagállami befizetéseket vagy a strukturális alapokból érkezõ támogatások felsõ értékének határát a GDP alapján számolják ki. A szakember azt elismerte, hogy bár a gondolkozás abba az irányba is folyik, hogy a bruttó hazai termék kiszámításakor ne vegyék figyelembe a fent felsorolt becsült tényezõket, csak a ténylegesen mérhetõ adatokkal operáljanak, a gyakorlat mégis inkább abba az irányba mozdul el, hogy a GDP mellett egyre inkább fókuszáljanak a jól-lét számokkal kifejezhetõ tényezõire is.
A KSH-ban pedig azt tervezik, hogy az elsõ, „teszt"-kutatást egy-két évente ismétlõdõ, új vizsgálatok követik majd.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
No Shadow Government
- 2013. September 23. 16:50:49
#2 |
GERRY
- 2013. September 23. 16:57:55
#3 |
keepfargo
- 2013. September 23. 23:38:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.